Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-19 / 137. szám

1929. junius 19. jAíRYIDÉK. 3 A madridi látogatás sikere Gróf Bethlen István miniszterei nök a madridi Epoca tudósítója előtt hosszabb nyilatkozatot adot spanyolórszági utjának impresszióiról és eredményéről. Bár Magyar ország távol esik Spanyolországtól, igen sok felfogásbeli hasonlóság van a két nemzet között. Mindkettő gavallér nemzet, önérzetes, büszke és sokat tart történelmi múltjára, amelyek közt szintén sok analógia van. Mig mi Keleten védtük meg Európát az izlam támadásai ellen, Spanyolország Nyugaton volt védőpajzsa a mohamedán mórok inváziójának. Mindkettő hosszú ideig állott mohamedán elnyomás alatt, mindazonáltal mind a kettő megőrizte nemzeti karakterét és faji jellegzetességét. Egy európai állam sincs tehát, amelyik jobban megérthesse Magyarország históriáját, mint a spanyol. Valamint azt az állapotot is, amelybe Kelet védőbástyája a békeszerződések folytán került. Az egykor nagy, hatalmas Hungáriából ma csak öt csonk mered az égbe, melyek mindenike vérzi és nyögi a trianoni békeszerződés igazságtalanságát. Hisszük, hogy a spanyol közvélemény meg fogja helyzetünket érteni és a Népszövetség madridi ülésezése ránk tereli figyelmét a Cabalérok országának. Amint a miniszterelnök nyilatkozatából kitetszik, erre most már bizvást számithatunk is: sikerült barátunkul megnyerni Spanyolországot. Viszont a miniszterelnök madridi látogatása fokozottabban ráterelte a mi figyelmünket is Spanyolországra s az érdeklődés és megértés csak növelni fogja azt a rokonszenvet, amelyet eddig éreztünk iránta. Ez impressziókon kivül nagy gyakorlati eredménye is van Bethlen madridi látogatásának. Barátsági szerződést kötött hivatalosan Spanyolországgal s igy eggyei újra szaporította azoknak a hatalmaknak számát, amelyek nemcsak szivük szerint, de diplomatikus okmány alapján is támogatják Magyarország törekvéseit. Annál inkább és annál megbízhatóbban, mert semmi érdekellentét nem választja el egymástól a két nemzetet. Hogy mekkora diplomáciai sikere volt Bethlen madridi utjának és aj ezzel kapcsolatos párisi látogatásának, kitetszik a francia lapokból. A Temps, amelyik eddig hidegen és részvét nélkül foglalkozott Magyarországgal és lelkileg közelállóit a kisantanthoz, ma már egészen más húrokat penget. A kisantant legutóbbi demarsát tárgyalva nekünk ad e kérdésben igazat, olyan hangon és terjedelemben, ami közfeltünést keltett a külföldi sajtóban. Különösen a kisantantéban. A cseh lapok máris siránkozva tárgyalják ezt a fordulatot és szomorúan állapítják meg, hogy az ujabb jelekből kitetszően uj korszak kezdődik. A kisantant lassan magára lesz hagyva. Ez a kesergés legjobban megvüágitja Bethlen legújabb diplomáciai, sikerét, melyet Madridban és Párisban kivívott s amelyek azt jelentik, hogy nagy és kedvező légköri változás kezdődik különösen azokban a régiókban, ahonnan eddig csak fagyos szelek fújtak Magyarország rónái felé. Suhanesz Lajos bútorkereskedő adománya a Kovács István-népünnepély Miss Nyiregyházá választásához Szabolcs Szálloda az állomással szemben. Kerthelyi sége a legkellemesebb szórakozó hely. Elsőrangú ételek és italok. Frissen csapolt Dréher Szent Já^os sör. 3740-4 (A »Nyirvidék« tudósítójától) Alig, hogy megjelent a Miss Nyíregyháza választásáról közölt híradásunk, máris városszerte úgyszólván a lakosság minden rétegében óriási hullámokat vert. A Kovács István Bajtársi Szövetség rendező bizottsága a julius "-iki nagy népünnepély hagyományos sikerét