Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-27 / 144. szám

1 JSÍVÍRYIDÉK. 1929. junius 27. Nyíregyháza nagybérlői küldöttségben kértek fizetési halasztást a várostól A mindent elpusztító fagybárra hivatkoznak a császár szállásiak. — á városnak pénz kell. A demars és az optánsügy Hetek óta turbálják a közvéle­ményt a kisantant-államok lehetet­len demarsukkal. Hajánál fogva elő rántott ürügy alatt kötöttek bele Bethlen Ist.vánnak a hősök emlé­kének leleplezése alkalmával mon­dott beszédébe, melyet még a kis­antant eddigi főprotektorai, a fran­cia lapok is teljesen korrektnek és szabatosnak nyilvánítottak. — Olyannak, amely sem háborús haj­landóságot, sem más erőszakos cse­lekménnyel való fenyegetést nem tartalmaz, csak pusztán azt az óhajtását a magyarságnak, hogy visszakívánja a régi Magyarország határait. Most aztán kiviláglott, hogy ennek az erőszakos demars­hajszának mi volt a voltaképeni célja. Semmi egyéb, minthogy kel­lő hangulatot teremtsenek kisan­tanték Magyarország ellen az op­tánsügy tárgyalásának holtpontra­jutására. Erre kellett az izgalmas hü-hó, mert ugy a csehek, mint a jugoszlávok sajátságosképen előre tudták, hogy a Bécsben folyó tár­gyalásoknak meg kell hiusolniok. A puska azonban minden való­színűség szerint visszafelé fog el­sülni. Az összes európai lapok — ezek között legelsősorban a fran­cia külügyi politika céljait szol­gáló Temps, — napirendre tértek a demars felett, ami azt jelenti, hogy akaratuk ellenére^ sőt azzal ellenkezően kedvező hangulat ke­letkezett az indokolatlanul megtá­madott Magyarországgal szemben. Ennek a hangulatnak hatása alatt robbant ki a hir, hogy a bécsi tárgyalások eredménytelenül feje­ződtek be s az esemény glosszálá­•sából egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az eurqpai közvélemény nem osztja azt a hiedelmet, mintha ez Magyarország hibájából követke­zett volna be. A tárgyalások meghiúsulása nem ér minket váratlanul, mert hisz a magyar közvélemény hosz­szu évek óta tisztában van azzal, hogy aligha fog megegyezhetni Ro mániával, amelyben édes-kevés hajlandóság van arra, hogy a tria­noni szerződésben a mi javunkra foglalt kötelezettségeit teljesítse. Minden egyes tárgyalás után újra és íjjra bebizonyította ezt s ná­lunk senkisem ül fel azoknak a stereotyp nyilatkozatoknak, me­lyekkel román részről a megegye­zésre való hajlandóságot akarnák elhitetni. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ők csak kapni szeretnek, de a legridegebben elzárkóznak mi­helyt valamit adni, vagy teljesíte­niük kelf. Mindazonáltal külügyi kormányunk minden pesszimizmu­sunk ellenére is megadja a mód­ját annak, hogy valamelyes meg­egyezés sarjadzék ki az évek hosz­szu sora óta húzódó tárgyalások­ból. Nem zárkózik el tehát attól, hogy ha ezidőszerint nem is jött létre megegyezés, ne kezdjen uj tárgyalásokat, amennyiben a Nép­szövetségnek az volna az állás­pontja, ami előrelátható. Eladck a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, lürdő­szobás, egy két szobás és egy udvari lakásból. Nagy telekkel. Külön telek a Báthory-utcára Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9. szám alatt. 