Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-23 / 190. szám

J NfrfR YIPBK. Műkedvelői előadás Kótajbao A kótaji izr. ifjúság folyó hó 17­és 18-án táncmulatsággal egybe­kötött jótékonycélu, kitüen sike­rült színielőadást rendezett az áll. elemi iskola egyik tantermében. Előadásra került Sas Ede: A vásárfia cimü három felvonásos ze­nés vígjátéka és Lőcsei Emma: A megzavart mulatság cimü egy fel­vonásos tréfája. Mindkét darabban a szó szoros értelmében véve, re­mekeltek a szereplők. A legkisebb, legjelentéktelenebb szerepet is oly meglepő természetességgel, hivatá­sos színészekhez illő elgondolással alakították, hogy a néző szinte el­felejtette, hogy első alkalommal fellépő rriíikedvelőkkel áll szemben. Csupornét, a nehéz és fáradssá­gos főszerepet Kovács Juliska játszotta meg nagyszerűen, igazi színészi tehetséggel, temperamentu­mosán, hasonló művészi tehetség­gel megáldva sorakozott mellé Ro­senberg Dezső, először a kutya­idomitó Daxli bácsi sokat kacag­tató bohókás alakjában, majd a Cinege Mátyás levélhordó hol ko­moly, hol komikus szerepében. Mi­mikája, mozdulatai nagy színész­tehetséget árulnak el. Igen kedve­sen, veleszületett közvetlenséggel — játszott Garnreich Irén,, Cinege Mátyásné szerepében. Mindketten frenetikus tapsot arattak. Rosen­berg Jolán, a Szarkáné. rövid, de igen mulatságos szerépét adta na­gyon bájosan. A Csupornéval el­lejtett táncot többszörösen meguj­ráztatta a jól mulató közönség.— Rosenberg Rózsika a vén kisasz. szony (Levendula) szerepét bámu­latraméltó művészettel adta elő s komikumával szünet nélkül kacag­tatta a közönséget, szűnni nem a­karó tapsot aratva. Meislik Leakő szinte feltűnő hűséggel kreálta a a szerencsétlen, majd boldog anyát s mélyen átgondolt játékával köny­nyekre fakasztotta az eddig kaca­gókat. Aranyosak, drágák voltak a kis csöppségek: Kovács Vilma, Li­szer Klári, Weisz Bertus, Weisz Jóska és Sanyi, a Cinege-pár cse­metéi. Az egész kis társaság vi­haros > tapsot aratott. A darab kel­lemét nagyban növelték a "kedves dallamok és magyar táncok. Hasonló sikert aratott a Megza­vart mulatság szereplőinek mind­egyike külön-külön. Hilda szerepét Rosenberg Rózsi játszotta el, nagy komolysággal, előkelő nyugodtság­gal. Igen szimpatikus kis urilány­ka volt. Gernreich Irén és Blau Irén a Juci, illetőleg Dorka szere­pében voltak igen bájosak. Szép­ségüket kiválóan emelte a szép magyar viselet. Gyönyörű és szin­te klasszikusan előadott táncaival a kis Dorka óriási tetszést aratott és forró taps és hogyvolt! jutal­mazta a betanulás fáradságáért. A fellengző költőnő szerepében ismét bámulatra ragadó színészi tehet­séget árult el Rosenberg Rózsika, kinek minden mozdulata, kifeje­zésse kacagásra késztette a hallga­tóságot. A jeles gárda a tapsokon kívül sok"' csokrot és csokoládét kapott. A minden izében kiválóan sike­rült játékot számos vidéki vendég­is megnézte s annyira el voltak ragadtatva a fiatal művészektől, hogy több helyre meghívást kap­tak vendégszereplésre. A kis tár­saság a veze}£séggel el is hatá­rozta, hogy a Tanitók Otthona ja­vára fog vendégszerepelni; az el­ső kiszállást Nagyhalász községbe tervezik. A nagyszerű erkölcsi sikert — ugyancsak nagyszerű anyagi siker egészítette ki. A reggelig tartó fesztelen táncmulatság sikerét a "ki­tűnő rendezőség biztosította. E te­kintetben különös érdemeket szer­zett Meislik Menyhért, Darvas De­zső, Rosenberg István és Gyula, kik fáradhatatlanok voltak a siker előmozdításában. Madarász Sándor és Hermann Imre mint pénztáro­-sok szereztek hálára kötelező el­ismerést. Rosenberg Rudoli fake­reskedő pedig nagy köszönetet ér­demel azért, hogy faraktárát a leg. nagyobb készséggel rendelkezésre becsátotta a rendezőségnek a szín pad felállításának céljaira. A gyö­nyörű színpad és a villany vi­lágítás díjtalan felszerelése Rosen­zveig Artúr villanyszerelő ügyes­ségét dicséri. Hálás köszönet illeti a villanyos központot a díjmentes világítás engedélyezéséért. Hogyan akarja a Népszövetség megreformálni a naptárt? Régóta foglalkoztatja a Népszö­vetséget a naptárreform kérdése. A Gergely-féle naptár 1 582 óta van érvényben és a népszövetség három pontban jelölte meg azokat a hátrányokat, amelyeket 'minden tényező elismert. Tehát: 1. Baj,, hogy a hónapok nem egyenlő hosszúak. 2. Zavaró, hogy ennek követ­keztében a hét különböző napjaira nem ugyanaz a dátum jut az egy­mást követő hónapokban. 3. Kényelmetlen, hogy a moz­gó ünnepek, főleg a Húsvét és a pünkösd nem esnek minden évben ugyanarra a napra. Ezeknek a hibáknak a kiküszö­bölésére a népszövetség két nap­tártervezetet dolgozott ki. • Az egyik kevésbé radikális, a másik se túlságosan forradalmi, de mégis sokkal jobban felforgatja a naptár mai rendjét. Az első szerint az esztendő négy egyenlő évnegyedre oszlana. Min­den évnegyed első két hónapja 30 —30 napos lenne,, mig a harma­dik 31 napból áliana. Ebben a rendszerben természetessen nem lehetne kiküszöbölni azt a hibát; hogy minden hónap végén egyút­tal a hét is véget ne érjen. Csu­pán annyi a szabályosság a mai állapottal szemben,, hogy legalább minden évnegyed végén esik egy­be a hétvég a hónap utolsó nap­jával és ilyenformán az uj évne­gyed egyúttal uj héttel is kezdő­dik. Ezzel a hátránnyal szemben viszont megmarad a 12 hónapos beosztás, csak mint látjuk, még mindig kissé rendezetlen formában. A másik tervezet 13, egyenlően 28 napos hónapra osztja fel az évet, minden hónap utolsó napjá­val lezárul a negyedik hét. A tizenharmadik hónapot »sol« néven junius és julius közé iktat­nák be. Ebben a rendszerben 1 -je és 1 5­ike minden hónapban vasárnapra esne, 28-ika, a hónap utolsó nap­ja pedig mindig szombatra. A »hó­nap» és a négy »hét« ma kissé könnyelműen egyértékűnek értel­mezett fogalma pontos meghatáro­zást nyerne ebben a rendszerben. A mai beosztásban ez két-három napi különbözet sokszor óriási vesz teségeket jelent pénzben és idő­ben. És a 13 hónaapos esztendő­nél á pszichológiai hatást sem szabad figyelmen kivül hagyni. Ez a minden hónapból lecsípett két­három nap a végén mégis csak egy uj hónapot ád lq„ tizenkettő helyett mégis csak tizenháromszor van elseje és tizenötödike. Tizenháromszor kapnak majd fi­zetést az emberek, tizenháromszor ömlik bele az a pénz a gazdasági élet vérkeringésébe. Mind a két tervezet azonban — csak 364 napról gondoskodik. A 365-ik nap, szökőévben pedig a 306-ik nap a 1 2 hónapos esztendő­ben december utolsó napja, illet­ve négyévenként junius utolsó nap­ja, után foglalna helyet, mig k 13 hónapos esztendőben december hó 29-re, szökőévben ezenkívül még junius 29-re esne. Ez a két nap természetesen nem foglal majd he­lyet a hétben. Mindig szombat és vasárnap közé fog esni. A ti­zenhárom hónapos évben ezenki­_ vül még húsvét napja is könnyen | állandósítható lenne április 15-611, ami mai időszámításunk szerint áp­rilis 9-nek felel meg. Karácsony napja december végén mindig hét­főn volna. Azt óhajtaná, ha minden ország­ban nemzeti tanulmányi bizottság alakulna, amely leszögezné állás­pontját és kívánságait á naptár­reform kérdésében. Ezeknek a bi­zottságoknak az együttes határo­zata döntené el, hogy hogyan és melyik év január i-én kezdjék meg világszerte egyöntetűen az uj idő­számítást. Mo z 1 Mi njság a filmvilágban? Phyllís Haver, aki Emil Ja- 1 nings filmjeiben tünt fei" először, J most Lon Chaney mellett szere­pel. Persze most is romlott nagy­városi nőt alakit, mig Lon Cha­«cy mozdonyvezetőt játszik. Biz­tosra lehet venni, hogy a bonyo­dalom, mely ebből a konstelláció­ból ered, nem lehet mindennapi. A film legújabb témája az Őceán-repülés. Csodálatos, hogy még eddig nem szerepelt filmen e legújabb szenzáció. Most a Metro-Goldwyn-Mayer gyje­lenti, hogy elkezdte egy filmfor­gatását, melynek címe a »Repülő flotta« cselekményének legfontó­sabb eseménye egy Őceánrepülés, főszerepeit pedig Ramon Novarro és Anita Page alakítják. Seribe ismert darabja, az »Ad­rienne Lecouvreur«, mely 1847 óta befutotta a világ összes színpadait, most filmváltozatban is megjele­nik. Filmen persze megváltoztat­taK a címet. Valószínűleg az lesz, hogy a »Szerelem álma«, Adrien­net Joan Crawford alakítja. Lupe Velez, fiatai mexikói szár­mazású filmszinésznő, aki nemrég tünt fel Hollywoodban, eljegyezte magát Garry Cooperrel. Az eskü­vő napját még nem határozták meg. Hollywoodban megkérdezték a filmsztároktól, melyek azok az operák, melyeket leginkább sze­retnének látni beszélőfilm alakjá­ban. A mozicsillagok ezt válaszol­ták: John Gilbert, Conrad Nagei, Eleanor Boardman: Bohémek Renee Adoree: Louise (Char­pentier). Bessie Love: La Traviata. Anita Page: A trubadur. Joan Crtwford: Az álarcos, bál. Eddie Nugent: Aida. Kari Dane, a komikus: Bajaz­zók. 1929. augusztus 23. Mint látjuk, Verdi és Puccini örvendenek a legnagyobb népsze­rűségnek a filmszínészek között. Joan Crawford legfiatalabb sztárja, mint ismeretes, nemrég férjhez ment ifjabb Douglas Fair­bankshez. Most kitudódott, hogy még az esküvő előtt, mint vőle­gény és menyasszony szerepelt a két művész filmen. Egyidejűleg ki­tudódott az is, hogy a jelenet, melyben ifj. Douglas Joant az ol­tárhoz vezeti olyan nelfcíz volt, ­hogy a rendező tetszését csak a 63-ik eljátszás után nyerte meg. És emellett még akadnak embe-­rek, akik azt állítják, hogy a lílmszinész élete egyszerű és mu­latságos. A komoly esküvőn a vő­legény tehát már 64-szer vezette' menyasszonyát az oltár elé. Fred Solm, akinek már Euró­pában is jó neve volt, nemrég Amerikába szerződött és most a Metro-nál szerepel. Érdékes, hogy az igen egyszerű Fred Solm nevet az amerikaiak nem találták eléggé hatásosnak. Ezért Solmot elke­resztelték és most Róbert Castle név alatt népszerűsítik. A kérdés csak az, hogy a Róbert Castle név többet mutat-e, mint az ed­digi elnevezés? Greta Garbó filmjeit eddig is mindig a legnagyobb rendezők rendezték. Maurice Stiller, Fred Niblo, Clarence Brown ezek voltak a nagy svéd filmszinésznő film­jeinek alkotói. Legújabb filmjét azonban egy Hollywoodban újon­nan importált erő fogja rendezni, Jaques Feyder, a hires francia rendező. A Metró leszerződtette Bogén Endrét, a fiatal magyar scenaristát és megint szaporodott a magyarok száma. Hollywoodban. Miután Mol nár Ferenc vígjátéka az »01ympia« beszélő film alakjában nagy sikert aratott, valószínűleg több magyar író müvét és igen sok magyar vo­natkozású darabot visznek majd filmre Amerikában. Szinészházasságok filmkörökben is arról nevezetesek, hogy ritkáb­ban végződnek válással, mint egy színész vagy színésznő házassága egy nem szakmabeli egyénnel. — Hollywoodban már úgyszólván szál lőige, hogy az ilyen vegyes há­zasságok mindig rosszul végződ­nek s vagy az egyik, vagy a má­sik fél feleslegesnek bizonyul. — Nemcsak, hogy nem érti meg pár­jának gondjait és bohémes visel­kedését, de kimondottan gáncsot jelent annak karrierjében. A Met­ró most filmre viszi ezt a prob­lémát. »A felesleges ember« lesz a cime ennek a darabnak, mely­nek főszerepeit William Haines és Josephine Dunn alakítják. Vígjáték-esték a Kert-Moz­- góban Ugy látszik, a közönség még nem szokta meg, hogy a Kert ­Mozgó első előadása ujabban 7 órakor kezdődik. Ez lehet az oka, hogy tegnap a 7 órai előadáson olyan kevesen nézték végig a mo­zi pompás vigjáték-müsorát. Pe­dig máskor az ilyen filmek rend­szerint telt »házat« szoktak vonzani. Az első film: £6 hipnotizált férj burleszkvigjáték, még pedig a leg­javából. Nős férfiaknak okulás cél. jából melegen ajánljuk. Különösen a papucshősöknek. A második kép »Ritzy« Elinor Glyn regénye nyo­mán készült. Szintén be lehetne skatulyázni az oktató-filmek sorá­ba. Ebből a filmből azok a lányok okulhatnak, akik a férjhezmenetelt illetőleg semmikép sem adják a­lább egy igazi hercegnél. Betty Bronson megkapóan kedves alakí­tást nyújt az elkényeztetett Ritzy kisasszony szerepében. A hipnoti­zált férjet és Ritzyt még csak ma vetiti a Kert Mozgó.

Next

/
Thumbnails
Contents