Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-13 / 183. szám

1929. augusztus 13. .Nyíryidék. 3 Nagy sikerrel zárult a KIÖSz kiállítása Kihirdették a bíráló bizottság döntését (A »Nyirvidék« tudósítójától.) I A KIOSz kiállítása tegnap este ft nagy sikerrel záródott be. A bí­ráló bizottság döntését délután 6 órakor hirdette ki Nagy Kálmán rendezőbizottsági elnök. A döntés­ről az alábbi részletekben számo­lunk be : Szabolcsvármegye diját nyerte és elismerő oklevelet nyert : Bodo­lóczky Lajos csizmadiamester Nyir­egyháza. Nyiregyháza város diját és ki­tüntető oklevelet nyertek : Káro­lyi és Makó asztalosmesterek Nyír­egyháza. A Kiosz diját nyertés és elisme­rő oklevelet kaptak : Kaszner Jenő festőtanonc, Kun Sándor nyomdai tanonc és Szilágyi István asztalos tanonc. A debreceni kereskedelmi is ipar kamara díszoklevelét nyerte: Oláh E. Zsigmond bútorgyáros Nyiregy­háza. A debreceni kereskedelmi és iparkamara ezüstérmét nyerte: Sti­bi József cipészmester Nyíregy­háza. A debreceni kereskedelmi és ipar kamara oklevelét nyerték: Varga és Sztoklász lakatosmesterek Nyíregy­háza, Czigler Já"nos kosárfonómes­ter Nyiregyháza és Szuchodóvszky András kádármester Nyiregyháza. A rn. kir. kereskedelemügyi mi­niszter oklevelét nyerték: Naményi Sándor asztalosmester, Bezzeghy József sodronykészitő, Kiss Já­nos cipészmester,. Kiss Gyula laka­tosmester és Koleszár Testvérek kályhásmesterek Nyiregyháza. Első dijak: Aranyérmet nyertek : Brezina András cipészmester, »Etemit« Mü­vek Budapest, Irsai és Társa gép­gyár Nyiregyháza, Kmotrik Gyu­la szürszabó, özv. Kovács Béláné prepa rátör, Károlyi István fényké­pész, Liptay Jenő bortermelő, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége Budapest, Májerszky Bar­nabás gépgyár Nyiregyháza, Nagy József szűcsmester, Nagy István könyvkötőmester, Pápai Mihály gazda, Radoszta Béla lakatosmes­ter, Szmolár András gazda, Szilágyi és Diskant gépgyár Miskolc, Tiszán tuli Mezőgazdasági Kamara, özv. Várallyay Ferencné bortermelő, Ro senwasser Adolf borpincészete. A Kiosz díszoklevelét nyerték: Estók Károly és Fiai asztalosmes­terek, Iparostanonc iskola Nyíregy­háza, Juhász János borpincészete, Nyíregyházi Nőipariskola és a Vá­rosi Üzomok r. t. kertészeti cso­portja. Második dijak: Ezüstérmet nyertek: özv. Barkó Már tonné szűcs Debrecen, Czobor Ká­rolyné mézeskalácsos Debrecen, Fischer Testvérek üvegcsiszolók Nyiregyháza, Gellért Pál asztalos­mester Nyiregyháza, Báró Horváth Gedeon gazdasága Pap, Knáver Pál cipészmester Nyiregyháza, Lab­bancz Károly asztalosmester, Mayer Testvérek ékszerészek, Molnár Jenő lakatosmester, Minimax Tüzoltóké­szülékgyár Budapest, dr. Megyery László amatőrfényképész, Németi Lajos késes Debrecen, Osváth Imre szobrász tanonc, Pilinszky And­rás katonaszabó, Papp László kel­mefestő és vegytisztitó, Papp Gé­za gazdasági egyesületi titkár »Tuli­pán«-kutja, Rácz Imre cipészmester Debrecen, Szentmiklóssy Zsigmond szűcsmester Nyiregyháza, Veréb. János permetezőgépkészitő Debre­cen. Kitüntető oklevelet nyertek: A »Charitas« Nyíregyháza, Vitéz Fe­hér Lajos bortermelő, Hartos La­jos textilkereskedő, Halász Kálmán lakatosmester, Járossy Gyula festő művész, Jóba Elek könyvnyomda-, vállalat könyvkötészete, Károlyi és Makó asztalosmesterek, Kollmann Kálmán asztalosmester, Leánykálvi­neum Nyiregyháza, László Imré­né bortermelő Uj fehértó, Makran­czy Pál cipészmester Nyiregyháza özv. Sándorffy Sándorné müeszter­gályos Nyiregyháza, Szalay Pál fes­tőművész Nyiregyháza, Tóth Jó­zsef kovácsmester Kozmádi, Ungár Lipót áruházzá és a Városi Üzemek r. t. kerámiai üzeme, Lénárt Imre szabómester. Harmadik dijak: Bronzérmet nyertek: Brecz Ká­roly fodrászmester, Csonka Lajos, Chriszt Dezső képkeretező, Grün­niczky Géza cipészsegéd, Grün­wald