Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-13 / 183. szám

2 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 13. Megválasztották az új vármegyei törvényhatósági bizottság örökös tagjait A vármegye Közgyűlése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcs és Ung közigazgatási-í lag ideiglenesen egyesített várme­gyék törvényhatósága ma délelőtt io órakor rendkivüli közgyűlést tartott. A közgyűlést Kállay Miklós dr. főispán nyitotta meg a követ­kező szavakkal : Eállay főispán beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság ! Amikor a mára összehivott rendkivüli közgyűlést megnyitom, közlöm, hogy ezzel a közgyűléssel nagy lépést teszünk az uj törvény­hatósági bizottság megalakulása fe­lé. Erre a közgyűlésre hárm ugyanis a választáshoz szükséges vá lasztási elnökök, valamint az örö­kös bizottsági tagok megválasz­tása. Ez a feladat olyan funkció, amely előkészítést és átmenetet je­lent az uj alakulathoz. Szokatlan hogy a legforróbb nyári időben egymást érik a vármegyei közgyű­lések, de a reformot elő kell készí­teni, másrészt pedig a mai gazda­sági helyzet is megköveteli, hogy annak egyes fázisairól gyakrabban beszámoljunk, s a gazdaközönség időnkint kifejezést adjon különböző állásfoglalásának. Bizonyára sokan ismerik már a földmivelésügyi miniszter rendele­tét, amely szabályozza a fagykárse­gélyezés módját és mérvét. Sajnos ez nem olyan, mint amilyent vártunk. De ennek nem a miniszter, vagy a kormány az oka, hanem más okokban kell keresni az elinté­zés módjánají ezt a nem kielégítő voltát. Az összes állami feleslegek le­apasztattak, továbbá az állam sem tud könnyen megfelelő hitelfor­ráshoz jutni. Én tehát bizonyos be­látással fogadom a kormányintéz­kedést, mindamellett további ké­relmeket fogok előterjeszteni. Teljes eréllyel követelem, hogy a "kormány szeretettel és buzgalom­mal foglalkozzék a gazdaközönség érdekeivel, és munkálkodjék annak felvirágoztatásán. Apró tényezők is fontosak ebből a szempontból, mint pl. a 'fuvardíjkedvezmény, ve­tőmeg-akció, stb., amelyeket meg kell adni a gazdaközönségnek. A kormány állítólag takarékos­sági szem,pontb,ól be akarja szün­tetni a burgonya bevásárlási köz­pontot. Én ezt sajnálatos körül­ménynek tartom akkor, amidőn Olaszország lezárta sorompóit a ma­gyar burgonya előtt, Jugoszlávia pedig a magyar—-görög tranzit­forgalmat ioo százalékkal megdrá­gította. A burgonya fuvartétele is egy osztállyal kedvezőtlenebb klasz­szisha soroztatott. Foglalkozni fo­gok ezekkel a kérdésekkel, amelyek erősen érintik a gazdaközönség ér­dekeit. (Helyeslés és éljenzés.) Igen sok a teendőnk ! A régi közigazgatási törvény szerinti ezen utolsó közgyűlésen annak a hitem­nek és meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az uj törvényható­sági bizottságban is ugyanezeket a tagokat látom majd viszont, akik- • kel közel i o éven át együttműköd­tem, a^ármegyének ebben a hig­gadt, konzervatív megfontoltságu testületében, amely annyi évszáza­don- át vitte a vármegye ügyeit. Hiszem és remélem, hogy a köz­igazgatási reform nem fog lényeges változást eszközölni ennek a testü­letnek a tagjaiban. Ezt tartom kívánatosnak, de ha uj emberek jönnének is be, ez a szellem, amely mindig őrködött a vármegye érdekei fölött, menjen át az uj testületbe. Nem búcsúzhatom el még a Te­kintetes Törvényhatósági Bizottság­tól, mert nem tudom, hogy nem fo­gunk még egy ízben összeülni, s igy annak a reményemnek adok kifejezést, hogy még egyszer vi­szontláthatom Önöket. A főispán a Magyar Hiszekegy­gyei fejezi be nagyhatású beszédét, majd Bekény Aladár nyug. minisz­teri tanácsos emelkedik szólásra és a következőket mondja : Bekény Aladár beszéde Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! A Főispán ur őméltósága meg­nyitó beszédében a vármegyét ért súlyos fagykárok enyhítését célzó kormányintézkedésekről tett je­lentést. Ezek sorából azonban hi­ányzik egy megnyugtató kijelen­tés, amely vármegyénk