Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-15 / 185. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1919. augusztus 15. á brit lepra Irta: Piszer János Az a békeharc, amely Hágában folyik napjainkban, szigorú meg­figyelés után nyilván látható, hogy a Brit oroszlán élet-halát harca: a fennmaradásért, a területi épség, a világuralom megtartásá­ért. Küzdelem a brit lepra ellen, amely azonban ugy látszik, nincs semmi sggitség, nincs orvosszer. A lepra igen alatomos és undok betegség. Aki megkapja: gyógyít­hatatlan. Nincs ellene orvosszer. A leprások "szigetére kerül, aki meg­kapja. Ott él és veszti el test­részeit, fájdalom nélkül, észrevét­lenül, mignem eléri a kérlelhe. tetlen halál. Chamberlain Joe, a valaha igen szeretett angol miniszterelnök, lát­ta, hogy a brit világbirodalom fenntartására olyan rendelkezése­ket és főként védelmi berendez­kedéseket kei eszközölni, amelyek ezt á fajtájában, nyílvében, szo­kásaiban, hitében, gazdasági be­rendezésében, értelmi nívójában he terogén birodalmat szoros gyűrű­vel kapcsolják össze. Az akkor minden vám nélküli világbiroda­lomra nem tudott más zubbonyt szabni^ mint a védővám kényszer­zubbonyát. Látta üvegszeme mö­götti, akkor még világos kopo­nyájával, hogy amiként levált a bjrodalom testéről Kanada, mert semmiféle kényszer nem kötötte az anyaországhoz, ugy leválhatik a többi gyarmat is és akkor a szigetország minden birtokát/V megfosztottan a pusztulásnak mar­talékaként marad meg. Az akkori vámoktól ment Ang­liában mindenki félrehúzta a szá­ját. Ki mosolygott, ki nevetett, ki meg röhögött Chamberlain ter­vén, mert még az utolsó manches­ter nadrág sem tudta röhögés nél­kül elgondolni ezt a Joe-féle gon­dolatot, annyira nevetséges volt. Anglia és a vámkényszer, elkép­zelhetetlen fantázia szüleménye. Azóta a gyarmatok már társ­országokká nőtték ki magukat. Hja a világháborús vállalkozás az an­gol 'gyarmati népet megismertette Anglia gyengeségeivel. A gyarma­tok népe kissé merészebben gon­dolkodott. Látta, hogy az őket le­igázó világhatalom ereje, /lényegé­ben a gyarmatokból táplálkozik, mely nélkül a szigetország csak vizfej marad. És megindultak a »barátságos« tárgyalások és a ha­talmas brit oroszlán folyton reti­rált, persze »gentlemanlike<$, de ugy hogy ma már a lenézett Egyiptom is követet küld a »társország« fő­városába és diplomatikus uton tárgyal, természetesen a nagyha­talommal.® És Hágában tárgyalnak az eu­rópai nagy- és kishatalmasságok. Amerika csak megfigyelőt kül­dött, mert neki semmi kedve a ta­nácskozások kinosan meddő vitái­oan részt venni. Anglia pénzügy­minisztere a Young egyezmény mó dositását követeíve csapdossa az asztalt, kacsintgat Németország felé és vész össze puszipajtásával, a mindig ellenséges Franciaország­gal. Ólyan kiváló cirkuszi játék ez, hogy ha nem lennének a mai szomorú gazdasági viszonyok olyan kegyetlenek, hogy fájdalmunkban állandóan fel kell Szisszennünk, akkor igazán nevethetnénk ezen a fonák színjátékán a komédiások­nak. A hágai cirkuszi mutatványok bennünket csak annyiban érdekel­nek, hogy az egyik publikumszó­rakoztatóval mi is némi nexus­ban vagyunk. A Pengőről mon­dották, hogy össze van kötve az angol fonttal. A hivatalos Anglia, a mi revíziós törekvéseinket rossz szemmel nézi ugyan, mert hiszen neki a békefércmü fenntartása a hivatalos feladata, de a világosan látó angolok egynémelyike mégis látja, hogy rajtunk a világtörténe­lem legnagyobb igazságtalansága történt. Igyekeznék is ezt revideál­ni, ha módjában lenne. £z a két körülmény az, amely figyelmünket mégis Anglia hágai küzdelme felé irányítja és keli, hogy gondolkozásra kényszeritsen, vájjon ki legyen a győző, mely esetben fordulhat rosszabbra sor­sunk, avagy miképen javulhat meg az? Mert közben a lepra pusztít. Minél kevesebb erőt tud mutatni a világ arénájában Anglia, annál kisebb lesz a tekintélye a »társ­országokban« is és annál kifeje­zettebben törekszenek a volt gyar­matok lerázni az »anyaország« sú­lyát, befolyását, kereskedelmi és ipari felsőbbségét. Ha pedig ezek veszítenek mai értékükből, akkor Anglia megszűnik a világgazdaság és politika diktátora lenni, mert elhullhatnak erejét reprezentáló végtagjai, a lepra elvégzi dolgát és marad a szigetország, ami ré­gen volt: Európai szigetország, ta­lán még elszigetelten is. A »brit Iepra« ma még moso­lyogni, nevetni, talán röhögni való fantasztikum. Angof "észjárás­sal talán feltétlenül. De amint Chamberlain Joe elő­re látta, az azóta már sok tekin­tetben bekövetkezett és megvál­toztathatatlanok, ugy igaza íehet a mai angol pénzügyminiszternek, ánowdennek is, ha »érthetetlen« módon szembeszáll a francia Bri­and-al, láthatatlan célok elérésére. Csak