Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-11 / 106. szám

<2 JWyíryidék. 1929. május 11. Magyar könyvhét Május 12-én a fővárosban és az ország nagyobb városaiban Ma gyar Könyvhetet rendeznek. Ez a hét tehát a magyar kultura szolgálatában fog állni s propagandát óhajt csinálni annak a magyar könyvnek, amelyet olvasóközönségünk bizony kissé elhanyagol. Nagy szükség van erre a magyar könyvhétre, mer tha összevetjük az egyes országok könyvfogyasz tási és könyvolvasási statisztikáit bizony nem nagyon dicsekedhe tünk, hogy az elsők között vol nánk. Ennek a könyvhétnek ép pen az a célja, hogy kiszélesitse ráterelje a figyelmét a magyal irodalom értékeire s olyan Írókat is propagáljon, akik nem divatosak, ami azonban nem annyit jelent, hogy ne volnának nagy értékek. Érdekes, hogy ha a magyar könyvkiadás statisztikáját más or szágokéval összehasonlítjuk megállapíthatjuk, hogy aránylag elég sok könyv jelenik meg nálunk Ha azonban e statisztika keretein belül elkülönítjük az eredeti magyar müvek számát a külföldi nyelvekből lefordított müvek számától, akkor meglehetős aránytalanságot tapasztalunk a magyar müvek rovására. Pedig azt sem mondhatnók, hogy a külföldi nyelvekből lefordított müvek belső értéke irodalmi valeurje felülmúlná a magyar müvekét, de tény, hogy a kiadók biztosabb üzletnek tartják egy-egy külföldi író magyar nyelven való megjelentetését, mint a saját Íróink propagálását. A Magyar Könyvhétnek tehát igenis van mit cselekedni, van témaköre és vannak problémái. Ha azonban bizonyos mértékben a müvek terjesztése mellett az országszerte megszervezendő előadások keretében a közönség ízlését is nevelni és irányítani akarja, ugyanakkor joga, de kötelessége is a kiadókat arra figyelmeztetni, hogy az eredeti magyar müvek megjelenési lehetőségeit jobban segítsék elő. Megértjük mi a szükséges üzleti óvatosságot s nagyon is jól tudjuk, hogy a könyvkiadás üzleti vállalkozás, de kiadóinknak legalább is egy része túlságos óvatosságot tanusit s még annyi kockázatot sem hajlandó magára vállalni, amennyi minden üzleti vállalkozással együttjár. Igaz ugyan, hogy a kiadók erre valószínűleg azt felelnék, hogy ha a magyar olvasóközönség tábora kiszélesedik, akkor az ő üzleti vállalkozásaik lehetősége, az ő kiadói bátorságuk is meg fog nőni. És éppen ezen a ponton a legfontosabb, hogy ennek a magyar könyv hétnek sikere legyen. Igenis propagandát kell csinálni a magyar könyvnek és általában a könyvnek, az olvasás szenvedélyének. Az irodalom minden országban elsősorban a nemzeti eszmény terjesztője és lerakata, de általában foglalata mindannak, amit az emberi szellem produkálni és megörökíteni méltónak vél. Hogy a technika mai fejlettsége mellett sok olyan könyv is megjelenik, amelyeknek megjelenni tulajdonképen feiesleges ez csak akkor árt, ha az olvasóközönség nivója nem elég magas. Ha ellenben az olvasótábor önművelés és célszerű propaganda, okos felvilágosítás utjain már bizonyos nivón felülemelkedett, akkor magától következik be az országos szelekció s hogy ez az egészséges állapot bekövetkezhessék, ehhez akar hozzájárulni a Magyar Könyvhét is. — Gyönyörű, tiszta hangú gramofonlemezek 4 P 40 f. és 5 pengő, igen nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. A felekezeti békét, a nemzeti egység imperalivnszát tűzte zászlójára a Kiosz szerdai Közgyűlése (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Kiosz Bocskai-uti székházát hatalmas nemzeti zászló ékesíti. A tágas udvart kertté varázsolják, címerek, drapériák díszítik. A lelkes, példásan aktiv Kiosz évi közgyűlésre és székházavatásra készül. Várja Czettler Jenő országos elnököt, a képviselőház tudós alelnökét. Szombaton este nyolc órára mintegy 250 főnyi iparos gárda gyülekezik. Megkezdődik a közgyűlés, amely seregszemlét tart, beszámol a mozgalmas esztendőről és tisztikart választ. Hol van a régi kedély, a régi egyenes-tartás ! ?... Huray János, a népszerű, lobogó tűzzel vezérlő elnök megnyitójában a súlyos gazdasági helyzet nyomasztó hatásáról beszél. A kedélyünk, egyenes tartásunk nem a régi, homlokunkról a gond ráncainak barázdái sötétednek. És a igondsujtotta iparos megáll, hogy feleletet adjon, miért van mindez. A trianoni összeroppanás, a vörös forradalom őrülete okozta a rom lást. Nékik elég volna Budapest is nyolc kilóméteres körzettel, — mondja a kommunistákról — de nékünk, akik ott harcoltunk ezer éves határainkért a háború poklában — nekünk az ország hajdani nagysága, dicsősége: mindenünk, mi redős homlokkal, görnyedt testtel is tettrekészen állunk egy dicsőséges, diadalmas uj harcra. (Lelkes éljenzés.) Megbontja-e a Kiosz a társadalmi békét F Mondják, hogy a Kiosz megrontja az életstandardot, felforgatja a társadalmi rendet, felekezeti harcot szít. Én jól emlékszem legelső beszédemre. Abban is a szeretetet hangoztattam, a szeretet még ellenségeinkkel szemben is ... (Ugy van.) De azt most is férfias nyíltsággal hangoztatom, hogy azokkal a romboló áramlatokkal szemben, amelyek a keresztény gondolatot nem tartják összeegyeztethetőnek a nemzeti eszmével, ezekkel az áramlatokkal szemben egységes keresztény és nemzeti frontra van szükségünk. Amikor a Kiosz ennek a nagyszerű nemzeti ellenállásnak szent gondolatában egységbe tömöriti a polgárságot, megvitatja a szebb jövőt kivívó munka prograihmját, nem társadalmat bont, hanem társadalmat erősit. (Lelkes éljenzés.) Büszke öntudattal... Határtalan örömmel, boldog büszkeséggel mutathatok rá, hogy amikor itt, a trianoni határ közeléebn felavatjuk a Kiosz székházát, az elsőt a vidéken, az összefogó erejű keresztény és nemzeti gondolat hatalmas előretörését dokumentáljuk. (Ugy van.) Ennek az előretörésnek dicsőségét át kell, hogy érezze a Kiosz minden tagja, át kell, hogy érezze, hogy a nemzeti érzés tüzének oltára ez a hely, ahonnan távozniok kell azoknak, akik csak fél szívvel vannak itt, — akiknek féllába kint van. Nekünk nem kellenek sötétebn bujkálók (Ugy van !) Nekünk elszánt, erélyes, harcos szellemű, igaz hívek kellenek. Az én homlokomon is redökei szántott az élet, én is a küzdelmek útját járom, dí odakünn a szabadban ,távol a város bűnös aszfaltjától felüdül a szivem, látom a fagyot, a telet diadalmasan legyőző tavasz szépségét és hiszek a magyar tavaszban, a ÖN CSAK JÓL JÁRHAT ! Ha megnézi az Apolló szombat-vasárnapi műsorát GÁBRIEL GABRIO és ELGA BRINK-KEL HALÁL A KARNEVÁLON V I L L I A M FAIRBANK S-A L AZ OLAJMEZŐK HIÉNÁIT Pénteken csak 1 napi

g! DOUGLAS FA1RBANKS SSSKj"™'"" A BAGDADI TOLVAJ Misztikus keleti történet !2 felvonásban ANNA MAY WONG a női főszerepben Szombaton Vasárnap GÁBRIEL GABRIO a „Nyomorultak" főszereplőj evei halál a Karneválon Szivek és szerelmek játéka 8 felvonásban WILl.IAM FAIRBANKS bravúros cowboy filmje fli olajmezök hiénái Vadnyugati cowb

oy történet 7 felvonásba

n Előadások kezdete : 5. 7 fcs 9 órakor m f magyar feltámadásban. Tudom, odáig még kemény harcot kell vivnia az iparosságnak, de tudom, hogy ez az iparosság felemelt fővel, nemzeti érzéstől hevítve állja a harcot. Felemelt fővel vallja, hogy e.nnek a harcnak felesküdt hive, hogy kiosiszta, mert elmúlt az idő, amikor szemérmetlen lekicsinyléssel mutattak rá arra az iparosra, aki a Kiosz. tagja. Nem egyéni, gummibotos akciókkal, hanem a csöndes, SZÍVÓS, célratörő munkával visszük előre a Kiosz diaadlmas zászlóját. Akik áldozatot hoztak. Ezután Huray János azokat az iparostestvéreket aposztrofálta akik időt, fáradságot, anyagi felelősséget nein kiméivé, megteremtették a Kiosz székházát és különösen hálás és elismerő szavakkal mond köszöjietet a vezéri erejű, izzó lelkesedésü férfiúnak, Ozory István tanácsosnak, aki keresztény és magyar lelke, becsületessége legszebb javait, életet, fejlődést szuggeráló egyéniségét adta oda az iparosügynek, a magyar ügynek, a magyar feltámadás ügyének ! A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Péri-Nagy Sándor ti* kár felolvassa azoknak az iparosoknak névsorát, akiknek a Kiosz székházának létesítésénél cselekvő részük volt. Kazár Ferenc és Valkó Pál állanak az áldozatot önként vállalók élén, ők vezették az épitkezésseket. Kazár Ferenc bejelenti, hogy Vrabecz Andor egy fali órát adott a székháznak. Igy épül tégla téglára az eszme átérzésében cselekvő szeretettel közremunkáló testvérek jóvoltából a Kiosz székházában. Péri-Nagy Sándor titkár az uj ügyviteli szabályzatot ismerteti, amely szerint most már a Kiosznak három szakosztálya van : gazdasági, társadalmi, kulturális szakosztály. A Kiosz nem katholikus szervezkedés. Nagy figyelmet és lelkesedést keltett Ozory István tanácsos, tiszteletbeli tag felszólalása. Igaza van az elnöknek — mondotta, amikor az egyetértés hiányáról beszélt. Ha a keresztény társadalomban átérezné mindenki az egybeforrás, a vállvetett nemzeti munka jelentőségét, egy iparos sem volna, aki nem tagja a Kiosznak. Nem ismerik a Kiosz igazi célját és félreismerik a hatalmon levők magatartását. Ellenséges szándékkal hirdették, hogy a Kiosz felekezeti alapon, katholikus alapon álló szervezkedés. Erre rácáfol az a valóság, hogy Nyíregyházán a Kiosz vezetői túlnyomóan protestánsok. Rólam, aki hithű református vagyok, csak nem hiszik, hogy egy másik felekezet érdekeit szolgálom. Hithű református vagyok, de azt tartom, hogy nem igazi magyar, aki felekezeti kérdéseket feszeget, felekezeti politikát csinál, am kor nemzeti politikáról van szó. (Lelkes éljenzés.) A Kiosz ellenségei azt is hirdették, hogy a mozgalom szemben áll a polgármesterrel. Nos, ma már nem ad senki hitelt a Kiosz és a polgármester között állítólagos ellentétről elterjesztett híreknek. Bejelentem, hogy dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester a mai napon belépett a Kioszba... (A közgyűlés erre a bejelentésre viharos lelkesedéssel tüntet a polgármester mellett.) Ez a belépés fordulat a Kiosz életében. A város polgármestere