Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-18 / 187. szám

Nyíregyháza, 1929. augusztus 18. * Vasárnap Jk

f

B 187évfolyam, sz Eldftocttel árak holytowi te vtétösn: 2150 p*ns& N«GV«<iévr* T'fiO psngO. nhülililiilltot fe ia*ií6tassk 2m cagedntay, m Alapította Fd*x«rk«*xtő: Dr. Folalóa a**rk»azt6 JÓBA ELEK. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. : VERTSE K. ANDOR, SxerlCBsztSséy és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Taleíon nám 139. Postachoqu* . Kéziratokat nam adunk, viasza. Negyven pengő Irta: Maday Gyuta dr. országgyűlési képviselő Holdanként ennyi az a kölcsön, mellyel a kormány a fagykárt szenvedett vármegyék gazdáin segítem kiván. Tehát akkor, amikor látszólag még az isteni gondviselés is elhagyott bennünket, a magyar kormány íme segítő jobbot nyújt felénk. Ez a segítség valóban szükséges és sürgős s ami legfontosabb, idején kell megérkez nie rendeltetési helyére, mert a gazdalélék nyugtalansága most a negnagyobb! Julius napja forrón ontotta ránk kalászérlelő sugarát, de nem volt kalász, amit megérleljen. A mezőkön irtóztató volt a csönd, kasza nem suhogott, aratóléányok nem daloltak, cséplőgép dobja nem dübörgött. Ebben az évben Keletmagyarországon nem kaszával, hanem ekével arattak. Ki ismeri idegesnek a magyar földmivest ? Most szárnyaszegett volt és ideges. Idegesítette az elmaradó aratás rettenetes csöndje, az üres hombár, a gond: az uj vetőmag beszerzésének idegtépő gondja! S most, amikor legnagyobb a sújtott gazdaléfek szorongattatása- és reményvesztettsége, jön a negyven pengős vetőmag kölcsön örvendetes hire. Kákán is csomót kereső, örök békétlenek bizonyára most is szemére fogják lobbantani a kormány nak, hogy a kölcsönt bankszerű feltételekhez kötötte. Viszont, ha ezt tenni elmulasztotta volna, az állam pénzének könnyelmű kihitelezése miatt ültetnék a kormányt a vádlottak padjára. Én is szerettem volna kárvallott gazdáinkat legalább a kamatfizetés terhe alól mentesíteni. Szavam szerény súlyával sürgettem is ezt. De mikor tudomásomra jutott, hogy a magyar állampénztár tiz vármegye adóbevételeinek váratlan elmaradása folytán maga is válságos helyzetbe sodródott ugy, hogy a fagysujtotta vármegyék vetőmag biztosítására szükséges huszonnégy millió pengős összeget, kormányunk, az amerikai "pénzpiacon volt kénytelen — keserves tárgyalások és feltételek árán — előteremteni, be kell látnom: ennek a pénznek legnagyobb érdeme az, 4»ogy egyáltalában van. "Mert mi lenne, hogyha az általános pénzszűke mai súlyos napjaiban, ez a tőke nem állana a gazdák rendelkezésére? Kétségbeesett zűrzavar és rohanás az uzsora prédaéhesen kitárt karjaiban! Esetleg viabb bt vetetlen holdak ezrei. A gáncsvetők erre is" vissza fognak vágni: bajba jutott néprétegek föigyámoiitása kötelessége a kormánynak! Igaz! Én is ezt vallom, várom és követelem. De kérdem, volt ennek az ezeréves országnak olyan kormánya már, amelyiktől a gazda, ha kölcsön alakjában is, de pénzt kapott? Adót mindenkor mány szedett, sőt egyes kormányok rekviráltak, zároltak, maximáltak is annak idején, kitartóan és kíméletlenül. Bethlen kormánya az első, mely a megszorult gazdának közvetlen segítséget, hitelt, pénzt is ád! És ugyancsak a kormány pénzáldozatai teszik lehetővé fagysujtott területeken oly nagyszabású vízszabályozási és útépítési munkaprogram soronkívüh foganatosítását, amely aratás nélkül maradt munkáscsaládok ezreinek fog a fenyegető nyomor idején kenyérkereseti lehetőséget biztosítani. A fagykár istencsapásának kihatásait egy álló esztendeig, valamennyien meg fogjuk ugyan érezni, de bizonyos, hogy a dolgozni akaró és munkában nem válogató magyar ember portáján egy macskafiu sem fog éhen elpusztulni. Munkaalkalomról gondoskodik dus termésmennyiségű földünkön a termelés munkarendjének örök körforgása s nem utolsó sorban a kormány nepszeretete és előrelátása. Mert jól kormányozni csak szeretettel lehet. Megpróbáltatások idején a jó szó is segítség, mert fokozza a lelkierőt, amely az embert kivételes próbák elviselésére képesiti. A kormány ezúttal többet adott a jó szónál! S bár népünk nagyon jól tudja, hogy a példátlan természeti csapás következményeinek minden terhét még a kormányhatalom sem emelheti le vállunkról, a feléje segitő készséggél kinyújtotta kezét mégis há. lásan szorítja meg, mert ugy gon dolkodik, hogy a jó szándékot, sőt jócselekedetet elismerni és megköszönni már nem is a politikai, de egyszerűen az emberi tisztesség kérdése. A fogyasztás, Henry Ford és Arany Lajos nram Irta : Pisszer János A fogyasztásnak, vagy a takarékosságnak növelése-é a szükséges mai gazdasági viszonyaink között, még mindig probléma sokak előtt. Éppen ezért nem megvetendő szembeállítani egymással az amerikai autókirálynak, valamint a derecskei kisgazdának véleményét, hogy ebben a nagy distanciában vájjon a gondolatok miként alakulnak ki. Ford több munkájában és sok nyilatkozatában, a munkabéreknek emelését tartja szükségesnek, hogy a dolgozó emberek fogyaszthassanak, mert a fogyasztás teremt munkaalkalmakat, ezek keresetet és a kereset bősége segíti elő a fogyasztást. Ezt az elméletét gyakorlatilag is alkalmazza gyáraiban és tapasztalata szerint a jobban fizetett munkás lelkiismeretesebben dolgozik, többet termei ugyanannyi idő alatt, következésképpen olcsóbbá válik a termelés, ennek eredményeként csökken az áruk ára. Ezt a körforgást ő már alaposan kipróbálta. Természetes, hogy ad absurdum vinni ezt az elméletet nem lehet, mert hiszen a Hinterland, a vásárló publikum is számításba veendő és annak vásárló ereje is. Tény azonban, hogy ebben az elméletben a takarékosságnak nem jut szerep. — Mert tegyük fel, hogy mindenki állandóan el van látva munkával, és ennek a munkájának révén kellő keresetre is tehet szert, az aggkorára és betegsége esetére történő gondoskodás költségein kívül, alig van szüksége megtakarításokat elérni keresményéből, mert munkaidejében ezekről ' észrevétlenül is gondoskodhatik. Arany Lajos uram Derecskén, szintén gondolkodóba esett, amikor hat és féléves, akkor még soha patkóval el nem látott csikóUszó város a tengeren Irta: Szohor Pál Háromkéményes hajóóriás horgonyoz mozdulatlanul a kikötőben. A középső emeletről láncokon függő meredek lépcső vezet le a víz színére. A szűk tengeröbölben parti hajók rójják robotos utjokat: vizi siklók a bálna mellett. A hajó templommagasságu orrán karcsú betűkkel: Cap Polonio. Német szörnyeteg; Hamburgból DélAmerikába szállít milliomosokat és pénzre,

