Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)
1929-05-30 / 121. szám
1929. május 30. JSfrÍRYIP&E. 3 ben, akkor mégis csak azt kell megállapítanom, hogy abban az ominózus nyilatkozatban valami hiba van, amelyre azonban egyedül Balthazár Dezső püspök ur illetékes választ adni. Én ezt a nyilatkozatot bátran adhatom az ev. küldöttség tagjai nevében és helyeslésével. A felső kereskedelmi iskola gyászünnepségei Nyíregyháza nagy halottainak sírjánál (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Kedden délelőtt egy csendes tanulócsapat zarándokolt ki a temetőbe. A városi felsőkereskedelmi iskola növendékei vitték el a május utolsó virágait nagy halottaik: Kardos István és Baruch Arthur sírjára és ugyanekkor megkoszorúzták a vértanúhalált halt Kovács István emlékoszlopát is. Barack Arthur emlékének ünnepe. Reggel g órakor kezdődött Baruch Artúr gyászünnepélye a zsidó temetőben. Az ifjúság körülállotta a virágos sirt. Ott volt a gyászoló család, a fájdalomtól roskadozó özvegy, az elhunyt jóbarátai, tisztelői, mind, akik eljöttek, hogy a tavasz díszeiben pompázó temetőben az immár kizöldült, virágot hajtó hant fölé odaidézzék az elhunyt jóságos lelkét, nemes szellemét. A Magyar Hiszekegy után Margócsy Emil igazgató meghatottságtól remegő hangon kezdett bele emlékbeszédébe. Búcsúzott az igaz embertől, az iskola áldozatrakész nagylelkű pártfogójától, ki akkor volt a legboldogabb, amikor adhatott, segíthetett. Búcsúzott az önzetlen baráttól és a szeretettől buzogó, meleg szívtől, mely a sors kegyetlen végzése folytán akkor szűnt meg dobogni, mikor a tél legborzasztóbb, abnormisan hideg napjai voltak. Ő, aki csak fényt és melegséget árasztott maga köré dermesztő, fakó téli napon távozott el örök lakóhelyére. De a kegyelet és hála nem engedi eltűnni őt a holtak sötét birodalmában, emlékét mindenkor hálásan őrzi meg az iskola, a tanári kar és az ifjúság egyaránt. A mély hatást keltő beszéd és ima után egy leánynövendék, Garay Gabriella szavalta el Serestély Béla: Leszállt a búbánat... cimü versét, a' szomorú alkalomhoz illő megilletődött komolysággal. Stark Gyula III. évf. növendék tolmácsolta ezután az ifjúság örök háláját az eltávozottal szemben, majd a növendékek elhelyezték virágaikat a síron és a Himnusz eléneklésével véget ért a megható ünnepség. A kereskedelmi iskola Kardos István sírjánál. Ezután az Északi temetőbe Kardos István sírjához vonultak a növendékek és a résztvevők közül is sokan, hisz a seb, mit Kardos István hirtelen eltávozása ütött a baráti sziveken, még friss, a ravatali koszorúk még alig hogy elhervadtak, a gyász még oly* közeli, hogy az emlékünnep itt még temetésszámba megy. Kardos István ott nyugszik a temető legszélső sírjában, hol a horizont már a végtelenbe tágul a búzaföldek felett. — Nyugvóhelyéhez odahallatszik a mezőn dolgozók hangja; a pacsirta, ez a nyugodt boldogság és a nyári reggelek dalnoka szüntelenül ott ringatózik a sírja fölött, hogy szent énekével édesebbé tegye zaklatott, szenvedő szivének az örök pihenést. Margócsy igazgató utolsó Isten hozzádot mond a legjobb barátnak, kinek fejedelmekhez illő végtisztességén nem lehetett ott, hisz ugyanabban az órában ő egy fehér koporsó után haladt, elhunyt kisleánya koporsója után. Elmondja első találkozásukat egy májusi napon, amikor ideke rült és Kardos István elébe jött a polgári iskola udvarán, mely tele volt nyiló rózsákkal. A szépet szerető, jó embert ismerte meg akkor benne. És később, minden egyes találkozásuknál ragyogóbb és ragyogóbb tulajdonságokkal rendelkező léleknek látta. Nagy volt ő, mintaember, ki mikor díszes pozíciójába került, akkor sem szűnt meg az ideálisan gondolkozó tanár lenni, ki lelkén viselte minden iskola gondját. A kereskedelmi iskolához különösen erős szálak fűzték. Részt vett annak minden örömében és bajában, ott volt a kirándulásokon és vizsgákon, harcolt és segített ott, ahol kellett és most, hogy oly hirtelen eltávozott, mélységes, pótolhatatlan ürt hagyott maga után. A beszéd végeztével imában kéri Istent, vigasztalja meg az elmaradt kis árvát és özvegyet, az eltávozottnak pedig adjon csendes pihenést a rövid, de munkában égő, igaz élet után. Az ünnepély következő száma Dénes Zsuzsa szavalata volt, mely után Hatvani Jenő beszélt a volt tanítványok nevében. A beszéd után a növendékek egyen kint járultak a sirhoz, hogy letegyék virágaikat a fejfa körül. — Majd Molnár Erzsébet szavalta el Reményik Sándor: Mi mindig bu csuzunk... cimü szép versét, mely után a jelenlevők a Himnuszt énekelték el. Az ünnepség után Kovács István emlékművénél állottak meg a növendékek, hol az iskola koszorúját Kollonay Zoltán tanár lelkes, hazafiságtól izzó szavak kíséretében helyezte el. badság s a nemzet újjászületését monumentális erővei szimbolizálja, misztikus szépséggel, glóriás fénnyel ragyogott a májusi nap forró sugarában. A sir mellett elhelyezett nemzetiszínű drapériával bevont szónoki emelvény köré félkörben sorakozott fel az áhítatos szívvel ünneplő közönség . A Városi Dalegylet alkalmi gyászdalának mélységes fájdalmat kiváltó akkordjai zengtek fel komor szépséggel kiváló összhangban. Majd 'a színtársulat ismert, nagytehetségű művésze Daniss Győző lépett a szónoki emelvényre. Arany János Magányban cimü súlyos gndolatokkal vívódó, filozofikus versét szavalta el megrázó erővel, szivbemardosó szuggesztivitással. A m .kir. 12. honvéd gyalogezred nagyszerű zenekarának gyász indulója harsogott fel azután a kürtök borús zengésével, a fuvolák fájdalmas sikolyával s mintha koporsóra nehéz rögök hullottak volna ,kongtak a dobok . Az emlékmű tényt, kötelességtudást és hősiességet sugároz A szónoki emelvényre most Nagy Lajos ref. lelkész, vármegyei levéltáros lép fel, hogy elmondja lelkesült, tetemrehivó, öszszetartást hirdető ünnepi beszédét. — Még el sem hervadtak a koszorúk a Hősök sírján — úgymond — és már is újból kijöttünk a halottakhoz, hogy megemlékezzünk Kovács Istvánról, akinek testvérkéz oltotta ki megdicsőült életét . — Több mint 10 éve, hogy Nyíregyházán is meg akarták bontani nemzeti hitünlcet. Egyes elvetemült lelkek testvérgyiikosságtói sem riadtak vissza, hogy a Hazától és Istentől elfordítsák az embereket. De voltak bátrak, akik szembe mertek szállani a vörös őrülettel, ezek közé tartozott Kovács István is, akinek lelki ereje erősiti hitükben e város kötelességtudó polgárságát. — Ez az emlékmű fényt, kötelességtudást és hősiességet sugároz szét. De ez az emlékmű jelképezi kishitüségünket is, hogy bennünket nem a külső erőszak, hanem közönyösségünk taszított a porba . — Mi szegény hajótöröttek vagyunk ,akiknek gyönyörű hajóját a pusztító háború és a forradalmak örvénye süllyesztett el. Es ahelyett, hogy igyekeznénk a hajóroncsot megmenteni, egymás ellen küzdünk. Ölelkezzünk össze ennél a sirnál, fogadjuk meg, hogy itt kiirtjuk a gyűlöletet lelkünkből és közös erővel küzdeni fogunk az ellenségeink ellen. Nagy Lajos a Hiszekegy imával fejezte be beszédét, miután a Városi Dalegylet elénekelte a Turul madár cimü irredenta dalt, majd Krieger Mihály evangélikus lelkész a következő szavakkal áldotta meg a síremléket: Az eszme ,melyért Kovács István meghalt örökké élni tog Egy évtizeddel ezelőtt 1919. április 12-én délután 5 órakor a Nyirfa-utcai gyászházból egy szuronyos katona asszisztálásával én adtam Kovács Istvánnak a vég-, tisztességet. Kovács István vértanú halált halt, de az az eszme, amelyért fiatal életét feláldozta, örökké élni fog. Bizonysága ennek ez az emlékmű, amelyre én most Istent áldását kérem. Áld meg Uram ezt az emlékmüvet, áld meg Isten A vértannhalált halt Kovács István nemzetőrfőhadnagy emlékünnepe (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nemzeti gondolat, a törhetetlen hazafiság hősi halottjának, a mártírhalált halt Kovács István nemzetőrfőhadnagynak sírjához zarándokolt ki tegnap délután Nyiregyháza társadalma ,hogy örök hűséget, ünnepélyes fogadalmat tegyen a nemzeti eszme mellett . A felvonulás Délután fél 3 órakor a Kossuth téren volt a gyülekezés. Egymásután érkeztek meg a különböző csapatok. A tér jobb oldalán a | katonaság sorakozott fel, mig az intézetek növendékei, a cserkészek és leventék a baloldalon kaptak helyet. A városi tisztikar a hatóságok, pénzintézetek, egyesületek küldöttségei a városháza árkádja alatt gyülekeztek. Pontosan 3 órakor kezdődött .a felvonulás. Festői szép látványt nyújtott a menet, amely komolyságával, példás fegyelmezettségével egy nagyszerű nép életerejéről egy nemzet megtörhetetlenségéről tett tanúbizonyságot. A menet élén a tanítóképző intézet Bessenyei György Bajtársi Szövetsége, a Közigazgatási tanfolyam hallgatósága, a leányintézetek fehérruhás növendékei, a cserkészek, a leventék haladtak, középen a katonazenekar indulókat játszott, mig a menet végét a katonaság diszes csapata zárta be. A síremléknél A sötét gyűlölet kígyóját letipró kitárt szárnyú hatalmas sas, mely a győzelmesen szárnyaló Sza3 NAP ALATT 3 MŰSOR SZENZÁCIÓ Pénteken Szombaton Vasárnap HERCEGNŐ VOLGA ÍTÉL A | ÉS A BOHÓC VOLGA... DNYESZTER! 1 Olcsó nyári helyárakkal az Apollóban Szerdán Csütörtökön Greta Garbó minden idők legnagyobb alakításával (Egy veszedelmes asszony) Egy ulánus tiszt és egy orosz kémnő szerelmi regénye 10 felv. — Irta: Ludvig Wolf és a kísérő műso r Pénteken csak 1 napig! "TM Huguette Duílös ,,a Koenigsmark'' női főszereplőjével A hercegnő és a bohóc Romantikus udvari történet 8 felvonásban Farkassziget ?T el"n regéD y Donald Keith a főazerdpbe n Előadások kezdete : hétköznapon 5. 7 és 9 órakor