gazdakö­zönségét a fagykárokkai való vo­natkozásban — a folyó évben — még különösebben is közelről érin­ti és ez a szabolcsi burgonyater­més értékesítési módjának és le­hetőségének nagyfontosságú és je­lentőségű kérdése. Ebben a kérdésben a Főispán ur őméltósága az érdekelt ténye- ; zők bevonásával már széleskörű | értekezletet tartott, de ennek ered- I ménye még előttünk ismeretlen és ' mivel ennek a kérdésnek a megol­dása a vármegye közönségét igen közelről érdekli, bátor vagyok a tekintetes Törvényhatósági Bi­zottsági közgyűlés kegyes engedé­lyét kérni arra nézve, hogy ezt a kérdést ez alkalommal is szóvá te­hessem. Tek. Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! A vármegye gazdaközönségének körében mindegyre növekvő izgal­mat váltott ki az a megbízható forrásból kiszivárgott riasztó hir, hogy a Kormány az ország burgo­nyatermésének értékesitését köz­pontosítani szándékozik és a Me­zőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetének szabolcsmegyei kirendeltségét megszünteti. A szárnyaló hir szerint az ország összes burgonyatermésének érté­kesítése valamelyik Budapesten székelő termény éifcákesitési szer­vezetre bizassék, amely azt az ál­talános érdekek mérlegelése sze­rint egyöntetűen intézné. Ez a terv első hallásra tetsze­tős és a nagyközönség előtt talán elfogadhatónak is tűnik fel, de ha azt a mi helyi vonatkozásaink szempontjából vizsgáljuk, annak a szabolcsvármegyei burgonyaterme­lőkre való hátrányos volta szem­beszökő. Szabolcsvármegye gazdaközön­sége ugyanis a kis gazdák és nagy­birtokosokat egybevéve, — az or­szág összes burgonyatermésének jó egyharmadát produkálja és az ebből várható bevétet gazdasága jövedelmének igen jelentős ténye­zője. A burgonya értékesítése lehető vi­szont az ország többi részeivel szemben — a nehéz szállítási vi­szonyok és a nagy távolság miatt kedvezőtlenek. Az egyik fő jövedelmi forrásun­kat képező szabolcsi burgonyater­més értékesítésének módja és mi­kéntje tehát ránknézve sokalta fontosabb, mint az ország többi részein, ahol a kedvezőbb viszo­nyokkai bíró gazdaságokban a bur gonya másodrendű tényező. Mi ne­künk feltétlenül szükségünk van arra, hogy az ország burgonyater­mésének értékesítésénél a mi helyi érdekeink kellőkép előtérbe és ér­vényre jussanak és az értékesítés lebonyolításánál kellő sulyu befo­lyásuk legyen, de meg hogy a burgonya ár időnkénti alakulásáról állandóan és megbízhatóan tájé­kozva legyünk. Ezt részünkre eddig a Mezőgaz­dasági Termelők Egyesült Szövet­kezetének Nyíregyházán székelő szabolcsvármegyei kirendeltsége biztosította, amely mint központi irányítás alatt működő helyi szer­vezet egyrészt a világpiac áralaku­lásairól tájékozódást nyújtott, más részről pedig a helyi körülmények teljes ismerete folytán burgonya értékesítési lehetőségeinket tőle telhetőleg eredményesen előmozdí­totta. Ha már most ez a helyi szerve­zet megszűnnék, a szabolcsi bur­gonyatermelő közönség megfosz­tatnék. a világpiaci áralakulatok és lehetőségek felől való megbízható tájékozódástól, másrészt pedig " helyi viszonyokkal ösmerős és azokat méltányoló helyi értékesítő szerv működésétől és segítségé­től. Ezen felül a szabolcsi viszo­nyokkai kevésbbé ismerős és tő­lünk távot álló Budapesten székelő központi értékesítő szerv általános szempontok által irányított intéz­kedései körébe kerülnénk vagy a nagykereskedők és exportőrök ké­nye-kedvének vagy nyerészkedési mohóságának lennénk kiszolgál­tatva . Már pedig ez mireánk Szabol­csiakra egyáltalán nem kívánatos, mert itt óriási értékekről van szó, amelyeket kockára tenni nem sza­bad. Szabolcsmegye burgonyával 'be­vetett évi átlagos területe kereken 80.000 k. holdra tehető, ameiy a folyó évben még legalább is 20 ezer kh-vaf növekedett a kifa­gyott őszi vetések kiszántása foly­tán. A folyó évben tehát 100.000 k. holdnyi burgonyával bevetett területről van szó, amelyről á gaz­dasági felügyelőségek jelentései szerint 50 q-t számítva 50.000 db vasúti