Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-30 / 121. szám

2 JNfYÍRYIDÉK 1929. május 30. Névtelen katonák Irta: Aradi-Szabó István. A gyásznak legfeketébb fátyolát tüzzük a tollúnkra, mielőtt a XX-ik század legnagyobb hőseiről és vértanúiról, a világháborúban hősi halált halt magyar katonákról imánk. Szemünk kutjából, amelyből az Élet sok rettenetes pörölycsapása alatt már minden könny kiapadt, most valóságos óceánja árad a könnynek és ez a szent viz szertefolyik Európa sok-sok egykori harcmezejére, ahol magyar férfiak porrá-vált szivéből fakadnak a piros virágok... De a szomorúság halk muzsikája mellett a büszkeség egész nagy zenekarának fortisszimója is fölzeng a lelkünkben, midőn arra gondolunk, hogy az a Ó.800.000 magyar férfi, akit a legszömyüségesebb rém: a Halál tiporta föld alá, teljesítette azt, amely minden igazi férfinak szent kötelessége: megvédte azt a földet, amelyből ősei születtek, amelyből ő, asszonya és gyermekei fakadtak, ahol az ifjúsága délibábja ragyogott s ahol, jajjaj, nem borult rá az öregség alkonyata, mert férfikorában tépte ki a Halál az Élet üde vetéséből... Ez a több, mint félmillió hősi halált halt magyar férfi, ha néma ajka fölpattanhatna a harcmezők tömegsírjaiban, büszkén mondhatná, amelyet a thermopylei hősök: »Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza!« Ma már történelmi dokumentumok egész serege bizonyítja, hogy a magyar nép nem akarta a háborút, amelyhez neki voltaképpen édes-kevés köze volt, hiszen a világháború — ma már tudjuk — világhatalmak hatalmi versengése volt. Ez a kis magyar nép, amely ezeréven keresztül majdnem mindig más népért hullatta drága vérét, mégis nótás ajakkal ment a háborúba, mert igy kívánták azok, akiknek kezében 191 4-ben a sorsa volt. Legendákba illő hősök váltak a magyar férfiakból igy is, és valóban: 50 vagy 100 év múlva legendákat fognak irni a költők rólatok, világháború nagyszerű hősei és szent martirjai... Vasárnap Budapesten a Kormányzó, a kormány és az egész hivatalos Magyarország részvételével pazar pompájú ünnepség keretében avatták föl a magyar Névtelen Katona emlékmüvét. Minden magyar lelke ott volt gondolatban Budapesten és meghajtott zászló és lehajtott fejek hódoltak a Névtelen Katonának, akinek örökhála és diA legdivatosabb nyári cipőviselet a SZAHOALETT óriást választékban, szebbnél szebb ; divatszinekben, legolcsóbban beszerezhető P í 4-tól P 25-ig; csőség ragyogjon szentelt pora fölött... Ám sajnos, van egy hatalmas légió, másfajta névtelen katonája is ennek az ezerszer szerencsétlen magyar földnek: azok a katonák, akik szintén hősiesen harcoltak a világháború vas- és vérförgetegében, de nem pusztultak el, hanem hazajöttek bénán, sántán, nyomorékon s most itt harcolnak tovább közöttünk a legszörnyűbb ellenséggel: az Élettel, ök is névtelen katonák... S micsoda vérkönnyekkel sirassuk meg a hadiözvegyek és hadiárvák sorsát ?... ök névtelen katonái a ránkkényszeritett, átkozott háborúnak... S a rok kant hősök most számba sem vehető rokkantilletményekből nyomo • rognak, vagy az utcán koldulnak, s a hadiözvegyek és árvák rongyokba öltözött teste eleped az erőt és életet adó kenyérért... Nagyon lélekemelő volt a Névtelen Katona 'emlékmüvének vasárnapi felavatása, de az ünnepi ágyúdörgés zúgása és a zenekarok harsogásába a még élő névtelen katonák zokogásának kórusa szólt bele. S ez a kórus azt jajongta: »ne csak a halottakat tiszteljétek és szeressétek, akik már semmit sem kémek a földi életből, hanem bennünket is, mert mi is hősök és névtelen katonák vagyunk, akik még élünk és élni akarunk a legszerencsétlenebb és legszentebb földért: a magyar rögért!...« Speyerhen a legnagyobb előzékenységgel fogadtál a magyar küldöttség tagjait — mondotta Paalife János ev. léikész, a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesölet elnöke cipőáruházában, Nyíregy- • háza, Zrinyi Ilona-utca 1. j J228—5 (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nagy feltűnést keltett országszerte az a hírlapi nyilatkozat, amely a fővárosi sajtóorgánumokban és a vidéki lapokban is napvilágot látott s amely nyilatkozat szerint Baltazár Dezső dr. a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke a magyar protestantizmus küldötteinek Németországban való fogadtatását sértőnek találta s arra a meggyőződésre jutott, hogy a politikai orientáció tekintetében is el kell fordulni Németországtól. Mivel a jelzett nyilatkozatban Geduly Henrik tiszaker. ev. püspöknek a neve is meg volt említve, egészen természetesnek tűnhetik tel, ha közvetlen környezeténél igyekeztünk információt szerezni e hírrel kapcsolatban s mivel Geduly Henrik püspök Németországból gyógykezeltetése céljából egyenesen Karlsbadba ment, felkerestük Paulik János lelkészt, aki az egész Németországi uton együtt volt Geduly Henrikkel s arra kértük adjon nyilatkozatot. Paulik János a legnagyobb készséggel tett eleget kérésünknek s a következőket mondotta: A legnagyobb figyelemmel fogadták a Magyar küldöttséget A végén kell kezdenem —mondotta Paulik János munkatársunkkérdésére —, amikor már hazatértünk s magyar területen egy fővárosi lapban azt a helyreigazító közleményt olvastuk, amely Baltazár püspök urnák egy előttünk akkor még ismeretlen nyilatkozatával állott vonatkozásban, érthető kíváncsiságból megvásároltuk a pénteki lapokat s abban valóban elitélő hangú nyilatkozatra bukkantunk. Hogy ez a nyilatkozat hogyan került a lapokba, hogy mennyi belőle az ,amit a püspök ur mondott s mi az, ami félreértésből, vagy máskép került a nyilatkozatba, azt nem vagyok hivatva eldönteni, de — és itt nyomatékosan kell hangsúlyoznom, mert nem a magam véleménye ez — egész németországi utunk alatt ennek éppen ellenkezőjét taapsztaltuk a németek részéről. A magyarországi református és evangélikus egyház 26 taggal képviseltette magát a speyeri birodalmi gyűlés 400 éves emlékére rendezett ünnepségén. — Még a Rajnán innen voltunk, amikor már egy fogadóbizottság várt reánk, élükön Fleischmann speyeri Kirchenpresidenttel, aki Németországban előkelő egyházi méltóságot visel. Én Geduly püspök úrral együtt Speyer legelőkelőbb szállodájában voltam elszállásolva s hogy a figyelem mennyire kiterjedt, már csak az is mutatja, hogy a szállodát ékesítő zászlók erdejében a magyar nemzet itrikolór is ott diszlett. Elhelyezkedésünk után a magyar küldöttség tagjait a speyeri ev. egyházközség látta vendégül teritett asztal mellett. Pünkösd első napja a magyaroké volt Az ünnepségek másnap, Pünkösd első napján kezdődtek s az első nap a magyarok napja volt. Speyer főtemplomában a magyar küldöttség számára az oltár körül díszhelyet emeltek s ennek az ünnepélynek egyetlen szónoka volt csupán s ez az egyetlen szónok magyar volt, Balthazár püspök ur személyében. Pünkösd második ünnepén már a németség lépett előtérbe s ennek az ünnepélynek a szónoka Németország legkiválóbb egyházi szónoka, Dr. Rendtorff leipzigi egyetemi tanár volt. Mi a többi nemzetek küldötteivel együtt ekkor a hallgatóság soraiban foglaltunk helyet. De, hogy itt sem voltunk mellőzöttek, azt az is igazolja, hogy Németország egyházi és világi élőkelőségeivel kerültünk egy sorba. Geduly Henrik püspök szerepe Különösen az a furcsa beállítás tünt fel előttem, mintha Geduly Henrik püspök ur a magyarországi evangélikus egyház üdvözletét csak egy pincében mondotta volna el. Azt gondolom, hogy a tévedés onnan ered, mert annak az épületnek a neve, amelynek nagytermében körülbelül 1000 ember Az épület tulajdonképeni neve egyébként:: »Gesellschaftsbaude.—számára van ülőhely, Keller volt. Itt beszélt GedulygHenrik. Rajta kívül a legkiválóbb német szónokok fejtegették az ünnep jelentőségét, mint Geheimrath dr. Schubert heidelbergi egyetemi tanár, dr. Authaus erlangem egye,., tanár. Hogy Geduly Henrik püspök ur neve eredetileg nem szerepelt a programmban, azt azzal tudom megmagyarázni, hogy a programm összeállításakor még nem volt bizonyos, hogy a magyar ^országi ev,. egyház kit jelöl ki szónokul ,aminthogy a legutolsó napokban is változás történt a küldöttek tagjai sorában s Raffay és Kapi püspök urak is lemond3 tak a speyeri útról. Balthazár Dezső dr. másodszor is szerepel. _ Az ünnepségek harmadik napja díszülés jellegű volt, amelynek programmján 10 szónok szerepelt s közöttük Balthazár Dezső püspök ur is. Hogy ő a kilencedik szónok volt, az nem jelenthet semmikép lekicsinylést, hiszen nagyon is bajos lenne kijelölni azt a helyet, hogy a legkiválóbb egyházi testületek és szervezetek sorában ki képviselt magasabb méltóságot. Itt a püspök ur mint a protestáns világszövetség képviselője mondott beszédet. Egyébként ugy ő, mint Geduly Henrik püspök ur is alkalmat találtak arra., hogy a magyar nemzeti érzésükről tanúbizonyságot tegyenek. Az ünnepélynek nem lehetett politikai jellege. De hogy a magyar küldöttség nem érezhette magát mellőzöttnek, azt egy más körülmény is világossá teszi. Speyer ma megszállott területen fekszik. Egyenesen lehetetlen volt minden olyan törekvés, amely nemzeti gondolatokat engedett volna a merőben egyházi jellegű ünnepségen propagálni. Ehhez a francia megszállás alatt lévő németeknek ragaszkodniok kellett. Hogy azután a speyeri Kirchenpresident az egyes nemzetek képviselői sorában megjelent magyarokat üdvözölte-e, vagy sem, arra vonatkozólag nem tudok határozott választ adni, mert a szónoknak háttal ültem s bizony sok szavát nem értettem, emiatt. De még ha ez meg is történt volna valami véletlen folytán, megcáfolták ezt a feltevést azok a messzemenő, mindenre kiterjedt figyelmességek és előzékenységek, amelyek tanújelét éreztük ottlétünk minden pillanatában s a bucsuvételkor is. Bennünket a berlini világszövetség főtitkára soha egy pillanatra sem hagyott magunkra s nekünk magyaroknak szinte minden kívánságunkat leste. Ha még hozzávesszük azt, hogy a speyeri ünnepségen résztvevő 120.000, mások szerint pedig 150—180.000 s a világ minden tájáról összesereglett vendég ellátásában ilyen messzemenő figyelmet tanúsítottak a magyarokkal szemKÜLÖNLEGESSEGEK üciiteoüery cipőáruházában, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 1. Gmitalpu tennisclpö női P 7-— férfi P 8-50 Crepp gummitaipú tennisclpö „Wimbledon" vagy .hetom"-gyártmány női Pll'SO férfi P 1*> 80 Bivalybőr talpas tenniscipö (Clrá-taip) női P 14 férfi P 15 — m^F^—^z^yy Paraíabetétes elsőrendű minőség. Reklámcikkeim: „Wiking" svéd tenniscipö crepp Dtiraniitalppal női P í)"50 3229-5* férfi Pll —