Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-19 / 137. szám

1 J^TÍRYIDÉK. Anyák, apák védekezzetek! A világ minden nyelvének szókincsei között sem találni megfelelő szót annak a rémmesének lebecsmérlésére, amely Nyíregyházán végigszáguldott s amely a legaljasabb elme kitalálása folytán keletkezett romlotflelkü hazugnak a száján először kifröcscsent! Emberek között terjedt a rémmese és adták szájról-szájra, mind többet és rémesebbet hozzáfűzve, mignem a züllött fantázia, az erkölcstelenségben kéjelegni vágyván, különféle nevü, ártatlan, hófehér lelkű lányok neveit is bedobta a szószátyárkodó pletykába, hogy szaddista vágyát, züllött lelkét kielégítse. És akik vették a hirt és továbbadták, szintén nagy bűnt követtek el. Bűnt követtek el azokkai és azoknak családjaival szemben, kiknek neveit emlegették a rémmesével kapcsolatban. De bünt követtek el önmagukkal szemben is, mert sohasem tudhatják, hogy hasonló mese, vagy még a most közszájon forgott is, nem-e vonta belé tulajdon leányukat, nem-é igyekezett bemocskolni azoknak hófehér, tiszta, ártatlan lelkét, makulátlan tiszta becsületét, kristályosan átlátszó múltját, jelenét és jövőjét, melyért minden tisztességes, becsületes^ gyermekét szerető magyar asszonyi lélekkel megáldott jó anya, féltve, reszketve őrködik. Nem-e vádlottak padjára való és börtönt érdemel az, aki a lélekgyilkosságnak ezt a páratlan nemét választotta ki, züllött, romlott, vakondokian alattomos és aljas, szadista vágyainak kielégítésére? Mit érdemel az mást, aki az ilyen mesét hirdette és továbbadta, mint a vádlottak padfán való számonkérést és ezután bűnös lelkének a börtönben, a fogságba!! való megfürösztését, hogy soha többé hasonló merényletet embertársai ellen el ne kövessen és folyton ráemlékezzék utálatos cselekedete bünhődésére?! És vájjon mit érdemelhetnek azok, akik hallván a rémmesét, nem siettek a meghurcoltak védelmére, nem figyelmeztették azokat, akiknek ártatlan leányait meg hurcolták, hanem a hisztériának karjaiba átengedvén magukat, úsztak a szennyes árral és adták tovább a mesét, elbeszélték családjaik körében? Vájjon, ha ugy magukba szállanak és ha van lelkük, azt megkérdezik, s ha az még képes erkölcsös választ adni, vájjon ettől a még romlatlan lelkűktől kaphatnának-e más választ, mint azt, hogy azt, aki nekik a mesét elmondta, figyelmeztetniük kell a hirterjesztő felelősségére és nyomban elmondani a hirt annak, akit az elsősorban érdekel, a megrágalmazott leány szüleinek, hogy azok kellőleg védekezhessenek és a bűnösöket a vádlottak padjára hurcolják, világ szégyenére, büntetésük elnyerésére! Nyilatkozott az egyik tantestület. Kijelenti, hogy a legjobb magaviseletű és a legjobb erkölcsű leányt érte a kegyetlen rágalom, amelyre semmiképen sem szolgált rá, mert tiszta lelke makulátlan fényben ragyogott mindig ugy az iskolán belül, mint azon kivül. De vájjon azokról, akiknek nevei szintén szájról-szájra jártak és akiknek hozzátartozóinak füléhez nem kerülhetett el a hir, — mert a rémhírterjesztők az első ujsághiradásra odúikba visszavonultak és most már a tagadásnál, a tett lehazudozásánál egyebet nem tudnak tenni, — tehát ezekről az ártatlanul szenvedettekről ki fog számotkérni a rágalmazóktól? Vagy erre a feledésnek fátyla egyszerűen reáborul és igy nyernek amnesztiát a züllött bűnösök ? A jó érzés, a jó erkölcs, a tiszta lélek azt vámá, hogy most, amikor kitűnt már régen, de a jóérzésüek amúgy is, a saját lelkük sugallatából tudhatták, hogy a rémhír csak szadista elme és vér termeivénye, mondom, ezek után azt várná az ember, hogy mindenki, aki hallotta a rémmesét és aki 'tudja, hogy ártatlan lélek áldozata a mesének, hogy akkor ezek a romlatlan lelkek sorra tájékoztathatnák a hatóságot a rémhirterjesztőkról, azok kilétéről. Sajnos »ilyen« barátot keveset lehet találni! Anyák!! Apák! Akik féltve őrzött kincseteken, a ti angyali lelkű lányaitokon olyan aggódva őrködtök: vigyázzatok! Nagyon vi- J gyázzatok! * Jól mondta az egyik leányiskola igazgatója, Olyan ez a nyavalya, mint a gomba, amely elszívja a nedveket és útjában pusztít. Az eleje elsorvad, a folytatása tovább él és pusztít, kíméletlenül. Ma az egyik ártatlanságot, holnap a másikat, azután többeket vesz csápjaira, hogy kiszívja ártatlan lelkének legféltetebb kincsét! Itt kímélet nem lehet! A lélekgyilkosokat ki kell közösiteni a társadalom tisztességes elemei közül, hogy ne mételyezzenek! Rendőrkézre a bűnösökkel! Aki nevek említésével hallotta a rémmesét, közölje a hirterjesztő nevét a rendőrséggel. Ebben a purifikáló munkában részt kell vennie minden anyának és apának, ha nem akarja, hogy ma még féltett csöppségét, ha felnő, hasonló rágalom érje! Anyák! Apák! Védjétek drága kincseiteket!! (-s.) 1929. junius 19. imhoih Mindenütt kapható I tanatli Tejszfiwfkiuatl KSzpoM) BatmpMt, Harthjr Mik.