Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. az 'idén pedig Fehér Gábor kap­ta meg ezt az ösztöndijat. Az egészségügyi viszonyok nem voltak mindenben kielégítők. So­kan betegedtek meg influenzában. Egy tragikus eseményről is meg­emlékezik az Értesítő. Székely Ka­talin "IV. o. tanuló az elmúlt isko­lai év végén infekció következté­ben tragikus hirtelenséggel hunyt el. Az iskola a kiváló előmene­telü, kifogástalan magaviseletű jó leánykát őszintén meggyászolta. A szokásos ünnepélyeken kivül nagysikerű volt az április 14-i müsoros-est megrendezése. Nagyobb kirándulást az anyagi viszonyok miatt nem tudott ren­dezni az iskola, két jelentősebb kirándulást azonban igy is rende­zett, az egyiket a Bükk hegység­be, a másikat pedig a Horto­bágyra. ' } ' Tandijelengedés cimen 492 5 pengővel segélyezte az iskola a tanulókat, a rendelkezésre álló alapokból pedig jutalmakat is osztott ki. Bár nem tartozott az iskolához, meleg szavakkai emlékezik meg az Értesítő Kardos Istvánról, aki minden nyíregyházi ember be­JSÍYÍRY1DÉK. KERT-MOZGO Előadásokat 6 órakor a Városi Színházban, j 9 órakor a Kert-Mozgóban tartjuk meg. Előadások kezdete vasárnap 3, 5, 7 órakor, 1 9 órakor a Kert-Mozgóban. Kedvezőtlen időben az összes előadások a j teremben lesznek megtartva. Juliu3 20-án és 21-én, szombaton és vasárnap EMIL JANHINGS! OROSZORSZÁG ALFRÉD NEUMANN világhírű történelmi drámája 10 felv. Szereplők: I. Pál cár .... Emil Jannings Alexej cárerics . Neil Hamilton Pahlen gróf . . . Lewls Stone Ostermann bárónő Florenc Vidor Lopuchin hercegnő Vera Veronina Itapen Harry Cording Ne nősülj pajtás Burleszk 2 felvonásban Osztrigás Mici Burleszk 2 felvonásban Előadásainkat saját zenekarunkjséri._ Julius 22-én és 23-án, hétfőn és kedden PAUL WEGENER mesteri alakitása Kurtizánok tündöklésé; 8 felvonásban Szabin nok elrablása Schöntau Pál és Ferenc bohózóta filmen 9 felv. Főszereplők: Méry Ha és Szőreghy Gyula Következő műsorunk: A boldogság kalóza A tettes nyomában csülését és szeretetét vivta ki. A tanári kar részt vett a társa­dalmi élet munkáiban s tevékeny­ségük igen sokoldalú volt. A szertárak és ifjúsági egyesü­letek felsorolása, működési körük és irányuk után külön fejezet­ben számol be az Értesítő az érett­ségi vizsgálat eredményéről, majd a növendékek osztályzatát tárja elénk. Az iskolába beiratkozott 261 nö­vendék, vizsgálatot tett 252. Az öltözködésben túltengő szertelenségeknek a tompítása cél­jából- áz iskola a jövő évben egyenruha viselésére kötelezi a tanulókat. Négy képpel illusz­trált tudnivalók keretében ad részletes utmutatást ad Értesítő arra vonatkozólag, hogy hogyan keli a jövőben az évszakoknak megfelelően öltözködni. Az Értesitő utolsó lapja a jövő iskolai évre vonatkozó egyéb tá­jékoztatót közli. | Szikszay Pál | A csöndes buji kúriában ma reg­gel örök álomra hunyta le szemét egy öreg ember, aki négy évtize­den át nagy tudásával, fényes te­hetségével résztvett minden kor­szak eseményeiven. Meghalt várme­gyénk egykori alispánja, Szikszay Pál. Szikszay Pál született 1844. ju­lius 3-án Gaván, Szikszay Pál és Mikecz Zsuzsánna szülőktől. Tanul­mányait a sárospataki főiskolán vé­gezte, a jogi vizsgákat pedig Kas­sán tette le. 1866-ban kiskövet Bu­dapesten Somossy Ignác képviselő mellett. 