s kalandra vágyó, de többnyire nyomort találó kivándorlókat. A stockholmi német követségtől kérek engedélyt a hajó megtekintésére. Fiatal "követségi "tanácsos vesz gondjaiba, aki a háború alatt félesztendőt töltött Marosvásárhelyen s nagyon megszerette a magyarokat. Amig a motorcsónak barázdát szánt a habokba — boldog mosollyal beszél magyarországi emlékeiről. Percek alatt meredek páncélfalhoz .érünk, mintha be volna építve a tenger sziklamedrébe. Mozdulatlan, pedig a hullámok felcsapnak rá derékig. Mellette vitorlás bárkákat ringat a hab, gyermekjátékszerek a végtelen víztükrön. Udvarias matrózok segítenek fel a függőlépcsőn s négyemefet magasságban lépünk be a hajó testébe. Széles előcsarnokba jutunk, ahonnan lépcsők bontják fel a forgalmat a mélységbe és magasságba s tágas folyosók vezetnek hosszában a hajó teste mentén. A vastag szőnyegen nesztelenül lépünk Könyvkereskedés ötlik először szemembe; valóságos Bábét tornya: tízféle nyelven sorakoznak egymás mellé öt világrész íróinak szellemi termékei. Mert a luxushajón tizenöt nemzet fia utazik. Legtöbb az amerikai,.ezek árasztják el most az egész világot. Izmos, kisportolt leányok és ifjak, némelyik a golfverőt még a hegyi kirándulásra is magávajl viszi; azután szinte átmenet nélkül megrokkant nők és férfiak. Egyiketmásikat matróz vezeti karonfogva, nyakában szeszélyes alakú fényképezőgépekkel, melyek amatőr mozgóképet készítenek. A kapitány engedélyt ad a hajó megtekintésére. Előbb azonban I

uzsonnára invitál. Márvánnyal burkolt, délszaki növényekkel ékesített, üvegtetejü terembe vezet, ahol perzsa szőnyegek veszik el lépteink zaját. A tető üveglapjain festett mythológiai képek. Élénk beszélgetés közben 'ürítünk egy csésze kávét s máris jelentkezik a szolgálatban lévő hajóstiszt, aki vezetőnk lesz a hajón. És megindulunk az uszó város csodáit szem lélni. Akárcsak világvárosi szállóban lennénk. A szobák százai egymás után. Az ajtón minden utasnak a névjegye, a szomszédok néha ellen lábasai egymásnak; spanyol grand az argentiniai lisztkereskedó mellett. A jobb kabinhoz külön fürdőszoba, márványkádakkal és zuhannyal, oldala ragyogó fehér fayance lapokkal kirakva. Valódi nagyúri kényelem. Széles lépcsőház vezet fel áz étterembe. Keményfa borítású kupolás terem, méreteire is nagyobb, mint a pesti Hungária-szálló étterme. Beépített erkély a zenekar számára. Oldalajtók külön szobákhoz vezetnek, /egyik a gyermekétkező, hosszúlábú székekkel. Lift vezet a konyhába, ahol óriási tűzhely körül 10—15 hófehérbe öltözött, szakács foglalatoskodik. Külön cukrászkemence, pékműhely s a hűtők egész sora, hol 'modern frigidorok , villamos árammal konzerválják a hus, szárnyos és halak hatalmas tömegét. Visszamegüynk az üveggel fedett sétatérre. Husz percig is eltart mig egyszer körüljárjuk a hajót. Útközben találjuk a postahivatalt, drótnélküli táviró állomással. SfTapi "járóföldre a nyílt tengeren lebonyolíthatjuk üzleti ügyeinket. A távirati ügynökségek hírszolgálata a nyomdába fut, hogy szedőgépek ólomba öntik s a végtelen tenger közepén újságot árul a rikkancs. Dohányzó, női szalonok, irószobák s hatalmas köfesönkönyv tár következnek egymásután. A kertészet üvegházában buja virágöK pompáznak: az amerikai udvarló frissen vágott rózsacsokorral "kedveskedhetik a vén Európa ifjú leányának. A legfelső emeleten tengervizuszoda. Három méter mély medencéjébe hatalmas szivvattyuk szállítják: a "Friss tengervizet. Körülte zuhatiytermek — a sport és testedzés minden szerszámával. Nyújtó és korlát, rugókra szerelt nyereg a reggeli sétalovaglás számára. Távolabb orvosi rendelő és gyógyszertár s ki tudná felsorolni, meny nyi aprólékos részlete a nagyvárosi életnek. Egyes szám ára 16 fillér