Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-30 / 121. szám

2 JNfYÍRYIDÉK 1929. május 30. Névtelen katonák Irta: Aradi-Szabó István. A gyásznak legfeketébb fátyolát tüzzük a tollúnkra, mielőtt a XX-ik század legnagyobb hőseiről és vértanúiról, a világháborúban hősi halált halt magyar katonákról imánk. Szemünk kutjából, amely­ből az Élet sok rettenetes pöröly­csapása alatt már minden könny kiapadt, most valóságos óceánja árad a könnynek és ez a szent viz szertefolyik Európa sok-sok egyko­ri harcmezejére, ahol magyar fér­fiak porrá-vált szivéből fakadnak a piros virágok... De a szomorúság halk muzsikája mellett a büszke­ség egész nagy zenekarának for­tisszimója is fölzeng a lelkünkben, midőn arra gondolunk, hogy az a Ó.800.000 magyar férfi, akit a leg­szömyüségesebb rém: a Halál ti­porta föld alá, teljesítette azt, amely minden igazi férfinak szent kötelessége: megvédte azt a föl­det, amelyből ősei születtek, amely­ből ő, asszonya és gyermekei fa­kadtak, ahol az ifjúsága délibábja ragyogott s ahol, jajjaj, nem borult rá az öregség alkonyata, mert fér­fikorában tépte ki a Halál az Élet üde vetéséből... Ez a több, mint félmillió hősi halált halt magyar férfi, ha néma ajka fölpattanhat­na a harcmezők tömegsírjaiban, büszkén mondhatná, amelyet a thermopylei hősök: »Megcseleked­tük, amit megkövetelt a haza!« Ma már történelmi dokumentu­mok egész serege bizonyítja, hogy a magyar nép nem akarta a há­borút, amelyhez neki voltaképpen édes-kevés köze volt, hiszen a vi­lágháború — ma már tudjuk — világhatalmak hatalmi versengése volt. Ez a kis magyar nép, amely ezeréven keresztül majdnem min­dig más népért hullatta drága vé­rét, mégis nótás ajakkal ment a háborúba, mert igy kívánták azok, akiknek kezében 191 4-ben a sorsa volt. Legendákba illő hősök vál­tak a magyar férfiakból igy is, és valóban: 50 vagy 100 év múlva legendákat fognak irni a költők rólatok, világháború nagyszerű hő­sei és szent martirjai... Vasárnap Budapesten a Kor­mányzó, a kormány és az egész hi­vatalos Magyarország részvételével pazar pompájú ünnepség keretében avatták föl a magyar Névtelen Ka­tona emlékmüvét. Minden magyar lelke ott volt gondolatban Buda­pesten és meghajtott zászló és le­hajtott fejek hódoltak a Névtelen Katonának, akinek örökhála és di­A legdivatosabb nyári cipőviselet a SZAHOALETT óriást választékban, szebbnél szebb ; divatszinekben, legolcsóbban be­szerezhető P í 4-tól P 25-ig; csőség ragyogjon szentelt pora fö­lött... Ám sajnos, van egy hatalmas légió, másfajta névtelen katonája is ennek az ezerszer szerencsétlen ma­gyar földnek: azok a katonák, akik szintén hősiesen harcoltak a világháború vas- és vérförgetegé­ben, de nem pusztultak el, ha­nem hazajöttek bénán, sántán, nyomorékon s most itt harcolnak tovább közöttünk a legszörnyűbb ellenséggel: az Élettel, ök is név­telen katonák... S micsoda vér­könnyekkel sirassuk meg a hadiöz­vegyek és hadiárvák sorsát ?... ök névtelen katonái a ránkkényszeri­tett, átkozott háborúnak... S a rok kant hősök most számba sem ve­hető rokkantilletményekből nyomo • rognak, vagy az utcán koldulnak, s a hadiözvegyek és árvák rongyok­ba öltözött teste eleped az erőt és életet adó kenyérért... Nagyon lélekemelő volt a Név­telen Katona 'emlékmüvének va­sárnapi felavatása, de az ünnepi ágyúdörgés zúgása és a zenekarok harsogásába a még élő névtelen katonák zokogásának kórusa szólt bele. S ez a kórus azt jajongta: »ne csak a halottakat tiszteljétek és szeressétek, akik már semmit sem kémek a földi életből, hanem bennünket is, mert mi is hősök és névtelen katonák vagyunk, akik még élünk és élni akarunk a leg­szerencsétlenebb és legszentebb föl­dért: a magyar rögért!...