Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-21 / 164. szám
4 .MVÍRYIDÉK. 1929. julius 21. A szabolcsi gazdák nyilt levele a malmosok áremelése miatt Góth László kir. kormányfőtanácsos, a Mándy uradalom igazgatója, a nyirbátori földmives és gazdakör elnöke a következő nyilt levelet intézi a malmosokhoz: T. Szabolcsvármegyei Molnárok Szövetségének Nyíregyháza Előttem fekszik a t. Molnár Szövetség folyó év julius 7-én kelt hirdetménye, amely szerint a vámőrlést 12 százalék 2 százalék, összesen tehát 14 százalékra emelte. Tárgyilagos bírálója kívánok lenni az áremelésnek, de csekélységem véleménye szerint nem tartom igazságosnak, sem méltányosnak ez egyoldalú elhatározást. Még a közelmúlt hónapokban egy itteni malom vállalat 6 százalékért őrölt és most szövetségbe tömörülve az összes malmok, több mint duplájára emelik a vámot és ezzel mérhetetlen csapást mérnek a védtelen és igy teljesen kiszolgáltatott gazdaközönségre. Vegye a Molnár Szövetség fontolóra, hogy ismét a legszegényebb gazdasági rétegeket, a kisgazdákat, a cselédeket, a zselléreket sújtja e kartelljük, épp azokat akik j érdekeiket elszórtságuknál, szer- 1 vezetlenségüknél fogva legkevésbbé tudják megvédeni. A birtokosok és bérlők majd felkészülnek és legalább a sima őrléseket rövidesen a saját darálójukon fogják elvégezni, de addig is, míg e kérdés illetékes fórum tárgysorozatába nem kerül, itt a nyilvánosság előtt emelem fel szavamat és kérem, kevesebb hasznot kalkulálva, a vámőrlés diját leszállítani szíveskedjenek! A Malom Szövetség, illetve a kismalmok a valóságban a gazdatársadalom emlőin táplálkozva erősödtek meg és most szomorúan állapithatom meg, hogy még ők is ellenünk fordulnak és szerintem jogtalan, túlzott árigényt kívánnak ránk diktálni" . Talán sikerül e felszólalásommal a gazdatársadalom egységes fellépését provokálnom, de mindenesetre remélem a Molnár Szövetség t. Vezetőségének tárgyilagos, a mai rendkívüli nehéz helyzetben mindnyájunkra kötelező, megértő állásfoglalását és a 14 szásalék vámról való azonnali leszállítást . Nyírbátor, 1929. julius 18. Kiváló tisztelettel: Góth László, a földmives és gazdakör elnöke Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Nyíregyházán háromezer ember kéri sürgősen a régi sóstói bicikliül megnyitását Nyíregyházán a Nyirvidék negyven év előtti köteteinek tanúsága .szerint nagyon is előkelő sport volt a kerékpár. A város idősebb polgárai élénken emlékeznek még azokra a kerékpár versenyekre, — amelyek olyan izgalmat keltettek Nyiregyházán és amelyeken a város urai is nagy lelkesedéssel vettek részt. Ma <1 kerékpár a kisemberek, a proletárok közlekedési eszköze. Igen fontos, s aránylag olcsó sport szórakozás. Hihetetlen mértékben terjed a használata. Nyiregyházán már 3000 ember kerékpározik. Az előkelőbbek az autóra tértek egyelőre át, de néhány év és ez a közlekedési eszköz sem lesz fényűzési cikk, amint Amerikában már régóta nem az. A munkások is autón fognak munkahelyükre járni. Egyelőre azonban csak a biciklinél tartanak és az autó a hivatalos részről is becézett mulatság és sport, az utakat ennek a kedvelt szórakozásnak intenciói szerint alakítják, ami egyébként nem baj, — hiszen a közlekedés fejlődik. Az a baj, hogy a szegény kerékpárosokra senki sem gondol. Kis emberek, nehezen értetik meg magukat. Itt van azonban a sajtó, minden polgár jogos panaszának szíves tolmácsa. Háromezer ember nevében jöttek hozzánk, készséggel adunk hangot annak, amit a közegészségügy, a testnevelés, a nemzeti erő forrásainak gyarapítása érdekében mi is igen megszívlelendőnek tartunk. Arról van szó, hogy valamikor a Sóstóra bicikliut vezetett. Ez az ut, mint a régi Nyíregyháza jól ismerői tudják, az erdőben vezetett. Kizárólag bicikli számára volt. használatban. A kerékpárosok a kitűnő erdei levegőt mélyen a tüdőre szivattyúzva, kerékpározták az akkor még vadon szépségében merengő Sóstóra. Micsoda gyönyörűség lehetett egy ilyen erdei bicikliut, — öröme, üdítője a testnek, a kedélynek, frissítője a heti munkában bágyadozó idegeknek. Hol van most ez az ut? És hol van a kerékpárosok szabadsága és öröme? Oda van mind. Csak az emlékezet által idéztetnek fel, mint halvány, siri árnyak — mondhatjuk a szabadság dalosával, Petőfivel. Elzárták a bicikli utat talán az erdő védelme érdekében és az erdő, a vadak védése itt fontosabbnak