Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-13 / 183. szám

6 J^VíRVIPÉK. 1929. augusztus 13. Amit a közönség észrevesz. — Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok „Készpénzárban részletre" Hogyan adósodik el a közönség ? Egyik budapesti délutáni újság szerint a Kereskedelmi és Ipar­kamara tisztességtelen versenynek deklarálja a kereskedőnek azon el­járását, midőn mint nem kimon­dott részletkereskedő »készpénzár­ean részletre® reklámirozza áruit. Ha hitelesnek fogadjuk el a buda­pesti napilap erre vonatkozó köz­leményét, a legnagyobb csodálko­zással"' látjuk, hogy a Kereskedel­mi £s Iparkamarának szónélkül hagyják a szerintük is tisztesség­telen versennyel egyre nagyobb számban működő kereskedők ter­jeszkedését a tisztességes verseny­nyel "küzdő keraskedelem rovására. Gyakran találkozunk nyíregyhá­zi "kereskedők kirakatjaiban is a »6 havi hitel készpénzárban« fel­iratú táblácskával. A nagyközönség javát véljük szolgálni akkor, midőn figyelmeztetjük ezen hangzatos szö vegü táblácskákon közöltek lehe­tetlen voltára. Készpénzárban kí­nálja a Takarékosság és Szabolcsi Unióba tartozó kereskedő az áru­ját, de mindjárt felszámit 2 száza­lék forgalmi adót és 3 százalék kezelési költséget. Amellett, hogy az iroda fentar­tási költségei is cca 10 százalékába kerül a »részl£tre készpénzárban« árusító kereskedőnek, kalkulációba kell, hogy vegye a nem fizető hi­telvevőket is, ami a legoptimiszti­kusabb számítás szerint is ujabb 10 százalékot jelent, melyet feltét­len az eladási árba keh beleszá­mítani. Igy néz ki tehát a »kész­pénzár«. A vevő eladósodik és leg­alább 25 százalékkal tartozik töb­bel, mintha hiteridán kivül álló ke­reskedőnél szerezte volna be szük­ségletét. A Nyirvidék hasábjain alkal­munk volt már rámutatni a »kész­pénzárban részletre« árusító, illet­ve vásárlási könyvecskét osztogató hitelirodák káros működéseire. Az utóbbi időben ugy az irodák mű­ködése által eladósított közönség, mint az irodák köré tömörült ke­reskedők között is egyre gyak­rabban hallunk panaszokat. A ve­vőközönség az eladósodás, a ke­reskedő az elveszett követelése miatt panaszkodik. Panaszkodik ezenkívül az a kereskedő is, aki nem tagja a működő irodának és igy elveszítette azon vevőit, melye­ket a hitelirodák házaló ügynökei a részletvevők közzé akviráltak. A kereskedő elveszti kintlévősé­get, ^ vevő eladósodik, a kész­pénzvevő lassanként teljesen eltű­nik és sehol' egy kezdeményező lépés az elhangzó panaszok orvos­lására. A nyiregyházi kereskedők nagy többségének a kívánságát fe­jezzük ki akkor, midőn a helyi ke­reskedelmi érdekképviseletek veze* tőségeinek figyelmét hívjuk fel ar­ra, hogy itt tenni kell valamit és ne hagyjuk azt, hogy közöttünk a Kereskedelmi és Iparkamarák szerint is tisztességtelen versenyt } üző kereskedők élhessenek. Felbomlott a bőrkartel — olcsóbb lesz a cipő Nincsenek többé kartelárak a bőreladásban 1 Mint Budapestről jelentik, a Nemzetközi Bőripari és Kereske­delmi Rt. felszámol. A háború óta meg volt kötve a nyersbőrforgalom a nagyobb euró- g pai államokban, nálunk Magyar­országon is. A nyersbőrt nem le­hetett kivinni, illetve csak az me­hetett külföldre, amit különleges viszonyok és hatósági engedélyek lehetővé tettek. A nyersbőrök tulajdonosai ki­voltak tehát szolgáltatva a kartel­nek, amelynek törvényes formája régebben a bőrgyárak eladási szö­vetkezete, évek óta pedig a Nem­zetközi Bőripari és Kereskedelmi Rt. volt. Ez a részvénytársaság nem volt egyéb, mint Magyarország három leghatalmasabb bőrgyárának, a Wolfner, Machlup és Mauthner­cégnek egyesülése, a "bőripar és bőrkereskedelmi forgalom egysé­ges lebonyolítására. A köznyelv ezt a részvénytár­aságot bőrkartelnek keresztelte el "és ez a kartel éveken keresztül korlálanul uralkodottt a piacon. Nyersbőrt nem lehetett kivinni, a készbőrök behozatálát magas vámok védték, a belföldi bőrök árát ez a három gyára állapította meg, igy hát természetesen a leg­fontosabb ruházati cikk, a cipő ára is attól függött, hogy a karteí mit határoz. Rég olcsóbb lett volna már a ci­pő, jia a vámokat leszállítják és megengedik a versenyt a külföldi gyáraknak. Azonban nagy magyar ipari ér­dekeket kellett szem előtt tartani s minden olcsóbitási törekvés kudar­cot vallott. Tavaly azonban Genfben az európai államok megállapodást kö­töttek, hogy 1929 okt. 1 -tői kezd­ve minden ájruforgalmi korlátozást megszüntetnek és különös konven­ciót kötöttek például a nyersbőr forgalmáról, amelyre kifejezetten megállapodtak, hogy nyersbőrkivi­teli korlátozásokat fenntartani töb­bé nem szabad. Ezt a megállapo­dást Magyarország is elfogadta, az országgyűlés nyári szünetének megkezdése előtt már ratifikálta is, ugy, hogy október i-től kezdve jöhet a bőr, mehet a bőr, min­denki hozhat, mindenki vihet bőrt, aki a vámokat megfizeti. Ilyen körülmények között a bőr­kartel élvesztette alapját és a há­rom Hatalmas cég belátta, hogy az együttműködés továbbra már lehetetlen, a kartel fenntartása cél talan, legjobb lesz, ha mindegyik megyen a maga utján. A gyárak ezen persze nem fog­nak keresni, de kereshet rajta a nagykereske­dő, illetve az iparos, aki ezen­túl ott vásárol, ahol akar. És olyan kondíciókat szoríthat ki magának, aminőket csak tud és keresni fog rajta a fogyasztó, ak< olcsóbb cipót s bőrgyártmányokat fog vásárolhatni, mint eddig. M o z 1 Szerdán és csütörtökön is játszik a Diadal A Diadal-mozgó tegnapi és teg­napelőtti előadásai során két nagy sportfilmet mutatott be. Az egyik Tom Taylornak, a hires cowboy színésznek legsikerültebb vadnyu­gati története: »Tempó Tom«, a másik pedig »A nagy küzdelem« egy boxbajnok szerelmi regénye, egy teljes egészében íefolytatott igazi mérkőzés izgalmaival. A publikum, amelyre valósággal üditlőeg hatott a nagy kánikulai melegben a filmszínháznak állan­dóan perolinozott, hűvös terme, nagy tetszéssel fogadta a látvá­nyos darabokat. A Diadal Moz­gónak egyébként Ajtay Soltész Kornél személyében uj igazgató­ja van. Az uj direktor, aki nagy ambicióvai vette át a mozi veze­tését, máris nagy agilitással lá­tott hozzá, hogy a Diadal a jövő­ben is a legkedveltebb filmszin­háza legyen Nyíregyháza moziláto­gató közönségének. Itt emiitjük meg, hogy a Diadal Mozgóban ezen a héten kivételesen szerdán és csütörtökön is lesz előadás. A műsort legközelebb hozzuk. Adolf fflenjon a Kert-Mozgóban Vadnay bácsi, a Kert-mozgó közszeretetben álló, előzékeny di­rektora újra két pompás filmmei kedveskedik a közönségnek. Az egyik Adolf Menjounak, az örökké mosolygó nagy mozisztárnak legszenzációsabb drámája »A rej­telmes éj«, egy titokzatos gyilkos­ságnak izgalmas bonyodalmait tárja elénk. A