Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-25 / 167. szám

2 JSfVíRYIDBK. 1929. julius 25. ffleghalt egy mnnkás Egy munkás halt meg — mond­ja a híradás. Nem lassú kór ásta meg a sírját. Ez gyakori ugyan a fizikai munkások táborában. Az anyaggal való harc a legtragiku­sabb emberi sors, a fizikai munká­sokat mindig ugy tekintettem, mint a mai társadalmi berende­zettség eposzi hőseit. Előre tudják hogy végzetes, talán halálos az ut. ameiy kenyérhez vezet verejtékes csatázások árán és vállalják ön­ként a gyilkos küzdelmet. A csa­ládért, a Iegefnségesebb eszmé­nyekért, a vér ősi törvénye szerint serkenő jövő építéséért, az 'élet nagyszerű folyamatában való be­olvadásért, amelynek szuggesz­tív örömadását, mint a bajlódó napok édes vigaszát érzi milliónyi munkás. A nyíregyházi kőműves, aki most harminc éves fiatalságával családjának zokogásától bezengett ravaíalszobában fekszik, nem a lassan ölő anyag halottja, nem is a munkássorsokat annyiszor ketté­vágó szerencsétlenség áldozata. Meghalt a kőműves, mert megölte szivét a gond, hogy nem tud szere­tett családjának kenyeret, télire­valót szerezni. Megölte a munka­nélküliség. És ezért irjuk ide tra­gédiáját a vezércikk hasábjára. Becsületből, kötelesség parancsoló szavára, magyar testvéreink ag­gódó féltésében. A halott munkás sápadt arcáról vádoló szavak sut­tognak felénk. Talán nem tettünk meg mindent a munkanélküliség ir­tózatos rémének elűzésére. Talán nem* volt szavunknak ereje, bátor­sága, hogy rámutassuhk, mi vár reánk, ha az építkezések tovább­ra is szünetelnek, mi vár reánk, ha növekedik a kenyér nélkül maradó családok száma. A vér és könny, a veríték és segélykiáltás több és nyomasztóbb ma, mint sokak gon­dolják. A munkanélkülségrői'épen mi gyűjtöttük össze vasárnapi szá­munkban a számokat, amelyeket megcáfolni nem féhet és ebben súlyos érvekkel támasztottuk alá azt a hivatalos részről is megindí­tott akciót, hogy munkát adjanak a kenyeret nem keresőknek. Pro­hászka Ottokár püspöktől hallot­tam a Vasváry emlékmű leleplezé­sén, hogy azok a márciusi ijfak, abban az időben, amikor a nem­zet ereje épen a szociális szükség­letként előálló jobbágykérdés ren­dezésében gyökerezett, hangfogót -ettek a szocializmus fenséges, tüzes hegedűjére. A gondjainak súlya alatt össze­roppant nyíregyházi munkás ha­lálos ágya mellett mi is azt hir­detjük, jobban mint valaha, hang­fogót keh tennünk a bajokról írás sírni vágyó hangszerére. Higgad­tan szólunk annak tudatában, hogy nagy szociális bajok idején a saj­tónak erejét a hullámok elcsende­sitésére kell fordítania és a nem­zet érdeke ellen való, felelősséget nem ismerő kísérlet volna hangos és szenvedélyes szavak naturaliz­musával 'hatni. Ezt az esetet azonban ki keh emelnünk éppen a rend, a nemzet, a polgári társadalom nyugalma és boldogsága, a békés evolúció érde­kében. Ki "kell emelnünk, mint szimptomát, mint beteges gazda­sági helyezetünk egyik felserkenő iszonyatos sebét, hogy sürgessük az orvoslást. A helyzet komolysá­gához illő meggondolások •szüksé­gesek ennél az esetnél. Minden más kérdést félretéve munkaalkal­mak nyújtására való lázas törek­vés és cselekvések kezdésére van szükség. Nyíregyházán a vármegye is, a város is erejének megfeszítésével küzd a munkanélküliség ellen és éppen a vármegye legutóbbi köz­gyűlésén hallottuk, hogy a vezető állásban lévők a legnagyobb oda­adással igyekeztek olyan döntést kieszközölni, amely elrendelné sür­gősen a közmunkákat és most eh­hez a törekvéshez az is járul, hogy építkezések megkezdését tegyék le hetővé. Ezeket a törekvéseket meg kettőzött erejűvé fokozzák az oly jelenségek, mint a nyíregyházi kő­mivescsalád tragédiája. Válságos időkben mutatkozik meg a lelki nagyság és ezt a nagyságot, emel­a dolgozni akaró társadalom. Épi­kedettséget várja figyelő szemmel tő munkát, kenyeret biztosító mun kaalkaimaf kér, esedez száz és száz család. Nyíregyházát sokan dicsérik szépségéért. Szép ez a •várót, de szépsége csak akkor fog egész ragyogásában hatni, ha tereit nem feketítik be a munka­nélküliek csoportjai. D-y. Egész Szabolcsban lázasan készülnek a nagy nyíregyházi tnzoltónapra Reméljük, hogy a nyíregyháziak olyan lelkesedéssel várják a tüzoltónapot, amilyen örömmel mi készülünk rá — mond­ják a vidéken (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Szabolcs falvaiban soha nem látott élénkség pezsdül. Valahány községen keresztül kocsiztunk az eimult vasárnapon, mindenütt gya­korlatra siető csoportokkai és a nyomukban érdeklődéssel felvo­nuló sokasággal találkozunk. Láza­san készülnek mindenütt augusz­tus 4-ére, a nyíregyházi nagy tüz­oltóversenyre. A Nyirvidék tudósí­tója megállapította, hogy a fal­vak népe nagy számban fog felvo­nulni a tüzoltónapon és remélik, hogy Nyíregyháza közönsége ha­sonló érdeklődést fog tanúsítani a. nagy napon. Mi sem kételke­dünk abban, hogy augusztus 4-én amikor is sokan keresik feí Nyír­egyházát a Kiosz ipari, mezőgaz­dasági ' és kulturális kiállításával ; kapcsolatban, amikor Rakovszky jj Iván dr. volt belügymminiszter, g Nyiregyháza országgyűlési képvise lője is városunkban időzik és maga is meg fog bizonyára jelenni a tűzoltóság nagy felvonulásán, vá­rosunk közönsége a felvonuló fal­vak lelkesedéséhez mért érdeklő­dést fog tanúsítani az iránt az ügy iránt, melynek sikeres fejí(% dése minden polgár eminens ér­deke és nagy számban vesz részt a tűzoltó ünnepen. Csaknem ezerre megy már a versenyen résztvevők száma. Maga a diszfelvonulás olyan látványosság lesz, amelyhez hasonlót keveset láthattunk. Izgalmasnak ígérke­zik a verseny programmja szerint végrehajtott taktikai támadások sorozata. Az egyes járások terüle­tén megtartott előmérkőzéseken is kitűnt, hogy a tűzoltóság derekas munkát végzett és az augusztus 4-iki versenynap sok érdekes lát­nivalót ígér. — A vadászati tilalmi idő módo­sítása. Mayer János földmivelés­ügyi miniszter a vadászati tilal­mi időkről szóló rendeletet módo­sította. A miniszter rendelete sze­rint, amely augusztus i-én lép élet be, tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére, tilos va­dászni szarvasbikára október 16­tói október 15-ig, mezei nyufra lő­fegyverrel február i-tői szeptem­ber 15-ig, lóháton agarak haszná­latával január 1 -étől augusztus hó 31-ig, fácánra február i-től szep­tember 30-ig, fogolyra december 16-tól julius 31-ig. HPOLILJO soMaMMaaaMwxaE&aMiaauB^^ a Szerdán Csütörtökön minden idők legnagyobb filmje DICK TURPIN (A GÁLÁNS BANDITA) — az angol Rózsa Sándor izgalmas története 8 felvonásban