Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-11 / 106. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Kállay Miklós főispán a díszelnöke a nyíregy­házi könyvnapnak Nyíregyháza is méltóképpen vesz részt a magyar könyvkultusz érdekében rendezett ünnepség­ben, amelynek diszelnöke Kállay Miklós főispán, elnökei Mikecz István alispán és Bencs Kálmán polgármester. A könyvnap Nyír­egyházán május 15-én lesz a színházban. A könyvnapon »A tá­bornok c. drámát adják elő. Az előadás előtt a társulat egyik tag­ja előadja Szathmáry István A könyv c. költeményét, majd Szo­hor Pál főjegyző a magyar könyv­ről tart előadást. Tegnap délelőtt impozáns ünnepség keretében avatták fel a Eiosz székházát 1929. május 11. lelkes, jó magyar, akinek támo­gatása a nemzeti ügy hatalmas erővel való előretörését, a Kiosz virágzását biztosítja. Azt óhajt­juk, hogy a polgármester példá­ját kövesse a város egész veze­tősége. (Hosszantartó, lelkes él­jenzés.) A Kiosznak 668 tagja van. Péri-Nagy István titkár ter­jeszti euztán elő a mult évről szóló jelentést, amely szerint a székház vételárának biztosítására harminc tag egyenként 1000 pen­gős teher jótállását vállalta. A jelentés szerint az elmúlt eszten­dő soha nem látott virágzás éve volt a Kiosz életében azzal, hogy az egyesület székházhoz jutott. Az elmúlt évben a Kioszba 118 uj tag lépett be és most 668 a tagok száma. A titkári jelentés után Huray János szeretettel köszönti a sajtó képviselőit, akiknek további tá­mogatását kéri. Az uj tisztikar. A tiszujitás megejtése előtt Val­kó Pál meghatottan mond köszö­netet azért az odaadó ügyszeretet­tel áthatott támogatásért, amely­lyel Ozory István tanácsos az ipa­rosok érdekeit istápolja, ezután megejtik a választást, amelynek eredményét Kazár Ferenc hir­deti ki. A tisztikar a következőképpen alakult: Elnök: Huray János. Alelnök Smiják István. Gazdasági szakosz­tályi elnök: Stibi József,kulturá­lis szakosztályi elnök: Nagy Kál­mán, társadalmi szakosztályi el­nök: Bezzegh József. Ügyészek: dr. Vass József, dr. Mikecz ödön. Főtitkár: Náesik Sámuel. Tit­kár: akit a pályázati hirdetés ered­ményeként meg fognak választani. Pénztáros: Makó Béla, Ellenőr: Ziegler János, háznagy: Kazár Fe­renc, számvizsgálóbizottsági elnök. Pisszer János. Libich Ernő volt pénztárosnak köszönetet mondottak, majd nagy lelkesedéssel hallgatták meg Ozory István tiszteletbeli tag bejelen­tését arról, hogy a székházavató ünnepen megjelenik Kállay Mik­lós főispán, a főispánné és Nyír­egyháza hatóságainak, egyesületei­nek, intézményeinek vezetői. Nagy Kálmán szakosztályi elnök a Kiosz kiállításán való részvétel­re lelkesítette az iparosságot. A Kiosz a revízióért. Óriási lelkesedést keltett Pé­ter Károly tanár, aki történelmi visszapillantás után a revíziós moz­galomhoz való csatlakozásra hív­ta fel a Kioszt. Péter Károly ja­vaslatára kimondották, hogy . a revíziós célra perselyt helyeznek el a Kiosz székházában. A köz­gyűlés után a Kiosz elnöksége é s a közgyűlés Czettler Jenő dr. or­szágos elnök fogadására sietett. FAGYLALT IEGESKÁVÉ elsőrendű minőségben Sípos cukrászdában kapható. Kívánatra házhoz szállítok. Róm. kath. bérpalota. Telefon : 3-13. szám. Illlllllllllllllllllllllllimilllüllllillllllllllllllllllllllllllllll! A Kiosz ünnepi napra virradt. Vasárnap délelőtt avatták fel meg­hatóan szép ünnepség keretében az egyesület székházát. A Bocskay-utcai székház fello­bogózott, virágos kapuján jnár jóval délelőtt 10 óra előtt megin­dul az ünneplő közönség özönlé­se, liogy színültig betöltse az egy nagy teremmé alakított Kiosz he­lyiségeket. Ott látjuk a budapesti közpon­ti vezetőséget élükön Czettler Jenő elnökkel, Végh. János társelnökkel, Müller Antal ügyvezető elnökö% Miklós Ferenc dr. szövetségi ügyészt, Végh Gusztáv és Fekete József titkárokat, akik az emelvé­nyen foglalnak helyet, Kállay Mik­lós dr. Szabolcsvármegye főispánja és felesége, Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgár­mester, Szohor Pál városi főjegyző, Hurják Mária, a Mansz képviselő­je és Huray János a Kiosz helyi csoportjának elnöke társaságában. Az elnöki dobogó előtt félkör­ben foglal helyet az ünnepi kö­zönség, Nyíregyháza város társa­dalmának szine-java, az egyházak, a nemzeti hadsereg, a vármegye, város, az államrendőrség, törvény­szék, ügyészség, járásbíróság, a pénzügy, számvevőség, adóhivatal és pénzügyőrség, a vasút és pósta, a tantestületek, a társadalmi és jó­tékony egyesületek, a kereskedők és iparosifjuság vezetői és képvise­lői, a vendéglátó keresztény ipa­rosok impozáns tömegében. Tiz óra után néhány perccel a Hiszekegy megrázó hatású elének ­lésével kezdődik a székházavató ünnepség a Városi Dalárda tökéle­tes előadásában, Jakab József kar­nagy vezetésével, majd Huray Já­nos, a helyi csoport elnöke üd­vözli a megjelenteket és a székház­avató ünnepséget megnyitja. Czettler Jenő beszéde. A hatásos elnöki megnyitó után nagy figyelem mellett Czettler Je­nő országos elnök emelkedik szó­lásra és nagy koncepciójú, mind­végig lebilincselő, frappins beszéd­ben méltatja a székház avatás je­lentőségét. Mérföldkő az ország keresztény iparosságának életében ez a nyír­egyházi székházavató ünnep — mondotta — mert az a keresztény kisipar, amelyet minden oladlról támad a nagytőke, amelyet kikez­dett a munkásság egy része, amely kisipar, amelyet minden oldalról gaiért, társadalmi elismertetéséért azáltal, hogy Nyíregyházán hajlé­kot teremtett magának, jött-ment jövevényből, megtűrt idegenből, benszülött polgárává lett ennek a városnak. Ez a hajlék több, mint egy ipari csoportnak a háza, mert ez a hajlék az ország keresztény iparosságának az emlékmüve, a megszentelt temploma ! Ha mi országos vezetőnk elcsüg­gedünk nehéz munkánkban, ha el­fárad a lelkünk a lélekölő robot­ban, ha elveszítjük bizalmunkat a magyar jövő iránt, akkor a nyír­egyházi példára fogunk utalni, hogy mivel kezdték a székház építé­sét a nyíregyháziak, hol szereztek székházat maguknak, a tőzsdén, spekulációval ? Nem ! Becsületes kitartó munkával ! Kötelességtudás­sal ! örömmel látom azt, hogy ez a szép telek, ezek a szép termek nemcsak helyiséget jelentenek, ha­nem otthont is, örömmel látom itt a nyíregyházi iparosságot és öröm­mel látom itt azokat, akik a magyar ipart, és a magyar iparost meg­becsülni és értékelni tudják, kü­lönösen örömmel látom itt a nyír­egyházi csoport díszelnökét, Kál­lay Miklós főispánt és felesége Űméltóságát (hosszantartó lelkes éljenzés és taps) a magyar intelli­genciának itt megjelent képviselőit, akik megértik azt, hogy a hazasze­retetnek szent tüze nem lehet egy osztálynak, egy társadalmi rétegnek privilégiuma, hanem ebben a tűz­ben össze keli fogni minden láng­nak, hogy az égig csapjon fel an­nak a tüze, hogy átvilágítson mesz­sze tul a határokon át elrabolt és velünk együtt érző testvéreinkhez. A régi, boldog időket nem hoz­hatja vissza más, mint a magyar összetartás ! És ha az összetartó keresztény magyar iparosságnak SS 3800—5 ZONGORÁK legolcsóbban részletre is WAL.DM ANNÁL N'emzetközi'yásáron saját pavillon Budapest, VI., Teréz- körűt 8. sz. Utazási költségeket vásárlásai! megUritem országos temploma ez az otthon, ugy mérföldköve ez a magyar feltá­madásnak is 1 A furó hegyén levő apró gyé­mánttal az Alpeseket is keresztül lehet fúrni és a gyémántot csak gyémánttal lehet köszörülni. A magyart csak a magyar tudja vég­ínségre juttatni. De ha egyszer ezek a gyémántok nem egymás ellen, hanem tornyok és hegyek ellen indulnak, keresztül fogják fúrni a trianoni Alpeseket is! Itt önzetlenséget látok beágyaz­va ennek a háznak a fundamentu­mában, olyan erényt, amely hiány­zott a magyar közéletből nemcsak a forradalmak előtt, hanem a há­Doru előtt is. A ti összteartástok. a ti áldozatkészségtek a magyar hazának szólnak, a boldogabb, na­gyobb magyar hazának szólnak. — Nemcsak magatoknak emeltek haj­lékot, nemcsak az iparosságnak emeltetek templomot, hanem a magyar feltámadásnak! Leraktá­tok a mérföldkövet a magyar fel­támadás felé, országos példát mutattatok, hogy ezen a példán felbuzdulva a magyar keresztény iparosság és utána az egész ma­gyar ipar magával vigye ellenáll­hatatlan rohamra a magyar össze­séget, társadalmi, vallási és egyéb különbségek félretételével és akkor győzni fogunk nemcsak Bu­dapesten, hanem Kolozsvárott és Pozsonyban is! Adja Isten, hogy ugy legyen! Felharsanó és percekig tartó lelkes éljenzés és taps fogadja a székházavató beszédet és az elő­kelő közönség meleg szeretettel ünnepli az országos elnököt. A Mansz üdvözlete. Hurják Mária a Magyar Asz­szonyok nemzeti Szövetségének képviseletében szólal fel és Tor­may Cecil elnöknő nevében kö­szönti és üdvözli a nyíregyházi ke­resztény iparosok szövetségét, és a nyíregyházi Mansz elnöknőjét Kál­lay Miklósnét. Isten áldását kéri a munkára, amely az uj székház­ból kiindul és mindazokra, akik ezt a szép helyiséget megterem­tették. Hangoztatja annak szük­ségét, hogy a politikai jogokat ki kell terjeszteni a nemzet minden rétegére és a nemzet keresztény erkölcsösségében és fegyelmezett­ségében legyen meg a garancia arra nézve, hogy ezekkel a jogok­kal helyesen tudjon élni is. Prohászka Ottokár szavaival rá­mutat arra, hogy a modern kul­tura csak a külső szükségletek, csak a testi igények kielégítésére szentel figyelmet és nem helyez súlyt a belső, a lelki szükségletek­re, a lelki egyensulyozottságra, pe­dig az igazi nemeztalkotó erőfor­rások a vallásos lélekből buzog­nak fel. Az élet értelmét nem a tudás, hanem a vallásos öntudat adja meg, amely földi rendelteté­sünkben isteni feladatot lát. Ke­resztényeknek, katólikusoknak és protestánsoknak egyaránt össze kell fognunk, ezt kívánja tőlünk a haza sorsa. Felelősek vagyunk mindazért, amit ebben az ország­ban apostolok, vértanuk, szentek és hősök megteremtettek. Uj,erős, lelkes és tiszta ifjúságot kell ne­velnünk a szebb magyar jövő számára! E gondolatokkal üdvözli a Mansz nevében a nyíregyházi ke­resztény iparosságot. •••••••••••••••••••••••••••••a ° MEGNYÍLT 1 u a Pénzintézetek Országos Biztositó R.-T. • Főügynöksége Nyíregyházin, g a Gazdaszövetség székházában. § • Elfogad: tüz-, jég-, betöréses lopás-, • baleset-, szavatossági- és életbiztositá- g sokat a legelőnyösebb feltételek mellett. Q ••••••••••••••••••••••••••••••

Next

/
Thumbnails
Contents