Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-19 / 162. szám

JRTÍRYIDÉK. 1929. julius 19. Á legzamatosabb asszuborokat küldték Tokajból a beteg angol királynak á Windischgraetz-pincéből Etiópiába, Kinába, Jávába küldtek assznbort (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A beteg angol király gyógysze­rei között, az első helyen a borok királya, a tokaji asszubor szere­pelt. Az orvosok intézkedésére a betegség idején 250 üveg régi to­kaji asszut rendeltek a Rákóczi-pin­ce kincseiből. A palackokat autón vitték a rákosi repülőállomásra, a­honnan repülőgép vitte Londonba. Az angol királynak küldött asszu félliterje 60 pengőbe kerül. A pin­ce legzamatosabb boraiból válasz­tották a borokat és pedig a követ­kező évek terméseiből: 1811, 1833, 1888, 1900, 1901, 1906. évekből. Munkatársunk érdeklődésére azt az információt adták illetékes he­lyen, hogy a legjobb, legzamato­sabb borok ezekben az években ter­mettek a tokaji borvidéken. Ezek­ből az isteni nektárnak méltán ne­vezhető italokból nem adnak sen­ki fiának. Kivételes alkalomkor, fe­jedelmi udvaroknak, lakodalom, ko­ronázás vagy más nagy ünnepség, illetve, amiként most is történt, be­tegség esetén adnak a borból, a­melyet szinte meg sem lehet fi­zetni. (A Nyirvidék tudósítójától.) Kíváncsiak voltunk, hogy a nyír­egyháziak közül sokan utaznak-e a vakáció időszakában külföldre _ § melyik az a fürdőhely, ahová a nyíregyházi ember legszívesebben és legnagyobb számban megy. Kí­váncsiak voltunk arra is, hogy a mai nehéz gazdasági helyzet mi­lyen mértékben csökkentette a kül­földi fürdőhelyekre utazók számát a tavalyi számarányhoz viszonyítva. Elmentünk a Zrínyi Ilona-utcai Menetjegy Irodába, abból a termé­szetes következtetésből kiindulva, — hogy a modern ember, aki kül­földre akar utazni, csakis a menet­jegyirodában váltja meg jegyét, a­hol egyben az utazással kapcsolatos kérdésekre a legpontosabb és leg­kimeritőbb felvilágosítást kapja. Az utazás a legnemesebb szóra­kozás — olvassuk a menetjegy­iroda hűvös, elegáns helyiségében és tekintetünk egy hatalmas fény­képen, a Riviéra gyönyörű részle­tén akad meg. Az iroda pulpitu­sán prospektusok, vasúti térképek, baedekerek roskadoznak. Az iroda udvarias vezetője éppen egy idős urnák magyaráz Középeurópa va­súti térképére hajolva. Amikor meg tudja mi a célunk, a legnagyobb udvariassággal áll rendelkezésünk­re. Az idén meglepően sokan utaztak Csehszlovákiába A nyíregyháziak külföldre tavasz­szal és nyáron utaznak legtöbben. Tavasszal főként Délolaszország pompás tengeri klímája vonzza a nyíregyháziakat, mig később inkább az Adriai-tengerpart felé gravitál­nak. Általában az utazás szezonja a ^pnius és julius hónapban kul­minál. Olaszországban e két hó­napban mintegy 80—100-an men­tek Nyíregyházáról. Azonban sajnálatos körülmény, hogy az idén Csehszlovákiába —­meglepő sokan mentek. Junius ele­jétől julius közepéig 250 jegyet ad­tak ki Csehszlovákia felé. Érthető azoknál, akik egészségi szempon­tok miatt kénytelenek voltak Pös­tyén, Karlsbad gyógyhatású für­dőit felkeresni, vagy akik üzleti ü­gyekben mentek Kassára, Ungvárra és Beregbe, de nem értjük meg azok gondolkodását, akik tisztán ü­dülés céljából keresték fel a cseh nyaralóhelyeket. Általában a nyíregyháziak Cseh­országot, Olaszországot és Auszt­riát frekventálják leginkább. Elő­szeretettel keresik fel tavasszal Si­ciliát, miután az olasz vasút a Pri­mavera Siciliana (siciliai tavasz) időszakára 50 százalékos vasúti ked vezményt és jegyet nyújt az utas­nak, amellyel egész Olaszországot megtekintheti, miután öt napig ér­vényes, az utazás többszörös meg­szakításával. Nyiregyházáról 14-en mentek tavasszal Olaszországba. A nászutasok városa Páris Az idén mentek néhányan spe­ciálisan érdekes útra is. Nemrégen Norvégiába, a fjordok hűvös, kö­dös hazájába kértek jegyet. Gyö­nyörű utat tettek meg, beutazva egész Norvégiát és Svédországot. A nászutasok viszont majdnem kizárólag a fény és szerelem váró­jába, Párisba mennek, ebbe az óri­ási metropolisba, ahoí nyugodtan, zavartalanul turbékolhatnak a sze­relmesek. De voltak, akik Nizzát és Montecarlót keresték fel. Az ausztriai fürdőhelyeket het­ven öten látogatták meg nyíregyhá­ziak. Hogy az utasok leginkább Csehszlovákiát frekventálják, annak legnagyobb részben a nehéz gaz­dasági helyzet az oka, mert az uta­sok most az olcsó vasúti tarifát és megélhetési viszonyokat nézik el­sősorban és Csehszlovákiában ugy a vasúti tarifa, mint a megélhetési viszonyok jóval olcsóbbak, mint Ausztriában, vagy akár Olaszor­szágban. Amikor megköszöntük a Menet­jegyiroda vezetőjének az adott in­formációkat, bucsuzóul megkérdez­tük, hogy a nyíregyháziak felis­merték-e már a menet jegyirodának szükségességét. Csodálkozva hallot­tuk, hogy még mindig vannak so­kan olyanok, akik indolenciából, vagy megszokásból elkerülik a me­netjegyirodát, minden tájékozódás nélkül vágnak neki a bizonytalan útnak, de akadnak olyanok is, akik igénybe veszik az iroda informá­cióját és nem ott váltanak jegyet, ami pedig ott sem drágább, mint a vasúti pénztárnál. A menetjegyiroda csak ugy tud­hat exisztálni, ha a közönség a saját kényelme és érdeke miatt is támogatja, illetve ha vasúti jegyét pnnan veszi, miután az iroda ki­zárólag a vasutigazgatóság által nyújtott százalékkedvezményből tartja fenn magát. Arról is értesültünk, hogy Etió­piába is küldtek a király koro­názási ünnepélyére, továbbá Kiná­ba és Jáva szigetére a színarany csillogásu, csodálatos italból, amely most, amikor a föld leghatalma­sabb uralkodójának, Brittánia urá­nak asztalára hozza a csodatevő' varázst, szimbolizálja a maga rend­kívüli küldetésével ennek a most méltatlanul rabságba vetett kis or­szágnak kiválasztottságát, utólérhe­tetlen értékeit, eljövendő diadalai­nak hitét. Hová utaztak a nyíregyháziak legtöbben az idén ? Nyíregyházán nem csökkentette a nehéz gazdasági helyzet a külföldi fürdőhelyekre ntazók számát TIS ZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk. Értesítők szemléje HL Állami elemi népiskolai'tanftóképző intézet A nyíregyházi m. ^ir- állami ele­mi népiskolai Tanitóképző-intézet hetedik Értesítője hagyta el eb­ben az évben a sajtót, melyet Lu­kács Béla igazgató a tanári tes­tület közreműködésével szerkesz­tett. Ez az Értesítő az "intézet 15-ik iskolai évének történetét tükrözi az pivasó elé. Az év történetét öt fejezetbe csoportosítva tárgyalja az Értesítő. Mi is megmaradunk ennél a csoportosításnál s. így nyuj­tunk képet az ntézet működéséről. Az első fejezet az iskolai év történetét foglalja össze. Az isko­lai év szeptember 5-én kezdődött s a Bessenyei szobornak az inté­zet közelében történt elhe­lyezése arra indította az isko­lát, hogy minden iskolai évnyitó alkalmával a jövőben koszorút he­lyezzen mementóként a hajdani nagy tanítómester ércalakjára. Az iskolai év további menetét a feb­ruári hideg napokon kivül a nö­vendékek körében nagyobb* szám­mal fellépett influenza járvány is megzavarta, ami kettőzött munkát rótt a tanárokra és tanítványokra egyformán, hogy a mulasztotta­kat pótolhassák. A szokásos nem­zeti és kegyeletes ünnepségeken kivül nagyjelentőségű nápja volt április 14-e, mert ezen a napon vet te fel a Turul bajtársi szövetség magjai sorába az intézet V.. éves növendékeit. A második fejezet az intézet ál­lapotával, a tanári testület mun­kakörével s a tanulók statisztiká­javai foglalkozik. Az intézetbe az év elején beiratkozott 168' növen­dék, osztályvizsgáiatot tett 154. Az intézet bérelt épületben nyert elhelyezést a város legszebb pont­ján s habár a mult évekkel való összehasonlításban nagy jelentősé­gű