1947—? ' (A »Nyirvidék« tudósítójától.) •Nyíregyháza város súlyos pénz­ügyi helyzetében a májusi és az őszi bérektől remélt némi enyhü­lést. Most a fagykár ezt a re­ménységet is semmivé tette. A bérlők fizetési halasztást kértek. Először az volt a kívánságuk, hogy a bért aratás után fizethes­sék. A fagy következtében a csá­szárszállási bérlők kiszántották az őszi vetést, a búzát, rozsot. — Zabot vetettek helyébe, de most a gyenge zabtermésre nem kap­nap zöldhitelt sem. Mindössze 14 pengőt kínálnak holdanként. Ilyen árak mellett a bérlők nem tudják teljesíteni vállalt köteles­ségüket a várossal szemben. — Tegnap délelőtt a bérlők kül­döttségben járultak Benes Kál­mán .dr. polgármester elé és kér­ték, hogy adjon a város nekik további fizetési halasztást. A pol­gármqpter kijelentette, hogy a vá­ros súlyos helyzetében nem tehe­ti meg, hogy még tovább nélkü­lözze a költségvetésben olyan je­lentős tételekkel szereplő nagybér­leti jövedelmeket. A városnak nagy fizetési kötelezettségei van­nak kötött időre. Ezek a fizetési kötelezettségek nem egyszer száz­ezrekre rugó kiadást jelentenek és nagy nehézségek elé állítják a vá­ros pénzügyi adminisztrálását. — A bérlők kérelmükről a kö­vetkezőket mondották munkatár­sunknak. A fagy seholsem pusz­tított olyan rombolással, mint Császárszálláson, ahol mindent ki kellett szántani és ahol ma a bérlők helyzete katasztrofális. — Mert ha a holdanként felvehető 14 pengővel a holdanként fize­tendő bér 40—50 pengőjét helyez­zük szembe, kitűnik, hogy a bér­lők kérelme indokolt. Valóban indokolt a fizetési ha­lasztási kérelem, de indokolt a város álláspontja is, mert Nyiregy. háza költségvetésének nem sza« bad összeroppannia semmiféle ka­tasztrófa súlya alatt. részt vesz tulajdonát képező érté­kes iparcikkeivel, és legutóbb a Kiosz tagok feleségei és leányai is külön teremben kívánnak résztven­ni, hogy bemutassák kézimunkái­kat és háziipari készítményeiket). Ennek megbeszélésére kéri,k a Kiosz asszonyainak és az érdeklő­dőknek megjelenését csütörtök dél­után 6 órára a Kiosz székházába. Aki részt óhajt venni, feltétlenül jelenjen meg e' megbeszélésen. Egy nyíregyházi gimnazista leány riportja tanulmányi kirándulásáról A következő sorokat kaptuk: A nyíregyházi leánygimnázium VII. osztálya, miután íz egészség­tan anyagát befejezte, elhatározta, hogy nemcsak elméletileg, de gya­korlatilag is tapasztalatokat sze­rez. Egy reggel osztálytársnőnk az­zal szalad be az ajtón: — »Gye­rekek megyünk a tejcsarnokba!« Megtudta ugyanis, hogy a köz­ponti tejüzemben, tanárnőnknek Dr. Kovács Lászlónénak a beje­lentésére már mindent elkészítet­tek fogadtatásunkra. Volt nagy öröm!! Szinte tánclépésben követ­tük az üzemvezető urat, aki na­gyon szívélyes módon kalauzolt végig a helyiségeken, pontosan el­magyarázva mindent, Szakértő ke­zelők vizsgálták meg a tej jósá­gát. Érdeklődéssel néztük a pas­teurizálást, a tejfel leválasztását, majd a vajkészitő helyiséget te­kintettük meg a nagy köpülővel. Keresztül mentünk a sajtérlelő helyiségen, ahol a polcokról kis tojásformáju sajtok mosolyogtak ránk. Csodálkozva szemléltük; a la­boratóriumi helyiséget, ahol a tej hamisítását