Ma x Móritz az idegen légióban s i gJv. fténe t Pénteken csak 1 napig! HARRY PI EL legnagyobb bravúros kalandor filmje A TITOKZATOS SM, Egy ördöngös fickó furcsa kalandjai 2 rész ben. 10 felvonásban egyszerre Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor á hánok se nem magyarok, se nem székelyek Irta: Cserép Józseí dr. VIII. A paion-magyar betelepülés, Emithia és Moesia szintén magyar eredetű lalcóinak egy-egy, a paionokkal együtt vagy későb­ben csatlakozó csoportja, majd a hungár-magyarság bejövetele, a közbejött hun és avar betörések miatt annyira összekavarodott a hagyományban, hogy a rokon ere­detű népek emléke idővel elhalvá­nyodván — hun atyafiság sült ki belőte. Ezért jelzi Árpádék bejöve­telét a. hun krónika »második visz­szatérés«-nek. A paion-magyarok több mint másfélezer-éves íakói voltak már a Kárpátköznek Ár­pádék bejövetelekor. Hogy egye­sülésük ellenére is annyira elmo­sódott a pannonság. Kilétének tu­data, annak bizonyára itt is ver­sengés és hatalmaskodás volt az oka. Mert az ibér-méd és a pan­non-pelaszg magyarok faji külön­bözőségére az ó-kori hagyomány­ban is találtam pár adatot. Ami a nyefvüket illeti, ősmagyai lakóterü­leteik egymástól való távolsága vagy évezredeken át tartó elsza­kadtságuk következtében nagy el­térések lehettek beszédükben; de okvetlen volt kisebb-nagyobb egye zés vagy hasonlatosság nemcsak a szókincsben, hanem a szó- és be­szédalakulásban is. Hogy mekkora része volt az ige»» s mekkora a pannon magyarságnak nemzeti nyelvünk alakulásában, azt egy­részt az ó-méd, másrészt a ma is élő mayák nyelvének tüzetes ta­nulmánya és egybevetése alapján lehet majd kideríteni. Eddigi el­méleti térre szorítkozó észleleteim révén meglepő egyezését talál­láltam nyelvünknek ama mayák nyelvével, akikhez a pannonok az atlantiszi katasztrófáig tartoztak. Őskulturájukat az azték invasio pusztította s nyelte ef. A föld alói előkerülő alkotásaikban elénk tárulnak az egyiptomi, előázsiai s a görög műremekek előképei, egyszersmind Peru, Mexico és Középamerika, valamint Ecuador ősi civilizációjának kapcsolata. És ez nem indián kultura! A mayák nem indiánok! E besorozás ellen ők maguk erősen tiltakoznak. Ri­vet kraniologiai vizsgálatai sze­rint az amerikai indián testi és szellemi alkotásában, sőt vérmér­sékletében is eredetileg véve mon­gol; ezen uralkodó jelleg mellett az ausztráliai és meíanéziai invá­ziók nyoma gyakorlatilag elmo­sódott. Tanulságos például hoz­ható fel, hogy a görög és héber alfabet egyezik a mayákéval, de az egyes betű-neveknek csakis a mayák nyelvén van értelmük: egész alfabetjük az atlantiszi katasztró­fa rövid elbeszélése. Vasárnap reggei bírálja el a zsűri a nyíregyházi "kertek és virágos ablakok szépségét Megírta a Nyirvidék, hogy Nyir­egyháza város kert és virágos ab­lak szépségversenyt rendez. A be­nevezett kertek és ablakok szép­ségét vasárnap reggel bírálja fe­lül az a zsűri, amelynek élén Cza­páry Bertalan tanár áll. Reggel 9 órakor indul útjára a bizottság. — Virágos kert több van, virágos ab­lak csak néhány. (*) Poloskát, svábot, molyt ki­irtani házilag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Kapható gyógyszertárakban és drogériák­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents