Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-18 / 187. szám

2 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. ját munka hijján eladta és áruba Locsátotta 5 esztendeje a padláson összerakott vadonatúj szekerét, mert mit csináljon vefe, ha fuvar nincs, nincs mit szállítani és igy nincsen mit megkeresni. Arany Lajos derecskei 'kisgazda aram ugy találja, hogy a kprmány ugy akarja, hát ezen nem lehet változtatni. Ki van mondva az ország kincstárnoka utján a jelszó, hogy spórolni, takarékoskodni. — Hát mit tehet a magyar, megspórolja másnak a keresetit. Mert fölteszi a kérdést Arany Lajos uram. Nem-é volt volna jobb, ha lehetett volna fuvarozni és akkor a csikó minden két hónapban elnyűtt volna négy patkót, a kocsi pedig, amelyiket öt évig csak a szu élvezett, ezalatt szintén elnyűtt volna, nem-é keresett volna akkor az ő munkája és keresetbe mellett a kovács is, meg a kerékgyártó is ? Azt is mondja továbbá, ha a régi rendszer maradt volna meg, hogy holmi csfpri-csupri árusitgatásofc és fuvarozgatások végezhetésére nem kellene mindjárt iparengedélyt váltani "és az emberek jönnének-mennének, foglalatoskodnának, nem-é jobb volna, mert igy megindítanák á forgalmat, »mindjárt keresne a kovács, a kerékgyár tó, nyünné a csizmát a magyar, keresne a csizmadia, keresne a szabó, mindjárt keresne a mészáros, szóval mindenki keresne.« Az autókirály és a magyar paraszt is^ iegy és ugyanabban a gondolatkörben mozog. Egyik a világ leggazdagabb embere, a másik a kis csonkaország legigénytelenebb földművelője. És gondolataik, javaslataik, közgazdasági érzéseik, tapasztalataik, tökéletesen egyek. Attól ugyan nem lendül fel 'a gazdasági élet, ha mindent mozdulatlanná, holttá tennénk. Mert a takarékosság végeredményében ide vezet. Milyen szépen megtakarította hat és fél éven keresztül Arany Lajos uram a kovácsnak, meg a kerékgyártónak a kenyerét. Bevallja, ő maga is folyton koplalt, tehát takarékoskodott és kolompáron, mög kolompáron élt. Nem költött semmire, ami nem kellett. De felteszi a kérdést, hogy neki még csak áz a kis kolompérja megtermett, de mit csinált a kovács, a kerékgyártó, meg a többi mesteremberek. Azok miből éltek? » ... igy senki semmit, (nem keres) összedugjuk a vonót, mint \ a muzsikus cigány, oszt hallgatunk. Mind hallgatunk, mert annyi kis koompir, meg hagyma terem tán, hogy megéljünk vele. £)e az iparosoknak még az sincs.« Ideálisabban, pontosabban takarékoskodni, mint ahogyan azt Arany Lajos uram mondja, semmiféle kincstárnoka, bármelyik országnak sem tudna. Koompir meg hagyma! Ezen takarékoskodni már nem lehet. Ennyi meg csák megterem tán? A két felfogás közül, a 'Ford-é és az Arany uramé között van-é hát különbség? Nem-é világos mindkettőből, hogy csak az a gazdasági politika lehet helyes, amely a fogyasztást segiti elő és nem a mások keresményének megtakarítását? Nem-é a legjobb takarékoskodás a fogyasztás lehetőségének elősegítése? Mert ekkor táplálkozhatik mindenki, nem satnyul el a nemzet, életerős ivadékok származnak és megszűnik az egyke és más nemzetpusztitó szokás. Mi hát a jpbb? á nyíregyháziak az elmúlt hónapban rengeteg értékes tárgyat vesztettek el Nagy összegek, értékes okmányok az elveszett tárgyak kimutatásában (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza lassan a nagyvárosok kategóriájába lép be hatalmas középületeivel, mindjobban élénkülő utcai forgalmával és az ezzeí szorosan összefüggő rendőri statisztikájával. A napi 'élet hajszás robotjában siető nyíregyházi polgárok szórakozottakká válnak, miután kizárólag a megélhetés nehéz problé- i mája köti le figyelmüket. A rend- " őrség kénytelen külön statisztikát | vezetni azokról a tárgyakról, amelyeket egyesek elvesztettek, illetve ott felejtettek valahol sietős munkájuk közben. Az elveszett tárgyak. Az elmuft hónapban szinte mindennap történt bejelentés a rendőrségen. Hol egy pénztárcát, hol kézitáskát, vagy készpénzt hagytfefc valahol a szórakozott