Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-05 / 102. szám

Nyíregyháza, 1929. május 5 * Vasárnap eiSflxetéel árak helyben 4i vidéken: lU Mrt 2 Ő0 pengő. Negyedévre 7-60 pengő. Hrtutrisotóknek ét Umtóknak 20",• engedmény. Alepltotte JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR, in' a—mi 'iimiiitfiniiiwiiii—miii WIMHIIHIiin* • Ix, évfolyam. 102. szám r DEK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa I Kéziratokat nem adunk vissza. Csonkamagyarország nemzeti vagyona A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában most jelent meg Felmer Frigyes egyetemi tanár: »Csonka-Magyarország nemzeti vagyona« cimü munkája. Csonka-Magyarország nemzeti vagyonának alapos adatok és számitások alapján történő értékelése több szempontból bir különös jelentőséggel. Jelentőséggel bir mindenekelőtt abban az irányban, hogy a magyar gazdaság statisztikának egy igen jelentékeny fejezete készült ezáltal el teljesen a mai viszonyoknak megfelelően. Mód van ezáltal arra, hogy amikor külkereskedelmi vagy fizetési mérlegünk passzivitását, vagy az adóterhek nagyságát nagyságát stb. vizsgáljuk, ezt a nemzeti vagyon nagyságára tudjuk vonatkoztatni és ezáltal pozitiv adataink vannak ily irányban a külföldi államokkal való összehasonlításra. A második szempont az ország hitelének szempontja. Amikor Feli ner Frigyes kimutatja azt, hogy Csonka-Magyarország 37.4 milliárd pengő értékű nemzeti vagyonát a külfölddel szemben mindössze 2.6 millió pengő értékű tartozás terheli és ilymódon a külfölddel szemben való eladósodás a nemzeti vagyon bruttó értékének 7^65 százalékát teszi ki, az az ország, amely Fellner Frigyes meg állapítása szerint is nemzeti termelését nagyrészben külföldi tőke segítségével folytatja és amely a jövőre is külföldi hiteleket kell hogy igénybe vegyen, a külföldi hitelezők számára anyagilag is megfelelő garanciát nyújt. A harmadik szempont végül a trianoni békeszerződés revíziójának a szempontja. Fellner Frigyes munkája kimutatja azt, hogy a trianoni békeszerződés következtében az utódállamok gazdagodása a magyar szent korona országainak rovására, minden ellenszolgáltatás nélkül •— háború előtti értékben számítva — 33.8 milliárd pengő. Ha figyelembe vesszük ehhez azt, hogy ez az értékelés minimálisan 35 százalék eltolódást szenvedett, oly horribilis eredmény hez jutunk, amely méltán keh, hogy felkeltse a külföld figyelmét az elkövetett igazságtalanság revíziója iránt. Fellner Frigyes munkája hat csoportban tárgyalja a nemzeti vagyon értékét. Külön állapítja meg a földbirtoknak, a bányáknak, az épületeknek, a közlekedési eszközöknek, az ingóságoknak és a külfölddel szemben fennálló követeléseknek és tartozásoknak, mint a nemzeti vagyon elemeinek értékét igy jut el arra az eredményre, hogy Csonka-Magyarország nemzeti vagyona 32.080 milliárd pengő. A földbirtok értékelésénél ahhoz a végeredményhez jut, hogy a magyar nemzeti vagyonból a földbirtokra 11.3 milliárd pengő jut. A bányák és kohók értékét a hozadék tőkésítésével 1460 millió •pengőben állapítja meg Fellner Frigyes számítása. Az épületeknél ugyancsak a hozadék értékéből indul ki. Megállapítja azt, hogy 1927. november 1.én az összes adóköteles és ideig-lenes adómentes házak nyers bérjövedelme, illetőleg bérértéke 467.2 millió pengő volt. Ennek a hozadéknak a tőkésítésével kapott eredményt kiegészíti az állandóan adómentes ingatlanok értékével. Majd az ép ikezési költségek figyelembevételével számítja ki az épületek értékét és igy kapott ered mények egybevetésével jut arra a végeredményre, hogy az épületek értéke 8.19 milliárd pengő. A közlekedési eszközök (utak, vasutak, viziutak, hajópark, motoros közlekedési eszközök) értékét az előállítási költségek alapján vizsgálván, a következő eredményre jut: A közutak értéke 331.5 millió P. A hidak értéke 63.5 millió p A viziutak és hajóállomány értéke 185.7 millió pengő A vasutak értéke 2067.4 millió P. A .posta, távirda, távbeszélő értéke 195.8 millió pengő A géperejű jármüvek értéke 77.5 jnillió pengő Közlekedési összegek összesen tehát 2921.4 millió pengő. Az ingóságok értékelésénél a tüzbiztositási adatokból indulva ki és egészítve ezeket a nem biztositott ingóságok, a mezőgazdasági holt-leltár stb. értékével, az ingóságoknak 10.5 milliárd pengős ér8 tékéhez jut. A külföld elleni követelések 370.9 millió pengős összegével a nemzeti' vagyon 34.7 milliárd P bruttó összegben, amelyből a külfölddel szemben fennálló tartozások címén 2.6 milliárd pengő kerül levonásba. Ilymódon a tiszta nemzeti vagyon 32.080 millió P. Nagyon érdekes Csonka - Magyarország vagyonmegosztásának az eltolódása Nagy-Magyarország nemzeti vagyonának megoszlásával szemben. Csonka-Magyarország nemzeti vagyonának 32.4 százaié- J kát teszi' ki a földbirtok, mig Nagy Magyarországon a nemzeti vagyon 39.7 százalékát tette ki. Az eltolódás az épületek és az ingóságok javára történt legelső sorban. Az épületek aránya a békében 17.2, Csonka-Magyarországon 23.6 százalék. Az ingóságoké Nagy - Magyarországon 26.7, Csonka-Magyar országon 30.3 száazlék. Fellner Frigyes a maga számításainak elvégzésével rendkívül értékes szolgálatot tett a magyar gazdaságstatisztika számára. „Elklltanak legjobbjaink.. Egy 30 éves találkozó emlékére Irta: dr. Barabás Ernő kir. törvényszéki tanácselnök Kaposvár Pünkösdkor 30 éves találkozóra jövünk össze, az 1899. évben érettségizett öregfiuk. Sok-sok kedves, derűs, de egyben fájó emléket ébreszt fel bennem ez a találkozó. A mult homályából ezek a szép emlékek fel-felcsillognak bennem. ^Elvonulnak lelki szemeim előtt, a szereplők, kedves jó tanáraink, vidám osztálytársaim s a hozzájuk fűződő események. Sajnos, közülünk sokan nem érték meg ezt a napot. Mestereink legtöbbje már elköltözött s a tanítványok rendjében is nagy pusztítást végzett a kérlelhetetlen kaszás. Tanítás-tanulás: hogyan is ment ez 30' év előtt ? Lehetséges, hogy ma intenzivebb a tanítás s talán eredményesebb a tanulás. (Ámbár ép a napokban találkoztam egy »ötödikes« jó tanulóval, aki már most sem tudott a »Toldi«-ból citálni s erősen csodálkozott, hogy én abból még most is »fujok«. — Persze, közülünk a gyengébb tanulók is, — mint jó magam — a Toldi első hat énekét, ha álmunkból felébresztettek, akkor is, fel tudtuk mondani.) De, hogy tanár és tanuló között olyan kedves lelki contactus volna, — hogy az egyes tanítványok belső életével is annyira törődnének, hogy tanár annyira szeretné diákjait és, viszont, mint a mi időnkben, azt nehezen hiszem. Igaz szívvel kell mindnyájuk előtt meghajtanom a zászlót, mert tanáraim közül nem volt csak egy is, aki ne igyekezett volna belénkoltani a tárgy szeretetét. S állítom, hogy csak objektív megállapítások s magyarázatuk korántsem abban keresendő, hogy a hosszú idő elmultával feledjük a kellemetlen epizódokat s csak a kellemesekre emlékszünk vissza. Emlékszem én bizony az akkor kevésbbé kellemesekre is, de ezek is s akkor is szivderitők voltak. Közöttünk még a leggyengébb tanulók is nagy lelkesedéssel hallgatták a mi jó igazgatónknak, Martinyi Józsefnek, vagy Porubszky Pálnak — mai szemmel nézve is valósággal egyetemi kathedrára kívánkozó — történelmi, vagy irodalomtörténeti előadásait. És ennek tulajdonítom azt, hogy közülünk még a legrosszabbak is tudtak. De belénk oltották azt is, hogy őket szeressük. Szerettük is őket mindannyian, sohasem féltünk tőlük. Mert ők is igaz szeretettel foglalkoztak velünk. És a többiek. Igazán nehezen tudom eldönteni, »melyik dicsőbb, melyik nagyobb«, melyik kedvesebb s nagyobb SZÍVŰ. Beszéljek Leffler Samuról, akinél bájosabban, szeretetreméltóbban szidni egy rossz diákot, de ugy szidni, hogy abból menten ki is érezhetted, hogy: »te gazember azért én még sem haragszom rád«, talán senki sem tudott. Ma is igy van-e, nem tudom, — kétlem, de akkor mindegyikük szerette a rossz diákokat is. (Én csak tudom!) Szóljak-e az aranyos lelkű Mészáros Ferencről, aki a »physika elemei«-t játszva, mindig a nekünk annyira szórakoztató kísérletekkel szuggerálta belénk. Ünnepnapunk volt, mikor az első emeleten lévő kísérleti terembe »feirendetlenkedhettünk«, avagy a mindig komoly s mindenki álta- »igazcipővásár!