a haladás, sok kívánnivalót tár Tei az ^Értesítő, amelyek gátló aka­dályul* állanak a tanárok nevelő és "bktató munkássága elé. Ilyen akadály mutatkozik a tanúin^-- * bentlakása terén is, mert cs^g 8 0 tanuló részére tudnak Jbnj'ást biz­tosítani, a tanulók^f^ s?4zaléka pedig kintlakó jav ui t a Suv Í^' Nandx á» S y ^ V^anitó a Vasgyár-utcai uazanan i£ xternátus t létesített, hoi tanari % enSrzé s mellett 20 ta­It /art szállást és ellátást, de m,, g l^ty is 31 tanuló magánházak­xldott csak elhelyezkedni. ^ y lF*gyházi tanuló csak 24 volt. f\ jíöztartás zavartalanuí teljesi­PVfe hivatását. 80 növendék teljes llezésben, 20 növendék pedig. ebédben részesült. Az jntézet a., rendelkezésére álló anyagi erőfor­rások mértékéhez kifest minden arra érdemes növendékét segély­ben részesítette, a kiválóbbakat pe­dig jutalomba részesítette, A harmadik fejezet az intézet működésének képét adja. Az inté­zet legfontosabb célja a nevelés, mert csak igy lehetnek a növendé­kek is nevelői a nemzet legszéle­sebb rétegeinek. Az iskolai nevelés főleg az önnevelésre irányult Erre ­mindén tanár minden alkalmat megragadott s különösen könnyű volt ez a feladat az internátus­t>an, ahol "állandó ellenőrzés alatt állottak a növendékek. A hazafias és vallásos érzések ápolására nagy súlyt fektetett az intézet. Az ép lélek kialakításával párhuzamosan Tialadt az ép test erőinek fejlesz­tésére irányuló tevékenység is. Az intézet figyelemmel volt arra is,. hogy a társadalmi érintkezés for­máival is megismertesse a növen­dékeket. Ennek a tevékenységnek eredményes próbaköve volt az áp­rilis 27-i Schubert est, amelyet az intézet a nagy zeneköltő halálá­nak 100 éves évfordulója alkal­mából rendezett s amely erkölcsi, cs iinyagi szempontból a Iegfé nyesebb siker jegyében zajlott le. Az intézet az elmúlt évben egy testnevelő és egy tanulmányi ki­rándulást rendezett, az előbbit Egerbe a tanítóképző intézetek tornaversenyé're, a másikat a Hor­tob ágyra. A fegyelmezésben az intézet el­érte a háború előtti évek szinvo­nalat. A tanítás' eredményét rész­letes táblázatos kimutatások te­ázik szemléltetővé. A gyakorlati kiképzés a gyakor­lóiskolában végzett hospitálás, sze­mináriumi gyakorlatok éz gyakor­lati 'tanítás által történt. Az ön­képzés céljait 6 egyesület szol­gálta. A Bessenyei György önkép­zőkörben az irodalmi ismeretek ki­mélyítésére, önálló prózai és kö­tött Írásművek készítésére s egy­más tevékenységének megbirálásá­ra nyílott alkalom. A bajtársi egye sületben az összetartozandóság szellemét ápolták s a íeventeokta­tásban tevékenykedtek. Ugyanily célt szolgált a cserkészcsapat is. Az ifjúsági segitő egyesület és a vöröskereszt egyesület szociális ér­zésvilágukat fejlesztette. A negyedik fejezet a tanitóké­pesités írásbeli és szóbeli ered­ményeinek összefoglalása. Az ötödik fejezet a gyakorló is­kola tevékenységének képét nyújt­ja a tanulók névsorának s tanul­mányi előmenetelükre s általános kérdésekre vonatkozó statisztikai adatok felsorolásával. A gyakorló iskolának 65 tanulója volt. A pénzpiac helyzete. A pénzpiacon a félévi ultimó­vat 'járó nagyobb igénylések után kisebb könnyebbülés állott elő. A külföldi pénzpiacokon is általában változatlan a helyzet. A magyar pénzintézetek a a pénzügyi kor­mányzatnál lépéseket tettek folya­matba, hogy függetlenül az egysé­ges záloglevél kibocsájtó intézet­től,, záloglevelek külföldi kihelye­zésére adjon felhatalmazást. A pénzügyminisztérium a kibocsátó intézetek tudomására juttatta, hogy megfelelő feltételek mellett engedélyt kaphatnak zálogleveleik­nek külföldi plasszirozására. A gazdasági élet szempontjából most az volna kívánatos, hogy minél na­gyobb tételű záloglevelet minél kedvezőbb feltételek mellett le­nessen külföldön elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents