Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. jrtfrtYlDÉK. LEGHATÁSOSABB 6TÓ6YVw\^ SAVOLOáviZEUTMAJTÓ J ííflRffii Nagybani árusító Niregyházaés vidéke részére : Alt ír Bernát, Nyiregyháza. falba erősített horgon. Megnyugtató érzés, hogyha éjjel tüzilárma ébreszt fel, a kötelet kibontva, — lemászhatok az utcára. Oslóba érkezve, norvég pénzt akartam vásárolni. Kérdezősködésemre a vasúti pénztárhoz utasitottgk, mint hivatalos pénzváltóhelyhez. Ahogy az ablakon beadtam magyar pengőimet, mint valami erotikus ritkaságot forgatta meg a norvég vasutas. Talán csak azért nem dobott ki azonnal, mert nem tudtunk egymással beszélni. Hoszszas tanakodás után előkerített egy németül beszélő tisztviselőt s értésemre adták, hogy a magyar pengő arfolyamát nem jegyzik a norvég vasutak hivatalos pénzváltóhelyein. Valahogy mégis jóvátették sértett nemzeti önérzetemet. A sikertelen valutaüzlet feletti bánatomban egy doboz norvég cigarettát vásároltam útitársamtól kölcsönkért pénzen. A doboz tetejét felnyitva reklám cédulát találok benne. Már el akartam dobni. De utas ember mindent megtapasztal. Négy tenniszjátékos képe mosolyog le rám a céduláról: De ungarsde tennispillere. Négy magyar játékos mérkőzött tavasszal Oslóban a Davis Cup versenyein. Ez a négy magyar norvég helyesírás szerint Vasarhelszi, Peteri, (Takacy és Kehrling volt. Győztesen kerültek ki a mérkőzésből. Az északi sportnemzetek pedig megbecsülik az eredményeket; még ha magyar is. A valutaüzlet feletti szégyenpír igy változott arcomon diadalmas mosolygássá. Szohur Pál. DIADAL Julius 20 án, szombaton 5, 7 és 9, 21-én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az éjszaka lilioma Regényes történet 9 felv. Főszerepben: Norma Talmadge Az első csók Vígjáték 9 felvonásban Főszerepben; Anny Ondra és Werne

r Pitschau Legközelebbi előadás szombaton és vasárnap Nyíregyházán száz és száz ipari munkás várja tétlenül a helyzet javulását Az építőmunkások hetven százaléka nem dolgozik és a laktanya építésénél idegen munkásokat alkalmaznak gésre fogták a dolgot. Szivemre akartak hatni. — Hét gyermekem van uram, — mondotta a csapzott bajszú magyar — és dolgozom ugy mint ezek itt ni, — mutatott a fiatalokra mély megvetéssel. Mikor megtudták hogy nem munkást keresek, csak sorsuk után érdeklődöm, reményvesztetten, szomorúan ballagtak vissza régi helyükre. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) | A fagykárral sújtott Szabolcsvármegyében, de különösen Nyíregyházán a munkanélküliek szomorú tábora ijesztő méreteket ölt. Normális időkben ebben a hónapban folytak leglázasabban a munkálatok, a nyári szezonmunkák, az építkezések. Száz és száz józan, előrelátó, családos munkás ebben az időben gyűjtötte össze keresetének egy kis részét, rakosgatta meg éléskamráját, hogy a végnélküli, rideg téli munkaszünet alatt pontos beosztással, szűkösen bár, de fenn tudja tartani a maga és családja életét, hogy gyermekeit nevelni tudja. Ma azonban, mintha valami borzalmas átok sulyosodna e városra — megbénult minden. A gyárakban, műhelyekben elhalkulnak a pörölyök, küllők zengése. A magánirodákban uáottan ásítoznak a még el nem bocsátott hivatalnokok. A fuvarosok, tehertalyigások lehorgasztott fejjel bóbiskolnak a standokon és a városháza előtti téren délelőttönkint nagy csoportokban ácsorognak a lerongyolódott munkanélküliek. Mintha valami borzalmas átok sulyosodna e városra. — Ezer és ezer intelligens magyar polgár, kereskedő, iparos és munkás várja tétlenül a helyzet jobbrafordulását s a muló napokkal növekedő rettegéssel gondolnak a könyörtelenül közeledő télre. — Mi lesz velünk, ha igy tart ez tovább ? — kérdezik tétova tekintettel unos-untalan s félő, hogy a ma még könyörgésre kulcsolt kezüket ökölbe szorítja a végső kétségbeesés. A napszámosok között A városháza előtti téren ácsorgó emberek közé vegyültem. Legtöbbje napszámos. Meggömyedc vállú, a robottól megtört, korán megöregedett férfiak. De vannak közöttük sokan fiatal szakmunkások is, lakatosok, pékek, kőművesek, akik alkalmi munkára lesnek reménytelenül. Megszólítok egy csapzott bajszú, öreg magyart, aki fejét tenyerébe hajtva, Kossuth szobrára mereszti szemét. Vájjon hová kalandozott el gondolatában ? Egyszerre körém csoportosulnak az emberek. Azt hitték munkást keresek. Messziről rohantak oda s nemsokára a padot hatalmas embergyürü zárta be. Éhes, kíváncsi szemek kereszttüzében álltam s a kérdések özöne zudult felém: — Munkást tetszik keresni?.... Hány munkásra van szüksége?... Olcsón vállaljuk... A fiatalabbak két éles könyökük segítségével közelebb furakodtak s szinte erőszakosan ajánlkoztak: — Mi vállaljuk i pengő 20 fillér napszámért a munkát... Akkordban is dolgozunk, minket tessék felvenni! Az öregebbek viszont könyörA napszámosok 50 százaléka nem dolgozik Egyedül maradtam az öreggel. Két hónap óta nem kapott rendes munkát és nagy családja a legnagyobb nyomorban él. A fiatalokat szidja, a szakmunkásokat, akik mostanában szintén itt ácsorognak a városháza előtt és elveszik az öregebbek elől a kenyeret. Vagyunk vagy 1500-an, — mondja az öreg — de abból legfeljebb, ha a fele dolgozik. Általában 1 P 50 fillér a napszám, de sokan vannak, akik olcsóbban is vállalnak munkát. — Háború lesz megint — mondja tépelődve. — Sok az ember, nincs pénz és kevés a munka. Nem vesz rólam tovább tudomást. Ismét tenyerébe hajtja őszülő fejét és a Kossuth szoborra mered. Dél felé jár az idő. Az emberek lassan szétszélednek. Nehézkes, lassú léptekkel, lehajtott fejjel, görnyedő vállakkal és üres kézzel térnek otthonukba — az éhes pulyák közé. . í . ; ! Az építőmunkások 70 százaléka nem dolgozik Felkerestem a szakmunkások vezetőjét, hogy tőle kérjek információt a nyíregyházi munkanélküliek számáról. Elsősorban azt akartam megtudni, hogy az építőipari munkások helyzete javult-e valamit ebben a hónapban, mert hiszen az ő munkájuk szorosan összefügg az épitővállalkozók helyzetével. Az épitővállalkozók pedig — mint köztudomásu — olyan sötét képet festettek helyzetükről, e lap hasábjain csakúgy, mint a különböző gyűléseken, hogy a laikus ember előtt szinte hihetetlennek tünt fel. A kapott információ azonban saj nos, teljesen igazolta a vállalkozók panaszát. Az építőipari munkások 70 százaléka ma nem dolgozik. Az elmúlt két hét alatt érezhető volt ugyan némi javulás, de még mindig ijesztő nagy számban vannak, akik tétlenül várják a jobb időket. A laktanya építésénél idegen munkásokat alkalmaznak Informátorunk szenvedélyes hangon panaszolja, hogy a laktanya építésénél mindennek dacára nem nyíregyházi