Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-19 / 137. szám

1 J^TÍRYIDÉK. Anyák, apák védekezzetek! A világ minden nyelvének szó­kincsei között sem találni meg­felelő szót annak a rémmesének lebecsmérlésére, amely Nyíregyhá­zán végigszáguldott s amely a legaljasabb elme kitalálása foly­tán keletkezett romlotflelkü ha­zugnak a száján először kifröcs­csent! Emberek között terjedt a rém­mese és adták szájról-szájra, mind többet és rémesebbet hozzáfűzve, mignem a züllött fantázia, az er­kölcstelenségben kéjelegni vágy­ván, különféle nevü, ártatlan, hó­fehér lelkű lányok neveit is be­dobta a szószátyárkodó pletykába, hogy szaddista vágyát, züllött lel­két kielégítse. És akik vették a hirt és továbbadták, szintén nagy bűnt követtek el. Bűnt követtek el azokkai és azoknak családjaival szemben, kik­nek neveit emlegették a rémme­sével kapcsolatban. De bünt kö­vettek el önmagukkal szemben is, mert sohasem tudhatják, hogy ha­sonló mese, vagy még a most közszájon forgott is, nem-e vonta belé tulajdon leányukat, nem-é igyekezett bemocskolni azoknak hófehér, tiszta, ártatlan lelkét, makulátlan tiszta becsületét, kris­tályosan átlátszó múltját, jelenét és jövőjét, melyért minden tisz­tességes, becsületes^ gyermekét szerető magyar asszonyi lélekkel megáldott jó anya, féltve, resz­ketve őrködik. Nem-e vádlottak padjára való és börtönt érdemel az, aki a lé­lekgyilkosságnak ezt a páratlan nemét választotta ki, züllött, rom­lott, vakondokian alattomos és al­jas, szadista vágyainak kielégíté­sére? Mit érdemel az mást, aki az ilyen mesét hirdette és tovább­adta, mint a vádlottak padfán való számonkérést és ezután bűnös lel­kének a börtönben, a fogságba!! való megfürösztését, hogy soha többé hasonló merényletet ember­társai ellen el ne kövessen és foly­ton ráemlékezzék utálatos csele­kedete bünhődésére?! És vájjon mit érdemelhetnek azok, akik hallván a rémmesét, nem siettek a meghurcoltak vé­delmére, nem figyelmeztették azo­kat, akiknek ártatlan leányait meg hurcolták, hanem a hisztériának karjaiba átengedvén magukat, úsztak a szennyes árral és adták tovább a mesét, elbeszélték csa­ládjaik körében? Vájjon, ha ugy magukba szállanak és ha van lel­kük, azt megkérdezik, s ha az még képes erkölcsös választ adni, vájjon ettől a még romlatlan lel­kűktől kaphatnának-e más választ, mint azt, hogy azt, aki nekik a mesét elmondta, figyelmeztetniük kell a hirterjesztő felelősségére és nyomban elmondani a hirt annak, akit az elsősorban érdekel, a meg­rágalmazott leány szüleinek, hogy azok kellőleg védekezhessenek és a bűnösöket a vádlottak padjára hurcolják, világ szégyenére, bün­tetésük elnyerésére! Nyilatkozott az egyik tantes­tület. Kijelenti, hogy a legjobb magaviseletű és a legjobb erköl­csű leányt érte a kegyetlen rága­lom, amelyre semmiképen sem szolgált rá, mert tiszta lelke ma­kulátlan fényben ragyogott min­dig ugy az iskolán belül, mint azon kivül. De vájjon azokról, akiknek ne­vei szintén szájról-szájra jártak és akiknek hozzátartozóinak füléhez nem kerülhetett el a hir, — mert a rémhírterjesztők az első ujság­hiradásra odúikba visszavonultak és most már a tagadásnál, a tett lehazudozásánál egyebet nem tud­nak tenni, — tehát ezekről az ár­tatlanul szenvedettekről ki fog számotkérni a rágalmazóktól? Vagy erre a feledésnek fátyla egy­szerűen reáborul és igy nyernek amnesztiát a züllött bűnösök ? A jó érzés, a jó erkölcs, a tisz­ta lélek azt vámá, hogy most, amikor kitűnt már régen, de a jó­érzésüek amúgy is, a saját lel­kük sugallatából tudhatták, hogy a rémhír csak szadista elme és vér termeivénye, mondom, ezek után azt várná az ember, hogy mindenki, aki hallotta a rémmesét és aki 'tudja, hogy ártatlan lélek áldozata a mesének, hogy akkor ezek a romlatlan lelkek sorra tá­jékoztathatnák a hatóságot a rém­hirterjesztőkról, azok kilétéről. Sajnos »ilyen« barátot keveset le­het találni! Anyák!! Apák! Akik féltve őr­zött kincseteken, a ti angyali lel­kű lányaitokon olyan aggódva őr­ködtök: vigyázzatok! Nagyon vi- J gyázzatok! * Jól mondta az egyik leányis­kola igazgatója, Olyan ez a nya­valya, mint a gomba, amely el­szívja a nedveket és útjában pusz­tít. Az eleje elsorvad, a folytatása tovább él és pusztít, kíméletle­nül. Ma az egyik ártatlanságot, hol­nap a másikat, azután többeket vesz csápjaira, hogy kiszívja ártat­lan lelkének legféltetebb kincsét! Itt kímélet nem lehet! A lélek­gyilkosokat ki kell közösiteni a társadalom tisztességes elemei kö­zül, hogy ne mételyezzenek! Rendőrkézre a bűnösökkel! Aki nevek említésével hallotta a rém­mesét, közölje a hirterjesztő ne­vét a rendőrséggel. Ebben a pu­rifikáló munkában részt kell ven­nie minden anyának és apának, ha nem akarja, hogy ma még fél­tett csöppségét, ha felnő, hasonló rágalom érje! Anyák! Apák! Védjétek drága kincseiteket!! (-s.) 1929. junius 19. imhoih Mindenütt kapható I tanatli Tejszfiwfkiuatl KSzpoM) BatmpMt, Harthjr Mik.ó».l lllfltl. ban, ahol megőrzik, ápolják, gon­dozzák a könyvet, ahonnan bármi­kor visszakaphatják a kijelölt örö­kösök, rokonok, akiknek a könyve­ket szánták. A közkönyvtár növe­lése érdekében minden könyv egy egy tégla a közművelődés házában, abban a láthatatlan templomban, amelyet a magyar kultura szolgála­tára emel a magyar városok közön­sége. A KIOSZ antóbnszkirándniása Sárospatakra és Erdőbényére (A »Nyirvidék« tudósítójától) A KlOSz helyi csoportja vasár nap jól sikerült autóbuszkirándu­lást rendezett Sárospatakra és Erdőbénye gyógyfürdőre. Reggel fél 7 órakor indult el a ioo fő­nyi kiránduló csoport 4 hatalmas autóbuszon és több autón, a KIOSz Bocskai-utcai székháza elől, s egynegyed 10 órára minden baj nélkül megérkeztek Sárospa­takra. Itt a kollégium udvarán Urbán Endre tanár tartott előadást az ősi épületekről és annak alapitói­ról, majd a ritkaságokban gaz­dag könyvtárat tekintettek meg, ahol Darányi szénior ismertette a könyvtár gazdag anyagát, és tör­ténetét. Ezután a jelenleg Win­dischgraetz Lajos herceg tulajdo­nában lévő Rákóczi-kastélyba men­tek Marcélly Kornél tanár kalau­zolása mellett, amelynek ezeréves »Vörös tornyá«-ban Marcélly ta­nár vonzó előadást tartott a kas tély történetéről, a Vesselényi-féle »sub rosa« összeesküvésről, a ka­zamatákkal kapcsolatos legendák­ról és Sárospatak vidékének