Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-28 / 119. szám

6 JNÍYÍRYICÉK. 1929. május 19. Kaposvár város 10 pengőt ad minden elfogott virágtolvajért Kaposvárról jelentik: Kaposvár város eddig ugy sze­repelt az itt járt idegenek előtt, mint a fák és virágok varosa. A legnagyobb elragadtatással beszél minden idegen a virágos parkok­ról, a gyepszegélyes utcákról s más városok követendő példának állítják maguk ele e téren Kapos­várt. Sajnos az idén nehezen akar lábrakapni a virág és pázsit tisz­telet Kaposváron. Az utcai gyep­szegélyeket kíméletlenül legázol­ják, a virágokat kihúzzák, szóval a legvandálabb pusztitási had­járat indult meg Kaposvár eszmé­jének megvalósítása ellen. Más al­kalommal, amint a gyeppázsitok éledezni kezdtek az első meleg na­pokon, egy darabig a közönség csak átjárt a gyepszönyegeken, de később kímélte a füvet s ilyen­kor már üde zöld pázsit pompá­zott a belvárosi utcákon. Az idén azonban a közönség egy része nem kíméli a zsenge tüvet, virágot. Keresztül-kasul gázol mindenen s a jóérzésű közönség­nek sir a lelke a nagy pusztulás láttára. A város a legnagyobb anyagi áldozatot hozza az utcák és terek széppé tételére, de a vá­rosházán is elmegy az illetékesek kedve a szép tervek kivitelétől, ha látják a sorozatos vandalizmust A városi kertészet tegnap kezd­te meg 12.000 muskátlinak a gyepszegélyekbe és a parkokba való kiüitetését. Ma éjjelre az Eszterházy-utcából legalább 10 bo korból húztak ki muskátli töve­ket. Sőt az Irányi Dániel-utcában, a rendőrségi épület közelében, ma éjjel vágták ki a negyedik kis hársfát. A város, hogy elejét ve­gye a további lopásoknak és rom­bolásoknak, elhatározta, hogy: minden elfogott virágtolvaj­ért 10 pengőt fizet a gazda­sági hivatai utján. Hisszük, hogy ennek a prémi­umrendszernek meglesz a kivánt eredménye. á budapesti ág. b. ev. leánykollégium nyíregyházi kirándulása A budapesti ág. h. ev. leány­kollégium negyvenkét növendéke május 31-én Nyíregyházára érke­zik a város megtekintésére. — A kirándulók Sátoraljaújhely felől érkeznek Nyíregyházára, ahol az ág. h. ev. leányliceum igazgatója Adorján Ferenc és a líceum taná­ri testülete fogadja és kalauzolja őket. A budapesti ( diákleányok megtekintik a Sóstót is, ahol ebéddel fogadják a kirándulókat. Legjobb a Svabolcsvármegyei j Központi Tejszövetkezet ; palackteje. Ön is csak ezt vásárolja! t A tiszanlul legmodernebb tejüzeme Nyireuytaiza, Ujvásártér. Telefon • 5.93. Pastörözött palackteje, yoghurt, teavaj sajt, toj*s mindeu jobb üzletbe a kapható. 3180-26 — Nyugaton a helyzet válto­zatlan, Remarque nagyszerű hábo­rús regénye ismét kapható az Ujságobltabn. — A 13-as szoba. Wallace-nek, a hires angol Írónak ez a regénye olcsó kiadásban most jelent meg. A 220 oldalas kötet ára i P 8o fillér, kapható az Ujságboltban. Turisztika á Magyar Turista Egyesölet Nyírségi Osztályának közgyűlése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Turista Egyesület vasárnap délelőtt ii órakor a városháza nagytermében évi közgyűlést tar­tott, amelyen a vezetőség az el­múlt évek eseményeiről, az egye­sület jövő célkitűzéseiről számolt be. — Takács Miklós erdőfőta­nácsos, az egyesület alelnöke a kül­földön tartózkodó dr. Sasi Szabó László elnök helyett üdvözölte dr. Lévay István főigazgatót és a megjelenteket, majd a bensőséges, őszinte tisztelet hangján köszön­te meg Lévay István dr. szombati irredenta előadását, amelyen — mint mondotta — ökölbeszorult kézzel néztük azokat a gyönyörű helyeket, amelyeket elraboltak tőlünk. Lévay István dr. válaszában a magyar turisztika irredenta jelen­tőségére mutatott rá, a turisztika nevelő hatására, mely a magyar­ságot a természet rejtett szépsé­geinek felismerésére és e szépsé­gekben páratlanul álló elrabolt te­rületek visszaszerzésének fanatikus akarására vezeti. Mégegyszer há­lásan megköszöni a szíves fogad­tatást és lelkes szavakkal ígéri, hogy a jövőben a nyírségi osz­tállyal karöltve dolgozik a szebb magyar jövő érdekében. Mátray Gyula titkár jelentésé­bői az egyesület mult esztendei eseményeit ismerjük meg, a Bükk hegységben, a Hortobágyon és a Balaton vidékén tett gyönyörű ki­rándulások felejthetetlen emlékeit, az Aggtelek, Lillafüred, Magastát­ra, Velencére tervezett jövő uti­programmját az egyesületnek. A jelentés köszönetet mond mind­azoknak, akik a sajtóban a ma­gyar turisztika gondolatát propa­gálták. A pénztári jelentés tudomásul vétele után a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta Takács Miklós al­elnök javaslatát az uj tisztikar névsorát illetőleg s igy elnök dr. sasi Szabó László, alelnök Ta­kács Miklós és Maurer Károly, tit­kár Margócsy Emil, jegyző dr. Marssó József, pénztáros Rozgonyi András ,ügyész dr. Hubay Balázs, mérnök Rőczey Géza, orvos dr. Fábry Gábor, háznagy Mayer Béla lett. Maurer Károly a megválasztott tisztikar nevében mond köszöne­tet és indítványára Lévay István dr.-t a közgyűlés egyhangú. lelke­sedéssel az osztály tiszteletbeli el­nökévé választja meg. Margócsy Emil igazgató Beth­len István gróf miniszterelnök va­sárnap mondott hatalmas reviziós beszédének nagy jelentőségét aposztrofálta lelkesült örömmel, majd köszönetet mondott megvá­lasztásáért és indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg fe­jezze ki köszönetét az egyesüle'' volt "titkárának, Mátray Gyulának munkásságáért. Az indítvány egyhangú elfoga­dása után a közgyűlés véget ért­Mezőgazdaság á mezégazdasági termelés gazdaságosabbá tételéről! Irta: Máthé László járási m. kir. gazdasági felügyelő i. Nagy kátyúkkal tele, csúnya, rázós uton halad a magyar me­zőgazdaság szekere, repedeznek, töredeznek a szekér oldalai, ko­tyognak a küllők, de ép erős még a tengely! Kitűnő acélból való az! Érdemes érte akár az egész sze­keret ujjá alkotni. Bizonyos, hogy rozoga most ez a szekér az egész világon, de se­holsem mutatkozik annyi hiányos­ság, annyi reparálni való, mint ná­lunk. Az egész világ mezőgazdasá­gát megrázó válság oka az, hogy a fogyasztás nem áll arányban a termelés rohamos növekedésével, melyhez még nagy mértékben já­| rul az államoknak egymás között, politikai okokból rendezett való­| sággal állandó vámháboruja. Ná­j lünk ezeken kivüi van még egyéb ok is elég. A gazda görcsös ra­gaszkodása a termelés minden ágában a régi módszerekhez, az együttműködés gondolatától való irtózás, a közös érdekek soha meg 3*64 Eladási szervezetünk kibővítése céljából keresünk BAYON-KÉPVISELÖT a világhirfi, jól bevezetett és nagy jövedelmet nyujto gyáitmányaink eladására. 45 évnél nem idősebb urak, akik az eladás terén mar eredménnyel működtek, küldjék be, lehetőleg fényképpel ellátott I NATIONAL REGISZTRÁLÓ PÉNZTÁRAK terjesztési vállalata BUDAPEST, IV.. Váci utca 8. szám. nem értése és a mindezekből fo­lyó szervezetlenség okai teszik sú­lyosabbá a mezőgazdaság válsá­gát. Nem szólok itt természete­sen nagy kiterjedésű gazdaságok­ról, uradalmakról, melyek önma­gukban is képesek jelentős meny­nyiségben kiválót, versenyképest produkálni, mert ezeknek előállí­tásához szükséges dolgokat önma­gukban tudják ki és felhasználni, ha a tulajdonosokban megvan az akarat és a vezetőkben a ráter­mettség, hanem szólok azokról a kisebb gazdaságokról, melyek részben kis terjedelmük, részben tőkeszegénységük folytán képte­lenek egymagukban a nagy meny­nyiség és kiváló minőség előállí­tásához szükséges dolgok kihasz­nálására, illetve beszerzésére, azt hiszem e kategóriába bátran so­rozhatom nemcsak az 5—10, de akár a 300—400 holdas gazda­ságokat is. Ahhoz, hogy a világpiacon ver­senyképesek legyünk, szükséges, hogy nagy és egyöntetű mennyi­séget, kitűnő minőségben termel­jünk. Sajnos éppen a teht emii­tett okok miatt ettől még nagyon távol állunk. Ha a Tiszántúl, de különösen Szabolcsvármegye va­lamelyik nagyobb határral biró községében a gazdasági termény­féleségeket vizsgáljuk, akkoj- azt tapasztaljuk, hogy minden fegyés feleslegnek számtalan variációját találjuk fel, mert hát minden gaz­da ugy gondolja, hogy a másiké meg sem közelíti az övét, különö­sen nem, minőség dolgában. Pe­dig a világpiac részére csak egy­öntetű árut termelhetünk, mert annak van mibe válogatni! Nagy tévedés lenne azonban azt hinni, mint azt a jelenlegi fagykárokkal kapcsolatban egynéhány gazdatár­samtól hallottam, hogy most, ha mindenütt a talajviszonyoknak leg jobban megtelelő egyféleségü ve­tőmagot hozunk be, ezzel elérjük az egyöntetű minőséget?! Való­színű ugyan, hogy ezt esetleg 2—3 évre el is érjük, de ahhoz, hogy állandósítsuk is ugyanazon talajo­kon a lehetőségig egyformán j6 talajmüvelés is keh. Mindaddig,, mig gazdatársaim nemcsak elis­merik, de a gyakorlatban is alkal­mazni nem fogják az őszi mély szántást, a tarlóhántást, a kapá­sok minél többszöri kapálásával a talaj teljesen gyommentesítését, hiába való az egyöntetű termé­nyek előállítására való törekvés, mert az egyféleségü és minőségű termény előállítása nemcsak a ve­tőmagtól, hanem ugyanazon talaj­nak a lehetőségig egyféle módo­zatok szerint történő művelésétől is függ, mivel ugyanazon talajnak jó vagy rossz müvelése a különféle növényeknél nemcsak a mennyi­ségre, de a minőségre is erős be­folyást gyakorol, mert minden kul­túrnövény kitenyésztés folytán ál­lott elő s igy tulajdonságait csak a neki tökéletesen megtelelő vi­szonyok között, tudja megtartani. Ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy gazdatársaimnak bizonyos fokig érdeközösséget kell válial­mok különböző talajművelő és. egyéb szükséges gépek beszerzé­sére, hogy ezekkel földjeiket jól és lehetőségig egyformán művelve a termelést olcsóbbá tegyék azzal, hogy a nagy hozadék mellett elő­állítják a kitűnő minőseget is. A fent elmondottak vonatkoz­nak az állattenyésztésre is. E té­ren éppen olyan fontos kiviteli, tehát értékesítési szempontból, ? egyöntetűség és a minőség akár növénytermelésnél. Az állat nyésztésünk azonban különö ennek legfontosabb ága a szar marha tenyésztés, itt a Tisz; semmiképpen sem üti meg r

Next

/
Thumbnails
Contents