kocsirakomány burgonya­termésre számithatunk. Ha vetőgumó szükségletünket 8000, élelmi szükségletünket 7000, a.68 szeszgyár által feldolgozható burgonyamennyiséget 7000, a rak­tározási és romlási százalékot 1000 vagonnal vesszük fel még mindig 20,000 vasúti kocsi rakomány bur­gonyatelesiegünk marad a távolab­bi piacokon való értékesítésre. Ezt a nagy értéket kell Sza­bolcsmegye gazdaközönsége ré­szére megmenteni. Erre pedig csak ugy van kilátás, ha nem kí­sérletezünk jelenleg újításokkal és átszervezéssel, hanem megmara­dunk a régi, kipróbált és ösmert módnál. Reánk nézve tehát az a kívánatos, ha a viszonyainkkal 'Is­merős és azok között teljesen tájé­kozott helyi szervünk a Mezőgaz­dasági Termelók Egyesült Szövet­kezetének nyiregyházi kirendeltsé­ge, amely gazdaközönségünk vető­mag beszerzését készséggel ellátta, arra reászoruló tagjainknak olcsó zöld hitelt nyújtott és az értékesí­tésnél is segítségünkre volt to­vábbra is megmarad és az eddigi módon folytatja működését. Más­részről pedig a kormány és Máv. megteszi mindazon tarifális és egyéb intézkedéseket, amelyek a szabolcsvármegyei burgonyatermés a távoli piacokon való értékesítési lehetőségeit biztosítják. Ezeknek az inditóokoknak a felsorolása alapján bátorkodom a következő határozati javaslatot előter­1/ jeszteni: Gazdaközönségünk körében mind egyre növekvő aggodalmat kelt azon jólértesült forrásból származó hir, hogy a kormány a Mezőgazdasá­gi Termelők Egyesült Szövetkeze­te nyiregyházi kirendeltségének megszüntetésével az ország burgo­nyatermésének értékesitését buda­pesti vezetőség alatt központosí­tani szándékozik. Ennek a központosítási tervnek — a helyi burgonyaértékesitésre nézve hátrányos megvalósítását a vármegye gazdaközönsége — kü­lönösen a f. évben az ősziek ki­szántása folytán megnövekedett területű burgonyavetés mellett nem tartja időszerűnek, mert a mai válságos időben a viszonyok és körülményekkel teljesen ismerős burgonyaértékesitő helyi szerve­zetre most van leginkább szüksé­ge s annak általánosan elismert működését nem nélkülözheti. Ennélfogva a vármegye törvény­hatósága jelen közgyűlésében ho­zott határozata alapján intézzen sürgős felterjesztést a kormány­hoz, hogy a burgonyaértékesités központosítására irányuló terveit ejtse el és a Mezőgazdasági Ter­melők Egyesült Szövetkezetének szabolcsmegyei kirendeltségét — mint a szabolcsi burgonyaértéke­sitést irányító bevált és jelentős szervezetét — továbbra is hagy­ja meg Nyíregyházán. Ezenfelül pedig tegye meg a kormány és a MÁV. mindazon tarifális és egyéb intézkedéseket, amelyek a szabol­csi burgonyatermés értékesítési lehetősegeit a bel- és külföldi pi­acokon is biztosítják. Ugyancsak a kirendeltség elhelyezésével kapcsolatban Ba­ráth Imre gávai református lelkész a kisgazdák sérelmeit tol­mácsolta. Szerinte a kormány centralizálási törekvése sokbpn hát­rányos, mint például a kirendeltség Budapestre való elhelyezése is. Kéri a közgyűlést, hogy a kormánynál interveniáljon a kirendeltség ittma­radása érdekében. A közgyűlés a határozat ijavaslatot elfogadta. A kandidáló bziottság tagjai Ezután Virányi Sándor dr. vár­megyei főjegyző felolvassa az 1929. XXX. t. c. rendelkezéseit az örökös bizottsági tagok megválasz­tásának módozatairól. Eszerint Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesitett vármegyékben á törvény­hatósági bizottságban '22 örökös tagokat a kandidáló bizottság je­löli 1d, amely hat tagból áll. A kandidáló bizottság tagjai lettek: Gróf Dessewffy István, Nánássy Tibor rendes és Dr. Korányi End­re póttagok, Kállay főispán által kijelölve. Dr. Jármy Menyhért, Er­dőhegyi Lajos dr. rendes és Jármy Miklós póttagok, Mikecz alispán ál­tal kijelölve s végül Kállay Emil, Orosz Sándor rendes és dr. Buday Gyula póttagok a közgyűlés által ki jelölve. Az örökös bizottsági tagok. A 1 o perces szünet után Kállay Miklós dr. főispán ujra megnyitja a gyűlést és mielőtt a kandidáló

Next

/
Thumbnails
Contents