« Speyerhen a legnagyobb előzékenységgel fogadtál a magyar küldöttség tagjait — mondotta Paalife János ev. léikész, a Magyarhoni Evangé­likus Lelkész Egyesölet elnöke cipőáruházában, Nyíregy- • háza, Zrinyi Ilona-utca 1. j J228—5 (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nagy feltűnést keltett ország­szerte az a hírlapi nyilatkozat, amely a fővárosi sajtóorgánumok­ban és a vidéki lapokban is nap­világot látott s amely nyilatko­zat szerint Baltazár Dezső dr. a tiszántúli ref. egyházkerület püs­pöke a magyar protestantizmus küldötteinek Németországban való fogadtatását sértőnek találta s arra a meggyőződésre jutott, hogy a politikai orientáció tekintetében is el kell fordulni Németországtól. Mivel a jelzett nyilatkozatban Ge­duly Henrik tiszaker. ev. püs­pöknek a neve is meg volt em­lítve, egészen természetesnek tűn­hetik tel, ha közvetlen környeze­ténél igyekeztünk információt sze­rezni e hírrel kapcsolatban s mi­vel Geduly Henrik püspök Német­országból gyógykezeltetése céljá­ból egyenesen Karlsbadba ment, felkerestük Paulik János lelkészt, aki az egész Németországi uton együtt volt Geduly Henrikkel s arra kértük adjon nyilatkozatot. Paulik János a legnagyobb kész­séggel tett eleget kérésünknek s a következőket mondotta: A legnagyobb figyelemmel fogadták a Magyar küldött­séget A végén kell kezdenem —mon­dotta Paulik János munkatársunk­kérdésére —, amikor már hazatér­tünk s magyar területen egy fő­városi lapban azt a helyreigazító közleményt olvastuk, amely Bal­tazár püspök urnák egy előttünk akkor még ismeretlen nyilatkoza­tával állott vonatkozásban, érthető kíváncsiságból megvásároltuk a pénteki lapokat s abban valóban elitélő hangú nyilatkozatra buk­kantunk. Hogy ez a nyilatkozat hogyan került a lapokba, hogy mennyi belőle az ,amit a püspök ur mondott s mi az, ami félreér­tésből, vagy máskép került a nyi­latkozatba, azt nem vagyok hivat­va eldönteni, de — és itt nyoma­tékosan kell hangsúlyoznom, mert nem a magam véleménye ez — egész németországi utunk alatt ennek éppen ellenkezőjét taapsztal­tuk a németek részéről. A magyarországi református és evangélikus egyház 26 taggal kép­viseltette magát a speyeri biro­dalmi gyűlés 400 éves emlékére rendezett ünnepségén. — Még a Rajnán innen voltunk, amikor már egy fogadóbizottság várt reánk, élükön Fleischmann speyeri Kirc­henpresidenttel, aki Németország­ban előkelő egyházi méltóságot visel. Én Geduly püspök úrral együtt Speyer legelőkelőbb szál­lodájában voltam elszállásolva s hogy a figyelem mennyire kiter­jedt, már csak az is mutatja, hogy a szállodát ékesítő zászlók erde­jében a magyar nemzet itrikolór is ott diszlett. Elhelyezkedésünk után a magyar küldöttség tagjait a speyeri ev. egyházközség látta vendégül teritett asztal mellett. Pünkösd első napja a magya­roké volt Az ünnepségek másnap, Pün­kösd első napján kezdődtek s az első nap a magyarok napja volt. Speyer főtemplomában a magyar küldöttség számára az oltár körül díszhelyet emeltek s ennek az ün­nepélynek egyetlen szónoka volt csupán s ez az egyetlen szónok magyar volt, Balthazár püspök ur személyében. Pünkösd második ünnepén már a németség lépett előtérbe s en­nek az ünnepélynek a szónoka Németország legkiválóbb egyházi szónoka, Dr. Rendtorff leipzigi egyetemi tanár volt. Mi a többi nemzetek küldötteivel együtt ek­kor a hallgatóság soraiban fog­laltunk helyet. De, hogy itt sem voltunk mellőzöttek, azt az is iga­zolja, hogy Németország egyházi és világi élőkelőségeivel kerültünk egy sorba. Geduly Henrik püspök szerepe Különösen az a furcsa beállítás tünt fel előttem, mintha Geduly Henrik püspök ur a magyarorszá­gi evangélikus egyház üdvözletét csak egy pincében mondotta vol­na el. Azt gondolom, hogy a téve­dés onnan ered, mert annak az épületnek a neve, amelynek nagy­termében körülbelül 1000 ember Az épület tulajdonképeni neve egyébként:: »Gesellschaftsbaude.—­számára van ülőhely, Keller volt. Itt beszélt GedulygHenrik. Rajta kívül a legkiválóbb német szóno­kok fejtegették az ünnep jelen­tőségét, mint Geheimrath dr. Schubert heidelbergi egyetemi ta­nár, dr. Authaus erlangem egye,., tanár. Hogy Geduly Henrik püs­pök ur neve eredetileg nem sze­repelt a programmban, azt azzal tudom megmagyarázni, hogy a programm összeállításakor még nem volt bizonyos, hogy a magyar ^országi ev,. egyház kit jelöl ki szónokul ,aminthogy a legutolsó napokban is változás történt a küldöttek tagjai sorában s Raffay és Kapi püspök urak is lemond­3 tak a speyeri útról. Balthazár Dezső dr. má­sodszor is szerepel. _ Az ünnepségek harmadik nap­ja díszülés jellegű volt, amelynek programmján 10 szónok szerepelt s közöttük Balthazár Dezső püs­pök ur is. Hogy ő a kilencedik szónok volt, az nem jelenthet sem­mikép lekicsinylést, hiszen na­gyon is bajos lenne kijelölni azt a helyet, hogy a legkiválóbb egy­házi testületek és szervezetek so­rában ki képviselt magasabb mél­tóságot. Itt a püspök ur mint a protestáns világszövetség képvise­lője mondott beszédet. Egyébként ugy ő, mint Geduly Henrik püs­pök ur is alkalmat találtak arra., hogy a magyar nemzeti érzésükről tanúbizonyságot tegyenek. Az ünnepélynek nem lehe­tett politikai jellege. De hogy a magyar küldöttség nem érezhette magát mellőzött­nek, azt egy más körülmény is világossá teszi. Speyer ma meg­szállott területen fekszik. Egyene­sen lehetetlen volt minden olyan törekvés, amely nemzeti gondola­tokat engedett volna a merőben egyházi jellegű ünnepségen propa­gálni. Ehhez a francia megszállás alatt lévő németeknek ragaszkod­niok kellett. Hogy azután a spe­yeri Kirchenpresident az egyes nemzetek képviselői sorában meg­jelent magyarokat üdvözölte-e, vagy sem, arra vonatkozólag nem tudok határozott választ adni, mert a szónoknak háttal ültem s bizony sok szavát nem értettem, emiatt. De még ha ez meg is tör­tént volna valami véletlen foly­tán, megcáfolták ezt a feltevést azok a messzemenő, mindenre ki­terjedt figyelmességek és előzé­kenységek, amelyek tanújelét éreztük ottlétünk minden pillana­tában s a bucsuvételkor is. Ben­nünket a berlini világszövetség fő­titkára soha egy pillanatra sem hagyott magunkra s nekünk ma­gyaroknak szinte minden kíván­ságunkat leste. Ha még hozzávesszük azt, hogy a speyeri ünnepségen résztvevő 120.000, mások szerint pedig 150—180.000 s a világ minden tá­járól összesereglett vendég ellátá­sában ilyen messzemenő figyelmet tanúsítottak a magyarokkal szem­KÜLÖNLEGESSEGEK üciiteoüery cipőáruházában, Nyíregy­háza, Zrinyi Ilona-utca 1. Gmitalpu tennisclpö női P 7-— férfi P 8-50 Crepp gummitaipú tennisclpö „Wimbledon" vagy .hetom"-gyártmány női Pll'SO férfi P 1*> 80 Bivalybőr talpas tenniscipö (Clrá-taip) női P 14 ­férfi P 15 — m^F^—^z^yy Paraíabetétes elsőrendű minőség. Reklámcikkeim: „Wiking" svéd tenniscipö crepp Dtiraniitalppal női P í)"50 3229-5* férfi Pll —

Next

/
Thumbnails
Contents