Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-24 / 191. szám

6 JSfVfRYIDÉK. 1929. augusztus 24 Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Sötét ntcák, bűzös árkok Nyíregyházán Mélyen Tisztelt Szerkesztő Uri , Közeledik ujbóí áz ősz és vele együtt ismét kisért Nyíregyháza i skultur város« rohamosan »fejlő- ' dő« és szépülő megyei központ kegyvesztett utcáinak pokoli sö­tétsége. Az ember nyáron a hosszú na­pok alatt elfelejti a téli esték és éjszakák keserveit s csak most, mikor már az alkonyat hamarabb teríti sötét fátyolát a városra, jut eszébe ismét. A [Körte-utca utolsó részlete, amely a Keskeny-köztői a Kos­suth Lajos-utcáig terjed szintén a kegyvesztett, vagy elvarázsolt ut­cák közé tartozik. Nincs ezen a részen egyetlen villanylámpa sem és lakói a pokoli sötétségben szinte vakon botorkálnak a locs-pocsban esténkint. Hej! — ha ebbe az utcába köl töztetne az isteni gondviselés egy városi korifeust, bezzeg lóhalálá­ban galoppozna a műszaki hivatal a villanyoszlopokkal és az Eldorá­dó mennyei fényességét varázsol­nák néhány nap alatt oda! De igy csak vakuljatok rusnya vakondlakók és csak várjatok még vagy huszesztendeig és szépen ren­desen fizessétek az adókat. A kulturváros, a fejlődő és szé­pülő központ olyan mint egy kül­sőleg szép görögdinnye Lőrinc nap után. Kivül fényes, belül fér­ges. A Hunyady-utcában például a pöffeszkedő, impozáns rendőr­palotával szemben húzódik sötét büzzei egy árok, amelyben dög­lött macskák, kutyák, szeméthul­ladékok hirdetik orrfacsaró módon a város kulturáját. Az utcákon mentőautók száguldanak, öntöző­kocsik szitálják a vizet — ó tisz­taság atyja ne hagy el. Fertőtle­nítő intézetek létesülnek és a Hu­nyadi-utcában csendesen bűzlik az árok, békés nyugalommal és ne adj Isten, hogy valaki kitisztit­tatná, vagy pláne betömetné. Ö, dehogy, szükség van erre kérem szeretettel. Ott marad az mindig mig a világ fenn áll, mert a ta­nítók ide viszik az iskolás gyere­keket megmutatni nekik, hogy mi­lyen volt Nyíregyháza régen és milyen ma. Hogy megtudják mér­ni, hogy eltudják képzelni véges agyukkai szeretet városunk vég­telen fejlődését. Vagy nem? Tisztelettel Egy szemlész. Közgazdaság Bnd János kisipari programja Az Országos Kézműves Testü­let hivatalos lapja »A Magyar Iparos most megjelent száma ve­zércikkben üdvözli Bud János dr.-t a kereskedelemügyi minisz­térium élén, hangsúlyozva, hogy az uj kereskedelemügyi miniszter ismert elvei biztosítékot nyújtanak arra, 'hogy az iparosság ügyeit megértéssel és méltánylással fogja felkarolni. 'Bud János »A Magyar Iparos« részére irt régebbi cikké­ben oly megállapításokat tett, amelyek alapját képezik egy ered­ményes kisipari programmnak. E programm alapvető tétele az a megállapítás, hogy a vagyonerős kisipar támasza a társadalomnak, amellyel sikeresen lehet felvenni a küzdelmet a társadalmat meg­bontani igyekvő áramlatokkal. A kormánynak meg kell találni a módokat a kis -és középipar erő­sítésére. Ezek között jelentős a szakipari szövetkezeteknek egysé­ges irányban történő fejlesztése. A közszállitásokat olykép kell vég­rehajtani, hogy a kisipar hozzájos­son az őt jogosan megillető része­sedéshez. A kormány feladata megteremteni azokat a feltétele­ket, amelyek mellett a kisipar ki­vitelre termelhet. E célból meg­felelő tőkét kell rendelkezésére bocsájtani. Közli a lap Varsányi Emii dr. tanulmányát az ipari krí­zisről. Ismerteti a budapesti ipa­ri szövetkezetek fejlődését, megál­lapítva, hogy az áruhitel nem ele­igendő az iparosság helyzetének enyhítésére és ezért mielőbb meg kell szervezni az ipari szö­vetkezetek keretén belül az iparos­ságnak pénzhitellel való ellátá­sát. Számos aktuális cikk, az O. KK. T. hivatalos közleményei, gazdag ipartestületi, érdekképvi­seleti, ipari közigazgatásié külke­reskedelmi, adózási, szövetkezeti, szociálpolitikai, üzemracionalizálá­si, közszállitási, szakirodalmi rovatok egészítik ki a lapot. Az ipari egészségügyi rovat szakszerű vezetését dr. Jakab László fő­rovos látja el. M o z i A Kert-Mozgó szenzációs nj műsora Mától „A két imposztor" és a „Csókos éjszakák" Mától vasárnapig bezárólag is­mét két nagyszabású filmet vetít a 'Kert Mozgó. Az egyik Douglas Mac Leannak legmulatságosabb vígjátéka: A két imposztor, a má­sik pedig Florence Vidor gyönyörű szép romantikus filmje, a: Csó­kos éjszakák. A két imposztor-t Wade Bo­teler, George J. Grone, továbbá Earle Snell írták és Eddie Cline rendezte. Főszereplői: Shirley Ma­son és Wade Boteler. Meséje Charlyról, a tengerészkadétról és Jimmyről,, a matrózról szól, akik állandóan ugratják egymást. A ka­pitány a sok mókáért arra bünteti őket, hogy valahányszor találkoz­nak, tiz percre kezet kell fogniok. Ebből nagyon komikus helyzetek támadnak', mert Charly valahány­szor szerelmet akar vallani imá­dott jának, Rolly telefonos kisasz­szonynak, mindig épen akkor je­lenik meg Jimmy, aki io percig szorongatja kezét. A darab egyéb­ként, amelyben vonatrablás és más hasonló drámai mozzanatok is bele kapcsolódnak, pompás happy end­del ér véget. A Csókos éjszakák-at M. Wil­liamson elbeszéléséből Doris An­dersen irta filmre, a rendezés mun­káját pedig Luther Reed végezte. A főszerepeket Tullio Carmínuti és William Austin látják el. A fes­tői film. a velencei éjszakák ro­mantikáját varázsolják elénk egy milliárdos acélkirály leányának ég Cavalcanti olasz grófnak bűbájos szerelmi történetében. A csodaszép felvételek, a darab megkapó me­séje és a művészi rendezés a film­y piac egyik legcsillogóbb gyöngyé­vé avatja a Csókos éjszakák-at. A két nagy film iránt, amelynek meg j szerzéséért külön elismerés illeti a I Kert Mozgó agilis igazgatóját, vá­( rosszerte óriási az érdeklődés. A „Broadway angyala" és a „Házasság Arizonában" a Diadal Mozgóban Irodalom ••im Uj írói tehetségek érvényesülése Ma, amikor az elismertebb irók is alig-alig tudnak kiadóra szert tenni, a kezd őiróra nézve szinte lehetetlenség, hogy nyilvánosságot szerezzen a maga alkotásainak. — Ki tudja, hány ragyogó költői te­hetség kallódik el ilyenképen, nagy veszteségére a nemzeti iro­dalomnak. Ettől a gondolattól ve­zettetve határozta el a budapesti »Lyra« könyvkiadóválfalat, hogy kiadja a »Költők könyv« cimü kö­tetet, csupa ifjú kezdő tehetség megjelenésére érdemes költemé­nyeivel. Akik hivatottságot érez­nek magukban, küldjék be költe­ményeiket a »Lyra« könyvkiadó­vállalathoz (Budapest, VIII. Ba­ross-utca 45.), amelynek egy há­romtagú irói bizottsága itéli meg, hogy a beküldött müvekből me­lyek méltók a kötetben való meg­jelenésre. A kiadóvállalat a leg­jobb költeményeket már rövididő múlva kiadja a »Költők könyve« cimü kötetben . Megvédi befőttjeit az Ujságboltban kapható Penészmentes pergament papír A Diadal Mozgó szombat és va- • sárnapi műsorán két nagyszerű da- ' rab szerepel. Várkonyi Mihály és I Leatrice Joy a főszereplői az e- ' gyiknek,, amelynek címe »A Brod- ! way angyala«. Hét fejezet ez az erény és a bün örök küzdelméből, irója és rendezője Lois