Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-26 / 118. szám

JNfYÍRYIDÉK. 1929. május 26. Vidám esetek A szakácsnő. i • i Az urnő kérdi az uj szakácsnőtől: Jól főz? A szakácsnő: Nagyszerűen, már három gazdám ugy elhízott a főztömtől, hogy a guta megütötte őket. Az önzetlen férj. Fiatal férj: Nem a pénzedért vettelek el. Minél kevesebb a hozomány, annál boldogabb a há zasság. Fiatal asszony: Akkor mi nagyon boldogok leszünk, mert a papa éppen ma ment tönkre. Házirend. • A fiatal asszony mondja a férjének: — Az ugy lesz, hogy reggel én csinálom azt, amit én akarok, este pedig te csinálod azt, amit én akarok. Művészet. — Nagyságos asszony szereti a művészetet ? — Óh, én magam is szenvedélyesen festek... — Látja, én ezt mindjárt láttam az arcán!... Egyszerű megoldás. — Miért jársz minden este ahhoz az özvegyhez és miért nem veszed el, ha minden este odajársz ? — Nagyon egyszerű! Hol tölteném az estéimet, ha elvenném őt ? Azonosság. i Izgatott férfi ront be a kórházba: — Bocsánat, nem szállították ide be a feleségem ? Megbeszéltem vele, hogy találkozunk, de nem jött el és azt hallottam, hogy azon a környéken valaki szerencsétlenül járt. — Igen, 3 órával ezelőtt hoztak be egy olyanforma kinézésű nőt, mint akit ön leirt, de azóta még nem szólt egy szót sem, úgyhogy a nevét sem tudjuk. — Köszönöm, ha három órája nem szólt egy szót sem, akkor nem lehet az én feleségem. Nagypapa és az özönvíz. Az ötéves kis Jóska kérdi: — Nagypapa, te is benne voltál a Noé bárkájában? — Nem fiacskám. — Hát akkor hogy nem fulladtál meg a vizözönben ? Gyöngéd férj. — Ha a feleségem leszel, szivecském, ugy bánok veled, mint egy angyallal. — Azt elhiszem. Mert annak se ennivalót, se ruhát nem kell adni. Egy nagyobb vidéki városban jól menetelü rég fennálló jól bevezetett nagy vevőkörrel rendelkező cipőtizlet más vállalkozás miatt azonnal átadó. Bővebbet Bercsényi-u. 2., faraktár. 6138—2 Közismert tény, hogy Schmidthauer Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint ilyen, egyedüli a maga nemében. Gyomor- és béltisztitó hatása páratlan — Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz mellékelve. 57

6_

1

5 Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő aprósástok Panaszok a fagylalt nfeai árnsitása ellen Kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! A májusi hőhullám tikkasztó melegében egymásután bukkannak fel Nyiregyháza utcáin a kukta sapkás, fehérruhás fagylaltárusok, hogy hatalmas csengőik éktelen lármájával a járókelők figyelmét felkeltsék a piroskocsik csillogó réz fedele alatt rejtőzködő jeges fagylaltra. Mindez régi megszokott látvány, gyermekkori emlékeink ittmaradt része, sőt bizonyos keleti bizarr jelleget kölcsönöz az utcai hangulatnak és én szivesen is lát nám őket, ha az iparhatóság a miniszteri rendeletnek megfelelően csak hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek adna engedélyt. A miniszteri rendelettel szemben azonban — amely rendelet kifejezetten a hadirokkantaknak és özvegyeknek tartja fenn a fagylalt mozgó kocsikból való árusítását — itt Nyíregyházán mindenkit látni áru

1 sitani fagylaltot, csak hadirokkantat és hadiözvegyet nem. És talán éppen ezért alig jelentek meg a fagylaltárusitók az utcán, máris igen sok panasz merült fel ellenük. Különösen a súlyos adóterhek alatt nyögő cukrászok érzékeny tűiét sérti a fagylaltárus éktelen, harangnak is beillő csengőjének szakadatlan csilingelése. Jól tudják ezt a fürge utcai konkurrensek, akik a rokkantaknál igazán fel nem tételezhető frissességgel futkosnak piros kocsijukkal az utca forgatagában s ha elfáradnak, következetesen egy cukrászbolt mellett telepednek le rövid pihenőre. De amig a futkosástól elcsigázott lábukat kényelmesen keresztbe rakva pihentetik, addig vadul rázzák a csengőt, hogy hát — hadd bosszankodjanak a cukrászok. Én azt ajánlom a cukrászoknak, hogy ilyen esetbeá értesítsék a rendőrőrszemet, akinek kötelessége utja folytatására szólítani fel a fagylaltárust és szükség esetén az akadékoskodót-'elő is állithatja. Kiváló tisztelettel: Egy mindent megfigyelő polgár. Mezőgazdaság Sivataggá lett a sóstói szőlőbirtokosok virágzó paradicsoma Tegnap bejártuk a Sóstó-szőlőtelepet. Laikus szemmel is óriási méretűnek láttuk a pusztulást, mellyel a téli fagy sújtotta a gyönyörű szőlőskerteket. Meginterjúvoltuk Orosz Kálmán szőlőfelügyelőt, aki 30 éve kezeli a sóstói szőlőbirtokok egy részét. Orosz felügyelő fájó rezignációval felel kérdéseimre. — A Sóstószőlőtelepen, melynek területe meghaladja az iooo holdat, — mondotta — a téli fagy a tőkéknek 70—100 százalékát tette tönkre ugy, hogy itt ma teljesen elpusztult területtel állunk szemben. Tönkrement 60—80 birtokosnak évtizedek óta fáradtsággal, nagy költséggel fenntartott és elsőrendűen — mondhatnám, mintaszerűen müveit szőlője. A legtöbb szőlőbirtokos kizárólag szőlőjének jövedelméből él. Ez a felbecsülhetetlen kár tehát elsősorban és főképen a birtokosokat juttatta a legkétségbeejtőbb helyzetbe. — Gondolja, hogy a munkavi szonyokra is rossz kihatással lesz ez a katasztrofális pusztulás? — Velem együtt a vincellérek is válságos helyzetbe jutottak, mert ma, amikor a szőlő tönkrement, nincs szükség a szakemberre, képzett munkásokra. Hiszen kukorica és babföld megmunkálásához' sokkal kevesebb szakértelem és még kevesebb munkaerő kell, mint kellett addig, amig virágzó és elég jól jövedelmező szőlőterület volt Sóstó. Kiszámíthatatlan jövőnek néz elébe a sok szegény munkás, akik évtizedek óta ebből a sok munkásnak egész éven át biztos kereseti lehetőséget nyújtó szőlőtelepből éltek. Itt olyan gyenge munf kaerők is szép keresethez jutotI tak, akik máshol, más munkánál gyenge erejök miatt elhelyezkedni nem tudtak. Tapasztalataim szerint a telepen évenként közel 3—4 ezer ember kapott biztos keresetet. Ez. a kereset most megszűnt. Nem kell a szőlőt kötözni, kapálni, permetezni stb.... Az iparost, a gyárost és a kereskedőt is érinti ez a pusztulás, mert nincs szükség gépekre, szerszámokra, műtrágyára. Nézetem szerint óriási nemzeti vagyont tett tönkre az 1929. évi tél, mert az államnak is tekintélyes adóforrása volt a Sóstószőlőtelep. — Praxisa alatt érte-e már ilyen nagy csapás a telepet ? — Három évtized óta vagyok itt és ezen idő alatt sok jó, de talán több rossz évet éltem át. Majdnemminden évben voltak májusi fagyok, különösen az utóbbi két évben pusztítottak. Volt peranoszpora vész, szőlőmoly, sőt 191 2—14-ben olyan ilonca invázió, hogy a szőlőt teljes kipusztulással fenyegette. A m. kir. rovartani állomás" vezetősége is tehetetlenül állott ezzel szemben. De ezeket a károkat és bajokat emberi szorgalommal, tudással, Isten segítségével leküzdöttük, mert a fenti bajok a szőlő földfeletti részét támadták meg, de az elmúlt tél 30—31 fokos szibériai hidegével a tőkék gyökereit teljesen elfagyasztotta. Nem lesz talán soha többé vig, nótás szüret a Sóstón. Üresek maradnak a hordók, kifagyott a hires sóstói rizling, a többi fajtával együtt. A hires, szép szőlőtelep egyszerre bab- és tengeriföld lett. Kitől remélhetünk segítséget ? Egyedül a magas kormánytól, hogy újra telepíthessük a kipusztult szőlőket. Annál is inkább, mivel földünk olyan, hogy az más növény termesztésére nem alkalmas. Szőlőnek jó, annak elsőrendű, ezt bizonyítják az elmúlt boldog jó idők. Minden reményünk a földmivelésügyi miniszter ur Őkegyelmességében van, aki meg is ígérte, hogy segíteni fog rajtunké í(. E. Állami kölcsön tenyészállat beszerzésére Dr. Paizs Gyula rácalmási földbirtokos birtokának megoszlása folytán országos hirü telivér szimenthali szarvasmarhatenyészetének feloszlatását és a tenyészetnek árverésen való értékesítését határozta el. A tenyészet a Fejér vármegyei szarvasmarhatenyésztő egyesület ellenőrzése alatt áll s árverésre kerül 51 drb törzskönyvezett s részint az országos elite törzskönyvbe is felvett tehén. — Az árverésre kerülő tehenek kikiáltási ára minőség szerint darabonkint 1300—1400 P között lesz megállapítva. Minthogy közgazdasági érdek, hogy a szóban ievő tenyészet a köztenyésztés részére megszereztessék, a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur hajlandó az állatok beszerzéséhez kölcsönt rendelkezésre bocsátani. Felhívjuk az érdeklődő gazdaközönség figyelmét, hogy amennyi ben az árverésen résztvenni szándékoznak — szándékukat a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségnél f. évi junius hó i-éig jelentsék be. Az árverés ideje annak idején az érdeklődőkkel közölve lesz. Kausay Tibor, m. kir. gazdasági főfelügyelő. — Uj vasúti menetrend kapható az Ujságboltban. — Ügyvédeknek, irodáknak nélkülözhetetlen az uj »Utmutató Bélyeg és Illetékügyekben. Szerkesztette dr. Pongrácz Jenő, kapható az Ujságboltban, ára 2 pengő. » 3