Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-18 / 187. szám

2 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. ját munka hijján eladta és áruba Locsátotta 5 esztendeje a padláson összerakott vadonatúj szekerét, mert mit csináljon vefe, ha fuvar nincs, nincs mit szállítani és igy nincsen mit megkeresni. Arany Lajos derecskei 'kisgazda aram ugy találja, hogy a kprmány ugy akarja, hát ezen nem lehet változtatni. Ki van mondva az or­szág kincstárnoka utján a jelszó, hogy spórolni, takarékoskodni. — Hát mit tehet a magyar, megspó­rolja másnak a keresetit. Mert fölteszi a kérdést Arany Lajos uram. Nem-é volt volna jobb, ha lehetett volna fuvarozni és akkor a csikó minden két hó­napban elnyűtt volna négy patkót, a kocsi pedig, amelyiket öt évig csak a szu élvezett, ezalatt szintén elnyűtt volna, nem-é keresett vol­na akkor az ő munkája és kereset­be mellett a kovács is, meg a ke­rékgyártó is ? Azt is mondja továbbá, ha a régi rendszer maradt volna meg, hogy holmi csfpri-csupri árusit­gatásofc és fuvarozgatások végez­hetésére nem kellene mindjárt ipar­engedélyt váltani "és az emberek jönnének-mennének, foglalatoskod­nának, nem-é jobb volna, mert igy megindítanák á forgalmat, »mind­járt keresne a kovács, a kerékgyár tó, nyünné a csizmát a magyar, keresne a csizmadia, keresne a szabó, mindjárt keresne a mészá­ros, szóval mindenki keresne.« Az autókirály és a magyar pa­raszt is^ iegy és ugyanabban a gon­dolatkörben mozog. Egyik a világ leggazdagabb embere, a másik a kis csonkaország legigénytelenebb földművelője. És gondolataik, ja­vaslataik, közgazdasági érzéseik, tapasztalataik, tökéletesen egyek. Attól ugyan nem lendül fel 'a gazdasági élet, ha mindent moz­dulatlanná, holttá tennénk. Mert a takarékosság végeredményében ide vezet. Milyen szépen megtakarítot­ta hat és fél éven keresztül Arany Lajos uram a kovácsnak, meg a kerékgyártónak a kenyerét. Bevall­ja, ő maga is folyton koplalt, te­hát takarékoskodott és kolompá­ron, mög kolompáron élt. Nem költött semmire, ami nem kellett. De felteszi a kérdést, hogy neki még csak áz a kis kolompérja megtermett, de mit csinált a ko­vács, a kerékgyártó, meg a többi mesteremberek. Azok miből éltek? » ... igy senki semmit, (nem keres) összedugjuk a vonót, mint \ a muzsikus cigány, oszt hallga­tunk. Mind hallgatunk, mert annyi kis koompir, meg hagyma terem tán, hogy megéljünk vele. £)e az iparosoknak még az sincs.« Ideálisabban, pontosabban taka­rékoskodni, mint ahogyan azt Arany Lajos uram mondja, semmi­féle kincstárnoka, bármelyik or­szágnak sem tudna. Koompir meg hagyma! Ezen takarékoskodni már nem lehet. Ennyi meg csák meg­terem tán? A két felfogás közül, a 'Ford-é és az Arany uramé között van-é hát különbség? Nem-é világos mindkettőből, hogy csak az a gaz­dasági politika lehet helyes, amely a fogyasztást segiti elő és nem a mások keresményének megtakarí­tását? Nem-é a legjobb takarékos­kodás a fogyasztás lehetőségének elősegítése? Mert ekkor táplál­kozhatik mindenki, nem satnyul el a nemzet, életerős ivadékok származnak és megszűnik az egy­ke és más nemzetpusztitó szokás. Mi hát a jpbb? á nyíregyháziak az elmúlt hónapban rengeteg értékes tárgyat vesztettek el Nagy összegek, értékes okmányok az elveszett tárgyak kimutatásában (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza lassan a nagyváro­sok kategóriájába lép be hatalmas középületeivel, mindjobban élén­külő utcai forgalmával és az ezzeí szorosan összefüggő rendőri sta­tisztikájával. A napi 'élet hajszás robotjában siető nyíregyházi polgárok szóra­kozottakká válnak, miután kizá­rólag a megélhetés nehéz problé- i mája köti le figyelmüket. A rend- " őrség kénytelen külön statisztikát | vezetni azokról a tárgyakról, ame­lyeket egyesek elvesztettek, illetve ott felejtettek valahol sietős mun­kájuk közben. Az elveszett