Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-29 / 195. szám

JSíVfRYIDÉK. 1929. augusztus 29. Megnyílt! Qicker Gyula könyvkereskedése ideiglenesen a Városháza Betiilen-utcai frontján Ka Sipos-cukrászdával szemben) Szafyolcsvármegye alispánja. 26200—1929. K. Versenytárgyalási hirdetmény Szab©lcsvármegye székháza, a nyiregyházi Erzsébet- és a kisvár­dai közkórház 1929—30. évi tűzi­fa-, szén- és koxszükségletének biztosítása céljából f. évi szeptem­tjer hó 1 o-én d. e. 11 órakor a vármegyeháza kistermében zárt a­jánlati versenytárgyalás lesz, mely­re a vállalkozni kívánókat azzal a figyelmeztetéssel hívom meg, — hogy az 1 P 60 fillér bélyeggel el­látott és az ajánlati összeg 2 szá­zalékának megfelelő bánatpénz le­tételét igazoló s közjegyzőileg hi­telesített m. kir. adóhivatali nyug­ta másolattal felszerelt zárt aján­lataikat az alispáni iktató hivatal­nál adják b§. Az ajánlatban ki kell jelenteni, hogy a zárt ajánlati ver­senytárgyalás feltételeit ismerik s azokat magukra nézve kötelezőnek fogadják el. Elkésve beadott aján­latok figyelemben nem részesül­nek. A zárt ajánlati versenytárgyalás feltételei a következők: Szállítandó Szabolcs vármegye székháza részére 5000 mm(, tü^fa és 1800 mm. í. osztályú »Hinden­burg«, vagy más hasonló kalóriáju kox. A Nyíregyházi Erzsébet közkór­ház részére 7500 mm. tűzifa, 3200 mm. hazai kőszén és 5000 mm. I. osztályú dió nagyságú gázkox. A kisvárdai kórház részére 1 500 mm. tűzifa, és 600 mm. ha­zai, vagy 300 mm. poroszszén. Tűzifa elsőosztályu hazai szár­mazású, 2 évesnél nem régib (b vá­gású, nem úsztatott, liasátyjs, ke­mény, 50 százalékban akác vagy tjükk, 50 százalékban cser- és tölgy fa legyen, legfeljebb 20 százalék doronggal keverve. Származás fel­tétlen megjelölendő és kívánatra igazolandó. A tűzifa mennyiség és kox, valamint szén a székház részére az általam megszabadó részletek­ben —- előreláthatólag 400 mm. heti tételben — szállítandó, a kór­házaké egyfolytában. Az ajánlatbpn az egységárak 100 mázsánként tüntetendők fel, a vármegyeházára, illetve a kórhá­zakba beszállítva, vagy Nyiregy­háza, illetve Kisvárda vasútállomá­son átvéve. Az ajánlat egy évi kötelezettség­gel teendő meg. Vállalkozók csakis minden tekin­tetben kifogástalan elsőrendű árut szállíthatnak, ellenkező esetben a törvényhatóság a velük megkö­tött szerződést a vállalkozó minden további igénye nélkül felbonthatja, sőt ez esetben vállalkozó biztosité­kát is elveszti. A leszállított tűzifa és koxmeny­nyiség árát havonként utólagos részletekben fizetem; nyugtabélyeg a szállítót terheli s az az utolsó szállítmány áráb(51 lesz levonva. Ajánlatok bpritékba zárva »Aján­lat tüzelőanyagokra... 1929. K. sz. hirdetményre« felírással ellátva a­dandók be. Fentartom magamnak azt a jo­got, hogy a beérkezett ajánlatok között az ajánlott árakra tekintet nélkül szabjadon választhassak, — vagy azok egyikét se fogadjam el. Nyiregyháza, 1929. augusztus 24. Alispán helyett: Virányi s. k. i I főjegyző. " Mozi • r • • « « A Kert-Mozgóban ma és holnap: „A fekete­sejK" és „Az álarcos lovas" A fekete sejket a Halállégió szerzőjének kéziratából Percíval Christopher Wren irta filmre. Iz­galmas szaharai történet 10 feje­zetben, John Wataers grandiózus rendezésében. Főszereplő^: Gna^ Cooper, Evelyn Brent, William Po­vell, Noah B ery és Arnold Kent. Meséje: Beaujolais tábornok, az algíri