Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-11 / 106. szám

t 2 JSÍYÍRYIDÉK. 1929. május 14. DIADAL Május 10 , 11., 12., pénteken | szombaton 5, 7 és 9 órakor, | vasárnapig 3, 5, 7, és 9 órakor j Minden idők leghatalmasabb filmalkotása! Pudofkln mestermüve DSINGIS KHÁN (Ahogy egy nem-et születik) Dráma 10 felvonásban Ftírkó a mostoha gyerek Burleszk 2 felvonásban Tanitó bácsi kérem .. Burleszk 2 felvonásban Az előadásunkat 7 tagu saját zenekarunk kíséri. Következő műjonnk: á tettesnek nyoma veszett Izgalmas bünügyi regény A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Miklós Ferenc dr. or­szágos ügyész emelkedett szó­lásra. Leleplezik Kállay Miklós disz­elnök és Czettler Jenő orszá­gos elnök arcképét. Miklós Ferenc dr. szövetségi ügyész tartalmas beszédben hang­súlyozza az uj székház fontossá­gát és méltatja az áldozatkész ala­pítók érdemeit. Nem elég az, hogy felépítettük a becsületes munka eme uj halékát — mondot­ta, hanem védeni és oltalmazni kell ,nehogy bekövetkezzék vala­ha is az a szomorú idő, hogy rá kelljen irni e falakra, hogy voltak itt egykor derék, lelkes em­berek, de nem tudtak kitartani! Az u] hajlék ugyanazt jelképez­ze itt, mint a régi rómaiaknál a házi oltár. Jelképezze azt az ideált, amely a ház lakóit áthat ja és minden cselekedetében ve­zeti . Honpolgárok csak ugy lehe­tünk, ha saját munkánk becsüle­tes elvégzésén kivül a közért is dolgozunk. Amely társadalmi osz­tály kivonja magát a közért való küzdelemből, az pusztulásnak in­dul. Ebben az otthonban akar dol­gozni az öntudatos keresztény nyíregyház iiparos a közért. Köz­életi munkásságában mintaképe­ket állított ide magának, akiket követni akar. Egyik mintaképül olyan embert választott ki, aki ebben a vármegyében egy hatal­mas nemzetnevelő és megerősítő munkát végez. Ez a lelkes erő most beköltözik ebbe az uj haj­lékba és meg fog jelenni az otthon tagjai előtt Kállay Miklós Sza­bolcsvármegye főispánja! Erre a szavakra lehull a diszes takaró a feldíszített falon elhe­lyezett két arcképről és a kö­zönség hosszan, lelkesen ünnep­li Kállay Miklósnak és Czettler Jenőnek a képekről letekintő, ki­tűnően sikerült diszmagyaros alak­ját . A két kép Károlyi István nyír­egyházi fényképész kitűnően sike­rült fényképnagyit ása. A szövetség országos elnöke, Czettler Jenő — folytatja beszé­dét Miklós Ferenc — a másik min takép, amelyet magának kiválasz­tott a nyíregyházi csoport. Mint g régi rómaiaknál a házi oltár, ugy töltsék meg lélekkel és meleg­séggel ezek a mintaképek ezt az otthont és szolgáljanak mindig intőjelnek arra, hogy ezért a ha­záért nemcsak élni, hanem dol­gozni is kell becsületes, tiszta és önzetlen szeretettel ugy, ahogy a Jászság szülötte Czettler Jenő, a magyar iparosság dicsősége és büszkesége és Kállay Miklós en­nek a megyének szülötte, az egész országra kiterjedő büszkesége dol­gozott és dolgozik közöttünk! Ha ennek a két mintaképnek a szellemében fognak dolgozni a nyíregyházi iparosok, akkor majd elmondhatják életük alkonyán, hogy nem éltek hiába, hogy meg­tették kötelességüket! Falakat rengető dörgedelmes taps és éljen harsan fel és az ün­nepi közönség percekig tartó lel­kes ünneplésben részesiti a két vezető egyéniséget. Fokozta az ünneplés melegsé­gét a Városi Dalárda gyönyörű kari énekszáma, amelynek el­hangzása után Kállay Miklós fő­ispán megköszöni a váratlan ová­ciót. Kállay Miklós beszéde Bizonyos zavar fog el — kez­dette meg beszédét a főispán — amikor meg kell köszönnöm a személyemet itt ért kitüntetést.— Egyúttal Czettler Jenő nevében is szólok, így könnyebb a feladatom, mert a meg nem érdemelt dicsé­reteknek egy részét átháríthatom arra, aki valóban megérdemli, hogy az arcképe ebben a teremben függ jön. Szemrehányást kell tennem az iparosoknak, amiért ebben a szék­házban legelsőnek olyan erényt gyakorolnak, amely nem magyar erény. És ez a titoktartás. Hogy egy ilyen nagy testület titokban tudta tartani azt, hogy itt mi ké­szül és mit sem sejtő embereket ide tudtak hozni arcképük lelep­lezésére anélkül, hogy ezt csak sejtették volna is, — ez erény­nek talán erény, de nem magyar erény. Nagyra kell becsülnöm azonban ezt az erényt, mert olyan összetartást képvisel, amelynek nagy hiányát szenvedtük mi ma­gyar emberek. Én a vármegye vezetésében ve­szek részt és a kormányt képvise­lem, meg kell tehát indokolnom, hogy miért támogatom ezt az egyesületet, miért vagyok annak diszelnöke. Felelősségteljes pozíciómban val­lom magamat kereszténynek. Ke­resztény vagyok nem vallásomnál fogva, nemcsak magyarságomnál fogva, nemcsak kulturember voltom miatt, hanem keresztény vagyok mindezeknél fogvá együttesen. A kereszténység nem azt jelenti,, hogy egy vallási dogmának vagyunk a hivei, hanem jelenti mindazokat a tulajdonságokat, amelyekre szüksé­günk van mindnyájunknak. A ke­reszténység az az egyedüli foga­lom, amely magában összefoglalja és egyesiti a két világeszmét : a konzervativizmust és a demokráciát A konzervatizmusra építünk, ha a nagy gondolatok össszefogásában, az emberi élet célkitűzéseiben azo­kat az alapokat keressük, ame­lyek tartósak, erősek, örökélet üek. Viszont a demokráciának azt a fo­kát, mint a kereszténységben van, sehol másutt meg nem találjuk. Ennek a két nagy irányeszmének összefogása szükséges ahhoz, hogy ma az embereket kielégítse. Mert ma a dolgozni akaró emberek kon­zervativek, de elhárithatatlanul szükséges, hogy a konzervatív esz­mék mellett a demokratikus hala­dásnak elkerülhetetlen követeimé nyei is helyet foglaljanak. Demok­ratikusnak kell lenni a konzervatív alapon felépített világrendnek, hogy érvényesülhessen a munka, a be­csület, a hazafiság ,a jó ember, minden, ami az egyénnek munká­ját megjutalmazza és hogy érvénye­süljön minden olyan törekvés, amely nemcsak az egyénnek, de az egész köznek a hasznára van. A legnemesebb konzervativizmus és helyes demokrácia gondolatát lá tom a kereszténységben összefog­lalva és örülök, hogy a nyíregyházi iparosság szine-java ebben a gon dolatban tömörül. Bejelentem, hogy köszönettel és örömmel vagyok tagja ennek az egyesületnek és amig itt vagyok, kötelességem és feladatom vigyázni arra, hogy a kisiparosság munká­jában, elhelyezkedésében minden támogatást megkapjon. Erre teszek Ígéretet és vállalom a kötelezettsé get, hogy mindaddig, amig ennek a vármegyének az élén állok, mint képviselője ennek a kormányzatnak ezeket a szempontokat fogom szem előtt tartani ! Arcképet annak festünk, aki vagy befejezte már az életét, vagy megtette már a kötelességét. Az előbbit nem mondhatom magamról, de a másodikat sem, amint itt, eb­ben az országban még senki sem teljesitette a kötelességét. Amig a határokat egy rövid kiál tással elérjük, amig a nyomoru­ságtól mozogni sem tudunk, amig itt a lelkek megnyugodva nincse­nek, amig a becsületes munka meg nem kapja azt a pozícióját, amit megérdemel, — addig nem teljesítettük a kötelességünket ! De csak hadd függjön itt ez a kép, legalább mindig emlékeztetni fog a kötelességteljesitésre. És em­lékeztessen is mindenkit a nem tel­jesített kötelességre, az el nem vég­zett munkára. Köszönöm az üdvözlő szavakat köszönöm azt a munka- és erőfeles­leget, amit áldoztak a nagy célra, a magyar összefogásra, az egysé­ges magyar jövőre és Magyaror­szág helyreállítására 1 A lendületes hévvel, gyönyörű szónoki vervvel elmondott főispáni választ lelkesen éljenezte az ünnepi közönség, majd Szohor Pál városi főjegyző felszólalását hallgatták meg nagy figyelemmel. Nyíregyháza város — mondotta — ez a nagy család örömmel látja, hogy a család egy része, az iparosság otthont épített magának Becsület, tisztesség és alkotó mun­ka talált helyet ebben az otthon­ban. Célja ennek az otthonnak, hogy kitermelje a szivekből és értelem­ből mindazt, amire szegény ha­zánknak szüksége van. A nyíregy­házi nagy család, a város örömmel nézi, hogy egy kis része mennyire erősödik, izmosodik és örömmel és szeretettel jött ide, erre az ünnepé­lyes pillanatra, a családi otthon felszentelésére, hogy azután együtt induljon a szent és közös cél felé. A város közönsége nevében, de a hivatalos város nevében is, a pol­gármester ur őméltósága és a váro­si tanács nevében is nagy, tiszta, meleg szeretettel és örömmel üd­vözlöm az iparos társadalmat, ami­kor felszentelik és átadják rendel­tetésének ezt a helyiséget és megin­dulnak azon az uton, amelyet a be­csület, tisztesség és az alkotó mun­ka szegélyez. A nagy tetszéssel fogadott és lelkesen megtapsolt üdvözlet után a Városi Dalárda vezetésével a Himnuszt énekelte el a diszes kö­zönség, amely után Huray János elnök a díszközgyűlést déli bóra­kor berekesztette. Négyszáz terítékes bankét volt a Kiosz udvarán. A székházavatás magasztos ün­nepségét délután i órakor a Kiosz lombokkal, zászlókkal ékesített tágas udvarán négyszáz teritékes bankett követte, amelynek szín­vonala, ízes menüje Sóvári Ferenc gazda jóizlését szakavatottságát dicséri. A bankett teendőinek gyors lebonyolításában a Baross cser­készcsapat segített hathatósan. A főasztalnál, amelyet nárciszokkal díszítettek, Kállay Miklós dr. fő­ispán, Czettler Jenő országos el­nök, képviselőházi alelnök mellett foglalt helyett. A bankéten Si­korszky István iparkerületi főfel­ügyelő mondotta az első felkö_ szöntőt. Mint egykori tengerész­tiszt felidézte a világháború titá­ni harcainak emlékét és a No­vara hős parancsnokát aposztro­fálva, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót köszöntötte. Smiják István alelnök lendüle­tes beszédében Czettler Jenődr-t köszöntötte. Míg a trianoni hatá­rok fennállanak — mondotta — a magyar iparosságnak csak koldusbot jut. Azt kívánja, hogy Czet tler Jenő elnökük érhesse meg a magyar iparosság megelégedé­sének, az -ország feltámadásának idejét. Stibi József történelmi vissza­pillantással alapozza meg izzó h<v zafisággal áthatott beszédét, amelyben rámutat Kossuth dicső korára, majd a jelen magyar élet vezércsillagait méltatva, dr. Kállay Miklós főispánt köszön­tötte. Pisszer János dr. Bencs Kál­mánnak a Kioszba való belépésé­ről, mint a keresztény iparosság törekvéseinek fényes diadaláról be­szélt. Rámutatott, hogy Nyíregy­háza városának az utóbbi 10 évben elért gyors fejlődése és a Kiosz hatalmas előretörése között szerves kapcsolat van. Annak az általános meggyőződésnek adott kifejezést, hogy miként Nyíregyháza városát, a Kioszt is felvirágoztatja Bencs Kálmán dr. győzelmes aktivitása. Óriási lelkesedést keltett László Zoltán ref. tanitó, aki a tanítóság nemzetnevelő munkásságának to­vább építését köszöni boldogan, a feltámadás hitével a nemzeti esz­mények alapján szervezkedő Kiosz ban és a magyar nemzeti gondo­lat tántoríthatatlan harcosát Ozory István dr.-t köszönti.. Biczák János nagy lelkesedést keltő deklarációjában, amelyet la­punk más helyén egész terjedelmé­ben közlünk, az Iparos Ifjak Önkép­ző Egylete nevében a nemzetközi­séggel szemben a feltétel nélküli revizió mellett foglalt állást. Jánossy Miklósné poétikus szép­ségű, művészi elánnal előadott be­szédében a Mansz nevében köszön­tötte a nagy magyar álmokért küzdő Kiosz-t, a nemzeti eszme harcos gárdáját. Klekner Károly dr. a Szabolcs­vármegyei Turáni Kör nevében kö­szönti csordultig telt szívvel a test­véregyesület, a Kiosz-t, amely­nek elnöksége megmutatta, hogy a mai vi'ágháborut olyan jellegzetes nyerészkedési szándék nélkül, esz­ményi célkitűzéssel is lehet nagyot alkotni. Annak a boldog időnek el­jövetelét kívánja, amikor a meg­szállott területek iparossága is együtt örvend a Kiosz győzelmé­nek. Péter Károly reálgimnáziumi ta­nár a Kossuth gimnázium üdvözle­tét tolmácsolja mély hatást keltő szavakban, majd Müller Antal or­szágos alelnök szólal fel és rámutat arra, hogy 1924-ben ő szervezte meg a nyíregyházi Kioszt. Akkor hangsúlyozta a tekintélytisztelet je­lentőségét. Ma azt látja, hogy a nyíregyházi társadalom minden elő­kelő reprezentánsa itt van és meg­tiszteli az iparosságot, amely a te­kintélytiszteletet még fokozottabb mértékben vallja és gyakorolja. Kö szönti ennek az iparosságnak is­tenáldotta vezérét, Huray János el­nököt. Valkó Pál meghatóan bensőséges szavakban köszönti az iparosság tanítómestereit, Vargha Ferencet az iparostanonciskola és Vargha.

Next

/
Thumbnails
Contents