Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-03 / 100. szám

Nyíregyháza, 1929. május 3 * Péntek T ». évfolyam. 100. szám Elflflzattel árak haiyban *» vidéken: Kfy Mra 2*60 pengi. Negyedévre 7-60 pengő. KMUztvisei&knck ét Unitoknak 20»,'e engedmény. 11 MII I li m Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal! SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Tatafon ax*m 139. Postachequ* Kéziratokat nem adunk vissza* ii—mm •min ii iimm iiim— I Kardos István / Május elseje. Fekete májusfát állított a sors a nyíregyházi ott­honok elé ennek a gyászfátyolos tavasznak reggelén: egy hir fo­gadta az otthonukból kilépő nyír­egyháziakat: meghalt Kardos Ist­ván kulturtanácsnok, meghalt a szeretet, jóság, tisztesség embere. »Az első hir, mely a szót kimond­ta önönhangjától visszadöbbenve«. Lehetséges-e, kérdeztük, szabad-e megtörténni annak, hogy a jóság napja elé fekete felhő tpluljon, ami kor ugy fájnak a szivek a szere­tetlenség hidegében, szabad-e el­fogni az élet tiszta forrását, amely ugy áradt csillanó, kristályos pa­takzással át az utakon, mint a hinduk szent folyója, amelyben telujul a lélek? Szabad-e elfoj­tódnia az élet vizének, amely gyó­gyította a sebeket, amikor az élet töviskoszoruja vért serkent a jók, az igazak homlokán, amikor annyi seb sajog sikoltóan, amikor annyi szegény esd segítséget, gyó­gyítást, annyi bánat vár vigaszta­lást a szeretet evangéliumától. — Lehet-e, szabad-e ennek megtör­ténnie? Elnémulhat-e az ő szavá­nak szelíd hárfazengése, amely az Assisi alázatos, tiszta, fenkölt szeretetét sugallta, amikor megszó lalt, hogy hintse a szeretet rózsa­leveleit, hogy csendesítsen, meg­nyugtasson, egyensulyozottságot adjon a béke zsolozsmájával... Vasárnap délután a tavaszi nap életkedvet fakasztó varázsában ott láttuk még a kórház udvarán mo­solygón, boldogan, hálásan a kór­ház, az orvosi kar, az ápoló ked­ves nővérek üdítő, tiszta jósága iránt — szerettei körében a gyó­gyulás megbékéltető hitével s má­ra halála híre döbbent meg. Kar­dos István a tiszta szülői szeretet, önzetlen barátság,'az apostoli le­mondással vallott kötelességtudás a cselekvésekben élő és alkotó val­lásosság és hazaszeretet eszmé­nyi embere nincs többé. »Folyjatok könnyűim, folyj Te forró patak, — sirassátok az éle­tet, a csillagok hullását,, virágok hervadását, tavaszok, szépségek tovatünését, melódiák szertefosz­lását a szárnyaló szélben, sirassá­tok a Hősök tragikus porbahullá­sát, Siegfridek halálát. A Szeretet, Jóság, Tisztesség fájáról letört a legszebb virágoság, meghalt Kardos István. És sirat Nyíregyháza, rég nem siratott igy halottat. Kardos Ist­ván halt meg és magával vitt egy darabot minden szívből. A sze­gényekéből a nyomortanyákról, a paloták embereiéből. Iskolák, egye sületek, jótékony intézmények, kis diákok, felnőtt tanítványok, fele­kezetek mind, sorra érzik, hogy az övéké volt, mindenkié volt, a Jóság, a Szeretet, ^z Igázság esz­méjéé volt Kardos István. Ott van a ravatala a város­háza tanácstermében. De mintha megnőne a fekete ( koporsó. Sú­lya, keresztje, fájdalma ránehezül a városra. Nyíregyháza tartja Kar­dos István koporáóját. Egész Nyíregyháza egy ravatal ma és égő szivek, égő könnyek csillára ég körötte. Ma mindenki Róla beszél. Meg­rebbenő könnyes szemmel mond­ják az emberek: Jó embör volt? nagyon jó ember. Nem ismertünk hozzá hasonlót. Szerette mindenki, szeretett mindenkit... Mélyről, a lélek tiszta, zavartalan, igaz mély­ségéből jön a szó és könny, mi­kor Őt sajnálják, mikor Öt sirat­ják. A legdrágábbat adják, mikor Róla beszélnek, ő is azt adta, ami legdrágább kincse volt: szétosz­totta szive aranyait, szétosztotta szivét. De Amicis: Ii Iuore A virágok szigetén, Szigetszent­miklóson született 1884-ben.. Az ősi kollégiumban, Debrecenben ta­nult. A polgáriiskolai tanárképző főiskolát, a Paedagógiaiumot 1906­ban végezte. Hegymegi Kiss Áron, a kiváló pedagógus igazgatta ak­kor a hírneves intézetet. 1906. őszén került Kardos István Nyír­egyházára, ahol dr. Bartók Jenő ref. lelkésszel megszervezték a pol­gári fiúiskolát, amely a ref. elemi népiskola egyik tantermében nyílt meg és 1907-ben megkapta a nyil­vánossági jogot, majd ugyanebben az évben városi polgári iskola lett Az iskola fiatalos lendülettel, a modern pedagógia szellemében kezdte meg működését és Kardos István, az iskola igazgatója volt a fejlődés friss irányitója, a fia­tal iskola szive-lelke. Tanítványai, majd tanártársai rajongva szeret­ték. Bölcs derűvel,,a szeretet cso­datevő varázsával, a kötelességen felül teljesített munka inspiráló hatásával állt Kardos István a rövidesen állandó hajlékot nyerő iskola élén 1922-ig, amikor a vá­ros képviselőtestülete meghívta a kulturtanácsnoki állásra, hogy a másfél évtizeden át felismert nagyszerű kvalitásait, organizáló erejét, idealizmusából táplálkozó emberfeletti munkaenergiáját, kulturvágyának, szociális életei­veinek lendítő erejét, a város kulturális és szociális fejlődésé­nek érdekében az élre állítsa. — Az 1908—1909. iskolai évről adja ki Kardos István a polgári fiúiskola első értesítőjét, amely­ben »Iskoláink és a modern pe­dagógia« c. cikkéből felénk tor­nak nagy szivének életet, viru­lást, boldogságot zsenditő fénysu­garai. Az ő lelkével, világnézeté­vel rokon De Amicis Edmondo II Cuore c. müvéből indul ki. »A Sziv« Írójának szavait idézi: — :>De Amicis II Cuore című művének bájos sorai jutnak eszem­be — $ rja Kardos István — va­lahányszor az iskolás gyermekek seregét látom sietni az iskolába. A kicsinyek tipegése, kik öntu­datlanul is egy nagy eszme, az em­>beri művelődés szolgálatában álla­nak, a nagyobbak vidám talál­kozása, beszélgetése, kiknek az életben reájok váró munkáról, kö­telességekről csak boldog sejtel­mük van, olyan megható, olyan meginditó«... Majd a nevelés ügyének mo­dern problémáit sorra véve igy fejezi be cikkét: »De bármily tudományos apparátussal vizsgál­juk a családi nevelés ügyét, ugy érezzük, ugy látjuk, hogy a csa­ládi nevelés maga az édesanya. Az édesanya féltő gondossága, körültekintő figyelme, tiszta sze­retetében felolvadó önzetlensége, nemcsak a kis gyermekek gyámo­la, vezetője, de a felnőtt, az élet harcával küzdő embernek is báto­I ritója, lelkének megnyugtatója az anya képe, mely olykor fel-feltü­nik előtte. Í Mi Amicis szavait szeretnők kinek-kinek szivébe vésni: »Ne feledjétek el: az iskola is anya.« A tisztaszeretetben felol­vadó önzetlenség... A tiszta szeretetben felolvadó önzetlenség — szivének önfelál­dozó szeretete lobogott Kardos Istvánban a pedagógusban, majd a kulturtanácsnokban, az édesapá­ban, aki az élet fáradalmaiba^ otthonában kis fiacskája mellett, játékos, kedves, ^meghitt örömök­ben talált megnyugvást; a barát­ban, aki odaadó egész szívvel és jósággal szeretett, a közhivatal­nokban, aki a közt, szeretett vá­rosának ügyét embertestvérei ja- ,, váért, minden hiúság, jutalom, el­ismerésvárás nélkül szolgálta, a munkatársban, aki áldozatos sze­retettel kereste az alkalmat, hogy társaival vállvetett munkával szol­gálja az ügyet, aki soha el nem felejthető odaadással állt feljebb­valója mellett és szive vértjével védett minden igaz ügyet. Carlyle az élet hőseiben meg­látja a központi lángot, az em­berfeletti ember magasságára ed­ző, feszítő eszmesugárzást. Ez az eszme égett, fűtött, ösztönzött Kardos István hősi lelke mélyén, míg lángolásában el nem égett a gyönge test. Az evangeliumi, alá­zatos, szelíd, az önzetlen, áldoza­tos szerétet központi ereje volt lelkének hatalma, alkotásokra inspiráló ereje. -> * Láttuk organizáló készségében, a Bessenyei Kör nagyszerű ered­ményeiben, sikeres ünnepek ren­dezésében, lelkes meggyőzni tudó előadói tisztségében, láttuk, mi­ként melengeti szelid jóságának napsütésében a hozzá forduló sze­gényeket, betegeket, a szegény­ház elesettjeit; láttuk hivatalá­ban, láttuk a fórumon, ahol sze­rényen elrejtőzni igyekezett min­dig az utolsó helyre, de ahol az ő szeme, az ő szava, az ő gesz­tusa volt a legközelebb a halhatat­lansághoz, az Ur-hoz, akiről az Új­szövetség szól: Nagy pünkösdi cipővásár! ^ Női drapp, pántos a legdivatosabb modellek 24'—, 26'—, 28*­Férfi, fiu sevraux cipő lakk orral 22"­P P Férfi fél divatcipők 19'—, 22*—» 24'— P Férfi fél bagaria cipő ... 24*—, 26'— P Férfi fél lakkcipő 29"— P Női fekete pántos- és íüzős cipő 14*50 P tői Női barna divat pántos cipő... 17*50 „ Női drapp „ ,, ,, ... 19 50 „ Női lakk „ 22*— „ Szandálok gyönyörű kivitelben beérkeztek. — Női vászon cipők, drapp, szürke, fehér, fekete P 10. Qummi- és bőrtalpú teiMlSClpa nagy 2629—14 választákban. — Kigyó, gyík és krokodil cipő újdonságok Lichtenberg Cipőáruházában Nyiregyháza, Zrínyi Ilona-utca 1. Telefon: 351. Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents