Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-15 / 185. szám
JSÍYÍRYIDÉK. 1919. augusztus 15. á brit lepra Irta: Piszer János Az a békeharc, amely Hágában folyik napjainkban, szigorú megfigyelés után nyilván látható, hogy a Brit oroszlán élet-halát harca: a fennmaradásért, a területi épség, a világuralom megtartásáért. Küzdelem a brit lepra ellen, amely azonban ugy látszik, nincs semmi sggitség, nincs orvosszer. A lepra igen alatomos és undok betegség. Aki megkapja: gyógyíthatatlan. Nincs ellene orvosszer. A leprások "szigetére kerül, aki megkapja. Ott él és veszti el testrészeit, fájdalom nélkül, észrevétlenül, mignem eléri a kérlelhe. tetlen halál. Chamberlain Joe, a valaha igen szeretett angol miniszterelnök, látta, hogy a brit világbirodalom fenntartására olyan rendelkezéseket és főként védelmi berendezkedéseket kei eszközölni, amelyek ezt á fajtájában, nyílvében, szokásaiban, hitében, gazdasági berendezésében, értelmi nívójában he terogén birodalmat szoros gyűrűvel kapcsolják össze. Az akkor minden vám nélküli világbirodalomra nem tudott más zubbonyt szabni^ mint a védővám kényszerzubbonyát. Látta üvegszeme mögötti, akkor még világos koponyájával, hogy amiként levált a bjrodalom testéről Kanada, mert semmiféle kényszer nem kötötte az anyaországhoz, ugy leválhatik a többi gyarmat is és akkor a szigetország minden birtokát/V megfosztottan a pusztulásnak martalékaként marad meg. Az akkori vámoktól ment Angliában mindenki félrehúzta a száját. Ki mosolygott, ki nevetett, ki meg röhögött Chamberlain tervén, mert még az utolsó manchester nadrág sem tudta röhögés nélkül elgondolni ezt a Joe-féle gondolatot, annyira nevetséges volt. Anglia és a vámkényszer, elképzelhetetlen fantázia szüleménye. Azóta a gyarmatok már társországokká nőtték ki magukat. Hja a világháborús vállalkozás az angol 'gyarmati népet megismertette Anglia gyengeségeivel. A gyarmatok népe kissé merészebben gondolkodott. Látta, hogy az őket leigázó világhatalom ereje, /lényegében a gyarmatokból táplálkozik, mely nélkül a szigetország csak vizfej marad. És megindultak a »barátságos« tárgyalások és a hatalmas brit oroszlán folyton retirált, persze »gentlemanlike<$, de ugy hogy ma már a lenézett Egyiptom is követet küld a »társország« fővárosába és diplomatikus uton tárgyal, természetesen a nagyhatalommal.® És Hágában tárgyalnak az európai nagy- és kishatalmasságok. Amerika csak megfigyelőt küldött, mert neki semmi kedve a tanácskozások kinosan meddő vitáioan részt venni. Anglia pénzügyminisztere a Young egyezmény mó dositását követeíve csapdossa az asztalt, kacsintgat Németország felé és vész össze puszipajtásával, a mindig ellenséges Franciaországgal. Ólyan kiváló cirkuszi játék ez, hogy ha nem lennének a mai szomorú gazdasági viszonyok olyan kegyetlenek, hogy fájdalmunkban állandóan fel kell Szisszennünk, akkor igazán nevethetnénk ezen a fonák színjátékán a komédiásoknak. A hágai cirkuszi mutatványok bennünket csak annyiban érdekelnek, hogy az egyik publikumszórakoztatóval mi is némi nexusban vagyunk. A Pengőről mondották, hogy össze van kötve az angol fonttal. A hivatalos Anglia, a mi revíziós törekvéseinket rossz szemmel nézi ugyan, mert hiszen neki a békefércmü fenntartása a hivatalos feladata, de a világosan látó angolok egynémelyike mégis látja, hogy rajtunk a világtörténelem legnagyobb igazságtalansága történt. Igyekeznék is ezt revideálni, ha módjában lenne. £z a két körülmény az, amely figyelmünket mégis Anglia hágai küzdelme felé irányítja és keli, hogy gondolkozásra kényszeritsen, vájjon ki legyen a győző, mely esetben fordulhat rosszabbra sorsunk, avagy miképen javulhat meg az? Mert közben a lepra pusztít. Minél kevesebb erőt tud mutatni a világ arénájában Anglia, annál kisebb lesz a tekintélye a »társországokban« is és annál kifejezettebben törekszenek a volt gyarmatok lerázni az »anyaország« súlyát, befolyását, kereskedelmi és ipari felsőbbségét. Ha pedig ezek veszítenek mai értékükből, akkor Anglia megszűnik a világgazdaság és politika diktátora lenni, mert elhullhatnak erejét reprezentáló végtagjai, a lepra elvégzi dolgát és marad a szigetország, ami régen volt: Európai szigetország, talán még elszigetelten is. A »brit Iepra« ma még mosolyogni, nevetni, talán röhögni való fantasztikum. Angof "észjárással talán feltétlenül. De amint Chamberlain Joe előre látta, az azóta már sok tekintetben bekövetkezett és megváltoztathatatlanok, ugy igaza íehet a mai angol pénzügyminiszternek, ánowdennek is, ha »érthetetlen« módon szembeszáll a francia Briand-al, láthatatlan célok elérésére. Csak marják egymást! á mérnöki rendelet a jövő mérnöki generáció számára készült (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A most megjelent mérnöki rendeletről munkatársunk beszélgetést folytatott egy magasállásu állami funkcionáriussal, aki a követke. zőket mondotta: Hivatalosan is megjelent a mér- | nöki rendelet, mely körül hetek óta egyes érdekeltségek éles harcot akartak produkálni, mert a rendelettől munkakörük megcsorbítását féltették. A rendelet lényegileg arra irányul, hogy a mérnökök munkakörét véglegesen és a jövőre nézve szabályozza, azonban vigyáz a rendelet arra, hogy eddig szerzett jogokat ne csorbítson és senkit, aki bármily címen eddig olyan munkát végzett, amelyeket a mérnökök számára tartanak fenn, átmenetileg ne akadályozzon munkájában. A rendelet tehát tulajdonképen a jövő mérnökgeneráció számára készült s még hosszú időre érintetlenül hagyja a mai állapotokat. A rendelet első fejezete felsorolja azokat a munkákat, amelyek a mérnöki kamara tagjainak vannak fenntartva s amelyek önálló számításokat igénylő speciális munkákra vonatkoznak, örömmel kel fogadni a rendeletnek ezt a passzusát, mert pl. a középitkezéseknéi igen fontos az, hogy magasabb képzettséggel rendelkező felelősségteljes munkavezetők végezzék á számitásokat, nehogy megfelelő képzettség hiányában a végzett munkálatoknál balesetek és szerencsétlenségek történjenek. Helyes az, hogy ez a rendelet a fiatalabb mérnökgeneráció jogait védi és egyáltalában nem sérelmez ihető, hogy a mérnöktársadalom is hasonló védelmet kíván a maga és munkája számára a többi szellemi foglalkozások védelméhez hasonlóan. A rendelet megengedi azt is, hogy akinek építőmesteri oklevele és iparigazolványa van, szintén végezhesse ezeket a munkákat, ÓRÁS ELŐADÁSOK KERETÉBEN MUTATJA BE & AZ APOLLÓ SZOMBATON ÉS VASÁRNAP HUGÓ VI«TOR A NYOMORULTAK Szombaton : 2 előadás fél 6 és 9 órai kezdettel Vasárnap : 3 előadás 3, 6, és 9 órai kezdetlel Szerdán Csütörtökön WILHELM DIETERLE az ünnepelt filmbonviván nyári újdonsága TIÉD A SZIVEM (ÁLOM A SZERELEMRŐL) Romantikus idill 9 felvonásban ÉS A KÍSÉRŐ MŰSOR PÉNTEKEN CSAK I NAPIG EMIL JANNINGS minden idők leggrandiozusabb filmje QUO VADIS Történelmi korkép a hanyatló római császárság idejéből 2 részben 11 felvonásba n Előadasok kezdete ; 5, 7, és 9, órakor fiiadóáőagbafi, izbm éd dcő faágban D rOETMEMf él e VANILLINCMOUJTGLÉmmLEN. Kérjeji nden faszeikereskedásben a most megjelent 148 receptet tartalmazó, szines képekkel illusztrált Dr. O E T K E R-féle RECEPTKÖNYVET ára 20 f. Ha a fűszeresnél nincs, fordaljon közvetlen hozzánk: . Dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII,, Conti-otea 25. sőt az építőmestereknél kisebb vég zettségü iparos is tovább dolgozhatik munkakörében, ha igazolja, hogy háromévi praxisa van. A rendelet a liberálitásban még ennél is tovább megy, amikor olyanoknak is megengedi a mérnöki munkák végzését, akiknek semmiféle műszaki képzettségük nincs, mindössze csak öt évi gyakorlat kimutatását követeli meg. Minden nem mérnök, tehát bizonyos idő s a mérnöki kamaránál történt bejegyzés után végezheti a mérnök számára fenntartott munkákat s mindössze abban fog különbözni a mérnöktől, hogy a mérnök cimet nem használhatja. Nem lehet senki aki a tudományos kvaüfikácót elfogadja, aki ezt a rendelkezést kifogásolhatná, mert ez semmi egyebet nem akar, csupán azt, hogy egyes kontárok jogosulatlán cimhasználatát s az ebből eredő esetleges visszaéléseket szüntesse meg. A rendelet a gyáripar kívánságait is honorálta, amennyiben kimond ja, hogy az ipari jellegű gyártelepek üzemének vezetésére egy későbben megjelenő rendelet fog intézkedni, de ez is csak az érdekeltek meghallgatása után fog megtörténni.. A rendelet ismeretének birtokában bebizonyosodik, hogy mind az a sok ellenvetés, gáncs és támadás, ami ezt a készülő rendeletet érte, nem volt jogosult, mert senkit, sem egyeseket, sem érdekeltségeket nem akart elütni szerzett jogaitól csupán arra szorítkozott, hogy a mérnöki gyakorlat ban is meglevő haladási követelményeknek is eleget tegyen s ezzei egyrészt a mérnöki reputáció közvélemény előtti a Aip feltételeit hangsúlyozza, másrészt pedig a kiváló képzettségű magyar mérnöki generációnak az intézményesitett jogvédelemmel reményteljesebb jövőt készítsen elő. Kár volt^ az okvetetienkedőknek kigyót, békát kiáltani a kereskedelmi kormányzat intencióira, mert éppen elsősor ban a kereskedelmi kormányzat az, amelyik belátással vigyázott arra, hogy senkit eddigi kenyerétől meg ne fosszon s egyetlen érdekeltség fejlődési lehetőségei elé se gördítsen akadályokat.