nyíregyháziak. De történnek az elveOdalent a hajó gyomrában a szolgálatot tartó mérnök vesz át. Kenderkócot ad a kezembe, hogy azzal egyensúlyozzam magam, a lépcsők korlátjain. Leszállunk a mélységbe. Dante fantáziája kellene — leirni a gőz eszeveszett sistergését, dugattyuk zuhanását, ten geiyek csikorgó forgását, dinamók szélvihar sipoLását, műszerek csengését és a csöveknek, forgóknak láncoknak, rudaknak, fogaskerekek nek drótoknak pokoli zűrzavarát, .neiy látszólag rendszertelenül van ötemelet mélységben összehalmozva. És most leszállunk az igazi pokolba: a kazánokhoz. Olajfűtésű hajó, nem kell szenet lapátolni. Szemüveget tesznek á szememre, hogy benézhessek a kazán ajtaján Fehéren izzik benne az olaj: tűzhányók gyomra lehet ilyen rettenetes. A kazán körül a hőmérséklet 70 fok; a szivem zakatolva dobog, a tüdőm szinte hörögve szívja be a forró levegőt. S a kazánfűtő ott áll mozdulatlanul ebben a dögleletes levegőben. Feje felett széles szájú kürtő, melyen keresztül légszivattyúk nyomják be a friss levegőt. A luxus-hajó első osztályú utasa odafent a délszaki növények között jégbehütött wiskyt iszik szalmaszálon át. Talán nem is tudja, hogy odalent sistereg a pokol —• rémesebben, mint Dante fantáziájának tüztavai. De az utasoknak is vannak páriái. A kivándorlók. Mélyen a hajó testében vasketrecek; egymás felett három ágysodrony s igy sürü sorokban egymás mellett százai a szülőfalut meg(unt s uj hazát kereső boldogtalanoknak. Ez a hajóút már biztosan visszariasztja őket, de akkor már késő. 1 Az állati sors összeölelkezik a sybariták kényelmével. Szinte jól esik visszakerülni a levegőre. Meleg kézszorítással 'köszönöm meg a látottakat s bucsuzóul megkockáztatom a kérdést: Nincs-e magyar ember a hajón? A hajóstiszt felelet helyett vezetni kezd kanyar gós utakon. Elegáns fodrászteremhez érünk, ahol öt-hat segéd dolgozik. Az egyik otthagyja a beszappanozott angolt s szép csengésű magyar nyelven köszönt. Né| met hajón, Svéd tengeren. Hová " is nem jutsz el édes magyar vérem? szett tárgyakról szinte fantasztikusnak látszó bejelentések is. Például egy ismert nyíregyházi földbirtokos, kereket vesztett el. — Tudniillik autójáról útközben valahol lemaradt a komplett pótkerék. Elbitangolt lovak, sertések szerepelnek az elveszett tárgyak statisztikájában. Az elmúlt hónapban a következő tárgyak tűntek el: Egy komplett autókerék, fiókos pénztárca iratokkal, két fekete bőrtárca ugyancsak fontos iratokkal, két ló, egy autórendszám tábla, bőr kézitáska, benne necesszer készlet, amelynek meg'találója jutalomban részesül. Egy másik kézitáska, ben ne fehér védővel, evőkészfettel, türülközővel. Egy tehénről kiállított járlatlevél, egy 2 éves világos pej kanca csikó, 3 darab 6 hónapos szőke herélt koca, egy oxidált ezüst karkötő órával, egy pénztárca iratokkal, egy összehajtható fekete bőrpénztárca pénzzel és több iratokkal. Akik nagy összegeket és iratokat vesztettek ei A felsoroltak között álig van egy-két értékesebb holmi, bár az elveszett pénztárcákban egy-egy bejelentés szerint tekintélyes össze gek szerepelnek. De vannak olyanok is, akik egész kis vagyont felejtettek valaholés most kétségbeesve várják a becsületes megtaláló jelentkezését. Bihary Gizella például nevére kiállított 500 dolláros biztosítási kötvényt, Tamó Béla kállósemjéni lelkész pedig 60 pengőt, mig Jákó Pálné 500 pengő készpénzt vesztett el. Mindketten jutalmat tűztek ki a megtalálónak. Elveszett egy bőrtárca, amelyben az iratokon kivül 350 pengő készpénz volt, viszont — mint ahogy a statisztika feltünteti — egy ócska, fekete, női retikül is elveszett iratokkal, de pénz nélkül. Akik másoknak értéktelen okmányokat és igazolványokat vesztettek el. Sokan jelentkeznek a rendőrségen olyanok is, akik munkakönyvüket, igazolványaikat vesztették el és most nem tudnak 'állást vállalni, vagy elutazni. Amilyen fontosak és értékesek ezek az okmáWn^mltt kapható! Om. Tartóéi! t TefsxövetkazeöS KCzpoMt W.

f«t, L, Bwliy Mikii**! íl«/tll. nyők a tulajdonosuknak, olyan hasznavehetetlen papírdarabbá vál nak mások kezében. •Tászonyf Pálné cseTédlcönyvét Vesztette ei, amelyben egyéb iratofc és számlák vofták. T3zvegy "Pazonyi wJánosné vasúti arcícepes igazolványa tünt el, Nyitrai Sándor munkakönyvét, J. Gy. télikabátról szóló zálogcéduláját, mig Kazár Mihály 1000 pengőre kiállított betétkönyvét vesztette el. A talált tárgyak. Ezzel szemben a talált és bejelentett tárgyak statisztikája jóvai kevesebb. A megtalálók, akik becsülettel beszolgáltatják a talált tárgyat, leginkább állami vagy városi alkalmazottak. A talált tárgyak hivatalokban, vasúton, villamoson ottfelejtett apró, értéktelen holmik, de azért ezek között is akad értékesebb. Kimutatása a következő: Egy darab barna bőraktatáska és zöld férfikalap. Egy autófuvarozási könyvecske, egy fekete bőrpénztárca, benne piaci árusítási igazolvány, egy selyem női fejkendő, amelyet a Sóstófürdőn találtak, egy leventekönyv iratokkal, egy férfikalap, egy törött tükör, női zsebkendő, egy patkóaíaku pénztárca órával és pénzzel, használt férfikabát, kapukulcs, női retikül, diszzsebkendővel, kulcsokkal és egyéb tárgyakkal, egy külső autókerékgumi, Feldheim Emánuelné tiszanagyfalusi fakos nevére kiállított 4 darab járlatlevél, két darab kerékpár, egy trafikkönyvecske és a rendőrségen felejtett férfi kalap. Mindezeket a tárgyakat a rendőrség gazdasági hivatala őrzi egy esztendeig és egy napig. Ha ezidő alatt igazolt tulajdonosuk nem jelentkezik, nyilvánosan elárverezik. Kiépítik a Budapest-Cegléd-Debrecen Nyíregyháza utvonalakat Bud János, az uj kereskedelem ügyi miniszter hozzájárult ahoz, hogy mint az útépítési programm első etappja, 1200 kilóméteres hosszban meginduljon azoknak az utvonalaknak az átépítése, amelyeken ma a forgalom a legélénkebb és amelyek különösen az autóközlekedés szempontjából bírnak jelentőséggel. A holnapi napon teszi közé a miniszter az uj útépítési pályázatot, összesen 1200 km. hosszúsági útszakaszra, amely útépítés keresztülvitele 3 év alatt fog megtörténni. Elsősorban a Budapestről kiinduló nagyforgalmu közutak kerülnének átépítésre és ezek "közül a legfontosabbak a Budapest —Cegléd—Debrecen — Nyíregyháza útvonal és a Budapest—Miskolc— Sátoraljaújhelyi útvonal egyenként körülbelül 300 km-e3 hosszúságban. Ugyanakkor építik ki a Nyíregyházáról kiinduló tokaji és nagykállói utakat 31, illetve 16 km. hosszúságban. A most kiírásra kerülő útépítési pályázat gondoskodik arról 'is, hogy mintegy 174 km. hosszban a községben átmenő útszakaszok vég leges burkolatot kapjanak kőkocka, keramit, aszfalt és beton felhasználásával. A községi útépítésekre vonatkozólag Bud János miniszter a legközelebbi napokban fog dönteni a így a községi utak éprésének versenytárgyalása szintén már a legrövidebb időn belül kerülhet kiírásra. A helyettes kereskedelemügyi miniszter különös súlyt helyez arra, hogy a községi utak építése elsősorban a fagykárosult vidékeken vegye kezdetét s hogy a munkanélküliség enyhítését célzó ez a kormányintézkedés lehetőleg ^már a jövő hónapban, az építési munkálatok sürgős megkezdésévei, éreztesse kedvező hatását. Uj és k

evéssé használt traktorok, traktoros tárcásboronik, Ásványi-féle tengeriszirtépB gépek, sorvetögépek stb. gazdasági gépek legelőnyösebben beszerelhetők, cserélhetek és bérhasználatra kaphatók : Lichtman-Lukács Vilmos Képkereskedésében, lyiregyhácán 5059-2 »