Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

4 .MVÍRYIDÉK. 1929. julius 21. A szabolcsi gazdák nyilt levele a malmosok áremelése miatt Góth László kir. kormányfőtaná­csos, a Mándy uradalom igazga­tója, a nyirbátori földmives és gazdakör elnöke a következő nyilt levelet intézi a malmosokhoz: T. Szabolcsvármegyei Molnárok Szövetségének Nyíregyháza Előttem fekszik a t. Molnár Szövetség folyó év julius 7-én kelt hirdetménye, amely szerint a vámőrlést 12 százalék 2 szá­zalék, összesen tehát 14 százalék­ra emelte. Tárgyilagos bírálója kívánok lenni az áremelésnek, de csekély­ségem véleménye szerint nem tar­tom igazságosnak, sem méltányos­nak ez egyoldalú elhatározást. Még a közelmúlt hónapokban egy itteni malom vállalat 6 százalékért őrölt és most szövetségbe tömö­rülve az összes malmok, több mint duplájára emelik a vámot és ezzel mérhetetlen csapást mérnek a védtelen és igy teljesen kiszol­gáltatott gazdaközönségre. Vegye a Molnár Szövetség fontolóra, hogy ismét a legszegényebb gaz­dasági rétegeket, a kisgazdákat, a cselédeket, a zselléreket sújt­ja e kartelljük, épp azokat akik j érdekeiket elszórtságuknál, szer- 1 vezetlenségüknél fogva legkevésb­bé tudják megvédeni. A birtokosok és bérlők majd felkészülnek és legalább a sima őrléseket rövidesen a saját da­rálójukon fogják elvégezni, de ad­dig is, míg e kérdés illetékes fó­rum tárgysorozatába nem kerül, itt a nyilvánosság előtt emelem fel szavamat és kérem, kevesebb hasznot kalkulálva, a vámőrlés di­ját leszállítani szíveskedjenek! A Malom Szövetség, illetve a kismalmok a valóságban a gaz­datársadalom emlőin táplálkozva erősödtek meg és most szomorúan állapithatom meg, hogy még ők is ellenünk fordulnak és szerintem jogtalan, túlzott árigényt kíván­nak ránk diktálni" . Talán sikerül e felszólalásommal a gazdatársadalom egységes fellé­pését provokálnom, de minden­esetre remélem a Molnár Szövet­ség t. Vezetőségének tárgyilagos, a mai rendkívüli nehéz helyzet­ben mindnyájunkra kötelező, meg­értő állásfoglalását és a 14 szá­salék vámról való azonnali leszál­lítást . Nyírbátor, 1929. julius 18. Kiváló tisztelettel: Góth László, a földmives és gazdakör elnöke Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Nyíregyházán háromezer ember kéri sürgősen a régi sóstói bicikliül megnyitását Nyíregyházán a Nyirvidék negy­ven év előtti köteteinek tanúsága .szerint nagyon is előkelő sport volt a kerékpár. A város idősebb polgárai élénken emlékeznek még azokra a kerékpár versenyekre, — amelyek olyan izgalmat keltettek Nyiregyházán és amelyeken a város urai is nagy lelkesedéssel vettek részt. Ma <1 kerékpár a kisemberek, a proletárok közlekedési eszköze. Igen fontos, s aránylag olcsó sport szórakozás. Hihetetlen mértékben terjed a használata. Nyiregyházán már 3000 ember kerékpározik. Az előkelőbbek az autóra tértek egye­lőre át, de néhány év és ez a köz­lekedési eszköz sem lesz fény­űzési cikk, amint Amerikában már régóta nem az. A munkások is autón fognak munkahelyükre járni. Egyelőre azonban csak a biciklinél tartanak és az autó a hivatalos részről is becézett mulatság és sport, az utakat ennek a kedvelt szórakozásnak intenciói szerint ala­kítják, ami egyébként nem baj, — hiszen a közlekedés fejlődik. Az a baj, hogy a szegény ke­rékpárosokra senki sem gondol. Kis emberek, nehezen értetik meg magukat. Itt van azonban a sajtó, minden polgár jogos panaszának szíves tolmácsa. Háromezer ember nevében jöttek hozzánk, készséggel adunk hangot annak, amit a köz­egészségügy, a testnevelés, a nem­zeti erő forrásainak gyarapítása ér­dekében mi is igen megszívlelen­dőnek tartunk. Arról van szó, hogy valamikor a Sóstóra bicikliut vezetett. Ez az ut, mint a régi Nyíregyháza jól ismerői tudják, az erdőben vezetett. Kizárólag bicikli számára volt. hasz­nálatban. A kerékpárosok a kitűnő erdei levegőt mélyen a tüdőre szi­vattyúzva, kerékpározták az akkor még vadon szépségében merengő Sóstóra. Micsoda gyönyörűség le­hetett egy ilyen erdei bicikliut, — öröme, üdítője a testnek, a kedély­nek, frissítője a heti munkában bá­gyadozó idegeknek. Hol van most ez az ut? És hol van a kerékpá­rosok szabadsága és öröme? Oda van mind. Csak az emlékezet ál­tal idéztetnek fel, mint halvány, siri árnyak — mondhatjuk a sza­badság dalosával, Petőfivel. Elzár­ták a bicikli utat talán az erdő védelme érdekében és az erdő, a vadak védése itt fontosabbnak mu­tatkozik a drága ember védelmé­nél. Mit tettek a megszaporodott kerékpárosok ? Használni kezdték a gyalogos emberek sétaút ját és mi­közben ezeket az utakat használták, néha bizony megfeledkezve a kö­teles fegyelemről a gyalogosokkal szemben, kihívták a közönség ha­ragját, amely végre is erélyes és a célon túllövő intézkedésben rob­bant ki. A kerékpárosok, mondot­ták, menjenek a kemecsei uton, a hol az autósok és motorkerékpáro­sok. kirólyn HEGCÜL I egyet, naolyt, szúnyogot, polotkfl, svubbogarat, hangyát, bolhát, tetCíft, stb. A S azok petóit, illetve lárváit Nsm hagy foltot! Ogyllen a eeyndüli illatosított rovarirtószer Mi. wgved literes üveg, izíjfujóval 3.— P Bádogtartályok ban: f P- H '»• kb. 1 Ht. kb. 2 Ht . kb. S llt. S.SO P ÍO.- F 18.— p «<>.— P Keilpermetetű _...„ 3. p New i»ér«ia l Hatása megtep f t Mindenütt kaphatni Prospektust k<»Hn»tr« Wld? OévéexE'nö é„ rárw Budapest, V. kei.. Náa.ir u«a jn Teiefón : LlcSt O0-—25 A biciklisek azonban immár igen tekintélyes számú, komoly társadal­mi csoportosulásként emelik fel szavukat a törvény és igazság ne­vében. Arra kérik a várost, mér­legelje és szívlelje meg kérelmü­ket. Háromezer ember kérelme, a város belső területén lakók több mint egytized részének kérése: — 0 nyissák meg a portalan, a magá- | nos, csak bicikli számára haszná­latos utat az erdőn át. A Sóstó for­galma növekszik, az egészség foko­zódik, mindmegannyi városi érdek. Nézzünk egy keveset szét a külföl­dön. Ott mindenütt biztosítják a kerékpárosok útját az erdőben. — .Nem tesznek azok kárt ott semmi­ben sem. Kérjük a nemes elgon­dolásu kérelem teljesítését. Értesítők szemléje V. Ág. Hitv. Ev. Leányliceum Adorján Ferenc igazgató az 1928—29. iskolai évről szóló Ér­tesítőjében az iskola 12. évének munkásságát tárja fel a nyilvános­ság előtt. Két jubileumról szóló emlékezés avatja ünnepivé az^első sorokat. Az egyik jubileum Ge­duly Henrik püspök lelkészi műkö­désének 40 éves jubileuma volt, aki életrehivója volt az iskolának, a másik emlékezés pedig Ady La­jos tankerületi kir. főigazgatónak szól, aki tanárságának 25. főigaz­gatói működésének 10. évéhez ér­kezett. Mindkét férfiú egyéniségé­nek méltatására rövid, de egyéni­ségüket hiven jellemző szavakat szentei az Értesítő. igen érdekes dolgozat foglalja le az Értesítő további 23. lapját, dr. Rőder Ede »A magyar nép lelke népdalainkban« cimmei a ma­gyar nép lelkét vetiti elénk, amint az a szerelmes pár, az édesanya, a betyár és a katona alakjában kél 'életre s bő szemelvényt nyújt nép­dalköltészetünk kincseiből. Rövid összefoglalásban közli az Értesítő az iskola múltját, majd részletesebben tér ki az ^Imult év eseményeinek összefoglalására. Az iskolai év szeptember 4-én kezdődött s junius 25-én fejező­dött be Különösen nagy változás ké­pét mutatja a tanári testület. — Megváltak az iskolától Zvarinyi Kornélia rajztanárnő és Kaszás Anna gyakorló tanárjelölt. Mol­nár Rózsi rajztanárt helyettes ta­nári minőségben alkalmazta az is­kola. Az üresedésben levő mo­dern filologiai tanszéken Dubiz­may Izabella további alkalmazást nyert. Dr. Gáspár Margitot és I^arner Emi'.iát- a miniszter a ren­des tanárok státusába sorolta. — Lipovniczky Sándor hitoktatóhe­lyére Bánhegyi Béla, Kálmándy Bertalan ref. hitoktató helyére pe­dig Orbán Elek neveztetett ki. Az iskola most átszervezés alatt van. Eddigi leánygimnáziumi jellege fokozatosan megszűnik s leányliceummá alakúi" át, amely­aek az a gyakorlati előnye, hogy a latin nyelv helyett a modern nyelvek tanítására fekteti a fő­súlyt. Érettségi bizonyítványa egyenértékű a leánygimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, aki azonban a klasszika filologiát kívánja hallgatni, azoknak a lí­ceumi tanulmányai során mód­jukban áll díjmentesen latin nyel­vi ' 5rákat venni. Az elmúlt iskolai évben az I. és II. osztály volt líceumi osztály. Az iskola tanulmányi, valláser­kölcsi nevelésének eredménye ki­fogástalan. A szülői házzal állandó kapcsolatot tart fenn az iskola s különösen szigorúan ellenőrzi az idegen jött tanulókat. Emelkedett gondolkodásra vall az iskola felügyelőjének, Szohor Pálnak az az elfogadott indítvá­nya, hogy évenként 500 pengő ta­nulmányi ösztöndijat juttat az is­kola pénztára egy-egy tanárnak. Az elmúlt évben dr. Ruhmanné [ SZANATÓRIU M, sebészeti, szülészeti és belbeteg^knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^abadon flyjpggyj,^ J^j.jfcj £ SZáll^

Next

/
Thumbnails
Contents