Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-23 / 190. szám

1929. augusztus 23. j&ímwÍK. Közgazdaság Kézmüvesíparunk kollektív részvétele a szalonikii vásáron. A kézműipari export balkáni propagandája érdekében az Országos Kézműves Testület körlevéllel fordult a kézműipari szervezetekhez és szövetkezetekhez felhívta az exportképes iparosokat a szeptember 15-én kezdődő szalonikii vásáron leendő részvételre. A szalonikii vásáron a magyar kormány megfelelő kiállítási területet, berendezést, díszítést, reklámot stb. teljesen díjmentesen bo csát a kiállító kézmüvesiparosság rendelkezésére, a minisztérium viseli a rendezési, őrzési, tisztogatási dijakat, tehát a kiállítókat csu pán az áruk kollektív oda- és visz: szaszállitásának igen mérsékelt fuvarozási költségei terhelik. (Nem terjedelmes áruknál teljesen díjtalan szállításra van kilátás.) A szalonikii vásár egyike a legjobb áruértékesitési alkalmaknak a Balkán piacokon, melyek kiviteli szem pontból elsősorban jönnek figyelembe. Kívánatos ezért, hogy a kézmüiparosság felhasználva ezen előnyös kollektív exportpropaganda lehetőséget a majdnem teljesen költségmentes, kormányhatósági támogatás alatt hivatalos jellegűnek deklarált, előnyös üzleti lehetőségekkel kecsegtető vásáron, minél nagyobb számban vegyen részt. A görög nemzeti közhangulat hazánk iránt igen barátságos, és a vásárvezetőség a kiállított áruk helyszíni detaileladását — az általános mintavásári szokásoktól eltérőleg — megengedi. Jelentkezéseket az Országos Kéz műves Testület titkári hivatala : (Budapest, V., Géza-utca 4.) aug. hó 25-ig fogad el, az áruminták fajainak, minőségének pontos meg jelölése, valamint az igényelt kiállítási férőhely nagyságának és fajainak (fedett belterület, külterület, falterület) közlése mellett. Mezőgazdaság •••••• Egy aj takarmánynövény Irta : Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár „Egyptom" afrikai tartomány neve ismeretes úgyszólván mindenki előtt Ezen tartomány mellett terül el »Szudán« nevü országrész, amely az angolok birtoka. »Szudán« éghajlata rendkívül száraz és forró, s igy minden növény kénytelen ebben az országban megküzdeni a szárazsággal és forrósággal. Miután Amerika sok vidékén alig van eső tavaszlól-őszig, ez okból sok amerikai gazdának okozott gondot, miként tartsa el állatait, mert hiszen ezek nélkül még Amerikában sem lehetséges a gazdálkodás. A leleményes amerikai gazdák a sok költséges tanulmányutazás alkalmával az afrikai »Szudán

s nevü országrészben megismerkedtek egy növénnyel, a mely a köles ^és mohar takarmány növényekkel hasonlatos, s a mely tartós szárazságban is tekintélyes takarmánytömeget adott Eme növény magját átvitték Amerikába, ahol a száraz vidéA keken próbálták meg termeszlését. A növény ott is jól viselte magát s jó takarmánytömeget adott, ugy, hogy az amerikai gazdák most már néhány év óta teljes sikerrel termesztik. Ezt a növényt azután származási helyéről nevezték el »Szudán fü«-nek. Ilyen név alatt a mi országunkba hozatta magját a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás s a mult 1928 év folyamán lett először kipróbálva nagybani termesztéssel Nálunk szintén jól vált be a száraz 1928 évben. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szükségesnek tartotta, hogy a leirt fontos takarmánynövénnyel gyakorlatilag is megismerkedjenek a Nyíregyháza vidéki gazdák, s azért elrendelte a szudáni fü termesztését a kezelése alatt álló nyíregyházi homokjavitó kisérieti gazdaságban. A szudáni fü magjából annyit sikerült a Mezőgazdasági Kamarának beszerezni, hogy az elég lett 600 Oöl bevetésére. Tehát elég tekintélyes területet sikerült biztosítani az uj növénynek, amelynek magja még nagyon gyéren volt kapható Magyarországon. A 600 D-öl szudán fü mellé azonos talajon vetettünk 2000 • -ölbe mohart, hogy az összehasonlítás reális legyen. Mindkét növény a fagyok iránt érzékeny, s azért csak május 14-én vetettük el mind a két növényt. Egyébként is a szudáni fü hivatasa az, hogy a mohart helyettesítse. Szénának lekaszáltuk mind a két növényt julius 26-án. A szudáni fü adott a 600 •-ölön 10 métermázsa szénát. A mohar pedig adott az 1000 D-ölön 14 métermázsa szénát. Ha már most egységes területre átszámítjuk a hozamot, ugy kat. holdankint adott a szudáni fü 26 métermázsa, a mohar pedig 22 méternjázsa szénát. A szudánfü szénahozama tehát nagyobb s ez a tény már külsőleg a leka szálás előtt is volt látható a homoki borsó 8 kat. holdon adott 224 q szénát, vagyis kat. holdanként adott 28 métermázsa szénát. A kisérieti gazdaság lovai a 9Eudáni füvet szívesen fogyasztják, akárcsak moharszénát. Ez tehát arra mutat, hogy a szudánifü teljes mértékben képes a mohart helyettesíteni. A szudáni fü a kaszálás után azonnal kizöldült és tovább sarjadzott még a nagy forróságban és szárazságban is szóval még az augusztus 6-iki esőzések előtt. Ezzel szemben a mohar tarlója megbarnult, száraz és semminemű sarjadzást nem mutatott. Ezt a jelenséget azért is kellett pontosan megfigyelnünk, mert a szudáni fü sarjú termést is szokott adni a külföldi gazdaságok leírásai szerint Eme várakozásnak megfelelt a szudáni fü a nyíregyházi homokjavitó kisérieti gazdaságban is. A szudáni fü a szárazságot kedveli s tapasztaltuk, hogy a juniusi esőkben beteges, rozsdás lett a levele, ellenben a juliusi száraz forróságban szépen fejlődött. Lódijazással egybekötött kocsiverseny lesz Regölyben Tolnatamási és vidéke félvér-lótenyésztó egyesület „melynek tenyészkörletébe Döbrököz, Felstöireg. Felsőnyék, Gyulaj, Magyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly, Pincehely, Regöly, Szakcs, Szakály és Tamási községek" tartoznak — ezidőszerint 905 törzskönyvezett kancával — évente szokásos kocsi- és egyéb versenyekkel egybekötött lódijazását f. év szeptember hó 8-án tartja meg Regölyben — vasútállomás Keszőhidegkutgyönk — a Budapest—Dombóvár—Fiume i vonalon. Tenyészkörletünkből a folyó évi tavaszi országos tenyészállatvásár, illetve kiállításon nyolc kanca volt kiállítva, melyek mindegyike díjazva lett és ezenkívül csoportdijjal lett kitüntetve. Ezidei díjazásunkon cca 360— 400 különböző korú kanca kerü. bemutatásra. Válasz a Magyarság Nyírségi képek című cikkéhez Egy gyűrött újságlap került a kezembe. Egy cikk miatt adták ismerőseim, hogy olvassam el, városunkról van benne szó. A cikk cime Nyírségi képek. Mielőtt elolvasnám, szempillantás alatt elém villan mindama szépség, álmatag báj, lágyédes melankólia, melyet e fogalom jelent. De mikor végigfutok rajta, elképedek a felháborító cinizmuson és járatlanságon, meiy e nyári stílusgyakorlatból kiárad. Ezek szerint megtudom, hogy a cikkíró a »pályaház« előtt valószínűleg hét évvel ezelőtt pillantotta meg a nyírségi ember dédelgetett városát. Mit látott ugyan belőle? Talyigát egy loval két kerékkel, pörgekalapos talyigással! Ezenkivüt »akácövezte« térséget (én ugyan itt akácokat nem láttam) de vakon ment ei" a pázsitágyas hatalmas díszfákkal árnyékolt vasúti kert mellett. Gyönyörű diszkertjeinket, szobrainkat, virágos vasúti utcánkat, irigyelt nagy erdőnket és Sóstónkat szintén nem láthatta, mert ezekről egyetlen szava sincs. Ellenben hajlandó jó kövesutakat félméteres homoktengerrel borítani, melyben a szegény talyigás, mint Szahara »ütemes« karavánja vagy hogy a forróságban kellemesebb hasonlattal éljen, mint grönlandi kutyaszánok cammognak bizonyára vért izzadva és kéngőz t lehfiive. Megtudjuk továbbá, hogy a város közepén van néhány aszfaltjárdánk (ugyan melyik trianoni, magyar város perifériáit aszfaltozzák most?) egyébként alaktalan kőlapokból fabrikált járdaszegély dacol a tengelyig érő sszürke utliszttel«. Utliszt: ez szépen hangzik, a jó nyíregyháziak talán el is fogadják a kitűnő nyelvújító átkeresztelését és ezentúl nyírségi sárga homok helyett finomra szitált utlisztet fog szemünkbe és rongyos tüdőnkre fújni a sivalkodó böjti szél. Kánikulában üdülésre érkezett és elviselhetetlennek találja itt a meleget. És rögtön kész a szemrehányással: Nyíregyházán nincs sem tó, sem folyó, sem patak. — Hát már erről igazán nem lehetünk. Ha valaki ezeket keresi, jnenjen üdülni a Salzkammergutra, esetleg az olasz tóvidékre, mindkettő bővelkedik e szemünkre hányt természeti kincsekben. Itt bizony nem találja meg a Wörthitavat, sem a jó öreg Balatont, legfeljebb ^felgyülemlett talajvizet* gödörben, minthogy emberemlékezet, sőt a világ teremtése óta, víz csak 'gödörben lehet, legyen az Kaspi tenger vagy az Atlanti Őceán. Igaz, ez a gödör, melyet a nyíregyházi közönség strandolás céljaira használ, nemcsak nádassal (bár ezt is meglelhetjük a Balaton mentén) hanem üdén pompázó petonia ágyakkal és szitált sárga homokkal van szegélyezve. Dehát cikkíró ezt sem látja, a sötét pápaszemtől, melyet azonban igazán nem irigylünk tőle. Mindez a sok jóindulatu megfigyelés azonban még mindig nem ér véget. Miután megállapítja, hogy városunkban, »a homok városában fürödni nem lehet, a sötétszemü ifjú óriás, szegény népfürdőnknek megy neki. Itt aztán különös képzetkapcsolás folytán népfürdőnket ebédlőasztallaf méri 6—8 ebédlőasztal nagyságura becsüli, azután a kellemes képzetkapcsolás Párizsba ragadja élénk fantáziáját s népfürdőnket 10 filléres belépődijával drágábbnak tak sálja, mint a párisi Ritz parfé adagját . És hogy ezt a minimális dijat is szemünkre veti, az, az előbbi szellemes apperen-k után egészen természetes. Rezignáltán fer* is sónajt: Istenem, mi lenne, ha ebbeo a madeagrámás csapadékban díjmentesen ugrándozhatnának a gyerekek ? Hogy mi lenne? Bizony átlag minden második nap egy-egy szomorú fehér kis koporsó. Mert ha korlát nincs és állandóan ott posztoló rendőr, meg úszómester, ami talán egy kis költséggel is jár, a sok ugrándozó gyermek bemerészkedne a »gödör« mélyebb részébe, ahol a múltban, mig ezek a korlátozó intézkedések nem történtek, sajnos nagyon is gyakoriak voltak ezek a szomorú esetek. A kedélyességünket pedig ne irigyelje és ne sajnálja le a t. cikkíró ur. Higyje meg, többre megyünk vele, mint a hasonló, igen sötét cinizmussal megirt kis cikkecskékkel. Tanácsunk az, hogy több szeretetet és rajongó magyar szemet a hazai dolgokhoz, igen tisztelt cikkíró ur. Egy nyírségi. A Revíziós Liga intenzív külföldi propaganda céljaira a várostól segélyt kért (A Nyirvidék tudósítójától.) A szakosztályok tegnap délutáni ülésén a husiparosok indokolt kérelmére a közvágóhidi szabályrendeletet módosították akként, hogy a vágatási időt egységesen délelőtt 10 órától délután 3 óráig állapították meg. A Reviziós Liga segélykéyrelmével is foglalkoztak a szakosztályok. A Liga intenzív külföldi propaganda céljaira a várostól 2000 pengő segély folyósitását TEérte ugy erre, mint a jövő évre. Miután a Liga az ország összes városaihoz hasonló kérelemmel fordult, Nyíregyháza város a többi városokkal egyöntetűen fog Ijatározni ebben a Wrdésben. Érdemes még megemliteni azt is, hogy a színházi büffé bérletét Lengyel Nándor kapta meg 126 pengő bérösszegért. Éjjeli táviratlevelek rendszeresítése A kereskedelmi miniszter rendelete értelmében ezentúl Magyarország és Kanada, az Egyesült Államok Mexikó, Kuba és Columbia között éjjeli táviratlevelek válthatók.