idegen légió parancsnoka, rokonát. Bertranad parancsőrtisz­tet> aki bár kiváló tiszt, de a nők miatt elhanyagolja hivatását, hogy katonai drillre szoktassa, elküldi a Szahara belsejébe, hogy az ara­bok és franciák között teremtsen szövetséges viszonyt. Bertrand a kémektől megtudja, hogy felkelés készül a légió ellen. A legközelebbi parancsnoksághoz siet, hogy meg­vigye a hirt, de útközben meg­ismerkedik és menten bele is sze­ret egy amerikai leányba. Mire fel­ocsúdik a szerelemből, a felkelők már körül is zárták őket. Bertrand azonban hosszú, izgalmas küzdel­mek után megmenti magát és me- • nyasszonyát, akit mindjárt oltár- | hoz is vezet. Az álaarcos lovas 6 felvonásos nyugati történet Art Accorddal a főszerepben. A darab meséje egy detektivről szól, aki segédnek sze­gődik egy üzletbe, hogy leleplez­zen egy hírhedt banditát, aki a kereskedő leányának a vőlegénye A bandita nem tudja, hogy a se­géd detektív, s igy rá akarja fogni saját gaztettét. Sikerül is tőrhe­csalni egy barlangba, ahol meg­kötözi. A bandita a barlangban, amely a menyasszonya tulajdona, közbén gazdag aranyleletre buk­kan, mire itthagyja az összekötö­zött segédet és haza rohan, hogy azonnal megtartsa az esküvőt. A detektív azonhan még idejekorán kiszabadul, leleplezi a banditát s ő vezeti ol kárhoz a kereskedő le­ányát. Előreláthatólag az idő nem fog hűvösre fordulni s igy mindkét papon a mozi kerthelyiségében él­vezheti végig a publikum ezt a két pompás, izgalmas filmet. ZENE Balázsy^oitán: Magyar nóták Most jelent meg Báláz sy Zol­tán zeneszerző: Magyar nóták ci­mü, magyaros dalokat tartalmazó füzete. Balázsy Zoltán már ed­dig is a legjobb nevű magyar dal­szerzők közé tartozott ezzel a fü­zetével pedig fejlődésében hatal­mas lendülettel haladt előre. Szép magyar verseket zenésitett meg Balázsy Zoltán, akinek finom, csengő és dallamos melódiát fonó magyar szive sugalmazta. Egészen bizonyos, hogy rövid időn belül ezek közül a dalok közül sok, a legszélesebb körökben fog elter­jedni s nem egyet fognak közülük énekelni az ország minden részé­'bf" A kolozsvári Szent Mihály templomban nem áldoztatják meg a nem illendő ruházata nőket Kolozsvárról jelentik: A kolozs­vári Szent Mihály templom ajta­ján a fekete táblán a következő szövegű hirdetmény jelent meg: »SzeretetteI figyelmeztetjük hí­veinket, hogy pápai és püspöki rendelkezések értelmében a hiá­nyosan öltözött egyéneket a temp­lomtól távol kell tartanunk és őket megáldoztatni nem szabad. Eddig senkit meg nem bíztunk e szo­morú feladat végrehajtásával. Ha tehát vannak, akik ilyen megbí­zásra hivatkozva kellemetlenked­nének, kérjük azok feljelentését. A további kellemetlenségek elke­rülése végett azonban kérjük híve­inket, ne is adjanak figyelmezte­tésre alkalmat.« Ez a nagyon szerény és udvarias hangú felhívás nagy feltűnést kel­tett a városban és mindenütt be­szélnek róla. Most aztán dr. Hirschler József prelátus-kanonok megvilágítja a hirdetmény erede­ti í_;- OJ híll ÉÍÉ — Hónapokkal ezelőtt — mond­ja dr. Hirschler — egy magasran­gu katonatiszt özvegye pietista túlbuzgóságában megszólította né­tiány hívünket, hogy miért visel ilyen, vagy olyan ruhát. Termé­szetes, hogy ez a fellépés a meg­szólítottak részéről templomba nem való és a keresztény szellem­mel homlokegyenest ellenkező ér­zéseket váltott ki. Az illető hölgy, amikor kérdőre vonták, azt