Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-15 / 185. szám

1919. augusztus 15. jtfVÍRYIDÉK, 3 Kiállítás után Lezajlott ime, amit sokan nem mertek hinni. Mosolyogtak, kétkedően csóválták fejüket sokan. Lehetetlennek tartották, hogy e kicsiny város maroknyi kisiparosának vállalkozása sikerüljön, eredményt tudjon felmutatni. A magyar lelkek mélyén szunnyadó erős akarás azonban megmutatta, hogy igenis tud alkotni, igenis tud eredményt felmutatni a százszor lemosolygott, ezerszer lenézett, háttérbe szoritott magyar és még közelebbi meghatározással élve, a — helyi kisipar is. Hogy a komikus megállapításával éljek: nagyon sokan voltak, akik — otthon maradtak. Sokan voltak a bátortalanok, a kishitűek. Sokan voltak, akiket visszatartott a kishitüségen kivül érzelmi szempont is. Az elmaradás ez okával nem foglalkozom, de bátorkodom megjegyezni, hogy szolgálj ón élénk mementóul eme miniatűr kiállítás nagy erkölcsi sikere mindeneknek, hogy mit lehetne produkálni erős egyetakarással az egységes magyar iparnak. Visszatérve tehát a kétkedőkhöz, a kishitüekhez és legfőképen a fölényes mosolyuakhoz, kérve kérem őket, nézzenek bele velem együtt minden elfogultság nélkül az igazság tükrébe és állapítsák meg, vájjon szégyenkezni kell-e, ha látjuk a magyar kisiparos lelkesült szorgalmának eredményét ? Szégyenkeznünk kell-e, ha látjuk, hogy a sokszor alig egy-két négyzetméter mühelyecskének reggeltől estig a kenyérgondoktól barázdás homlokú és a megélhetés gigászi küzdelmében kérgessé vált tenyerű gazdájának, legényének és inasának munkája külső csínban a csalódásig hü, b

(első tartalomban pedig felülmúlja a hatalmas gyártelepek, de különösen a nálunk divatossá vált cseh és osztrák gyártelepek termékeit. Nézzék meg, igen tisztelt fölényesen mosolygó hölgyeim és uraim, azokat a szerényen meghúzódó cipellőket ott a terem félhomályában, nem vetekszenek-é a hir«s és közkedvelt márkákkal, nézzék meg azokat a kackiás magyar menyecskék lábára illő lakkcsizmákat, nem-e remekei azok egy nagyrahivatott iparnak ? Avagy látják önök ott a faipar termékeit ? Hát nem királyi termek diszei lehetnének azok ? De hát készítői csak közönséges helyi kisiparosok, hát nem is lehet az jó! Nézzék csak kérem a lakatos- és bádogosipar itt szereplő szerény reprezentánsainak munkáit! Kéi dem én önöket, minden nagyképüsködés nélkül, hát nem'iparmüvészeti remekek azok ? Hát el tudják önök képzelni, hogy az a falusi kisiparos, aki művészi ihlettel formálta meg az akaratos fémet, nem tudna még nagyobbat még művészibbet alkotni, ha nem ölné meg vágyainak rqptét a guny mérges fullánkja ? Tekintsék meg csak kérem a magyar agyagipar liliputi csecsebecséit és impozánsabb készítményeit. Ismerjük el közismert szerénységünknél fogva, hogy a kéz, mely alkotta, formálta, nem közönséges sárgyuró kéz, hanem van ujjai érzékében valami, amit idegen náció saját fiaival szemben isteni ihletnek nevez. De legyünk ez egyszer asszonyainkkal, gyermekeinkkel szemben is igazságosak. Kicsiny tükrünk nem ismeri a csalafintaságot és megmutatja hűen azt is, amit nem akarunk észrevenni: az asszony, a gyerek — művészetét. Igen! Művészetét! — Százszor és ezerszer is kiáltja ez nem csak az élet, hanem az alkotás művésze is! Gyermekeink nem csak a porban játszó apró porontyok, hanem aféle kis zsenik is egyszersmind. Aminthogy a szépséget nem lehet véka alá rejteni, ctzonképen nem lehet asszonyaink, gyermekeink szellemének zseniálisan kibontakozó, istenáldotta tehetségű termeivényeit az elfogultság sötét szemüvegén nézve, kellőleg nem értékelni. És mert kizárólag magyar ipari termékek kiállításáról van szó, — büszke öntudattal nézhetjük piciny tükrünk vetitéséb

