Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. jrtfrtYlDÉK. LEGHATÁSOSABB 6TÓ6YVw\^ SAVOLOáviZEUTMAJTÓ J ííflRffii Nagybani árusító Niregyházaés vidéke részére : Alt ír Bernát, Nyiregyháza. falba erősített horgon. Megnyug­tató érzés, hogyha éjjel tüzilárma ébreszt fel, a kötelet kibontva, — lemászhatok az utcára. Oslóba érkezve, norvég pénzt akartam vásárolni. Kérdezősködé­semre a vasúti pénztárhoz utasitot­tgk, mint hivatalos pénzváltóhely­hez. Ahogy az ablakon beadtam magyar pengőimet, mint valami erotikus ritkaságot forgatta meg a norvég vasutas. Talán csak azért nem dobott ki azonnal, mert nem tudtunk egymással beszélni. Hosz­szas tanakodás után előkerített egy németül beszélő tisztviselőt s érté­semre adták, hogy a magyar pengő arfolyamát nem jegyzik a norvég vasutak hivatalos pénzváltóhelyein. Valahogy mégis jóvátették sér­tett nemzeti önérzetemet. A siker­telen valutaüzlet feletti bánatomban egy doboz norvég cigarettát vásá­roltam útitársamtól kölcsönkért pénzen. A doboz tetejét felnyitva reklám cédulát találok benne. Már el akartam dobni. De utas ember mindent megtapasztal. Négy ten­niszjátékos képe mosolyog le rám a céduláról: De ungarsde tennis­pillere. Négy magyar játékos mér­kőzött tavasszal Oslóban a Davis Cup versenyein. Ez a négy ma­gyar norvég helyesírás szerint Vasarhelszi, Peteri, (Takacy és Kehrling volt. Győztesen kerültek ki a mérkőzésből. Az északi sport­nemzetek pedig megbecsülik az eredményeket; még ha magyar is. A valutaüzlet feletti szégyenpír igy változott arcomon diadalmas mosolygássá. Szohur Pál. DIADAL Julius 20 án, szombaton 5, 7 és 9, 21-én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az éjszaka lilioma Regényes történet 9 felv. Főszerepben: Norma Talmadge Az első csók Vígjáték 9 felvonásban Főszerepben; Anny Ondra és Werne r Pitschau Legközelebbi előadás szombaton és vasárnap Nyíregyházán száz és száz ipari munkás várja tétlenül a helyzet javulását Az építőmunkások hetven százaléka nem dolgozik és a laktanya építésénél idegen munkásokat alkalmaznak gésre fogták a dolgot. Szivemre akartak hatni. — Hét gyermekem van uram, — mondotta a csapzott bajszú magyar — és dolgozom ugy mint ezek itt ni, — mutatott a fia­talokra mély megvetéssel. Mikor megtudták hogy nem munkást keresek, csak sorsuk után érdeklődöm, reményvesztetten, szo­morúan ballagtak vissza régi he­lyükre. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) | A fagykárral sújtott Szabolcsvár­megyében, de különösen Nyíregy­házán a munkanélküliek szomorú tábora ijesztő méreteket ölt. Nor­mális időkben ebben a hónapban folytak leglázasabban a munkála­tok, a nyári szezonmunkák, az építkezések. Száz és száz józan, előrelátó, családos munkás ebben az időben gyűjtötte össze kereseté­nek egy kis részét, rakosgatta meg éléskamráját, hogy a végnélküli, rideg téli munkaszünet alatt pon­tos beosztással, szűkösen bár, de fenn tudja tartani a maga és csa­ládja életét, hogy gyermekeit ne­velni tudja. Ma azonban, mintha valami bor­zalmas átok sulyosodna e városra — megbénult minden. A gyárak­ban, műhelyekben elhalkulnak a pörölyök, küllők zengése. A magán­irodákban uáottan ásítoznak a még el nem bocsátott hivatalnokok. A fuvarosok, tehertalyigások lehor­gasztott fejjel bóbiskolnak a stan­dokon és a városháza előtti téren délelőttönkint nagy csoportokban ácsorognak a lerongyolódott mun­kanélküliek. Mintha valami borzalmas átok sulyosodna e városra. — Ezer és ezer intelligens magyar polgár, ke­reskedő, iparos és munkás várja tétlenül a helyzet jobbrafordulását s a muló napokkal növekedő ret­tegéssel gondolnak a könyörtelenül közeledő télre. — Mi lesz velünk, ha igy tart ez tovább ? — kérdezik tétova te­kintettel unos-untalan s félő, hogy a ma még könyörgésre kulcsolt kezüket ökölbe szorítja a végső kétségbeesés. A napszámosok között A városháza előtti téren ácsor­gó emberek közé vegyültem. Leg­többje napszámos. Meggömyedc vállú, a robottól megtört, korán megöregedett férfiak. De vannak közöttük sokan fiatal szakmunká­sok is, lakatosok, pékek, kőmű­vesek, akik alkalmi munkára les­nek reménytelenül. Megszólítok egy csapzott bajszú, öreg magyart, aki fejét tenyerébe hajtva, Kossuth szobrára me­reszti szemét. Vájjon hová kalan­dozott el gondolatában ? Egyszerre körém csoportosulnak az emberek. Azt hitték munkást ke­resek. Messziről rohantak oda s nemsokára a padot hatalmas em­bergyürü zárta be. Éhes, kíváncsi szemek kereszttüzében álltam s a kérdések özöne zudult felém: — Munkást tetszik keresni?.... Hány munkásra van szüksége?... Olcsón vállaljuk... A fiatalabbak két éles könyökük segítségével közelebb furakodtak s szinte erőszakosan ajánlkoztak: — Mi vállaljuk i pengő 20 fil­lér napszámért a munkát... Ak­kordban is dolgozunk, minket tes­sék felvenni! Az öregebbek viszont könyör­A napszámosok 50 száza­léka nem dolgozik Egyedül maradtam az öreggel. Két hónap óta nem kapott rendes munkát és nagy családja a leg­nagyobb nyomorban él. A fiatalo­kat szidja, a szakmunkásokat, akik mostanában szintén itt ácsorognak a városháza előtt és elveszik az öregebbek elől a kenyeret. Vagyunk vagy 1500-an, — mondja az öreg — de abból leg­feljebb, ha a fele dolgozik. Álta­lában 1 P 50 fillér a napszám, de sokan vannak, akik olcsóbban is vállalnak munkát. — Háború lesz megint — mondja tépelődve. — Sok az ember, nincs pénz és kevés a munka. Nem vesz rólam tovább tudo­mást. Ismét tenyerébe hajtja őszülő fejét és a Kossuth szoborra me­red. Dél felé jár az idő. Az em­berek lassan szétszélednek. Nehéz­kes, lassú léptekkel, lehajtott fej­jel, görnyedő vállakkal és üres kézzel térnek otthonukba — az éhes pulyák közé. . í . ; ! Az építőmunkások 70 száza­léka nem dolgozik Felkerestem a szakmunkások ve­zetőjét, hogy tőle kérjek informá­ciót a nyíregyházi munkanélküliek számáról. Elsősorban azt akartam megtudni, hogy az építőipari mun­kások helyzete javult-e valamit eb­ben a hónapban, mert hiszen az ő munkájuk szorosan összefügg az épitővállalkozók helyzetével. Az épitővállalkozók pedig — mint köztudomásu — olyan sötét képet festettek helyzetükről, e lap hasábjain csakúgy, mint a külön­böző gyűléseken, hogy a laikus em­ber előtt szinte hihetetlennek tünt fel. A kapott információ azonban saj ­nos, teljesen igazolta a vállalkozók panaszát. Az építőipari munkások 70 százaléka ma nem dolgozik. Az elmúlt két hét alatt érezhető volt ugyan némi javulás, de még min­dig ijesztő nagy számban vannak, akik tétlenül várják a jobb idő­ket. A laktanya építésénél ide­gen munkásokat alkal­maznak Informátorunk szenvedélyes han­gon panaszolja, hogy a laktanya építésénél mindennek dacára nem nyíregyházi munkásokat alkalmaz­nak, hanem