Dezső bádogos-, Nagykálló, ríéri István cipészmester, Herczeg Mór tjőröndös, Kulin Sándor ci­pészsegéd, Nagy Gyula műhimző Debrecen, Paizs József cipészmes­ter, Pál József címfestő, Szilágyi Pál mézeskalácsos Debrecen és Za­jácz József kályhás Nyiregyháza. Elismerő oklevelet nyertek: Be­recz Károly szobrász, Boruch Mar­git iparművész Mindszent, Bodo­lóczky Lajos csizmadiamester, Gsil­lig Lajos szabótanonc Jászberény, Ev. elemi iskola, »Erzsébet« hadi­árvaház, Feczkánics Sándor IV. o. középiskolai tanuló festményeivel, Fémáru és Szerelvénygyár Buda­pest, Gyenes Antal vizvezetékszere­lő Debrecen, Hercz Jenő gépgyár Miskolcz, Harmati Mihály kovács­mester Kornádi, Juhász Sándorné iparművész, Jávor Mihály cipész­mester, Kállay István preparátor, Karasz Margit, Kelemen József la­katos mester, Kühne gépgyár kép­viselete Nyiregyháza, Kajati Ist­ván festő, Kresztyankó György la­katosmester, Krüzsely Lóránt aszta­los tanonc, Ladvenszky Rezső kár­pitosmester, Ev. Leánylyceum, Lis. kány László rádió és műszaki ke­reskedés, Ligeti és Biró tüzoltóké­szülék Budapest, a Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetségének szekszárdi, diósgyőri, debreceni karcagi, ceglédi és hajdúböszörmé­nyi csoportjai, a nagylaposi községi elemi iskola, a nyirbogdányi Petró­leumgyár r. t., Paulik Károly jel­vénygyár Budapest, dr. Riegl Emii­né iparművész Budapest, Rombach Nándor kaptafakészitő Pécs, Smi­ják Istvánné Nyiregyháza, Stelcz Ist ván kádármester, Schvarcz Ernő rézműves Nagykálló, Stibi Józsefné, Szmolár Andrásné, Szabó Antal asztalosmester, Állami Tanitóképző­Villambssági r. t., Ev. elemi is­kola Vöröskereszt Egylete, Jávor Mihály cipészsegéd, Juhász Ferenc cipészmester. * A zsűri döntését általános megnyugvással fogadták, bár vol­tak itt-ott elégedetlenségek,. ame­lyek ilyenkor elő szoktak fordulni. A kiállítók közül sokan már tegnap elvitték tárgyaikat, de az általános hurcolkodás csak ma reggel kez­dődött meg. Külön elismerés illeti Laczkovsz­ky András vendéglőst, aki nagy ál­dozatkészséggel és dicséretreméltó vállalkozási kedvvel építtette fel hatalmas és kényelmes sátrát a ki­állítás udvarán, ahol a kitűnő ma­gyar konyhájával s pincészetével a közönség általános megelégedését vívta ki. Itt említjük meg, hogy az ízletes lacipecsenyét Lakatos Jó­zset és neje (Buza-utca 16.) ké­szítették. Ujabb nyilatkozat a maiomngyben A következő levelet kaptuk: Megjegyzések Méltóságos Góth László ur és?revételeire Engedje meg Góth őméltósága, hogy eredeti szándékomtól eltérő­leg mégis válaszoljak a 'Nyirvidék augusztus 4-ik számában közök észrevételeire. Lehetőleg rövid le­szek. A porlás nagyságát illetőleg ajánlom szives figyelmébe a leg­újabb erre vonatkozó adatokat a: »Die Mühle« folyó évi julius 35­*í számában Buchwald mérnök: Die Entstehung des Mahlszwun­des cimü cikke alapján. Magyar búzára és rozsra átszámítva az ott található adatokat 3.3—3.55 "°/o rorwnín, 0.7 fo nedvesített búzánál a buza eredeti száraz súlyára vo­natkoztatva kénytelen lesz nekünk igazat adni. Számok ellen nincs ha dakozás. Ha a molnár úszott a konjunk­túrában, a gazdának még inkább kellett úsznia, mert módjában ál­lott a cereáliák konjunktúráján kivüi áz állat és — specielle a szabjolcsi — a burgonyakonjunk­turákat is kihasználni. Ha ennek ellenére is kritikus a gazda mai helyzete, ebből logikusan csak két következtetés vonható le éspedig pro primo, hogy a gabonanemüek diszimaturája még fokozottabb mértékben kell, hogy sújtsa a mol­nárt, pro secundo, hqgy ha min­den konjunktúrák ellenére mégis mezőgazdasági válság van, azok a sokat hangoztatott konjunktúrák csak Potemmkin-konjunkturák vol­tak, melyekből senkinek semmj haszna, akár gazda, akár molnár. Irrentábilis investálásokba nem­csak egyes molnárok, hanem gaz­dák is öltek bele pénz. Hány trak­torral "stb. kísérletezett egy-egy gazda, mig a neki legjobban meg­felelőt megtalálta ? Avagy a leg­kirívóbb példa, a nyiri homokra gründolt vasgyár. Nem sokat vet­het a gazda a molnár szemére. Reális invesztálásokat minden ha­ladni és élni akaró gazdának csak ugy kell teljesítenie, mint a mol­nárnak. Ha vannak gépek, me­lyek lehetővé tftzik, hogy 8—9 kg. légszáraz fával, kukoricacsutkával száraz tőzeggel, vagy 14—15 kg. hazai barnaszénnel 1 q termény megőrölhető, esztelenség 40—60 kg. szenet valamely elavult gép­ben e célra eltüzelni. A fehérliszt, fehér kenyér ma világhóbort, mely be a magyar fogyasztó épugy bele esett, mint akár a német, hiába paukolják a németek, hogy: Rog­genschwarzbrot macht bleiche Waugen rotü Ha a közönségnek fehér liszt kell, kénytelen a mol­nár fehéret gyártani. Természetes, hogy a gyárak nem alakítják, mol­nárnyelven rekonstruálják a mal­mokat e célból, sőt! A békebeli egyszerű 2000 K-ás hengerszék ma közel 5000 pengő. A 15 százalékos vám példája fennáll. 1921—22-ben a malmok X waggon u. n. kontingens-termény fix ároni beszolgáltatása ellenében 15 százalék vám szedésére — da­rálásnál 12 százalék — voltak kö-. telezve és nemcsak jogosítva. Importszén, fa, faszén, n'aptha jóval drágábbak, mint voltak bé­kében, kenőolaj, felújítás, egyéb műszaki szükségletek közei" két­szer annyiba kerülnek, adók, tár­sadalombiztosítás, tűzbiztosítás di­jai a békebeli kétszeressénél "na­gyobbak. A szövetség poszibilitása sajnos, nem olyan mérvű, mint amilyennek őméltósága feltünteti Egyes kis vámmolnárokra ráoktro­jálhatja akaratát, de azzal szabol­csi kb. 20 uradalmi és nagyobb részvénymalommal szemben úgy­szólván tehetetlen. Ehhez nem 20 fr., hanem 20 millió P. kellene. A vámegyezménynek, nevezzük kartellnek, Achilles sarka ép a szö­vetség pénztelensége. Molnáraink igen jó magyarok: Vitám et san­guinem, sed... avenam, non! A praseologiát illetőleg sem sokat vethetünk egymás szemére, legfeljebb a bombasztokban mul­juk egymást felül. Az a tény, hogy az egész ország molnársága egy precedens alap­ján minden hosszabb kölcsönös eszmecsere mellőzésével megmoz­dult a vámemelés kérdésében, egy­mástól függetlenül, mégis egy időben, kell, hogy komolyan gon­dolkozóba ejtse a gazdatársadal­mat. Ma még csak kartellek fe­nyegetik a gazdát, de a szimpto­•nák arra mutatnak, hogy a min­dent trusztositó hajlam nagyon is élénk a csak néhány kéz irányí­tására koncentrált mobil nagytő­kénél. Ne méltóztassanak utánoz­ni a sivatag királyi vadját, mely meg sem torpan a vadász halált hozó lövedékétől és csak azon csodálkozik, mikor ereje fogytán összeesik. Ellenben dühösen rá­morog a füle körül zümmögő szú­nyogra. Mi számbelileg nem sokat nyo­munk a latban, quaerulálásaink, protestálásaink ezért legtöbbnyire süket fülekre, nem egy helyen me­rev visszautasításra találtak. Mert mi már régen kérünk, rég ellenez­zük azt a gazdasági politikát, mely végül mindazok élvérzését fogja eredményezni, akik közvet­len avagy közvetve, de azzal mé­£is szoros nexusban az Isten ál­dotta magyar rög hozadékából él­neK. Vencsellőn, 1929. aug. 9. Scholtz Oszkár, malomtulajdono*. KERT-MOZGÓ Előadásokat 6 őrekor a Városi Szinkteban, 9 órakor a Kert-Moagóhan tartjuk meg. Előadások kezdete vasárnap 3, 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Mozgóban. Kedvezőtlen időben az össies előadások > teremben leaznek megtartva. Augusztus 12-én es 13-án hétfőn és kedden 6 és 9 órakor Adolphe Menjoii legújabb filmje: A rejtelmes éj Dráma 6 felvonásben. 2 nő 1 férfi ellen színmű 6 felvonásban. Főszerepben : Florence Yidor EláadttaMat saját zenatommlütán. Következő műsorunk: HARRY PIEL Titokzatos miszter Senki ŐserdSk Qentleman-je

Next

/
Thumbnails
Contents