nagy filmhez Pá­rizs és Algir szépséges tájai szol­gáltatják á pazar miliőt. A má­sik darab: »Két nő egy férfi el­len* Fiorence Vidornak és Teodor von Eltznek vidám kalandos his­tóriája egy kikapós vőlegényről 'és két szerelmes leányról. A két nagyszabású filmregényt csak ma és holnap vetiti a Kert Mozgó. Az Apolló nj nagy filmekkel kezdi meg az 1929—1930. szezonját A moziszezon feltartóztathatatla­nul közeledik és a mozira éhes nagyközönséget gazdag préda vár­ja. Nyíregyháza legkedveltebb s legintimebb moziszinháza, az Apol­ló, teljesen •fclkcszülve várja a sze­zonnyitás napját, az augusztus i 9-ikét. A nagyszerű színház nagyszerv műsorokat követel és az igazgató­ság gondoskodott arról, hogy az osztrák, német, francia, angol és amerikai filmgyártás legjava ter­mékei valóságos olimpiai versenyt fussanak az Apolló-Filmszínházban a nagy .dijért, a közönség elismeré­séért. Az Apolló teljes jövő szezon mű­sorát hiába akarnók most pár sor­ban ismertetni, de mégis re kell mu tatnunk, hogy az Apolló viszi a kö­zönség elé többek között a követke­ző filmeket a szezon elején : A szezonnyitó műsor Lillian Gisch Lars Hanson újdonsága, A sivatag lilioma lesz. Majd sorra ke­rül bemutatásra Belphegor a kétsé. ges detektív film. Zóla Emil >:Ma­nna cimü regényének filmváltozata. Az Ufa kulturfilmje, Az álszemé­rem (Menj orvoshoz!) majd Tar­ján, a dzsungel hőse, a kétrészes­dzsungel kalandor film. A mámor, A Piccadili, a "Rádiusza milliárdos Na-Na. Manuette, Lya Mara orosz tárgyú filmje Mary Lou cimmel. Ezek a filmek a szezon elején ke­rülnek bemutatásra, s ami a fősze­zon "filmjeit illeti, arra külön fo­gunk ráátérni, mert minden uj sze­zon fjlm, a kinematográfia büszke­sége lesz. Pompás mezőny indul tehát ver­senybe az Apolló-Filmszinház mű­során és e pompás mezőny ered­ménye biztosan a siker világrekord­ja lesz. Mezőgazdaság Felhívás a juhtenyésztő közönség­hez A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara 1929. évi szeptember hó­r-én vasárnap Miskolcon, a te­nyészállatvásár istállóiban (Állat­vásár-tér) tenyészkosvásárt ren­dez, amelyen részt vehetnek az ország összes juhtenyésztői. Az eladásra felhajtandó te­nyészkosok, darabszám, fajta, kor és az áruk megjelölésével írásban bejelefitendők 1929. augusztus hó 28-ig a Tiszajobbparti Mezőgaz­dasági Kamarához (Miskolc, Vá­rosház-tér 16. sz.) ahol részletes, felvilágosítást kapnak az érdeklő­dők. Kiviteli intézetet állit fel Cseh­* ország Csehország is kiviteli intézetet állit fel, kétségtelenül azzal a cél­jai, mint amely a magyar kormány szeme előtt lebegett magyar ki­viteli intézet felállításánál és amint hírlik, a csehországi mező­gazdasági tanács az intézet terve­zetét már positiv formában ki is dolgozta. A tervezetet a miniszter­tanács már jóváhagyta és az in­tézmény megszervezésének költsé­geire 2 millió csehkoronát szava­zott meg. > 4794—15 Ritka cipővásárlási alkalom augusztus 15 ig Stibi József cipőáruházában Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-u. 2. Szezonbúi visszamaradt ós egyes pár cipők bámulatos olcsón elárusittatnak, A KIOSz. nyiregyházi kiállításának belépő­jegyei, vagy a kiállítási iroda által lebélyeg­zett menettérti jegyek felmutatása ellenébea 10<& árkedvezmény minden vásárlásnál. Telefon : 579. Telefon : 579.

Next

/
Thumbnails
Contents