Weher. Egy éjjeli mulatóhely primadon­nája eljár az Üdv Hadsereg ka­tonáinak vallásos előadásaira, hogy ott témát merítsen magának egy. paródia eljátszásához. Itt ismerke­dik meg egy fiatalemberrel, akit azonban a komoly vallásosság visz erre a helyre. A fiu szerelmes lesz, a leány pedig eltűnik az imaház­ból s a mulató forró deszkáin éne­Mezőgazdaság Műtrágya-hitel A kormány a minap tartott mi­nisztertanácson, a földművelési mi­niszter javaslatára elhatározta, hogy megkönnyíti a gazdaközön­ség számára földjének Tnütrágyá­val való gondozását és ezen a ré­ven az intenzivebb, a jövedelme­zőbb gazdálkodást. A földművelési miniszter már eddig is olcsóbb műtrágyáról gondoskodott, ame­lyet a gazdaközönség igénybe ve­hetett, ujabb javaslata pedig arra irányul, hogy a gazdák olcsó hi­tel utján szerezhessék meg az ok­szerű gazdálkodáshoz szükséges, sőt nélkülözhetetlen műtrágyát. A minisztertanács határozata sze­rint azok a gazdák, akik ötszáz holdon alul lévő birtokon gazdál­kodnak, négy százalékos, az öt­száz-kétezer holdig terjedő birto­kosok pedig hat százalékos kamat mellett juthatnak a gazdálkodás eme becses segédanyagához. A hi­tel egy évre szói. Mindjobban kidomborodik a kormány gazdasági "politikája. Az első alapvető feladat volt: az or­szág pénzügyeinek rendezése, az államháztartás egyensúlyának hely reállitása, a pénzromlás örvényé­nek eltömése, a magyar valuta ér­tékállásának biztosítása, a pénz­romlás örvényének éltömése, a £nagyar valuta értékállásának biz­tosítása, s mindezzel karöltve az keli nagysikerű paródiáját, amely­ben az Üdv Hadseregét gúnyolja ki. A leányon végül erőt vesz a jó érzés, le akarja vétetni a dara­bot a műsorról, de az igazgatóság nem enged. Drámai jelenetek kö­vetkeznek ezután, amelyek rendkí­vül érdekfeszitővé teszik a cselek­mény kifejlődését. A »Házasság Arizonában* tipi­kus vadnyugati film, ttale vérfa­gyasztó jelenetekkel és mratlan megoldásokkai. 'Hat felvonásban tár elénk • egy megható történetet egy öreg aranyásóról,, akit rabl£ öl meg, mikor rég nem látott leá­nyának látogatására indul. ország hitelének, hitelképességé­nek megszilárdítása. Öriási áldo­zatok árán, amelyeket az ország adózó polgársága hozott, a kor­mány kitűzött legelső és legfőbb célját tökéletesen elérte. A pol­gárság meghozta a súlyos áldoza­tokat, vállalta a terheket, mert nemcsak nemzetgazdasági, hanem politikai szempontból is megértet­te döntő fontosságát a pénzügyi konszolidációnak. Megértette, hogy a megcsonkított nemzet fenntartó erőhöz és szebb jövője biztosítá­sához csak megfeszített, vállve­tett munka és rendithetetlen ál­dozatkészség utján juthat el. A nagy közterheket azonban ter mészetszerüen megérezte a magán­gazdaság, amelynek nehézségeit még jelentősen tetézte a világpi­ac megzavart rendje, a nemzetközi forgalomnak gátversenyhez hason­ló bizonytalansága, a nemzetek gazdasági elzárkózása, a hitel drá­gasága és a világszerte kiélesedett mezőgazdasági válság. A Bethlen­kormány, átlátva és átérezve a magángazdaság nehézségeit, ezért fordítja legfőbb gondját — az or­szág financiáinak rendbehozatala után — a magángazdaság felsegi­tésére. A nagyarányú beruházá­sok, a közmunkák szervezése, az ertékesités megkönnyítésére irá­nyuló intézmények létesítése, a ta­lajjavítás, a vizszabályozás, a köz­utak jobb karba helyezése, a tari­fakedvezmények, az adókönnyíté­sek, a kedvezményes hitel stb. mind a magángazdaság talpraállt­tását szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents