Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-27 / 193. szám

2 JNíyíryidék. 1929. augusztus 27. Lehullott levelek ? Nem, nem a magyarság ezer­éves fájáról lehullott levelek a külföld magyarjai, hanem fajunk­nak más talajba átültetett friss hajtásai, akiket a közös emlékek és a magyar kultura erős gyökér­szálai fűznek ahhoz a régi hazá­hoz, mely ma inkább, mint vala­ha számit a hozzá ragaszkodók, felvilágosító, támogató munkájára. Azon a nagy kongresszuson, amely a világon élő összes ma­gyarok faji "és nemzeti összetar­tozandóságát van hivatva kifeje­zésre juttatni, Magyarország fő­méltóságu Kormányzója ezekben a szép szavakban jelölte meg a ha­zájuktól távoi élő magyaroknak a helyzetét a nagy világban. Szeb­ben és találóbban nem lehetett volna megmondani, hogy sodorjon bárhová is valakit a sors, azért tulajdonképpen mindig hazájának fia marad, mert mindenüvé magá­val viszi magyar eredetét, ősei hosszú során át hozzá eljutott magyar érzés és gondolatvilágát. a. kongresszus második szónoka Vass József népjóléti miniszter megállapította, hogy a haza fo­galma nem okvetlenül záródik a határoknál és a faj fogalma nem azokból az elemekből tevődik ösz­sze, amelyeket a tankönyvek fel szoktak sorolni, hanem valami olyan a haza és a fajiság fogal­mának a ténye, amely messze tui haladja az iskolás fogalmakat. A külföld magyarjai, akik a kongresszus rendezőinek hívására sokszor messze idegen világré­szekből hosszú utazás után tértek haza, a Kormányzó és a népjóléti miniszter szavaiból megérthették és megérezhették,. hogy őket senki­sem tekinti idegeneknek, hanem ugy várták őket itthon, mint hosszú távollét után hazatért ked­ves gyermekeket. Bizonyára nem egy van közöttük, aki egy szebb, nagyobb és boldogabb Magyar­országot hagyott itt, mikor eltá­vozott s most a siralmasan meg­csonkított szürnyü nehézségekkel küzdő Csonkamagyarországot ta­lálta a másik helyett. De kell, íiogy éppen a sebekkel' küzködő és szörnyű problémákkai viaskodó országunk bajainak látása acélozza meg a sokszor "boldogabb körül­mények között élő külföldi ma­gyarjainkat a nagy munkára, amelynek célja a mai helyzet meg­változtatása s a régi haza fényé­nek és ragyogásának előbb-utóbb való visszaállítása. Vass József azt mondta, hogy tőlünk ne fél­jen senki, mert nem karddal a kezünkben akarunk mi országutat tőrm a népek tengerében, a mi kezünkben az igazságnak és az igazság tudásának a kardja van, amely nem ont vért, de mégis előbb-utóbb utat tőr, hogy érvé­nyesüljön az az ideál, amelyért megsuhogtatja őt a végzett a népek feje fölött. Igen, egy or­szág sorsát nem a pillanat nyo­moruságain át kell megítélni, ha­nem hallgatni kell a történelem nagy mesterének, az Ur Istennek az brgonajátékára, aki a népek igazi muzsikáját játsza. A 'jövőbe vetett hit és remény, amely a csonka hazában vergődő magyar­ság számára szinte olyan fontos, mint a mindennapi "kenyér, kell, hogy utat találjon és finom flui­domként átáramoljon a vendég­ként hazatért külföldi magyarok lelkébe is, mert ezen a kongresz­szuson bizonyára rájöttek arra, hogy milyen nagy és szent köteles­ségeik vannak a régi haza feleme­lése irányában. A közös eredet, a közös faj s a magyarság tragiku­san szép ezeréves történelmi múlt­jának ismerete olyan láncokkal fűzi őket azokhoz, akik itthon küz­denek a boldogabb jövőért, hogy megértve a nagy célt, ők is keű, hogy belekapcsolódjanak abba a nagy, nagy erőfeszítésbe, aminek szükségességét a Kormányzó és Vass miniszter az általuk bizonyá ra régen hallott édes magyar anya nyelven oly szivbemarkoló szavak­kal fejtegették. Halálos ítélet készül a Kirakodó vásárok ellen A vásártartókat egyéb jövedelmekből kárpótolja a pénzügyminiszter (A Nyirvidék tudósítójától.} Nyíregyháza kereskedői több íz­ben szót emeltek az ellen, hogy évente többször kirakodó vásárt tartanak városunkban az orszá­gos vásárok álkalmával s ilyenkor a város belterületén levő üzletek nem igen látnak a boltjukban vevőt. A nyíregyháziakhoz hasonlóan más városbeli kereskedők is szo­morúan tapasztalták az idejemúlt kirakodó vásárod káros hatását s ezért az ország minden részéből egyre élesebb hangon követel­ték a kereskedelmi érdekkép­viseletek a kirakodó vásárok megszüntetését annyival is inkább, mert a mai köz lekedési viszonyok között minden vidék "lakossága megközelítheti a városok áruüzleteit, felesleges te­hát állatvásári alkalommal messze idegenből is a helyszínre szállítani az eladandó silány portékát, csak azért, hogy ugyanakkor a hely­beli legális kereskedelem tetemes károkat szenvedjen. Vitán felül áll, hogy az a városi árus, akit a vevő vagy lát ismét valaha, vagy sem, nem fogja olyan lelkiismeretesen kiszolgálni a fo­gyasztót, mint az a kereskedő, akinek az, hogy az állandó üzletmenetét a vevők jó ki­szolgálásával biztosítsa. A kirakodóvásárok megszünte­tésére irányuló akció annyiban sér­tette az egyes községek érdekeit, hogy akkor hiányozni fognak "a községek [ jövedelméből a vásárok for­galmiadó bevételei s ezért volt eddig nehéz a keres, kedői kívánságok teljesítésével a vásárok megszüntetése. Most azonban, értesülésünk szerint, már ott tart a kérdés megoldása, hogy a pénzügyminiszterrel foly­tatott tárgyalások aUpján más forrásból fogják kárpótóíni az ér­dekelt községeket s igy a kereske­delmi miniszter nyugodtan teheti megfontolás tárgyává a kirakodó vásárok megszüntetését. A kiszivárgott hirek szerint a terv az, hogy csak lépésről-lé­pésre, fokozatosan vinnék ke­resztül a megszüntetésekét, meg pedig ugy, hogy már 1930-ban törlik a meglévő vá­sárok egyrészébői a kirakodó vásárokat ; s azután folytatják ezt a módszert 3—4 éven keresztül mindaddig, mig végül az összes meg fog szűn­ni. ' \ Beavatottak ugy tudják, hogy a kereskedelemügyi minisztérium már ez év őszi "hónapjaiban befogja mutatni az "érdeekképviseleteknek a kirakodó vásárok megszünteté­sére vonatkozó tervezetét, mely halálos it'életet jelent a kirakodó­vásárokra. MIENJ ORVOSHOZ ne tartson vissza az ÁLSZEMÉREM a nemi egészség a testi és lelki egészség filmje Szerdán és csütörtökön az APOLLÓBAN Hétfőn Csakis felnőtteknek! ZOLA EMIL világhírű regénye filmen 3ST A 3ST.A. Regény 9 fejezetben. Rendezte: Jean Renoir A főszerepben: Henry Krausz és Jean Angello Órák és percek^ á t 3 eÍÍ l m' Kedden Szerdán Szigorúan csak felnőtteknek ! Csütörtökön 5 órai előadás csak nőknek, 7 és 9 órai előadás csak férfiaknak MENJ ORVOSHOZ (ÁLSZEMÉREM) Jegyzetek egy orvos naplójából. Fiatal emberek és leányok tragédiája 8 fejezetben. Irta; Dr. Curt Thomolla ,,UFA" kisérő műso r A belügyminiszter miért a kisexisztenciák pótilletményeit vonja meg? Nyíregyháza város képviselőtes­tületének legutolsó közgyűlésén a tagok vegyes érzelmekkei-fogadták a belügyminiszter azon furcsa in­tézkedését, amely könyörtelenül megvonja a fizetési osztályba nem sorolt és nyugdíjra nem jogosult városi alkalmazottak pótilletmé­nyeit . Érthetetlen ez a rendelet, amely épen a lézengő, nyomorultul cse­kély fizetésükből vegetáló kis­exisztenciákat sújtja, azokat a tisztviselőket, akiknek az élete ed­dig is rébusz volt. Akik 100—120 pengő éhbérért robotolnak, akik nap-nap mellett a város egyre nö­vekvő aktatömegébe sülyednek el, akiknek még is rendesen kell öl-, tözködni társadalmi érintkezésük­ben a hivatalnoki nívót kell repre­zentálni, mert hiszen ők is a ma­gas város tisztviselői. Érthetetlen ez a rendelet azért is, mert hiszen a város vajmi ke­veset takarít meg azzal, ha a kis tisztviselők pótilletményeit vonja meg, de eléri azt, hogy a közeledő tél aiatt családokat taszit nyo­morba, az elégedetlenséget és elkeseredést szítja. Egy városi alkalmazott, illetve díjnok törzsfizetése havi 80 pengő. Értsd és olvasd 80 pengő! Ehhez még mintegy 26 pengő járul pót­illetmény és lakbér címén, tehát a dijnok havonta kézhez kap 106— 110 pengőt. A törzsfizetés minden három évi szolgálat után emelke­dik 3 pengővel. Ez a szám már magában is üvölti a nyomort és szinte rejtélyessé teszi ezeknek az embereknek az életét és most tes­sék ebből a számból még 10—15 pengőt levonni a belügyminiszteri rendelet értelmében és kérdezzük: hogy lehetséges ebből az összeg­ből megélni vagy esetleg családot is eltartani! Minden hála és szeretet Éne­kes János prelátusé, aki azonnal felismerte ennek a rendeletnek ab­szurditását és erőteljesen emelte fel szavát. Reméljük lesz eredmé­nye és a belügyminiszter mégegy­szer revízió alá veszi rendeletének ezt az exisztenciákat tönkretevő passzusát . Egy disznó elindítja a végzetet Berlinből jelentik: Berlin köze­lében egy kis községben egy Ber­ger Károly nevü mészárossegéd fei akart darabolni egy disznót. Met­szés közben a kés megcsúszott és a fiatalember testébe fúródott, áki néhány perces szenvedés után meghalt. A szerencsétlenül járt mészárossegédnek volt egy jó ba­rátja, a 19 éves Kari Hünnek, aki barátja halála feletti elkeseredé­sében két nappal később öngyil­kosságot követett el és meghalt. Berger Károlynak volt egy 17 éves barátnője, aki anyai örömök előtt állott. Mikor a leány meghallot­ta, hogy szerelmese meghalt, bá­natában megmérgezte magát. Most élet'és halál között lebeg egy ber­lini kórházban. Bergernek egy másik »menyasszonya« is volt, akit szintén annyira megrendített vőle­génye halála ,hogy öngyilkos lett és meghalt. Előadások kezdetete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor — Mint a puha szőnyegen, ugy járhat a Palma cipősarkon. — Ne koptassa felesleges módon idegeit és cipőjét. Ne tegyen Palma sarok nélkül egy lépést sem.

Next

/
Thumbnails
Contents