mutatkozik a drága ember védelménél. Mit tettek a megszaporodott kerékpárosok ? Használni kezdték a gyalogos emberek sétaút ját és miközben ezeket az utakat használták, néha bizony megfeledkezve a köteles fegyelemről a gyalogosokkal szemben, kihívták a közönség haragját, amely végre is erélyes és a célon túllövő intézkedésben robbant ki. A kerékpárosok, mondották, menjenek a kemecsei uton, a hol az autósok és motorkerékpárosok. kirólyn HEGCÜL I egyet, naolyt, szúnyogot, polotkfl, svubbogarat, hangyát, bolhát, tetCíft, stb. A S azok petóit, illetve lárváit Nsm hagy foltot! Ogyllen a eeyndüli illatosított rovarirtószer Mi. wgved literes üveg, izíjfujóval 3.— P Bádogtartályok ban: f P- H '»• kb. 1 Ht. kb. 2 Ht . kb. S llt. S.SO P ÍO.- F 18.— p «<>.— P Keilpermetetű _...„ 3. p New i»ér«ia l Hatása megtep f t Mindenütt kaphatni Prospektust k<»Hn»tr« Wld? OévéexE'nö é„ rárw Budapest, V. kei.. Náa.ir u«a jn Teiefón : LlcSt O0-—25 A biciklisek azonban immár igen tekintélyes számú, komoly társadalmi csoportosulásként emelik fel szavukat a törvény és igazság nevében. Arra kérik a várost, mérlegelje és szívlelje meg kérelmüket. Háromezer ember kérelme, a város belső területén lakók több mint egytized részének kérése: — 0 nyissák meg a portalan, a magá- | nos, csak bicikli számára használatos utat az erdőn át. A Sóstó forgalma növekszik, az egészség fokozódik, mindmegannyi városi érdek. Nézzünk egy keveset szét a külföldön. Ott mindenütt biztosítják a kerékpárosok útját az erdőben. — .Nem tesznek azok kárt ott semmiben sem. Kérjük a nemes elgondolásu kérelem teljesítését. Értesítők szemléje V. Ág. Hitv. Ev. Leányliceum Adorján Ferenc igazgató az 1928—29. iskolai évről szóló Értesítőjében az iskola 12. évének munkásságát tárja fel a nyilvánosság előtt. Két jubileumról szóló emlékezés avatja ünnepivé az^első sorokat. Az egyik jubileum Geduly Henrik püspök lelkészi működésének 40 éves jubileuma volt, aki életrehivója volt az iskolának, a másik emlékezés pedig Ady Lajos tankerületi kir. főigazgatónak szól, aki tanárságának 25. főigazgatói működésének 10. évéhez érkezett. Mindkét férfiú egyéniségének méltatására rövid, de egyéniségüket hiven jellemző szavakat szentei az Értesítő. igen érdekes dolgozat foglalja le az Értesítő további 23. lapját, dr. Rőder Ede »A magyar nép lelke népdalainkban« cimmei a magyar nép lelkét vetiti elénk, amint az a szerelmes pár, az édesanya, a betyár és a katona alakjában kél 'életre s bő szemelvényt nyújt népdalköltészetünk kincseiből. Rövid összefoglalásban közli az Értesítő az iskola múltját, majd részletesebben tér ki az ^Imult év eseményeinek összefoglalására. Az iskolai év szeptember 4-én kezdődött s junius 25-én fejeződött be Különösen nagy változás képét mutatja a tanári testület. — Megváltak az iskolától Zvarinyi Kornélia rajztanárnő és Kaszás Anna gyakorló tanárjelölt. Molnár Rózsi rajztanárt helyettes tanári minőségben alkalmazta az iskola. Az üresedésben levő modern filologiai tanszéken Dubizmay Izabella további alkalmazást nyert. Dr. Gáspár Margitot és I^arner Emi'.iát- a miniszter a rendes tanárok státusába sorolta. — Lipovniczky Sándor hitoktatóhelyére Bánhegyi Béla, Kálmándy Bertalan ref. hitoktató helyére pedig Orbán Elek neveztetett ki. Az iskola most átszervezés alatt van. Eddigi leánygimnáziumi jellege fokozatosan megszűnik s leányliceummá alakúi" át, amelyaek az a gyakorlati előnye, hogy a latin nyelv helyett a modern nyelvek tanítására fekteti a fősúlyt. Érettségi bizonyítványa egyenértékű a leánygimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, aki azonban a klasszika filologiát kívánja hallgatni, azoknak a líceumi tanulmányai során módjukban áll díjmentesen latin nyelvi ' 5rákat venni. Az elmúlt iskolai évben az I. és II. osztály volt líceumi osztály. Az iskola tanulmányi, valláserkölcsi nevelésének eredménye kifogástalan. A szülői házzal állandó kapcsolatot tart fenn az iskola s különösen szigorúan ellenőrzi az idegen jött tanulókat. Emelkedett gondolkodásra vall az iskola felügyelőjének, Szohor Pálnak az az elfogadott indítványa, hogy évenként 500 pengő tanulmányi ösztöndijat juttat az iskola pénztára egy-egy tanárnak. Az elmúlt évben dr. Ruhmanné [ SZANATÓRIU M, sebészeti, szülészeti és belbeteg^knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^abadon flyjpggyj,^ J^j.jfcj £ SZáll^