(en a magyar gyár ipar, de különösen a magyar textiláru gyáripar szédületes fejlődését. Élénk bizonyítéka a kiállított anyag annak, hogy nem szorulunk a bécsi rongyra, mert a magyar gyáripar éppen olyan tetszetősei s talán tartósabbat is tud adni, — mint bármelyik külföldi gyár. És ha már bécsi rongyról szóltam, talán a tükröm, vagy a szemem homályosult el kissé, mert átvillant agyamon a bécsi rongy említésénél a bécsi kamarilla átkos pártviszály szitásának emléke. Azé a pártviszályé, amelyik régen, régen a bécsi rongy viseletével lelkünkbe, szivünkbe itatódott és amelyet még ma sem tudtunk onnan teljesen kiölni. Látják ugy-e kérem, hogy tükröm nem hamis, mert azt is megmutatja, ami b^nt, a szívnek a legrejtettebb zugában él fájón, keserűn. Látják, kérem, hogy tükröm igaz, mert megmutatja azt az utat is, melyen haladni nem szab,ad a ma magyar iparosának, kereskedőjének és minden felelős és felelőtlen vezetőjének egyaránt. De megmutatja azt az utat is, melyen haladva, a magyar ipar, nem, a magyar nép együttesen ismét magyar lesz! Ez az ut pedig az egyetakarás, az egymást megértés, megbecsülés göröngyös, de egyetlen igaz utja az önmagunkra találás hosszú utjain I Falusi. URADALMAK, KÖZSÉGEK TEJTERMELÉSÉT ÁTVESSZÜK éven át, teljes mennyiségben. Szaboicsvármegvei Központi Tejszövetkezet, mint az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ tagja Nvirégyháza, Ujvásártér. Telefon 593. — Tiszántúl legnagyobb és legmodernebb tejüzemel 4479—10 lárási vitézi értekezlet Nagykálióban (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nagykállói és ligetaljai járásbeli vitézek augusztus hó u-én Nagykájlóban bajtársi értekezletet tartottak. A vitézek az ezen értekezletre meghívott nagyszámú előkelőségekkel együtt, élükön dr. Nánássy Andor országgyűlési képviselő és dr. Gergelyffy Andor jási főszolgabíróval, a ref. népiskola nagytermében gyűltek össze a hálaadó Istentiszteletek befejeztével. Az ünnepélyes értekezlet megnyitását megelőzte a magyar Hiszekegy eléneklése. Ezt követve vitéz Reviczky László tábornok, vitézi székkapitány magasan szárnyaló és mély elgondolásu érvekben gazdag nagyhatású megnyitóbeszédben üd vözölte a megjelent vitézi bajtársakat és a megjelent előkelőségedet. j Hatalmas, izig-vérig hazafias beszédében ismertette a Vitézi Intézmény célját, annak létszükségét, kiemelve mindenek felett, hogy ezen intézmény egyedül a hazaszeretet, a hazafiasság ápolása és továbbfejlesztésének kultuszát, az önfeláldozó hazaszeretetnek az lllagyarországon először árusítunk hallatlanul olcsó árakon önköltségi áron alul YJIYY fTITn^y Egyesült magyar Filatorigát JT M M. J

f M. Míí Jm^ Pestszentlőrinci textilművek . és tessuto r. t. gyártmányú, legelső minőségű különféle Partiárukat gazdag választékban Szent István heti nagy Reklámvásárunkon Minőségek: „Princessa" nyomolt mosóműselyem Mosódelén nyomott French sima és nyomott Nyomott Batist Sima Popeline Nyomott Liberty és Grenadine Sima Liberty Fehér aruk stb. kapható kizárólag Fenyves Dezső Fi. T. textilnagykereskedós BUtfAPEST, |X , Calvin tér 7. IV., Károly király út 10. Kérje mindenütt a kiváló „Sevilla" Kuttner Zellvag műselyemből készített hírneves műselyemszövetet, melyet kizárólag a Filtex r. t. gyárt 5034 A Zellvag harisnyák elismerten elsőrendű minőségűek utókor részére leendő példaadásul tűzte ki céljának. A Vitézi Intézmény nem önös célokat követ és nem exkluzív testület, keblére ölei' mindenkit, aki hazafias és keresztény erkölcsi alapon álló, egész Magyarország boldogulásáért küzdő egyén, de kizárja felki közösségéből és ostorozza azon egyéneket és rétegeket, akik ezzel ellentétben állva kishitüségükkel társadalmi egység és az ország romlására törnek. igen találóan rámutatott arra, hogy egy nemzetet fegyelmezni, a hatóságok illetékesek, nemzetet hazafiságra nevelni azt naggyá tenni a társadalmi alakulatok kötelessége. Ilyen alakulat a Vitézi Intézmény, mely a megalkuvást nem ismerő önzetlen honszeretet hirdetője . 10.000 vitézi családban ápolják a Honszeretet érzését és realizálják ezt az eszmét, példátadó erikölcsös élettel és mindenkori tettekkel buzdítják a jövendő nemzedéket az elkövetkezendő nagy feladatokra. A megcsonkított szerencsétlen hazától nem lehet követelni, hogy minden egyes vitézt egy-egy adományozott telekkei anyagi jóléthez juttassa, az adományozott telkeknél egyedül az a cél vezette az intézmény életrehivóját, hogy 10000 magyar családnak, ernyedetlen, szorgalmas munkájának béréül a haza szent földjéből egy-egy talpalatnyi helyet, — ahol megállani és boldogulását megtalálni képes legyen, — juttasson. Befejezésül reá mutatott a nagy olasz nemzet nacionalizmusára, amelyet Mussolini keltett életre s amely egybeforrasztja a nemzet apraját-nagyját a lángoló honszeretetben. Boldog a nemzet, melynek olyan káplárjai vannak, — mondván, — akikből egy Mussolini került ki. , A mély benyomást keltett beszéd után dr. Gergelyfy András járási főszolgabíró járása és a ' megjelent közönség nevében meleghangú szavakkal üdvözölte vitéz Reviczky László székkapitányt és az egybegyűlt járási vitézeket. Hatásos beszédében kifejezésre j\it tatta, hogy Nagykálló közönsége ugy a multakban, mint a jelenben is ápolta és ápolni fogja a nemzeti intézmények iránti megértést és áldozatkészséget. Ennek sikerére kéri az Isten áldását, hogy mielőbb beteljesüljön minden magyar vágya, Nagymagyarország feltámadása! Vitéz Molnár Lajos leánya Irma Fiák András nagykállói igazgató tanító, poéta az e célra irt alkalmi hazafias költeményét adta elő nagy hatással. Vitéz Várkonyi László nagykállói tanító, a jól ismert előadó pompásan interpretálta Kozma Andor nagyirónknak még 1916-ban a háború alatt szerzett Rapsodia cimü költeményét . A két szavalat után Horváth Aladár járási gazdasági felügyelő mutatott rá a vitézeknek a mai gazdasági helyzet nehézségeire és arra a nagyszabású versengésre, ami nemcsak Kontinensünkön, hanem még Amerikában is ellenünk folyik. A világháborúban fegyverrel kellett harcolni, ma gazdasági körültekintéssel kell ezt a háborút megnyerni. Ajánlja a hangoztatott többtermelés jelszava helyett az olcsóbb és jobb termelést, mefy inkább alkalmas meghozni azt, amit a többtermelés erejével alig érhetünk el. A jobb vetőmag felhasználása alapozza meg a biztos sikert. Inti a vitézéket, hogy igyekezzenek a gazdatársadalomnak példát mutatni az életszínvonal lemérséklésével és ne hódoljanak a hiu divathóbortok és fényűzésnek be, mert a szertelen életmóddal elmerül a gazda a nagy verseny okozta magas termelési költségek és drágaság tengerébe. Vitéz Reviczky László székkapitány őszinte köszönetet mondva Horváth Aladárnak értékes gyakorlati útmutatásaiért, az értekez-