munkásokat alkalmaznak, hanem a falvakból toboroznak embereket, mivel azok sokkal olcsóbban vállalhatják a munForráskezelőség Moha. A Mohai Ágnes-forrás az általam legszívesebben rendelt ásványvizek közé tartozik, mert rendkívül előnyös vegyi 5szszetételelnek a legkülönbözőbb bajoknál, de különösen az emésztőszervek hnrulos bántalmalnál már régtől fogva felülmúlhatatlan sikereket köszönhetek. Meg vagyok győződve, hogy kellemes Ize, tisztasága és mintaszerű kezelése mindig biztosítani fogják számára azon előkelő helyet, melyet a világforgalomban már is elfoglalt. Dr. Stamborszky Lajos m. á. v. orvosi tanácsadója és kir. fogházorvos, Szombathely. 2004-4 kát. Ezek a vidéki kőműves munkások maximálisan 6—7 pengő napibért kapnak 10 órai munkaidőért, míg a nyíregyházi munkabérek 9 pengő 60 fillérben vannak megállapitva. A vidéki munkás vállalhatja ezért az összegért a munkát, mert legtöbbjének otthon van háza, kis földje és ezért keresetük legnagyobb százalékát megtudják takarítani a téli időre, de a helyi munkásnak tisztán a fizetéséből kell eltartania magát és családját . és amellett még ebből kell a téli szükségletéről is gondoskodnia. Több izben jártak ennek a valóban furcsa ügynek megszüntetéséért illetékes helyen, de az igéret mindezideig csak — igéret maradt és a vidéki munkások tovább is dolgoznak a laktanya épületén, míg a nyíregyháziak ölhetett kezekkel várják a nap kései virradását. A többi iparágak helyzete Az építőiparral szoros kapcsolatban lévő többi iparágakban sem rózsásabb a helyzet. A faiparban is szomorú állapotok uralkodnak. — Nyíregyházán körülbelül 1 20 faipari szakmunkás van és ezek közül ma mindössze 60 ember dolgozik, a többi munkanélküli. A vasipar kötelékében összesen 300 munkás tartozik, akik közül jelenleg csak 180-an dolgoznak. Bőripari munkások 170-en vannak, ebből 50 munkás nem talált elhelyezkedést. Szabómunkás 70 van Nyíregyházán, ebből 30 munkanélküli, — míg az 50 sütőmunkás közül 1 5-en vannak, akik állástalanok. Nagyon szomorú s atisztika ez, / ha a munkanélküliek családtagjait is beleszámítjuk és a mezőgazdasági munkások tízezreit, akik ma dolgoznak ugyan az aratás miatt, de a fagysulytotta, gyenge termésből télire aligha jut nekik kenyérre való. Mégis nagy reményekkel nézünk a jövő elé, mert hiszen a vármegye és város hivatott vezérei tisztán látják a helyzetet és meggyőző erővel szállnak szembe a súlyos bajokkal. TULIPÁN KUT a legújabb és legolcsóbb vizemelő szerkezet Szállítóképessége óránként 15 200 Hl. Árjegyzéket és ismertetőt küld PAPP GÉZA, gazdasági egyesületi titkár, tNyiregyháza, vármegyeháza, telefon 113. 2878—20 Veek-endekre és kirándulásokra s nyaralásra legalkalmasabbak és legmegbízhatóbbak az „Esterházy"-féle HUSÁRUK' Állandóan kaphatók : .Esterházy" gyógysonka, többféle finom felvázoltak, szalámik, dobozos húskonzervek, u. m.: borjú, liba, szarvasgombás és szardellás májpástétomok, csülök aspickban, marha gulyás, virstli 4 és 12 páros dobozban. Sonka 1—5 kg. dobozban stb. Szabadalmazott eljárással olvasztott elsőrendű „Esterházy" sertészsír 1 kg P 2'90. — Sajtok, vajak, gyümölcs és cukorkák nagy választékban 4489 Herceg Esterházy Pál rábaközi husárugyár lerakatában, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. szám TELEFON 5—77.