igyekeznek felülvizs­gálni. Végül bevezettek .bennünket az irodába, hogy meg is ízleljük amit láttunk. Finom lehütött pas­teurizált tejjel kínáltak meg s eb­ből akár két pohárral is ihattunk. Ezután megköszönve a szives fo­gadtatást, kellemes óra em­lékévei tértünk vissza az iskolába s nagy örömünkre már csak a la­tin óra másik felére érkeztünk. A következő órán az egyik nyír­egyházi péküzemet tekintettük meg. Tágas, modernül berendezett helyiséget találtunk. Maga a tu­lajdonos mutatta be a legnagyobb készséggel, hogy dagasztják gép­pel a "kenyeret s egy különös gép hogyan göngyölíti szép formás kif livé az ellapitott tésztadarabokat. Csak azt sajnáltuk, hogy nem mindjárt sülve került ki. Megnéz­tük a szép, tiszta szakajtókat s a tűztől vörösen világító kemen­céket. Éppen indulni akartunk, mi­dőn két hatalmas tálcán. kiflikkel megjelent a néni. Ez mindjárt nagy derültséget okozott. Vidá­man telepedtünk le a verandán s igyekeztünk a szövés felszólítás­nak eleget tenni: »Kettőnél ke­vesebbet senki se egyen.« Többen még egy harmadikkal is megtol­dották, de nem csoda, hiszen csak ugy kináltatta magát az izes kifli, melynek" jóságáról most is tanúsá­got teszünk. Már régen óhajtottuk tudni a fagylaltkészítés titkát. No meg a fagylaltgépre is kíváncsiak voltunk Szeretett osztályfőnökünk Amb­rózy Géza el is vitt bennünket egy cukrászdába, amelynek tulajdono­sa készséggel magyarázta ei a fagylaltkészítést, majd megindítot­ták a gépet, mely pár perc alatt meg is fagyasztotta a sós jég kö­zött a masszát. De felvilágosított arról is, hogy nemcsak géppel, de bármikor készíthetjük házilag is. Ezután a konyhát néztük meg, ahol a legelső érdekesség az volt, A KIOSZ angnsztnsi kiállítása iránt nagy az érdeklődés A nőtagok is részt vesznek a kiállításon (A Nyirvidék tudósítójától.) A Kiosz augusztusi kiállítása iránt hatalmas érdeklődés nyilvá­nul meg. A nyíregyházi társada­lom minden rétege magáévá tette a gondolatot, amely a magyar ipa­ri cikkek nagy demonstrációja lesz, szemben a külföldi ipar produktu­maival. A cél az, hogy a vásárló kö­zönség ne csak az irás és a szó propagandáján keresztül győződjön meg a magyar ipari cikkek első­rangú minőségéről, hanem a ki­állitáson bemutatott munkák önma guk hirdessék, hogy nincsen szük­ségünk külföldi behozatalra, mert a magyar kézműipar mindenben megállja a versenyt a külföldi áru­val. Ezen a kiállításon különböző e­gyesületek, sőt maga a város is Minden hangos fiimnél jobban be ;zél DOLORES DEL RIO grandiózus filmje TANJA A MOSZKVAI TÁNCOSNŐ és A FEHÉR ÉJSZAKÁK Szombaton és vasárnap az Apollóban Szerdán Csütörtökön Szigorúan csak felnőtteknek! AZ ÁLARCOS VÉNUSZ (MEZTELEN TÁNCOSNŐ) Alexander E. Esway világhírű regénye 9 fejezetben. Rendezte: Wilhelm Thiele, W. GA.IDAROV és DITA PARLO a főszerepekben és az „UFA" kis érő műsor • Pénteken Szombaton TANJA A MOSZKVAI TÁNCOSNŐ Egy orosz herseg és egy táncosnő szerelmi regénye 9 felvonásban Michail nagyherceg .... Charles Farrel Tanja a táncosnő .... Doloros Del Rio FEHÉR ÉJSZAKÁK Látványos és izgalmas történet az örök jég országában 6 felvonásban Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents