Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-12 / 107. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1929. május 12. A Nyíregyházi Tanítói Járáskör hétfőn közgyűlést tart (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A nyíregyházi tanítói járáskör május 13-án délelőtt 10 órai kezdettel az evangélikus gimnázium nagytermében közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó, elnöki jelentés. 2. Miként alakult ki lelkemben az igazi gyermeknevelő képe. Előadó: Berekszászy István min. tan. nyug. kir. tanfelügyelő. 3. Az Eötvös-alap ismertetése. Előadó: Kubacska István. 4. A szorzás és osztás tanítása a II. osztályban. Előadó: Friedlandar Rafael. 5. Bán-féle játékos irástanitási módszer ismertetése. Előadja: Bán Lajos. 0. Esetleges inditványok. A vezetőség a járáskör tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket ezúton is tisztelettel meghívja, hogy egymást megismerhessék, hogy szellemi javaikat egymásközt kicserélve mindnyájan gazdagodjanak az ezeréves magyarság szebb jövőjének érdekében. Kigyulladt és teljessn leégett egy nyirkércsi földmives háza (A «Nyirvidék» tudósitójától.) Nyirkércsen május 7-én este 10 óra felé Jászku János földműves háza kigyulladt és teljesen leégett A késő esti órákban, mikor már az egész falu nyugovóra tért és a Jászku család is mély álomba merült, egy hazatérő ember vette észre a tüzet és riasztotta fel a falu lakosságát. Ez volt a Jászku család szerencséje, mert ha '4 rohamosan fejlődő tüzet később veszik észre, valamennyien bentégtek volna. A tüz keletkezésének okát a nyomozó hatóság nem tudta pontosan megállapítani. De mert a községben másfél év alatt négy ízben volt tüz és gondatlanság soha sem volt megállapítható, az az alapos gyanú merült fel, hogy gyújtogatás történt. Jászku János, aki szegény munkásember, édesanyját és 5 gyermekét tartja el, a kétségbeesés szélén áll, mert hajlék nélkül maradtak és ruházatuk, élelmiszerük nagy része is odaégett. Most, amikor a fagykár amúgy is tragikusan kilátástalan jövő elé állította Szabolcsvármegye mezőgazdasági munkásait, százszoros csapás érte Jászku Jánost, aki még a hajlékát is elvesztqtttef, A társadalom segítségét kérjük a károsult család megmentése érdekében; a nemesszivü és érezni tudó olvasóinkhoz fordulunk, hogy adományaikkal tegyék lehetővé, hogy a Jászku család könnyebben elviselhesse a sors kegyetlen csap* sait. A szerkesztőséghez érkező adományokat lapunkban nyilvánosan nyugtázni fogjuk. (*) Legszebb szórakozás a fényképezés. Legmaradandóbb emlék a fénykép. Fényképezőgépek igen nagy választékban előnyös részletfizetésre kaphatók a Központi Drogériában. Kezdőket magyarázattal látjuk el. ? Vasárnapi írások Az Ér folyó Nyiregyháza városának nincsen olyan elhagyatott része, mely annyi leszólást, ócsárlást váltott volna ki a lakosokból, mint az északkeleti oldalán elhúzódó Ér folyó. A Bujtost szidták akkor is, mikor halászó viz volt, később is, mikor vérét vették. Békák és szúnyogok tanyájának csúfolták. Majd mikor házsorok épültek emberláb nem taposta fenekén, mély sarát pellengérezték ki szóval és írásban. De mióta a rendőrségi palotát szélében építették fel és főutcáját valóságos sugáruttá tették és kikövezték, a panaszok fogynak. A Bujtos feneke észrevétlenül töltődik fel magasaabbra és észrevehetőleg szaporodnak a lakóházak. Végesetre elhal, megszűnik az évszázados csúfolódás és panasz. Nem igy vagyunk az Ér folyóval, melyet napról-napra, mondhatnám óráról-órára ostromolnak az éle, a gúnyolódás nyilai. A reggeli és esteli sétálók, a délelőtti és délutáni korzózok, a vonathoz igyekvők és attól jövők egyaránt megteszik rá csipős megjegyzései ket. Az Ér hidján a legügyetlenebb udvarló diák is