Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-16 / 159. szám

4 JNFLFÍRYIDÉK. 1929. julius 14. Önkéntes árverés!! A FERENCZI-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS 1929. évi július hó végével teljesen felszámol. Ezen alkalomból a raktáron lévő összes áruk, írószerek, szépirodalmi művek, gazdasági szakművek, grammofoniemezek, kották, írógépek * és az összes, itt egyenkint fel nem sorolható áruk a kezdődő árverésen, egyenkint, vagy összesen mindei^lfogadhat^^i^n eladatnak Soha vissza nem térő alkalom Értékes áruk potomárért^^l Csak néhány napig! Péchy Ferenc századost a kórházból lakására szállították Autószakértők nyilatkozata Abból az örvendetes alkalomból, hogy a tragikus büdi autókatasztrofa alkalmával a hét bordáját tört Péchy Ferenc századost, a hosszú gyógyulási - folyamatra lakására szállitották, hogy ezt az érthetetlen eredetű balesetet még egyszer rekonstruáljuk, meginterjúvoltunk két közismert autószakortőt, akik a tényállás ismerete mellett a tragikus végű balesetet a következőkben vélik rekonstruálni: Még a baleset után is kifogástalan motor fék és kormányszerkezetnek a balesethez semmi köze nincs. Véleményünk szerint a kocsi igen lassan (legfeljebb 40 km-es óránkénti sebességgel) haladhatott amit bizonyít, hogy a 3. durch defekt folytán rövid pár méterre annak bekövetkeztétől a felborult a tiszabúdi katasztrófáról Kocsin még csak a súrlódás nyomai sem látszanak, már pedig egy sebesen haladó kocsi felborulásánál a karosszéria az érdes kövesuton össze kellett volna, hogy törjön, illetve karmolódjon. Valószínűleg a jobb első kerék kő, vagy valamely éles tárgy folytán átszakadt és dacára a lassú tempónak, a kocsi hirtelen leülvén egy helyben éles fordulatot tett, mely fordulat alatt a súrlódás foly4n a két hátsó kerék is teljesen átszakadt s a kocsi fél oldala árokban lévén, súlyánál fogva oidalra 'dőlt. Véleményünk szerint a vezető tudásának és abszolút helyén lévő idegeinek köszönhető, hogy súlyosabbá nem vált ezen amúgy is tragikus autó kirándulás. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Hol legyen a láv teherpályaudvar ? A következő levelet kaptuk: Tekintetes szerkesztő ur! A Nyirvidék hasábjain nem egy alkalommal szóba került az a közönség zsebét érzékenyen érintő sérelem, amely azáltal állott elő, — hogy a Máv. jelenlegi külső teheráru rakodóhelyéről csak hoszszas kerülővel lehet beszállítani az árut. A láthatatlan adószedő elnevezés fogalommá vált-Nyíregyházán s a sérelem megszűnését egyedül az uj teherpályaudvar felépítésétől lehet várni. Nagyon jól tudom, hogy a teherpályaudvar megépítése nem történik meg a legközelebbi jövőben, de azt hiszem, szolgálatot teszek az ügynek, ha a város érdekeire való tekintettel is arra a gondolatra irányítom a figyelmet, hogy hol építsék ki a Máv. teherpályaudvart ? Erről pedig azért jó még most beszélgetni, amikor még messze vagyunk a kiviteltől, mert ha készen lesz, akkor már bajos az esetleges sérelmeket reparálni. Szerény véleményem szerint a létesítendő teherpályaudvar számára a legalkalmasabb hely a vásárosnaményi vonal mentén húzódó terület rész volna, amely a Nyvkv. végállomásától a Debreceni-utig terjedő részt foglalja magába. Ha ezt a terepet figyelemre méltatjuk, lehetetlen észre nem venni, hogy három nagyszerűen kiépített köves ut vezet be innen a város szivébe. Ezek: a Debreceni-utca, a Szarvas-utca és a Deák Ferenc utca. Nincs a városnak még egy olyan külső része, amelyből ilyen könnyen 9 a legnagyobb forgalom lebonyolítására is alkalmas módon lehetne megközelíteni a város középpontját. Ha a teherpályaudvart a jelenlegi fűtőház környékén, vagy ha a mai külső vágányok kibővítésével oldják meg, a most fennálló sérelmek nem nyernek orvoslást. A forgalom számára pedig nem marad csak az az egyetlen útvonal, a Bethlen-utca. De más, sokkal fontosabb indítóok is amellett szól, hogy az általam ajánlott helyen épüljön ki a teherpályaudvar. Ez pedig az, hogy intenzív kapcsolatot lehet teremteni ezáltal a Nyvkv teherforgalmával,, ami arra való figyelemmel, hogy a vármegye egy tekintélyes részének mezőgazdasági érdekeit szolgálja, nem is egy környék lakosságának, az alvégen esetleg kifejlődő forgalomnak válik hasznára, de szerény véleményem szerint nagyobb jelentőségű gazdasági érdeket is képvisel. Ha még hozzáveszszük azt, hogy a kisvasutak révén az uj Tiszahidon át rövidesen még nagyobb terület kapcsolódik bele a forgalomba, még inkább indokolt a Máv. és Nyvkv. teherforgalmának könnyítése, ami pedig csak az általam említett módon érhető el. A kérdést felvetettem, most csak az a kérdés, hogy az érdekeltségek mit szólnak hozzá, tetszetősnek találják-e, vagy sem a tervet. Ha jobb megoldást tud valaki, álljon elő vele. Kiváló tisztelettel: « aláírás. Soronkivül kell fizetni a kisiparosoknak a közmunkákért járó összegeket 4386—2 A kereskedelemügyi minisztérium valamennyi alája rendelt szak osztályához, hivatalhoz és hatóságokhoz körrendelet/qt intézet, a mely szerint a szállítások és közmunkák után a szállítóknak és vállalkozóknak járó összegeket min denkor a legsürgősebben, hoszszadalmas, bürokratikus és minden késedelmes eljárás mellőzésével keit kiegyenlíteni. Amennyiben egyes osztályok között, vagy valamely hatósággal, esetleg a szállítóval, illetve a vállalkozóval tárgyalás volna szükséges, ugy az lehetőleg írásbeliség mellőzésével közvetlen személyes tárgyalás utján intézendő el. Az esetben, ha egyes számlákban vitás tételeket, illetve számlákat, a vitás tételek elhagyásával kell kiegyenlíteni, hogy az esetleges késedelmes fizetés a szállítóknak, illetve a vállalkozóknak anyagi kárt ne okozzon. A vitás tételek természetesen utóbb sürgősen tisztázandók. A kisiparosok járandóságait is a legsürgősebben kelt kiutalványozni, nehogy a késedelmezés a tőkeszegény kisiparosokat anyagi zavarba hozhassa.