1867. május havától köz­igazgatási gyakornok és tb. esküdt. Ez időtől kezdve a törvényhatósá­gi bizottság tagja a mai napig- Rö­vid ideig tartó szolgálat után ott­hagyja a vármegyét, Tokaji Nagy Lajos ügyvédi irodájában jurátus­kodik, majd 1868-ban . a köz- és váltóügyvédi diplomát megszerez­vén, — mely Szabolcs vármegyé­ben az akkori szokások szerint az 1868. évi december hóban tartott közgyűlésen kihirdettetett — 1869 évtől 1878-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott Nagykálióban, ahol a ta­karékpénztárnak ügyésze volt. 1878 évben ismét megyei szolgálatba lé­pett, megválasztották Szabolcsvár­megye főügyészének. Hosszú időn keresztül töltötte be ezt a tisztet, mignem Mikecz János elhalálozása után a vármegye, alispánja lett. E ' minőségben alaposan kivette részét 1 (a nemzeti ellenállás idején folyta- jj tott küzdelemből s példát mutatott j arra, hogy miként kell a vezéri | szolgálatot betölteni. Az egyházi * elétből előbb mint a nyíregyházi ref. egyház főgondnoka, majd mint egyházmegyei tanácsbiró vette ki részét. Hosszú időn keresztül a Nyíregyházi Takarékpénztár, a Szabolcsmegyei helyiérdekű vasu­tak igazgatósági, a Felsőszabolcsi ármentesitő társulatnak pedig vá­lasztmányi tagja volt. Ha a megboldogultnak érdemek­ben gazdag pályafutását a közpá­lyára lépése első esztendejétől vé­gig tekintjük, csak hálával és elis­meréssel gondolhatunk arra az oda­adó, soha nem lankadó buzgalom­ra, melyet elköltözött régi tekinte­tes alispánunk ugy a vármegyei, mint egyháza közügyeinek szolgá­latában mindenkor kifejtett, s a­taelyet a tisztelők sokaságának elis­merése mellett az elmúlt évben a legfelsőbb helyről jött kormányzói kitüntetet: a kormányfőtanácsosi méltóság tett teijessé. Tartalmas életét folyó hó . 20-án reggel 86 éves korában fejezte be keresztyéni megnyugvással viselt szenvedés u­tán. Az elhunytról a vármegye az alábbi gyászjelentést adta ki: Szabolcsvármegye törvényhatósá­ga és tisztikara mélyen átérzett fáj­dalommal tudatja, hogy: Szikszay Pái Szabolcsvármegye ny. alispánja f. hó 20-án elköltözött az élők sorá­ból. Élete nagyszerű teljesítményével, különösen a nemzeti ellenállás ide­jén példát mutatott arra, hogy mi­ként kell a vezéri szolgálat legtö­kéletesebb mértékét betölteni. Benne egy nagytúdá^u, nemes gondolkodású, meleg szivü, soha nem ingadozó tagját vesztette el vármegyei társadalmunk, melyet hosszú időn keresztül lankadatlan buzgalommal irányított. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Örök nyugalomra helyezése folyó hó 21 -én vasárnap délután 3 óra­Kor Buj községben fog megtör­ténni. Nyíregyháza, 1929. julius 20. Szabolcsvármegye törvény­hatósága és tisztikara. A család gyászjelentése a kö­vetkező: Özv. Szikszay Pálné szül. Mi­kecz Erzs'ébet, alulírottak és a kiterjedt rokonság nevében is 1 mély fájdalommal tudatja, hogy a gondos, szerető férj, Szikszay Páí, Szabolcsvármegye nyugalmazott alispánja, m. kir. kormányfőtaná­csos, hosszas és kinos szenvedés után f. évi julius hó 20. nap­ján reggel 5 órakor 86-ik életévé­ben elhunyt. Szeretett halottun­kat f. évi julius hó 21-én délután 3 órakor a református vallás szer­tartásai szerint a helybeli temető­ben levő sirboltba temetjük. Buí, 1929. julius hó. Szikszay János, Szikszay Ilona, Krasznay Sándorné, Szikszay András gyermekei. Szikszay Já­nosné sz. Haugh Margit, Krasznay Sándor, Szikszay Andrásné sz. Benedek Erzsébet menyei illetve vője. Krasznay László, Krasznay Jolán, dr. Kaizler Dezsőné, Krasz­nay Ilona, Schürger Jenőné, Krasz nay András, Szikszay Benedek András, Szikszay Mária, Szik­szay Pál unokái. Krasznay László­né, sz. Bujdosó Erzsébet 5 dr. Kaizler Dezső, Schürger Jenő, unokamenye illetve unokavői. — Kaizler Klára, Kaizler Ili, Schür­ger Andrea dédunokái. MAGYAR KONYHA Nyaralás Lauránában (Lovrana) Villa Carlotta és Villa Katarina. Penzió 7 pengőtől. 44778-1 GsáplÉshez kölcsön zsák és ponyva a legelőnyösebb felté­telek mellett kapható. Uj zsákok és vízmentes ponyvák legolcsóbb beszerzési forrása Schwartz Jenő zsákkölcsönzó intézete, Színház utca 22. szám TELEFON: 511 SZÁM 6694-3 ELSŐ NYÍREGYHÁZI FEHÉRNEMŰ ÜZEM legjobb kivitelben készít méret után férfi és fiu fehérneműt hozott anyagokból ZRÍNYI ILONA-U. 5. (AZ UDVARBAN) 4525-1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents