Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-16 / 159. szám

4 JNFLFÍRYIDÉK. 1929. julius 14. „Nyíregyháza a nyíregyháziaké" cim alatt egymásutánban két cikk is látott napvilágot, melyre az összes iparosság felfigyelt és bálával adóznak azoknak, akik az utolsó órában hatalmas szószólót lettek annak a közönynek, melyben a helybeli iparosok részesülnek Szomorú tünet, hogy Nyiregyháza talán még hatványozott mértékben mutatja ki azt az altalános magyar "jelenséget, hogy mindég csak az a jó és olcsó, ami nem helybeli és ha már külföldi számításba nem jöhet, akkor is jöjjön Budapest, vagy akár inkább más vidék, csak Nyiregyháza ne, pedig ha körülnézünk és komoly mérlegelés tárgyává tesszük a dolgot, láthatjuk, hogy Nyíregyházának nemcsak a múltban volt, hanem ma is van olyan építész és iparos gárdája, kik sokkal nagyobb és kényelmesebb feladatok megoldására is hivatottak, mint amit a véres mai szűkös igénye megkíván. Hiába a nagy képzettség, gyakorlat és alkotnivágyás, ha a munkaalkalom még akkor sem adatik meg, amikor annak lehetősége meglenne és alantas munkával tengetve az életet, az ambíció is elvész,, nemhogy az egészséges tőkeképződés megindulhatna, ami a vállalkozást természetszerűen olcsóbbá teszi. Tessék csak megkérdezni egy kereskedőt, nem tudna-e olcsóbban kalkulálni, ha nem kellene kamatveszteséggel és rizikóval számolnia? A jelen helyzetben ha egy vidéki vállalkozó valamivel drá,gább, teljesen indokolt, de még igy is a város előnyét szolgálja, mert a pénz itt maraa és igy ami elvész a réven, megtérül a vámon. Az iparosság helyzete Nyíregyházán sohasem volt kedvező. A termelése szervezve sohasem volt és csak konjunktura munkákra van berendezve, ezért egy komoly ipar ki sem fejlődhetett, kivéve a vásári ipart, mely normális, bizonyos folytonosságot mutat fel. A kis és középipar hivatása az volna, hogy a magánizlésnek megfelelő iparcikket állitson elő, pártolás hiánya miatt azonban jobb iparosaink csaknem elveszették alkotó erejüket és kitűnő tehetségük dacára elfásultak és csüggedésükben más megélhetési módot keresnek, vagy elvándorolnak, kiket a nyomor még nem kötött le teljesen oda, hol az ipar több megbecsülésnek örvend. Az a kérdés, hogy a munkát helybeli vállalkozó és iparos kapja-e, nemcsak az egyesek létérdeke és nemcsak a város előnyét szolgálja, hanem igen fontos a jövő generáció szempontjából is. Nyii egyházának több középiskolája ontja a jövő generáció alapvető elemeit. Nemcsak ezen serdülő fiatalság, hanem a 'szülők is tanácstalanok, hogy milyen pályára adják gyermekeiket és dacára, hogy csak gazdasági, kereskedelmi és ipari pályáknak van jövőjük, mégis ezektől tartják távoi magukat, mert mndenki ugy itél, amint lát, ebből a látásból pedig arra következtet, hogy még a legalantasabb köztisztviselő is irigylésreméltó helyzetben van, egy szabadfoglalkozású pályán levő egyénnel szemben. Ahelyett, hogy minél többen sze retnék meg az alkotó és termelő munkát, azt látjuk, hogy még az iparosember is nagyrészt hivatalnoknak neveli gyermekét, mert az biztosabb és könnyebb megélhetésnek tekinti. Nagyban hozzájárul ehhez az a nehéz küzdelem, ami egy iparosnak osztályrészül jut, tessék csak végignézni a városon, hány