megszólal, hogy megtörje a kínos hallgatást, — mondván: íme, egy ér, amelyik folyó. Erre az imádott hölgy siet szellemesen megjegyezni: Igazán,én sem értem, miért ér, ha folyó és miért folyó, ha ér? Az idősebbek ajkáról is elszáll egy-egy sajnálkozó ítiondás: Szép kis folyó! «Nyiregyháza fekszik az Ér folyó mindkét partján» — idézik élvezettel az iskoláskönyv naiv meghatározását. A gúnyolódok nem gondolnak arra, hányszor megállanak gyönyörködni az Ér folyó hidján az év különböző szakaszaiban s még ha ott elsietnek is — mennyire rajta felejtkeznek szépségén; akkor is, mikor a lombos akácok ráhajolnak csendes vizére és beárnyékolják azt akkor is, ha a sötét lombok közül illatos virágok fehérlenek ki, akkor is, mikor a lombhullató ősz színes levelekkel szórja be lassú vizét, sőt még télen is, mikor az első hó vastagon rátapadva a csupasz ágakra, lehúzza fekete vizére, vagy amikor napfényben csillogó zúzmarás ágai tündéries világot varázsolnak a fogékony szemlélődök elé. Elfelejtkeznek arról is, hogy minden nyíregyházi embernek ide fűződnek a gondtalan gyermekkor legkedvesebb emlékei. Amikor még fahidja volt, itt eregették a papircsolnakokat a vizre s játszottak tengeri csatát. Ide jártak nyáron fürödni, télen korcsolyázni. A vágóhíd táján volt a zuhanó, egy a használat által nagyobbított és mélyített rész, hol a viznek egy kis esése volt. Itt szerettek fürödni a gyerekek, kik csoportonkint mentek a vizbe, szigorúan ellenőrizvén a fiirdőzőket a várakozók a vízben tartózkodás idejére nézve. Ez a most lemosolygott Ér folyó nem érdemli meg a gúnyolódást. Hátha még múltját nézzük. Csak félszázaddal ezelőtt is sokkai nagyobb szerepet vitt Nyiregyháza város életében, mint azt a mai nemzedék elgondolni képes. 1853. jun. 13-án kelt folyamodványában igy ir Juhász Mihály: «A város határát egy, habár nem nagy vizű, de mégis figyelmet érdemlő folyóvizzel áldotta meg a természet, melyet — folytatja tovább — technikai tekintetben is fel nem használni közgazdászati szempontból nagy hiba lenne». Juhász Mihály ebben a beadványában vízimalom építésére kért engedélyt. — Vízimalom! Hihetetlenül hangzik ez a mai nemzedék előtt, mert elképzelhetetlennek látszik, hogy Nyiregyháza határában vízimalmok is létezhettek. Ezt az érthetetlenségct éppen az Ér folyó teszi érthetővé. Az Ér folyó ugyanis hajdan természetes vízfolyás volt és a 145 m. magas Nyírségről folyt az alacsony fekvésű Rétközbe. És ami csodálatos: délről északra. Hajdühadház közbirtokossági legelőjén a Vermes tóból eredt, onnan Gesz teréd, Ujfehértó, Érpatak, Nagykálló, Császárszállás területén keresztül folyván, Nyiregyháza határába az ujfehértói ut közeiébei} jön és a belterület nyugati oldalán elhaladva, Kótajon keresztül folyik a nyirviz gyüjtőfőcsatornájába, a I.ónyay-csatornába. Sok ága van. Geszteréd határában két ágra bomlik, egyik ága még ugyan e község haatárában elvégződik, a má sik folyik tovább az előbb elsorolt irányban. Érpatak területén, a Tüzesrét dűlőnél mélyebb mint egyebütt. A nép szerint forrása van itt, gőzölög, azért nem fagy be télen. A folyás irányában ma 46.1 kim. a hossza. A vízimalom előtt a vizét felduzzasztották és ugy bocsátották a felülcsapó kerekű malomra. 1924-ben a város megváltásának centennáriuma alkalmából közétettem, hol voltak vízimalmok az Ér folyón 1783 előtt. Az elsőt a communitás csináltatta a Szt. Mihály útfélen, a másodikat Molnár Gyurka építette saját költségén az erdő alatt, a harmadikat Gráf András készítette a fehértói útfélen, a negyediket a Tokaji-ut mellett, mivel tapasztalta a vizek szaporodását. Több mint félszázaddal később épült fel az ötödik a Szarvas sziget keleti szegletén Fábián András és társai által. Később a város tulajdonába ment át és az 1880-as évek végéig állott fennt. Sok mindenre felhasználták még az Ér folyó vizét. Halásztak tapogatóval, horoggal, ha kevés volt benne a viz, bottal ütötték fejbe a keszeget, kecsegét. Oda jártak a szűcsök bőrt mosni; ott volt a gubások kallója; használták vizét kenderáztatásra, kivált ott, ahol a nyírvizek levezetése előtt árvízkor kiöntött s kisebb-nagyobb tavakat képezett. Lovat fiirösztöttek, kocsit mostak benne. Hogy 50 esztendőt meghaladó időn keresztül vízimalom állításáról nem tudunk, ennek oka az lehetett, hogy idők folytán az Ér folyó beiszapolódott, annyira, hogy a város 1853-ban kiméiyittette. Ez év tavaszán ugyanis Jármy Menyhért azon folyamodására, hogy földjét, úgyszintén az egyházi földeket az Ér folyó vize elöntötte, a város helyszíni szemlét tartott. A beterjesztett jelentés szerint: »a város császárszállási birtokáról, vaTejsztívetkezetl Központ Budapest, 1., Horthy Miklói-nt 11*121. lamint Jármy Menyhért birtoká'i és a helybei? egyházak földjén emberemlékezet óta folydogáló, de idők folytán beiszapolódott meder miatt elömlött állóvizeivel a birtokosok kaszálóit rongáló ér a Butyka-puszta határától a Jármy Menyhért tagjáig mintegy 600 öl távolságról szabálytalanul jobbrabalra kártékony kiöntéseket, tavakat képez, végtére beomlik a Debreceni-ut alatt levő Kerek tóba és azt sokáig tartó vizeivel hasznavehetetlenné teszi. Innét folytatja útját a Jármy árkán végig az egész tagján, de mivel az egyházi föl deken ásott ároknak már semmi nyoma sincs, azontúl is sem kellő mennyiséggel, inkább csak szivárogva nyomul előre. Tehát nemcsak az egyházi földeken maradoz, de Jármy ur laposára is, ott, hol az árka megszűnik, kicsap és tetemes károkat okoz. Igv történhetett ez az Ér folyó többi részein is. A Vasárnapi Újság 1857. évfolyama szerint egész láp, mocsár s kitűnő kacsázóhely keletkezett. Hogy az Ér a folyó nevet megérdemelte a múltban, abból következtethetjük, hogy éltes emberek tanúsága szerint tavasszal 2 ni. mély viz volt benne. Nyáron apadt el, de akkor is volt benne annyi, hogy a szülők gyermekeiket csak nagyokkal engedték el fürödni. —1885 körül olyan árvíz volt, hogy elvitte az Ér folyó három hidját. Állandó vizes voltát mutatja, hogy két partján 50- 60 cm. vastag csigaréteg van több helyen. A kiöntések eltőzegesedtek. 1870-es évek végén az Uj-Kisteleki szőlők mellett a turfaréteg meggyutadt és napokon át égett. Kijárt a viz állandóan tavasszal, sokszor ősszel is a magyar jegybankig, illetőleg az Ér (régen Békás) utcáig; a mai Dessewffy-téren salétromot söpörtek s a ref. templom végénél ál lott nádtetejü kunyhóban főztek ki nagy üstben. 1879-ben a Nyirviztársulat megalakulván, a nyirviz levezetésére felhasználta az Ér-folyót, amikor a hegyes kanyarokat átvágással meg szüntette. Nagyjában mégis a régi alakjában maradt meg. Medre sza* bályoztatván, illetőleg mélyittetvén, vize most már nem csap ki belőle, de ki se szárad a legmelegebb nyáron _gem. Ma már valóban ér lett a folyóból a Nyirviztársulat Ér csatornája. Vizét a bolgárkertészek öntözésre vezetik el nagykerekü vizemelővel húzatván fei a csatornából. A benne úszkáló kacsákra most nem vet hiis árnyékot se a régi fűzfák, se a későbbi akácok két oldalról összeboruló zöld lombozata. Addig is, míg a kivágott fák tövei uj hajtásokat hoznak, a Nyírség ős fájával, a nyírfával kellene helyenként beültetni, mely az akácos sorok egyhangúságát nagyban élénkítené. Az iskoláskönyvbeli földrajzi meghatározás immár elvesztette naivságát, pedig még odáig sem SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg^knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külöi szobában 16 pengő naponta. Orvosát Nyiregytoa

) Káilóí-atca 42. szám.