a falvakból toboroz­nak embereket, mivel azok sok­kal olcsóbban vállalhatják a mun­Forráskezelőség Moha. A Mohai Ágnes-forrás az általam legszí­vesebben rendelt ásványvizek közé tar­tozik, mert rendkívül előnyös vegyi 5sz­szetételelnek a legkülönbözőbb bajoknál, de különösen az emésztőszervek hnru­los bántalmalnál már régtől fogva felül­múlhatatlan sikereket köszönhetek. Meg vagyok győződve, hogy kellemes Ize, tisz­tasága és mintaszerű kezelése mindig biztosítani fogják számára azon előkelő helyet, melyet a világforgalomban már is elfoglalt. Dr. Stamborszky Lajos m. á. v. orvosi tanácsadója és kir. fogházorvos, Szombathely. 2004-4 kát. Ezek a vidéki kőműves mun­kások maximálisan 6—7 pengő napibért kapnak 10 órai munka­időért, míg a nyíregyházi munka­bérek 9 pengő 60 fillérben vannak megállapitva. A vidéki munkás vállalhatja ezért az összegért a munkát, mert legtöbbjének otthon van háza, kis földje és ezért keresetük legna­gyobb százalékát megtudják taka­rítani a téli időre, de a helyi mun­kásnak tisztán a fizetéséből kell eltartania magát és családját . és amellett még ebből kell a téli szük­ségletéről is gondoskodnia. Több izben jártak ennek a való­ban furcsa ügynek megszüntetésé­ért illetékes helyen, de az igéret mindezideig csak — igéret ma­radt és a vidéki munkások to­vább is dolgoznak a laktanya épü­letén, míg a nyíregyháziak ölhe­tett kezekkel várják a nap kései virradását. A többi iparágak helyzete Az építőiparral szoros kapcso­latban lévő többi iparágakban sem rózsásabb a helyzet. A faiparban is szomorú állapotok uralkodnak. — Nyíregyházán körülbelül 1 20 fa­ipari szakmunkás van és ezek közül ma mindössze 60 ember dolgozik, a többi munkanélküli. A vasipar kötelékében összesen 300 munkás tartozik, akik közül je­lenleg csak 180-an dolgoznak. Bőripari munkások 170-en van­nak, ebből 50 munkás nem talált elhelyezkedést. Szabómunkás 70 van Nyíregy­házán, ebből 30 munkanélküli, — míg az 50 sütőmunkás közül 1 5-en vannak, akik állástalanok. Nagyon szomorú s atisztika ez, / ha a munkanélküliek családtagjait is beleszámítjuk és a mezőgazda­sági munkások tízezreit, akik ma dolgoznak ugyan az aratás miatt, de a fagysulytotta, gyenge ter­mésből télire aligha jut nekik ke­nyérre való. Mégis nagy reményekkel nézünk a jövő elé, mert hiszen a vármegye és város hivatott vezérei tisztán látják a helyzetet és meggyőző erő­vel szállnak szembe a súlyos ba­jokkal. TULIPÁN KUT a legújabb és legolcsóbb vizemelő szer­kezet Szállítóképessége óránként 15 200 Hl. Árjegyzéket és ismertetőt küld PAPP GÉZA, gazdasági egyesületi titkár, tNyiregyháza, vármegyeháza, telefon 113. 2878—20 Veek-endekre és kirándulásokra s nyaralásra legalkalmasabbak és legmegbízhatóbbak az „Esterházy"-féle HUSÁRUK' Állandóan kaphatók : .Esterházy" gyógysonka, többféle finom felvázoltak, szalámik, dobozos húskonzervek, u. m.: borjú, liba, szarvasgombás és szardellás májpástétomok, csülök aspick­ban, marha gulyás, virstli 4 és 12 páros dobozban. Sonka 1—5 kg. dobozban stb. Szabadalmazott eljárással olvasztott elsőrendű „Esterházy" sertészsír 1 kg P 2'90. — Sajtok, vajak, gyümölcs és cukorkák nagy választékban 4489 Herceg Esterházy Pál rábaközi husárugyár lerakatában, Nyír­egyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. szám TELEFON 5—77.

Next

/
Thumbnails
Contents