komoly családos ember ténfereg a városban tétlenül, munkaalkalomra várva? JVlikor legyen munka, ha most a legnagyobb munkaidőben semmi tennivaló nincs, és most történik meg az is, hogy miután nem nagy munkáról van szó Pest nem jött számításba nem nyilvános pályázat révén a szomszédos faluban lett Nyiregyházi közmunka kiadva, csak azért, mert valamivei olcsóbb, ez pedig természetes mert kisebb á rezsije, talán tanoncokkal dolgoztatnak és nem családos munkásokkal, talán minőségileg sem számoltak olyan munkával, mint a helybéli ipar, de tegyük fel, hogy igen, akkor sem szabaa volna ennek megtörténni, mikor a helybeli ipar munka nélkül áll es a szaklapok a falukba helyezik ki a városban munkané- | kül lévő iparosokat, mert a falu ilyeneket igényel. A falun letelepedett iparos éppen ugy nem gravitálhat Nyíregyházára, mint a Nyiregyházi iparos nem gravitálhat pesti közsz állításokra, különösen pályázaton kivül felhívásra. • Több pártolást kérünk építészeinknek és iparosainknak. Ne ijesztik el a jövő generációt a termelő munkától, mert a jólképzett iparos csak emelni fogja a város és ország nivóját, és jólétét és ha jó iparosból túltermelés lenne, ezeknek nyitva áll a világ, és a külföld szívesen veszi és látja ei munkávar, hivatalnokot és ügyvédet úgysem exportálhatunk. A jó iparosalany legnagyobbrészt a vidékről kerül továbbképzés végett a fővárosba, ezert is fontos a vidéki ipar pártolása. Oláh Elek. Tokajon Vay László, gróf fogadta, Nyíregyházán a városháza előtt Enefces prelátus üdvözölte, a Sóstón Eállay Miklós dr, a Mezőgazdasági Kamara és a TTAC elnöke köszöntötte a felvidéki vendégeket (A Nyírvidék tudósítójától. ^ I Marton Gyula dr.-ral, a TTAC * főtitkárával egy pompás uj Buick. kocsin siklunk Tokaj felé szombat délután. A felvidéki kirándulók fogadására megyünk. Az országúton, mint acélsikon suhan a kocsi, két oldalt csendőrőrség váltakozik sürü egymásutánban. Tiszteletadás a messze földről látogatásra érkező testvéreknek. Tokajon több nyiregyházi várja az érkezőket. A TTAC nevében Vay László gróf, társelnök van itt Marton dr. főtitkáron és Baur György titkáron kivül. Itt vannak vitéz Mikó Bertalan, Plank Gyula dr. Bakó Pál, Groák Lajos, Kovács Sándor. Csépány Jenő, a Nyirvidék fotóriportere felvételeket készít, majd Csobai Gyula izenete érkezik hogy a kirándulók már a tokaji pincénél vannak. Odavonulunk mi is és csakhamar meleg szeretettel köszönthetjük felvidéki magyar testvéreinket, akik élén az atléta termetű Szent-Iványi József fogadja Vay László gróf üdvözletét. A tokaji pince százados titkai ihletik a kirándulókat. Kacagó aszszonyok, leányok vidámítják a komor pince csendjét. Az asszu-poharazásnál egy fiatal gömöri autós az aranyló pohárat magasra emelve mondja: ...ez a bor több nyelA Sóstón, a kioszkban, az erdőben, a strandon, a nyári kiránduló helyeken egyébről sem beszélnek, mint A SEJK HALÁLA és A HOLD LEÁNYA cimü Fox filmekről, melyet szerdán—csütörtökön mutat be az Apolló Hétfőn ZEE O Kedden A KÉTLELKCi FÉRFI Társadalmi dráma 8 felvonásban FAY COMPTON és STEVART ROMÉ a világhírű francia művészpárral a főszerepben kisérő burleszk műsor Szerdán Csütörtökön CHARLES FARREL FüZIL A SEJK HALÁLA Egy romantikus szerelem története 8 felvonásban DOLORES DEL RIO A HOLD LEÁNYA Exotikus filmregény 8 felv. Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 9 órakor ven beszél... A pince megtekintése után megindul a szines autókaraván. Marton Gyula dr. kocsijában beül hozzánk Buchala dr., a Bémac titkára, akinek kiváló része van a tura megrendezésében. — Háromszögű zöld jeivényt kapunk tőle, a »szíovenszkói magyar gazdák autókirándulásá«-nak emlékeként. Az autókon pedig arannyal szegett, zöld zászlócskák lengenek, a zászló kon arany búzakalász és piros pipacs... A Nyíregyházára vonuló autósorban 13 szlovenszkói kocsi vesz részt ötvennyolc felvidéki utassal. Két kocsi útközben megsérült és elmaradt, míg javítják. A felvidékiek közül nincsenek itt a kassaiak, akik nem kaptak a hidasnémeti affér miatt taxist. Várnay dr., a Magyar Párt titkára is vonaton jön a csapat után. A városban megihletően szép fogadtatás várja a hevonulókat. A városháza előtt felvonul a városszine-java. Könnyes szem mindenütt. A testvérek vannak itt. Csupán gazdasági kirándulás, autótura az Alföldre, semmi politika, de a vér, a meleg vér közössége, ezer és ezer láthatatlan szál, amely a lelkeket szövi, vonja, megértik a I melegséget a találkozásban, aköny nyek csillogását a szemben, amikor Énekes prelátus üdvözlő szavai elhangzanak és Szent-Ivány dr. néhány szóval megköszöni az impozáns fogadtatást. Kállay dr. főispán, Mikecz István alispán Bencs Kálmán dr. polgármester fogadják ezután a vendégeket, akik a Hősök Szobrának megtekintése után a Sóstóra mennek, ahol a Nőegylet nevében Bencs Kálmán né elnök gyönyörű csokrot nyújt át Szent-lvány Józsefnek. Megfrissitő fürdés, csolnakázás a tavon, azután pompás vacsora, természetesen minden politikai vonatkozás nélkül. Kállay Miklós dr. fejtegeti a gazdasági és autókirándulás kulturális jelentőségét, SzentIványi József dr. átnyújtotta a TTAC elnökének a felvidéki túrások zöld selyem zászlaját, Énekes János prelátus nagy lelkesedést keltően bejelenti, hogy a felvidékiek vezetője nagyobb összeget gyűjtött az Általános Nőegylet és a Misszió Társulat javára. Törköly József szenátor mond még beszédet, kiemelve az alföldi ut közgazdasági vonatkozásait, azután újra autóra ül a kirándulótársaság és Marton Gyula dr. főtitkár kalauzolása mellett a Szarvasutcán át sietnek az éj sötétjében ragyogó kocsik Debrecen felé. Az autósok elismeréssel nyilatkoztak a csendőrség és rendőrség embereinek irányító magatartásáról, amelynek az ut egész vonalán nagy hasznát vették. Nyíregyházán is minden fordulónál ott állt a rendőrőrszem és a késő éjszakában is megvillant fehér keztyüje, amint mutatta az autóknak az utat. A kirándulás minden vonatkozásában jól sikerült, dicséri Nyiregyháza vendéglátásának magyar szépségét. fi debreceni egyetem rectorának köszönő levele A debreceni Tisza István Tudományegyetem internátusban Nyiregyháza város hat helyet biztosított Szabolcsvármegye szegénysorsú eminens diákjai részére. A Tudományegyetem rectora meleghangú levelet irt a városi tanácsnak, amelyben a magyar kultura nevében köszönetét fejezi ki. A tegnapi képviselőtestületi ülésen olvasta fel a köszönő iratot Tóth László főjegyzőhelyettes általános tetszés mellett.