mon­dotta, hogy a plébánia hatalmaz­ta fe^erre az eljárásra. Ez az állí­tás azonban nem felel meg az igaz ságnak. Senkit sem bíztunk meg ilyen funkció végzésével. Nálunk ilyesmire nincs is szükség, hosz­szu-hosszu idő óta, mindössze kétszer történt meg, hogy az áldozást végző pap szó nélkül haladt el két hölgy mellett, akik nem illen­dő öltözetben térdepeltek a rács mellett. — A világi életben is vannak öltözködési szabályok — fejezte be mondanivalóját a prelátus —, elfogadott szabályok, hogy bálba, estélyre, s»inházi premierre milyen ruhában illik elmenni. Megvan tehát talán nekünk is a jogunk ahoz, hogy templomaink méltósá­gát és tisztaságát minden oda nem illő rikitó ízléstelenségtől megóv­juk. Gynjtogatók garázdálkodása Megyaszó községben tegnap a református lelkész udvarán kigyul­ladt egy szalmakazal. A nagy szél­ben rövidesen négy ház állott lán­gokban. Az egész községet fenye­gető tüzet a szerencsi tűzoltók foj­tották el. A tüzet gyújtogatás okoz­ta. — Mikor a szerencsi tűzoltók ha­zafelé tartottak, Legyeshénye köz. ség hivta segítségüket, ahol ha­sonló veszedelem fenyegetett. A tűzoltók itt is sikeresen megbir­kóztak a tűzzel. A tüzet gyújtoga­tás okozta. A tettest elfogták. Vidám esetek Bucsu. A kissé szemérmes ifjú, miután, délután a családnál mulatott, tá­vozni készül. — Isten önnel, kisasszony — dadogta a házikisasszonyhoz — el kell válnunk. A leányka szemérmesen szól: — De hiszen még nem is vett. el 'feleségül. A probléma. — Hogy van az, hogy maga annyi helyre jár, de sohasem hiv vendégeket ? \ — Mert, ha látogatóba vagyok akkor távozom, amikor tetszik. De ha nálam van vendég, akkor vár­nom kell, amíg őneki van kedve elmenni. A feleség bája. Panaszkodik az asszony az or­vosnak : — Kérem, doktor ur, nagy baj van, a férjem beszél álmában. — Az nem jelent semmit. — Hogyne jelentene, — mond­ja az asszony dühösen. — Meg­pukkadok, hogy nem tudok neki felelni. Titkos bánat. Két barátnő beszélget az öltö­zőben : — Igaz, hogy Mancikának va­lami "titkos bánata van ? — De mennyire igaz! Neked még nem beszélt róla? Az emlékeztető. Rákosi Jenő a következő jel­lemzeíes adomát mondta el egy­szer: A színész két nagy ellentét között mozog: a Színpadon idealis­ta, az életbe realista. Két szinész­szei beszélt vagy husz évvel ez­előtt. Az egyiknek szóba hozta debreceni vendégszereplését: — Ott voltam, amikor Debre­cenben Hamletet játszotta. — Én? Soha! — Dehogynem. Babérkoszorút is kapott. — Lehetetlen! Sohasem játszót tam Hamletet Debrecenben. Közbeszól a másik színész: — Ugyan hogyne játszottad vol na! Előadás után Csirkés Kis Já­noshoz mentünk disznótorra kétszer is vettél a töltött káposz­tából. I • Fölvidul a borongó Hammlet arca: — Igaz, igaz! Most már emlék­szem! — Igy tünt el a — különben kiváló — színművész emlékezeté­ből Shakespeare, Hamlet meg a babérkoszorú, de annál élénkeb­ben maradt meg a disznótor meg a töltött káposzta. A kártyás professzor a beteg pulzusát vizsgálja: — Egy, kettő, három, négy; öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tiz, alsó, felső, király, disznó... — számlál, szórakozottan. — Édes apám, ugyebár a tyú­kok rakják a tojásokat? — Természetes, édes fiam. — És a tyúkok a tojásból kel­nek ki? — Igen. • — Hát akkor ki kezdte meg: előbb rakták a tyúkok a tojást, vagy előbb keltek ki a tojásból t — ? 1 ? 1...

Next

/
Thumbnails
Contents