tárgyak. Az elmuft hónapban szinte min­dennap történt bejelentés a rend­őrségen. Hol egy pénztárcát, hol kézitáskát, vagy készpénzt hagy­tfefc valahol a szórakozott nyír­egyháziak. De történnek az elve­Odalent a hajó gyomrában a szolgálatot tartó mérnök vesz át. Kenderkócot ad a kezembe, hogy azzal egyensúlyozzam magam, a lépcsők korlátjain. Leszállunk a mélységbe. Dante fantáziája kelle­ne — leirni a gőz eszeveszett sis­tergését, dugattyuk zuhanását, ten geiyek csikorgó forgását, dinamók szélvihar sipoLását, műszerek csen­gését és a csöveknek, forgóknak láncoknak, rudaknak, fogaskerekek nek drótoknak pokoli zűrzavarát, .neiy látszólag rendszertelenül van ötemelet mélységben összehalmoz­va. És most leszállunk az igazi pokolba: a kazánokhoz. Olajfűté­sű hajó, nem kell szenet lapátolni. Szemüveget tesznek á szememre, hogy benézhessek a kazán ajtaján Fehéren izzik benne az olaj: tűz­hányók gyomra lehet ilyen rette­netes. A kazán körül a hőmérsék­let 70 fok; a szivem zakatolva dobog, a tüdőm szinte hörögve szívja be a forró levegőt. S a kazánfűtő ott áll mozdulatlanul eb­ben a dögleletes levegőben. Feje felett széles szájú kürtő, melyen keresztül légszivattyúk nyomják be a friss levegőt. A luxus-hajó első osztályú uta­sa odafent a délszaki növények kö­zött jégbehütött wiskyt iszik szal­maszálon át. Talán nem is tudja, hogy odalent sistereg a pokol —• rémesebben, mint Dante fantáziá­jának tüztavai. De az utasoknak is vannak páriái. A kivándorlók. Mé­lyen a hajó testében vasketre­cek; egymás felett három ágysod­rony s igy sürü sorokban egymás mellett százai a szülőfalut meg­(unt s uj hazát kereső boldogtala­noknak. Ez a hajóút már biztosan visszariasztja őket, de akkor már késő. 1 Az állati sors összeölelkezik a sybariták kényelmével. Szinte jól esik visszakerülni a levegőre. Me­leg kézszorítással 'köszönöm meg a látottakat s bucsuzóul megkoc­káztatom a kérdést: Nincs-e ma­gyar ember a hajón? A hajóstiszt felelet helyett vezetni kezd kanyar gós utakon. Elegáns fodrászterem­hez érünk, ahol öt-hat segéd dol­gozik. Az egyik otthagyja a be­szappanozott angolt s szép csen­gésű magyar nyelven köszönt. Né­| met hajón, Svéd tengeren. Hová " is nem jutsz el édes magyar vé­rem? szett tárgyakról szinte fantaszti­kusnak látszó bejelentések is. Pél­dául egy ismert nyíregyházi föld­birtokos, kereket vesztett el. — Tudniillik autójáról útközben vala­hol lemaradt a komplett pótkerék. Elbitangolt lovak, sertések szere­pelnek az elveszett tárgyak statisz­tikájában. Az elmúlt hónapban a követke­ző tárgyak tűntek el: Egy kom­plett autókerék, fiókos pénztárca iratokkal, két fekete bőrtár­ca ugyancsak fontos iratokkal, két ló, egy autórendszám tábla, bőr kézitáska, benne necesszer készlet, amelynek meg'találója jutalomban részesül. Egy másik kézitáska, ben ne fehér védővel, evőkészfettel, türülközővel. Egy tehénről kiállí­tott járlatlevél, egy 2 éves világos pej kanca csikó, 3 darab 6 hóna­pos szőke herélt koca, egy oxidált ezüst karkötő órával, egy pénztár­ca iratokkal, egy összehajtható fe­kete bőrpénztárca pénzzel és több iratokkal. Akik nagy összegeket és iratokat vesztettek ei A felsoroltak között álig van egy-két értékesebb holmi, bár az elveszett pénztárcákban egy-egy bejelentés szerint tekintélyes össze gek szerepelnek. De vannak olya­nok is, akik egész kis vagyont felejtettek valaholés most kétség­beesve várják a becsületes meg­találó jelentkezését. Bihary Gizella például nevére kiállított 500 dolláros biztosítási kötvényt, Tamó Béla kállósemjé­ni lelkész pedig 60 pengőt, mig Jákó Pálné 500 pengő készpénzt vesztett el. Mindketten jutalmat tűztek ki a megtalálónak. Elveszett egy bőrtárca, amely­ben az iratokon kivül 350 pengő készpénz volt, viszont — mint ahogy a statisztika feltünteti — egy ócska, fekete, női retikül is elveszett iratokkal, de pénz nél­kül. Akik másoknak értékte­len okmányokat és iga­zolványokat vesztettek el. Sokan jelentkeznek a rendőrsé­gen olyanok is, akik munkaköny­vüket, igazolványaikat vesztették el és most nem tudnak 'állást vál­lalni, vagy elutazni. Amilyen fonto­sak és értékesek ezek az okmá­Wn^mltt kapható! Om. Tartóéi! t TefsxövetkazeöS KCzpoMt W. f«t, L, Bwliy Mikii**! íl«/tll. nyők a tulajdonosuknak, olyan hasznavehetetlen papírdarabbá vál nak mások kezében. •Tászonyf Pálné cseTédlcönyvét Vesztette ei, amelyben egyéb iratofc és számlák vofták. T3zvegy "Pazo­nyi wJánosné vasúti arcícepes iga­zolványa tünt el, Nyitrai Sándor munkakönyvét, J. Gy. télikabát­ról szóló zálogcéduláját, mig Ka­zár Mihály 1000 pengőre kiállított betétkönyvét vesztette el. A talált tárgyak. Ezzel szemben a talált és beje­lentett tárgyak statisztikája jóvai kevesebb. A megtalálók, akik be­csülettel beszolgáltatják a talált tárgyat, leginkább állami vagy vá­rosi alkalmazottak. A talált tár­gyak hivatalokban, vasúton, villa­moson ottfelejtett apró, értéktelen holmik, de azért ezek között is akad értékesebb. Kimutatása a következő: Egy darab barna bőraktatáska és zöld férfikalap. Egy autófuvarozási könyvecske, egy fekete bőrpénz­tárca, benne piaci árusítási igazol­vány, egy selyem női fejkendő, amelyet a Sóstófürdőn találtak, egy leventekönyv iratokkal, egy férfikalap, egy törött tükör, női zsebkendő, egy patkóaíaku pénz­tárca órával és pénzzel, használt férfikabát, kapukulcs, női retikül, diszzsebkendővel, kulcsokkal és egyéb tárgyakkal, egy külső autó­kerékgumi, Feldheim Emánuelné tiszanagyfalusi fakos nevére kiál­lított 4 darab járlatlevél, két da­rab kerékpár, egy trafikkönyvecs­ke és a rendőrségen felejtett férfi kalap. Mindezeket a tárgyakat a rend­őrség gazdasági hivatala őrzi egy esztendeig és egy napig. Ha ezidő alatt igazolt tulajdonosuk nem je­lentkezik, nyilvánosan elárverezik. Kiépítik a Budapest-Cegléd-Debrecen Nyíregyháza utvonalakat Bud János, az uj kereskedelem ügyi miniszter hozzájárult ahoz, hogy mint az útépítési programm első etappja, 1200 kilóméteres hosszban meginduljon azoknak az utvonalaknak az átépítése, amelye­ken ma a forgalom a legélénkebb és amelyek különösen az autóköz­lekedés szempontjából bírnak je­lentőséggel. A holnapi napon te­szi közé a miniszter az uj útépí­tési pályázatot, összesen 1200 km. hosszúsági útszakaszra, amely út­építés keresztülvitele 3 év alatt fog megtörténni. Elsősorban a Budapestről kiin­duló nagyforgalmu közutak kerül­nének átépítésre és ezek "közül a legfontosabbak a Budapest —Cegléd—Debrecen — Nyír­egyháza útvonal és a Buda­pest—Miskolc— Sátoraljaúj­helyi útvonal egyenként körülbelül 300 km-e3 hosszúságban. Ugyanakkor építik ki a Nyír­egyházáról kiinduló tokaji és nagy­kállói utakat 31, illetve 16 km. hosszúságban. A most kiírásra kerülő útépítési pályázat gondoskodik arról 'is, hogy mintegy 174 km. hosszban a községben átmenő útszakaszok vég leges burkolatot kapjanak kőkoc­ka, keramit, aszfalt és beton fel­használásával. A községi útépítésekre vonat­kozólag Bud János miniszter a legközelebbi napokban fog dönteni a így a községi utak éprésének versenytárgyalása szintén már a legrövidebb időn belül kerülhet ki­írásra. A helyettes kereskedelemügyi miniszter különös súlyt helyez ar­ra, hogy a községi utak építése el­sősorban a fagykárosult vidékeken vegye kezdetét s hogy a munka­nélküliség enyhítését célzó ez a kormányintézkedés lehetőleg ^már a jövő hónapban, az építési mun­kálatok sürgős megkezdésévei, éreztesse kedvező hatását. Uj és k evéssé használt traktorok, traktoros tárcásboronik, Ásványi-féle tengeriszirtépB gépek, sorvetögépek stb. gazdasági gépek legelőnyösebben beszerelhetők, cserélhetek és bérhasz­nálatra kaphatók : Lichtman-Lukács Vilmos Képkereskedésében, lyiregyhácán 5059-2 »

Next

/
Thumbnails
Contents