Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-16 / 159. szám

1929. julius 16. KP jAíRYIDÉK. 3 A hunok se nem magyarok, se nem székelyek Irta: Cserép József dr. II. A 7 Atlas-leány közül legnevezetesebb volt Mária, mint magva, középpontja a hatalmas birodalommá nőtt Atlantisnak, melynek Mene, Mennu, Uran, Aetheria, Aegis stb. nevei mind a mi Meny és Ég szavunk másai. Lakói részint fénylőbőrü és göndörhaju aethiopok voltak, részint halványbőrszinü szikanok vagy szigynnák. Mintegy 7 és egynegyedezer évvel ezelőtt az Atlaszi-oceán képződése őket is mind idébb szoritotta már. A Szajna és Rajna közt az ő telepeseik a belgák és a sequnaok (szikanok), akikről a Szajna eredeti Sicanas, Sequana neve származott; úgyszintén lejjebb a venetek, a nyugatfranciaországi Vendome őslakói. Ennek az atlantiszi ión-pelaszg vándorlásnak utja szintén Észak-Afrikán át Egyiptomban van ugyan világosabban megjelölve, de Európa derekán keresztül is, a sármaták területein át, tartózkodva az északi tájak idegen s ellenséges szkytha népeinek megközelítésétől. Közülük való aethiopok alapítása volt Media szomszédságában Elam, Memnon országa, mely Aethiopia néven is előfordul. Igen nagy csoportjaik állapodtak meg Egyiptomban, Kisázsiában és Görögországban, melynek Graecia nev eis tőlük eredt, a »gr-aia<< (meny-kert) népétől, mely az ókori hagyomány szerint a legszebb és legkiválóbb emberfaj. Ök a Kankazus-vidék legrégibbnek ismert telepeseik. Ezen u. n. titán-fajbói legközelebbről a paionok vagy (latin és olasz Íróknál) pannonok érdekeinek bennünket. Legrégibb: Orestia, majd Pelagonia és Paionia néven emiitett országuk felső és közép Görögországban volt (Thessalia, Boeotia) azután a moreai Eliss-ben: innen telepedtek át még a trójai háború előtt a Balkánra, az al-Duna déli részébe, a Vardar-folyó mellékeire, Emathion rokon népe mellé, amelyik ugyanazon időtájt költözött fel Egyiptomból az Isterhez s alapította Emathiát; a »nagy szőlész« Maron népe ellenben, a cikonok, a cigányok egyiptomi ága, Thrákiában telepedtek le — valószínűleg a myzokkal vagyis meronokkal együtt a Kr. e. 1232. évben. Ezekről lett Thrákiának azontúl Moesia is a neve. Még a trójai háború előtt a cheta-geta (hetita) szkytha-faj elől a Balkánra gyűlt rokonnépek közül az őstelepes thrákok és a myzok ibérek, ellenben a paionok, matyók és cikonok »szikan« pelaszgok. A thrák nevet azontúl használják az ókori irók a getákra is, akiket latin irók dákoknak neveznek. De a régi és uj thrákok között nagy különbség volt, amit a következő adatokból világosan látszik. Az igazi thrákok, az u. n. rnyzok vagy meronok, nyugodt, istenfélő, jámbor emberek voltak; tartózkodtak táplálkozásukban minden élőtői, tehát barmoktól is; tejjel, sajttai s mézzel éltek; már Homer tejevőknek s híres lófejőknek jellemzi őket. Abiói (abiajapü) nevük is volt, mivel nőtlen életmódot folytattak, vagyis a többférjüség (polyandria) jellemezte amazon-szervezet (matiiarchatus gynaekokratia) divott náluk. Ezért is — olvassuk tovább róluk pénzre nincs szükségük; mértékletes életet folytatnak s ők a legigazságosabb emberek. Ellenben az oij thrákokat , a gétákat igy jellemzi Menander: »A thrákok egyáltalán, de mindannyiuk közt mi geták — mert magamat is tőlük számazottnak vallom — nem igen vagyunk mérsékletesek. Közülünk ugyanis senki sem vesz kevesebbet 10—11 feleségnél; némelyikünk 12. is vagy többet. Akinek csak 4—5 felesége van, azt szegénynek, szerencsétlennek és »nőtlen«-nek mondjuk.« Ebből megfejtődik a myzok »Messapü« (myz nőtlenek) s a paionok vagy pelaszgok »Menapü« (menny vagy uráni nőtlenek) neve, mint olyanoké, akik a voltak. A géták tehát már szkythák voltak, akiket többnejűség (polygageták felfogása szerint »nőtlenek« miai jellemzett; nem érték be tejfélévei, hanem vad, nomád életmódot folytattak s nemcsak állat, hanem emberhúst is ettek. És nemcsak a myzok különböztek élet mód és szokásoE dolgában a szky-i tháktól, hanem a sármaták is, akiknek a myzokéval való egyezését kiemeli a hagyomány; összetévesztésük onnan származott, hogy a sármaták közelébe került szkythák amazok nevét kapták, mint Plinius írja, s csupán az emberek nem járta legészakibb vidékek szkytháinak maradt meg a szkytha nevük. A médokat, sármatákat meg a myzokat világosan elkülöníti az ókori hagyomány a szkytháktól. 4405-2 Férfiak örök ifjúsága biztosítva! 80 fillér postabélyeg ellenében dlakréten kapja egy szenz. találmány szakorvosi fényes''eredméoyéért^cégem teljeS ga^ilCÍát nyiljt ! Keleti J. 0/vossebészeti műszergyár Budapest, Petőfi S.-ntca 17. sz. Alap. 1878 Tíz olasz, két finn, egy észt, öt lengyel egyetemi hallgató volt a Nyári-Egyetem kirándulói között Nyíregyházán Szombaton délelőtt nyolcvan tagból álló kiránduló társaság érkezett Nyíregyházára. A kirándulókat, akik a Debreceni Nyári Egyetem hallgatói, Milleker Rezső "Tr. egyetemi tanár vezette és a város nevében dr. Gönczy József h. kulturtanácsnok üdvözölte. — A magyar egyetemi hallgatók között' tíz olasz, két finn, egy észt, öt lengyel, több bulgár és német diák érkezett városunkba. A kirándulók megtekintették a Jósa Muzeumot, ahol Kiss Lajos igazgató nyújtott érdekes információkat, maja kivonultak a Sulyán-bokorba, ahoi a tanyai gazdálkodást megtekintették. Ebédre a Sóstóra mentek ki a Nyári Egyetem hallgatói. Itt időztek a késő délutáni órákig. A kirándulás jobban sikerült volna, ha a debreceniek idejében tudatják érkezésöket. Minthogy azonban péntek délig sem volt bizonyos, hogy mikor jönnek, a tanyán nem vendégelhette meg őket senki. Egyébként a kirándulás jól sikerült, Nyíregyháza megnyerte a külföldi egyetemi hallgatók tetszését. Szepességi és tátrai riportok A dobsinai jégbarlang A »Nyírvidék« munkatársától. 3 XVI. Kirándulás a jégbarlanghoz. A kongresszus befejezése után külön csoportok verődtek össze egy-egy közeli v^gy távoli kirándulásra. Hefty Andor titkár volt ezeken a tanácsadó. Mi egy kisebb társasággal Dobsinára tartottunk a vílághirü jégbarlang megtekintésére. Poprádról mindennap délelőtt 9 órakor indul az autóbusz Dobsinára. Útközben a kiesVirágvöígy-fürdőt, a dobsinai "jégbarlangot és a képeken sokszor látott sztracenai szorost érinti. A jégbarlangi megállóhelynél szálloda. Körül park szökőkúttal. A tulajdonos ép renováltat. Készül a szezonra. Nemrégóta bérli Dobsina városától 80 ezer cseh korona bérért. Nem is sok, mert hihetetlen forgalmat bonyolít le. Legtöbben magyarok látogatják, de tavaly még §ngof vendége is volt. Erre tekintettef a jégbarlangi vezetőnek a mesét angolul" is be kellett magolni. A tulajdonos adja a jegyet 11 cseh korona. Ez már elég drága. Azt hiszem a város csak 1 koronát engedélyezett, és. a másik egyest ő húzta a nyomtatott egyes mellé. Nem vitatkoztam vele, mert magyarul tudott. Egy félóráig tart gyönyörű erdőben, fenyvesek között a barlang szájáig az ut. Útközben kis fapadok. NéhoX" egyegy kis hegyi paták zug. Fent a bejárat előtt faház. Televésve nevekkel. "A plafon is sűrűn berajzolva. összeforrott szk'ek átlőtt nyíllal, kis versikék, az elragadtatás szavai mennyi mesét is rejtegethetnek. Le a völgybe gyönyörű | kilátás. A vezető mesébe kezd magasságokról és mélységekről. Szinte zavarta az elénk táruló felséges képet. A dobsinai jégbarlang talán a világ legszebb jégbarlangja. Felfedezőjének Ruffinyi Jenő bányamérnöknek nevét kis márványtábla őrzi a bejáratnál, ki véletlenül akadt a barlang szájára 1870. julius 15-én. Dobsina városában volt érzék a talált természeti ritkasáságot értékesíteni, feltárta a nagy termet, majd később a kicsit. Villannyal lépcsőkkel látták ei, hogy járható legyen. A barlang egyik fala mészkő. A jégtömböket csillogó pelyhek fedik a felső részeken. Ezek nyáron ragyogó fényben csillognak, mig télire — itt melegebb lévén, mint kint — elolvadnak. Most különösen szépek yoltak az abnormis tét miatt, mert az sokáig tartott és sok felszálló pára keletkezett. A barlangnak a kinti levegővel nincs kapcsolata. A nagyteremben a természet szeszélyességből épített oltárt, hogy eléjárulhassanak a természet imádói. Finommivü csipkefüggöny húzódik egy mélyedés fölött, mintha el akarná takarni a mögöt t e elrejtőzködött jégtündéreket és jégvirágokat. Lassanként rétegződtek a különféle jégcsodák. 67 méterig lehet leszállani a 132 lépcsőn. E mélységtől "kriptaszerü ujabb üreg tátong. Itt következik a pokol. ., Égy késmérki természetrajztanár egy pár év előtt rajongásból született bátorsággal szállott le a barlang ismeretlen poklába, hogy ujabb kincsekjet hozzon fel a te. mészettudomány tárházába. Derekára erősített kötelekkel" szállott le a mélységbe. Kb. még 120 métert mászhatott lefelé, mikor megadta a jelt a visszahuzásra. Ott szerinte ujabb nagy termek vannak. Felfedezése után a város szak képzett mérnököket fogadott, hogy állapítsák meg a valót. Tényleg ujabb termek rejtőznek még az ismeretlenség homályában a pokol 120 méterén aluí is, de ezeket nem tanácsolják megbolygatni. Itt már valószínű cseppkőbaríangok vannak, Ilyen pedig sok is ismeretes és ezek miatt kár volna kitenni a csodás jégbarlangot az elmúlás veszedelmének, mert összeköttetésbe kerülhetne a kinti levegővel. Nagyon sok időt töltöttünk fent a hegyen és igy már nem volt időnk a sztracenai sziklakaput is felkeresni, amit az egész társaság szive mélyéből sajnált. Délután 4re már újra Poprádon voltunk. * XVII. Kirándulás a Dunajec áttöréséhez. Az egész tátrai tartózkodásom alatt mást nem hallottunk a kongresszus elnökétől kezdve a szálló portásáig, ha érdeklődtünk a kirán dulásra érdemes helyek után, mint azt, hogy legszebb a Dunajec áttörése. Mintha összebeszéltek volna. "Nem találtak szavakat a hely költői szépségének ecsetelésére. Pompás! Festői! Elragadó! Az egész Felvidék legszebb pontja! Oly 1 gyönyörűnek festették le, hogy végre elhatároztuk, hogy meghosszabbítjuk egy nappal 'tátrai kirándulásunkat. A temesvári kolléga is — bár fontos dolgai hazahívták — felesége nógatására belenyugodott az egynapi túrába. Az ut a Dunajéczhez. A Kárpátegyesület kis autóján indultunk útnak Késmárkról, ahová autóbusszal jöttünk nagyobbszámu orvostársasággal, kik Hefty tanár vezetése alatt a szepesi városokat mentek megnézni. Ragyógó napsütéses időben kezdődött utunk. Az első nagyobb hely Szepes-Béla volt. A régi szepesi város a nagybeteg benyomását kelti. Nincs ereje felkelni. Néhány tót lézeng a piacon. Az emlékoszlop itt is a régi szép világ emlékét hirdeti. A harangtorony némán figyel és bizonyára megvetés sel siklik el tekintete a sivár képen. Hej a régi jó idők! Magyar és lengyei urak itt ölelkeztek össze a hajnali órákban hosszú, víg mulatozás után, hogy Isten tudja hányadszor pecsételjék meg a magyar-lengyet barátságot. Kurucok és labancok ide szöktek be a harcin fáradtság keserveit leöblíteni. A regényekből ismert Boleszlávok és Micziszlávok innen indultak alföi di túráikra, hogy a bánatos és hazátlan bujdosó forradalmár lengyei szerepében végigházalják a vendégszerető magyar kúriákat. Csendes itt ma minden. Néha vetődik csak errefelé egy-egy lengyel turista és vendégszeretetre aszerint nyílik fei a tót házak ajtaja, menynyi a zloty. A szepes-bélai dohánygyár ma is működik. Karcsú cigaretták füstjét eregetve sokan képzelik hozzá az egyiptomi piramisokat. A Papp-Ragány házhelyen barakkház épül A képviselőtestület pénteki ülésén egyhangúlag elfogadták a szak osztályok javaslatát, hogy a Papp Ragány-féle házhelyén ideiglenesen egy barakkszerü, földszintes kilenc üzlettél rendelkező házat építsenek. A ház építési költsége összesen 20 ezer pengő. Az építkezési versenytárgyalást a város már a jövő hét folyamán kiirja.