Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-27 / 169. szám

6 J/VfiflYIDÉK. 1929., Jiriiua 27".. A debreceni kerületi Kereskedelmi és Iparkamara előterjesztésben fordult a pénzügyminiszterhez a fagykárosult vármegyék közszolgáltatásának enyhítése érdekében A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara a következő felterjesztéssel fordult a pénzügyminiszterhez: Közismert ma már az a súlyos helyzet, amelybe a tiszántúli vármegyék az abnormis időjárás és ennek közgazdasági hatásai következtében jutottak. Hazánk kereskedelmének és iparának sorsa a legszorosabb kapcsolatban van a mezőgazdasági foglalkozású lakosság helyzetével. Egy agrár ország az időjárás szeszélyeinek, a hires májusi esőnek, téli fagyoknak sokkai inkább ki van téve, mint az ipari országok. Ezért a tiszántúli vármegyék, mint túlnyomóan agrár vármegyék, kereskedelme és ipara fokozottabban érzi a forgalom csökkenését, ami nemcsak általánosan ismert gazdasági bajokban, hanem a téli nagy fagykárokban ezek rendkívül súlyos következményeiben és különösen a lakosság szükségleteinek a beszerzéseiben legnagyobb óvatosságra intő voltában érezteti hatását . Ezekre a rendkívüli viszonyokra Nagyméltóságod is gondolt már, mert hiszen olyan esetekben, amikor elemi csapások zuduLnak az adóalanyokra, méltányos lévén, hogy a közszolgáltatások tekintetében bizonyos enyhítést adjanak, Nagyméltóságod az 1929. évi XXIII. t. c. 7-ik szakaszának 5-ik bekezdésébe azt vétette be: »A pénzügyminiszter külön rendeaetben akár általában valamenynyi adózóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve uj adó kivetést rendelhet el.« Különben is az emiitett törvény egyéb rendelkezései is olyanok, hogy számot vetnek a rendkívül megnehezedett viszonyokkal, amikor is nagyon nagy szükség van arra, hogy az adók beszedése a lehető legnagyobb kímélettel és méltányossággal történjék. A debreceni kereskedelmi és iparkamara, amely kamarának a területén voltak a legnagyobb fagykárok és közvetve a kereskedelmet és ipart a legerősebben sújtották az elemi csapások, nem sietünk ennek a kárnak nyomában rögtön különféle kérésekkel fellépni. Várakozó álláspontra kellett helyezkedni annál is inkább, inert hiszen a természet játékát előre ismerni nem lehet és volt már arra példa, hogy amit elrontott az egyik évszak, időjárása, jóvátette azt a másik évszak. Most már azonban tisztán áll a helyzet. A kamara mindenfelől bekérte a fagykár adatait, amelyekből megállapítható, hogy nem ritkaság a 70—80 százalékos, sőt a szőlőkben a 100 százalékos fagykár sem. Ezek az adatok arra indították a kamarát, hogy a f. évi junius hó 27-én tartott közgyűlés állást foglaljon a fagykárosult vidékek adóterheinek enyhítése érdekében. A közszolgáltatások, igy különösen az egyenes adók tekintetében ugyanis 1929. évi gazdasági csapások majd 1930-ban vétetnek számításba, mert nyilvánvaló, hogy az 1929. évre kivetett adókat nem az 1928. évről tartalékolt összegből, hanem az 1929. év tiszta keresetéből, jövedelméből fizeti az adóalany túlnyomó része. A közszolgáltatások tekintetében kell enyhítést nyújtani azért, amért hiszen más téren, például hitelnyújtás terén az ipar és a kereskedelem, mint ingó vagyont kezelő és forgató termelési foglalkozások nem rendelkeznek a jelenlegi törvényes rendelkezések mellett (ingó jelzálog intézményesítése még nem történvén meg) azzal a fedezeti alappal (ingatlan), amivel a mezőgazdaság rendelkezik. A mezőgazdaság meg is kapta és meg fogja kapni a segítséget, — a közszolgáltatások terén is az elemi kár okozta bajokat figyelembe fogják venni nála, — méltányos tehát ilyen körülmények között, hogy a kereskedelem és ipar jogos kívánságai is meghallgatásra találjanak. A súlyos helyzet enyhítése érdekében tehát a debreceni kereskedelmi és iparkamara előterjesztéssel fordult a m. kir. pénzÜgyminiszter úrhoz, amelynek konkrét kérelmét szószerint a következőkben közöljük. Kívánságaink a következők. 1. Az egyenes adók terén Az volna tiszteletteljes kérésünk, méltóztassék lehetővé tenni azt, hogy a rendkívüli viszonyokra való tekintettel Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Hajdú, Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyékben, tehát a szolnoki, nyíregyházi, debreceni m. kir. pénzügyigazgatóságok területgn azok az adózók is kérhessék 1929. évi általános kereseti és jövedelmi adójuk felülvizsgálását, illetve leszállítását, akik a rögzítési rendelkezések következtében az 1929. évi adókivetés ellen felszólamlási jogosultsággal nem bírnak, mert az adófelszólamlási bizottsághoz nem fordulhatnak. Amennyiben Nagyméltóságod annak ellenére, hogy a rendkívüli idők rendkívüli eszközöket követelnek, arra az álláspontra helyezkednék, hogy adminisztrációs okokból kérelmünkre elutasító választ adna, abban az esetben méltóztassék az 1929. évi általános kereseti és jövedelmi adók 50 százalékának behajtását az emiitett vármegyékben felfüggeszteni, illetőleg az 1929. évi XXIII-ik tc. 1 i-ik §. 1. pontja alapján az együttesen kezelt közadókra nézve az esedékesség napjától számított egy esztendeig 6 százalékos késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége mellett, generális fizetési halasztást engedélyezni, illetőleg a m. kir. pénzügyigazgatóságokat felhatalmazni arra, hogy az illetékmentesen beadható kérelemre ezt a fizetési halasztást egyénenként engedélyeztessék. Ez a kérésünk természetesen ugy a rögzített, mint a nem rögzített adóalappal biró adóalanyokra is vonatkozik. Szabad legyen még Nagyméltóságod kegyes figyelmét arra felhívni, hogy a f. évi adókivetéseknél bizony újra azt tapasztaltuk, hogy a becslés szerint megállapított adóalapoknál gyakran a való életben lehetetlen nettó haszonszázalékok nyertek sokhelyütt alkalmazást. Igy pl. szabad legyen utalnunk az italmérő szakmának a panaszára, amely szerint a sörnél és bornál 20 pengőfillér tiszta hasznot, a pálinkánál pedig 1 pengő tiszta hasznot vettek az adókivetésnél számításba. Ezt a 20 pengőfillér, illetve 1 pengő tiszta haszonszámitást egyszerűen átvették a pénzügyi közegek abból az időből,, amikor még 20 aranyfillért és 1 aranykoronát vettek számításba az aranykoronában töritént egyenesadókivetések idején^ Nem veszik azonban figyelembe azt, hogy azóta hová zuhant a bor ára; hogy ma 80—120 fillérért adják az italmérők a bor literjét, hogy ilyen árak mellett 20 fillért nettó? megkeresni képtelenség, amikor ezt a bort még fogyasztási forgalmiadó és regie költség is terheli. De nem csak az italmérő szakmában, hanem végig az egész vonalon a többi szakmákban: is azt látjuk, hogy a haszonszázalékok kérdésében igen sok adóhivatal nem volt tekintettel a rendkívül nehéz viszonyokra. Kívánatos volna tehát olyan irányú rendelkezés kiadása,, hogy az adófelszólamlási bizottsági tárgyalások előtt a pénzügyígazgatóságok megkeresésére a kereskedelmi és iparkamarák megkeresésekben felsorolandó Szakmákban 1929V évben minimálisan és maximálisan elérhető nettó haszonszázalékokra vonatkozólag adjanak alaposan megokolt véleményt. Azt reméljük ugyanis, hogy a kamarák által adott vélemények alapján a felszólamlá.si bizottságok tárgyalásai is simábban fognak menni, mert a kincstári előadó felfogása is közelebb, lesz a való élethez. 2. Kívánságaink a forgalmiadó terén. Kérésünk az átalányozott kisexistenciák nagy tömege érdekében vamert másirányu kívánságaink e téren törvényhozási intéézkedéseket igényelnek. Ez a kisexistenciálcat érintő kívánságunk pedig az, hogy az átalányok évközbeni megváltoztatására irányu'íd kérelmefcet a fent említett három pénzügyigazgatóság területén a forgalmi adóhivatalok ne kezeljék azzal a szigorúsággal, amit tapasztalni, módunkban állott. A forgalmi adöátalányok megrögzítése tárgyában kelt 63270—1928. sz. rendelet 15. §. 2. bek. 1. pontja szerint a kivetett átalány évközbeni helyesbítésének akkor van helye, ha az. átalányozott adózó 'igazolja, hogy az át&lányozás alkalmával megállapított forgalom és az ennek megfelelő adóalap között lényeges, legalább 20 százalékot meghaladó csökkenés, mutatkozik. Az »igazolás«-on fordul meg azonban ez az igazolás a nyaktiló ja még a legigazságosabb kérelemnek is. Ha Kiss Péter csizmadia a változott viszonyok következtében soknak érzi a maga 4 pengő átalányát és azt kéri,, hogy azt szállítsák le 2 pengőre,, és a maga bánatát kérelmében elsírja,, feltéve a legjobb esetet,, hogy kérelmét teljesitik, hosszú időig kell várnia, mig kérelme teljesül, legtöbb esetben azonban az a vége a dolognak, hogy kérelmét »el kellett utasítani, mert nem igazolta azt, hogy forgalma 20 százalékkal csökkent.« Ezek az adóalany kategóriák rendes könyvelést nem végeznek. Igy az igazolásnak eleget tenni a; kívánt mértékben nem tudnak De ugy hisszük, hogy nagyobb érv, nagyobb igazolás nem szükséges,, mint egy kis körültekintés ezeken a. vi.4647—ELáb-, kézhónalj izzadás biztos szere a Csanda-féle P Q D O L. Lábviz után a lábat bepodolozva azonnal megszűnik a lábizzadás,. égető érzés, pötfedtség. A bórt puhán, üdén tartja, a járást végtelen könnyíti, szagtalanít. Kapható: Gyógyszertárakban, drogériákban. Fólerakat: Margulit drogéria Budapest, V., Nádor-u 23. dékeken,. mert akkor mindenki láthatja,. hogy az a kézmüiparosság, az a kiskereskedelem,, amely a- mezőgazdasági lakosság szükségleteinek kielégítéséből él,, tengődik és forgalma nem 20 százalékkal, hanem azt meghaladó mértékben lecsökkentA kamara részéről ez a kérelmünk legkevésbé irányul a 63.270 — 1928. P. M. rendelet alapintenciója ellen, amely az volt, hogy az évközbeni kivetéseket mellőzni keli, nehogy az adózó a folytonos zaklatási lehetőség miatt panaszkodjék.. Viszont azonban a kamara területén olyan nehezek a viszonyok, hogy ebben a tekintet* tjén szükségesnek érezzük előterjeszteni következő kérésünket. Méltóztassék utasítani a szolnoki, nyíregyházi és debreceni m. kir> pénzügyigazgatóságokat arra, hogy a forgalmi adó átalányok leszállítására irányuló kérelmek tárgyalásánál a forgalom 20 százalékos csökkenésének forgalmi igazolásához ne ragaszkodjanak, hanem az ilyen irányú kérelmeket ott, ahol tudomásuk szerint nagy fagykárok voltak s az érdekeltség, véleményező bizottságai a leszállítást véleményezik, tárgyalás alá vegyék és az átalányt szállítsák le, még pedig 1929. évi január hó 1 -tői visszamenőleg. A két pontban foglalt kérelem teljesítése nem ütközhet nagyobb nehézségekbe, ezzel szemben szám talan szorgalmas, kétségbeesett kisexistenciának könnyítené meg. elviselhetetlenül nehéz helyzetét, miért is a legnagyobb bizalommal lehet tekinteni a pénzügyminiszter ur döntése elé. Kabintfiz az ökőritói standon Tegnap délután 5, órakor az ökörrtói strandolók egyrésze észrevette, hogy az egyik kabinból hatalmas füstoszlop tör elő. — Azonnal figyelmeztették a kabin tulajdonosát, aki éppen a vizbén tartózkodott. Mire azonban odaértek a bentlévő ruhák mind öszaszeégtek. Többek között odaégett még a kabin tulajdonosának 50 pengője és egyéb apróságok. A károsult kénytelen volt kölcsönkérni egy nadrágot. Ebben és még használható bár alaposan megpörkölt pizsamakabátjában azután hazamehetett. A felcsapó lángoktól a kabin egyik oldala egészen megszenesedett. Szerencsére nagyobb baj nem történt. A tűz előidéző oka ismeretlen. — A. legvalószínűbb feltevés az, hogy a tüzet eldobott cigarettavég okozta. Egyesek ugyan a kánikulai időnek megfelelő forró fantáziával azt rebesgetik, hogy a kabinban a nagy hőségtől magától meggyulladt egy tele gyufaskatulya és ez idézte elő a kabintüzet. — Légmentesen zár, nem szakad a Penészmentes Pergamont Papk kapható az Ujságboltban.