ó».l lllfltl. ban, ahol megőrzik, ápolják, gondozzák a könyvet, ahonnan bármikor visszakaphatják a kijelölt örökösök, rokonok, akiknek a könyveket szánták. A közkönyvtár növelése érdekében minden könyv egy egy tégla a közművelődés házában, abban a láthatatlan templomban, amelyet a magyar kultura szolgálatára emel a magyar városok közönsége. A KIOSZ antóbnszkirándniása Sárospatakra és Erdőbényére (A »Nyirvidék« tudósítójától) A KlOSz helyi csoportja vasár nap jól sikerült autóbuszkirándulást rendezett Sárospatakra és Erdőbénye gyógyfürdőre. Reggel fél 7 órakor indult el a ioo főnyi kiránduló csoport 4 hatalmas autóbuszon és több autón, a KIOSz Bocskai-utcai székháza elől, s egynegyed 10 órára minden baj nélkül megérkeztek Sárospatakra. Itt a kollégium udvarán Urbán Endre tanár tartott előadást az ősi épületekről és annak alapitóiról, majd a ritkaságokban gazdag könyvtárat tekintettek meg, ahol Darányi szénior ismertette a könyvtár gazdag anyagát, és történetét. Ezután a jelenleg Windischgraetz Lajos herceg tulajdonában lévő Rákóczi-kastélyba mentek Marcélly Kornél tanár kalauzolása mellett, amelynek ezeréves »Vörös tornyá«-ban Marcélly tanár vonzó előadást tartott a kas tély történetéről, a Vesselényi-féle »sub rosa« összeesküvésről, a kazamatákkal kapcsolatos legendákról és Sárospatak vidékének geológiai alakulásáról. A kirándulók megtekintették azt a szobát, mely ben árpádházi Szent Erzsébet született, s amely jelenleg a kastély kápolnája. Az emeleti lovagterem 3 méter vastagságú falai és hatalmas boltivei s a torony tetejéről való festői kilátás őszinte csodálkozást keltettek. Valóban elismerés illeti a KIOSz vezetőségét s elsősorban Ozory István rendőrtanácsost, hogy lehetővé tet ték ezt a tanulságos kirándulást. Ezután 11 órakor ismét autóbuszokra ült a társaság s egy óra múlva már a bényei erdő hüs tisztásain vertek tanyát. Itt megebédeltek, majd egész délután szórakoztak a legvidámabb hangulatban, este 8 óráig, amikor hazafelé indultak. Kár, hogy az egyik autóbusz motorjának defektje és az ebből eredő súlytöbblet miatt egy másik autóbusz hátsó tengelycsapágytörése a kirándulók egy részének hazatérését késleltette s ezzel sokaknak bosszúságot okoztak. De a szépen eltöltött nap emléke bizonyára feledtetni fogja ezt a muló kellemetlenséget, amelyet a jövőben nagyobb körültekintéssel bizonyára ki is fognak küszöbölni. !llll!!l!llllllllllllllllllllllll!lllllllllll!linillllll!1lllllllllllll Legfrissebb, legmegbízhatóbb délutáni lap az üj Nemzedék iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiniiiiiinuiiiiiiiia Nyíregyháza közönsége gondoljon a városi könyvtár fejlesztésére Megőrzésre is felajánlhatják a városi könyvtárnak könyveinket (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A városházán, abban a szárnyban, ahol valaha a kulturtanácsnoki hivatal volt, kápolnához hasonló, fekete tölgy burkolatu, artisztikus terem yan, a könyvek tiszteletének hajléka, az olvasók és kutatók csendes oázisa a város zajában: az újonnan berendezett városi könyvtár. Szines, aranyozott kötetek sorakoznak a fekete polcokon. Itt vannak a »Nyírvidék« ötven évfolyamának félbőjkötésü fóliánsai, itt vannak a Bogár Lajos főjegyző ha-' gyatékaként őrzött könyvek s a város uj könyvszerzeményei. Nyíregyháza városa évenként 3000 pengőt fordít könyvekre, igy is lassan gyarapodik a könyvtár. Ha arra gondolunk, hogy a közkönyvtárak minden városban a közönség adományából sokasodtak meg, megjelöltük a nyíregyházi városi könyvtár gyarapításának egyik módját, az ajándékozást, vagy őrizetbe való elhelyezést. Sok ház van, ahol két-három olyan könyv van, amelyeket szívesen ajánl fel a könyv tulajdonosa a közkönyvtárnak. Egész kis könyvtárak is vannak odahaza, olyan könyves polcok, amelyekén évrőlévre pihen a könyv, mert nincs forgató, lapozgató, olvasgató gazdája. Az ilyen csöndes könyvtárakat el kellene helyezni a városi könyvtárA SZERELEM POKLA BR I GITTÉ HELM legújabb parádés filmje Szerdán és csütörtökön az Apollóban .A. IF* O LLO Kedden Kedden Jézus dicsőséges szegényének élete és halála Assisi Szent Ferenc Rendezte és tőszerepet jáftza: Alberti Pasquali és a kisérő „U FA" műsor Szerdán Csütörtökön JBRIGITTE HELM ragyogó újdonsága A SZERELEM POKLA Szerelem regénye 9 felvonásban Dr. Cullin Hús utazása „UFA" kultur tilmj

e Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 9. órakor