marják egymást! á mérnöki rendelet a jövő mérnöki generáció számára készült (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A most megjelent mérnöki ren­deletről munkatársunk beszélgetést folytatott egy magasállásu állami funkcionáriussal, aki a követke. zőket mondotta: Hivatalosan is megjelent a mér- | nöki rendelet, mely körül hetek óta egyes érdekeltségek éles har­cot akartak produkálni, mert a rendelettől munkakörük megcsor­bítását féltették. A rendelet lé­nyegileg arra irányul, hogy a mér­nökök munkakörét véglegesen és a jövőre nézve szabályozza, azon­ban vigyáz a rendelet arra, hogy eddig szerzett jogokat ne csorbít­son és senkit, aki bármily címen eddig olyan munkát végzett, ame­lyeket a mérnökök számára tarta­nak fenn, átmenetileg ne akadá­lyozzon munkájában. A rendelet tehát tulajdonképen a jövő mérnökgeneráció számára készült s még hosszú időre érin­tetlenül hagyja a mai állapotokat. A rendelet első fejezete felsorolja azokat a munkákat, amelyek a mérnöki kamara tagjainak van­nak fenntartva s amelyek önálló számításokat igénylő speciális munkákra vonatkoznak, örömmel kel fogadni a rendeletnek ezt a passzusát, mert pl. a középitkezé­seknéi igen fontos az, hogy maga­sabb képzettséggel rendelkező fe­lelősségteljes munkavezetők végez­zék á számitásokat, nehogy meg­felelő képzettség hiányában a vég­zett munkálatoknál balesetek és szerencsétlenségek történjenek. Helyes az, hogy ez a rendelet a fiatalabb mérnökgeneráció jogait védi és egyáltalában nem sérelmez ihető, hogy a mérnöktársadalom is hasonló védelmet kíván a maga és munkája számára a többi szel­lemi foglalkozások védelméhez ha­sonlóan. A rendelet megengedi azt is, hogy akinek építőmesteri ok­levele és iparigazolványa van, szin­tén végezhesse ezeket a munkákat, ÓRÁS ELŐADÁSOK KERETÉBEN MUTATJA BE & AZ APOLLÓ SZOMBATON ÉS VASÁRNAP HUGÓ VI«TOR A NYOMORULTAK Szombaton : 2 előadás fél 6 és 9 órai kezdettel Vasárnap : 3 előadás 3, 6, és 9 órai kezdetlel Szerdán Csütörtökön WILHELM DIETERLE az ünnepelt filmbonviván nyári újdonsága TIÉD A SZIVEM (ÁLOM A SZERELEMRŐL) Romantikus idill 9 felvonásban ÉS A KÍSÉRŐ MŰSOR PÉNTEKEN CSAK I NAPIG EMIL JANNINGS minden idők leggrandiozusabb filmje QUO VADIS Történelmi korkép a hanyatló római császárság idejéből 2 részben 11 felvonásba n Előadasok kezdete ; 5, 7, és 9, órakor fiiadóáőagbafi, izbm éd dcő faágban D rOETMEMf él e VANILLINCMOUJTGLÉmmLEN. Kérjeji nden faszeikereskedásben a most megjelent 148 receptet tartal­mazó, szines képekkel illusztrált Dr. O E T K E R-féle RECEPTKÖNYVET ára 20 f. Ha a fűszeresnél nincs, fordaljon közvetlen hozzánk: . Dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII,, Conti-otea 25. sőt az építőmestereknél kisebb vég zettségü iparos is tovább dolgozha­tik munkakörében, ha igazolja, hogy háromévi praxisa van. A rendelet a liberálitásban még en­nél is tovább megy, amikor olya­noknak is megengedi a mérnöki munkák végzését, akiknek sem­miféle műszaki képzettségük nincs, mindössze csak öt évi gyakorlat kimutatását követeli meg. Minden nem mérnök, tehát bizonyos idő s a mérnöki kamaránál történt be­jegyzés után végezheti a mérnök számára fenntartott munkákat s mindössze abban fog különbözni a mérnöktől, hogy a mérnök cimet nem használhatja. Nem lehet senki aki a tudományos kvaüfikácót el­fogadja, aki ezt a rendelkezést ki­fogásolhatná, mert ez semmi egye­bet nem akar, csupán azt, hogy egyes kontárok jogosulatlán cim­használatát s az ebből eredő eset­leges visszaéléseket szüntesse meg. A rendelet a gyáripar kívánságait is honorálta, amennyiben kimond ja, hogy az ipari jellegű gyártele­pek üzemének vezetésére egy ké­sőbben megjelenő rendelet fog in­tézkedni, de ez is csak az érdekel­tek meghallgatása után fog meg­történni.. A rendelet ismeretének birtoká­ban bebizonyosodik, hogy mind az a sok ellenvetés, gáncs és tá­madás, ami ezt a készülő rende­letet érte, nem volt jogosult, mert senkit, sem egyeseket, sem érde­keltségeket nem akart elütni szer­zett jogaitól csupán arra szorít­kozott, hogy a mérnöki gyakorlat ban is meglevő haladási követel­ményeknek is eleget tegyen s ez­zei egyrészt a mérnöki reputáció közvélemény előtti a Aip feltételeit hangsúlyozza, másrészt pedig a kiváló képzettségű magyar mérnö­ki generációnak az intézményesitett jogvédelemmel reményteljesebb jövőt készítsen elő. Kár volt^ az okvetetienkedőknek kigyót, békát kiáltani a kereskedelmi kormány­zat intencióira, mert éppen elsősor ban a kereskedelmi kormányzat az, amelyik belátással vigyázott arra, hogy senkit eddigi kenyerétől meg ne fosszon s egyetlen érdekeltség fejlődési lehetőségei elé se gör­dítsen akadályokat.

Next

/
Thumbnails
Contents