még szenzációsabb, érdekesebb programmal biztosította e pompás ötlet által. Miss Nyíregyháza választása valóban egyike lesz a legérdekesebb legmulatságosabb és legizgalma sabb versenynek, ami valaha volt Nyíregyházán. Miss Nyíregyháza választása iránt az előkelő kereskedői körök is élénken érdeklődnek. — Suhanesz Lajos Kállai-utcai bútorgyáros levelet irt a Kovács István Bajtársi Szövetség rendező bizottságához, amelyben példaadó nobilitással teljesen ingyen, a nemes cél érdekében 2 darab sodronybetétet ajándékozott a megválasztandó Miss Nyíregyházának. Bizonyosra vesszük, hogy a város előkelő kereskedői közül sokan fogják Suhanesz példáját követni és az a polgárleány, aki Miss Nyíregyháza cimét elnyeri, örök életére szóló gazdag ajándékban " részesül. Amit a közönség észrevesz, Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Maholnap azt is elvárjnk a hatóságtól, hogy szakáikát kössön az állnnk alá — írja egy nyíregyházi polgár A következő sorokat kaptuk: Mindent áthárítunk lassacskán a hatóságokra. Az őrködik felettünk. Az gondoskodik szellemi és anyagi táplálékainkról. Hatósági intézkedésektől várunk mindent Kulturát, rendet, biztonságot, haladást s mindenféle kényelmi és közlekedési berendezkedést s mi mindenfelől jól körülbástyázott és elkényeztetett polgárok — persze az adónkért, amit kiizzadunk, — maholnap kéjes nemtörődömséggel fogjuk várni a sült galambot is, hogy szépen a szánkba repüljön. Onnan jut ez eszembe, hogy a város nagy költséggel és gonddal fákat ültet az utcákra, a házaink elé. Bizony nagy munka és nagy költség ez, különösen ezekben a mostoha években, amikor Jiol a f agytól, hol a szárazságtól, mindig kipusztul az ültetett fasorok jónéhány százaléka. Pedig milyen szép volna egyenletes és szép fasorok árnyékában járkálni a különben poros és forró utcasorokat. Az idén is sok fa indult pusztulásnak a kiültetett fiatal facsemeték közül. Sokat még mindig meg lehetne menteni egy kis figyelemmel, gondozással, ápolással. Élet még van bennük, csak olykor kellene egy kis vizecske a tövükre forró, tikkasztó napokon. Ám a háztulajdonosok között alig akad egy-kettő, aki venné magának ezt a kis fáradságot, hogy t. i. egy vödör vizet rávinne, vagy rávitetne ezekre a szegény eltikkadt, hervadozó ültetvényekre. Ugyan minek?! Gondolja a legtöbb. A város ültette, a város fája, ha kell neki, majd megöntözteti... Hát igen. A város. A hatóság. Az majd megöntözteti. Mintha bizony a városnak és a hatóságoknak volna szüksége ezekre az áldott, árnyékot adó fácskákra. Nem pedig nekünk, akik naponta alattuk vagyunk kénytelenek jönni menni. És nem épen u£y maguknak a háztulajdonosoknak, akiknek házatájékára valóban áldást jelentenének ezek a fasorok. Hiszen felfognák az ablakokon beözönlő port és egy kis hűvösséget biztositanának a nap tüzétől átforrott falaknak.... De hát még ilyen kis dolgokban is rá vagyunk szokva, hogy a hatóság intézkedjék. Maholnap a hatóság fogja a szakáikát is felkötni az állunk alá, hogy le ne csorgassuk a ruhácskánkat. Már egész kiskorúak leszünk. Tisztelettel Szóló. Sok a tüdővészes és asztmás ember Nyíregyházán A következő sorokat kaptuk: A mi poros és szeles klimánk alatt ez a kérdés egyik legfőbb problémája a városi életnek. Sok nálunk a tü^k'észes, az asztmás, ami nem is <®üa, hiszen ilyen poros utcákat Tnessze földön sem talál az .ember. Különösen mi óta ez a nagy autó- és autóbuszforgalom kavargatja az utca porát. Egyes forgalmas utcákon egyszerűen lehetetlen a gyalogszerrel való közlekedés és lehetetlen az ablakokon való szellőztetés. Sajnos az utcák öntözése is csődöt mondott, különösen a szelesebb időkben. A nagy, drága öntöző autó olyan gyorsan robog ezeken a poros utcákon, hogy csak gyenge permetet ad a por felszínére s pár perc múlva már kavarja a szél az utca porát, szemetjét, nagy gyönyörűségére azoknak, kik ott járni-kelni kénytelenek. Ezen bizony segíteni kell, mert városunk jó hírneve forogj kockán. Megállapíthatjuk, hogy az öntöző-kocsik ezt a feladatot egymagukban megoldani képtelenek. Vissza kell térni a tömlőből való locsolásra is. Ott, ahol tömlőből lehet locsolni, ott locsoljanak igy és a lajtos kocsikat, meg az öntöző autót azokon az utcákon kell állandóan használni, ahol tömlőkből locsolni nem lehet. Igy kettős igyekezettel lehetne elérni valamit és meg lehetne fogni a rém~ 3625-5 világhirO,, AER0X0N légyfogót sokan utánozzák. Bevásárlásnál terelje

n a névret Saját érdekében ne fogadjon el mást, leivel ennek fogokepessége minden mis gyártmányt felülmúl. Mindenhol ezt követelje t Viszonteladókat kiszolgál a gyár kizárólagos vezérképviselője: Tolnay János Jenő Budapest, VL, Szondy utca 73. szám. séges port, ami egyszerűen kibírhatatlan. Ha a kocsik csak azokon az utcákon fognak dolgozni, ahol víz vezeték nincsen és ahol tömlőkkel locsolni nem lehet, gyakrabban fordulhatnak vissza és sűrűbben permetezhetnek, a belterületet pedig a tömlőkről állandóan nedvesen lehet tartani. Jó lenne ezenkívül füvesíteni a ki nem kövezett utcasávokat. De szükséges emellett a náztulajdonosok közreműködése is. Szorítani kell őket, hogy a járdákat naponta többször locsoltassák le. Hiszen a port és szemetet a szél a járdákra hordja s onnan repíti megint a járókelők szeme közé. Már pedig az öntöző kocsik igazán nem mehetnek fel a járdára. Hatóság és közönség együttes közreműködése mellett mindent meg lehet oldani és meg is kell oldani. Ha büszkék vagyunk szépen fejlődő és szépen kivirágozott utcáinkra, akkor éreznünk kell a további kötelességeket is,, hogy más oldalról gáncs ne érhesse városunk elmaradottságát. Tisztelettel Egy nyíregyházi polgár. Népünnepély Tiszabercelen (A »Nyirvidék« tudósítójától) Impozáns keretek között zajlott le délután kezdődő nagy népünnepély Tiszabercelen. Az immár majd csak egy esztendeje elhagyott Tiszapartját most ismét fölkeresték s szerető szívvel telepedtek meg a zöld pázsiton, ahol nem olyan régen annyi kedves és. boldog órát .töltöttek el... Nemzeti zászlók lobogása hirdette, hogy a Tisza ma különösebb keresettségnek örvend. Most ismét járogatnak hozzá, hogy felfrissítő balzsamában megint felidézzék a kedves múltnak emlékét.... Autók kocsik zörgése verte fel a máskor oly csendes magányt, amelyet csak a Tiszának csobogása, vagy egy arra repülő madárnak a suhogása zavart meg. Délután 4 órakor megkezdődött az ünnepség. Tréfásabbnál tréfásabb mutatványszámok után a közkedvelt Görbe cigány rázendített a talpalá való csárdást. Megkezdődött a tánc, amelyet csak a közbeeső fenséges látványosságot nyújtó tűzijáték, majd a lampionos felvonulás szakított olykor-olykor meg. Tánc után megkezdődött a vacsora is, ahol köszönetet mondottak Vékey Zoltánné úrnőnek és Vékey Zoltánnak, iakik fáradhatatlan igyekezettel töltötték be háziaszszony és házigazda és főrendeiő szerepét. Elismeréssel tartozunk a rendezőknek is, akik fáradtságot nem ismerve, mindent feláldoztak, hogy ezen az igaz magyar üu népségén mindenki otthoniasan érezze magát és mindenkor szeretettel gondoljon vissza a kirándulásra.