geo­lógiai alakulásáról. A kirándulók megtekintették azt a szobát, mely ben árpádházi Szent Erzsébet szü­letett, s amely jelenleg a kastély kápolnája. Az emeleti lovagterem 3 méter vastagságú falai és ha­talmas boltivei s a torony tete­jéről való festői kilátás őszinte csodálkozást keltettek. Valóban elismerés illeti a KIOSz vezető­ségét s elsősorban Ozory István rendőrtanácsost, hogy lehetővé tet ték ezt a tanulságos kirándulást. Ezután 11 órakor ismét autó­buszokra ült a társaság s egy óra múlva már a bényei erdő hüs tisz­tásain vertek tanyát. Itt megebé­deltek, majd egész délután szóra­koztak a legvidámabb hangulat­ban, este 8 óráig, amikor haza­felé indultak. Kár, hogy az egyik autóbusz motorjának defektje és az ebből eredő súlytöbblet miatt egy másik autóbusz hátsó ten­gelycsapágytörése a kirándulók egy részének hazatérését késlel­tette s ezzel sokaknak bosszúsá­got okoztak. De a szépen eltöltött nap emléke bizonyára feledtetni fogja ezt a muló kellemetlensé­get, amelyet a jövőben nagyobb körültekintéssel bizonyára ki is fognak küszöbölni. !llll!!l!llllllllllllllllllllllll!lllllllllll!linillllll!1lllllllllllll Legfrissebb, legmegbízhatóbb délutáni lap az üj Nemzedék iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiniiiiiinuiiiiiiiia Nyíregyháza közönsége gondoljon a városi könyvtár fejlesztésére Megőrzésre is felajánlhatják a városi könyvtárnak könyveinket (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A városházán, abban a szárny­ban, ahol valaha a kulturtanácsnoki hivatal volt, kápolnához hasonló, fekete tölgy burkolatu, artisztikus terem yan, a könyvek tiszteletének hajléka, az olvasók és kutatók csen­des oázisa a város zajában: az újonnan berendezett városi könyv­tár. Szines, aranyozott kötetek so­rakoznak a fekete polcokon. Itt vannak a »Nyírvidék« ötven évfo­lyamának félbőjkötésü fóliánsai, itt vannak a Bogár Lajos főjegyző ha-' gyatékaként őrzött könyvek s a vá­ros uj könyvszerzeményei. Nyíregy­háza városa évenként 3000 pengőt fordít könyvekre, igy is lassan gya­rapodik a könyvtár. Ha arra gon­dolunk, hogy a közkönyvtárak min­den városban a közönség adomá­nyából sokasodtak meg, megjelöl­tük a nyíregyházi városi könyv­tár gyarapításának egyik módját, az ajándékozást, vagy őrizetbe való elhelyezést. Sok ház van, ahol két-három olyan könyv van, amelyeket szíve­sen ajánl fel a könyv tulajdonosa a közkönyvtárnak. Egész kis könyv­tárak is vannak odahaza, olyan könyves polcok, amelyekén évről­évre pihen a könyv, mert nincs for­gató, lapozgató, olvasgató gazdája. Az ilyen csöndes könyvtárakat el kellene helyezni a városi könyvtár­A SZERELEM POKLA BR I GITTÉ HELM legújabb parádés filmje Szerdán és csütörtökön az Apollóban .A. IF* O LLO Kedden Kedden Jézus dicsőséges szegényének élete és halála Assisi Szent Ferenc Rendezte és tőszerepet jáftza: Alberti Pasquali és a kisérő „U FA" műsor Szerdán Csütörtökön JBRIGITTE HELM ragyogó újdonsága A SZERELEM POKLA Szerelem regénye 9 felvonásban Dr. Cullin Hús utazása „UFA" kultur tilmj e Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 9. órakor

Next

/
Thumbnails
Contents