Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-26 / 118. szám

1929. május 26. JNÍYÍRYIDÉK, 3 A Közszállitási Szabályzat revíziója Irta: Dr. Diczig Alajos kamarai h. titkár. A K. Sz. a hazai iparfejlesztéséről szóló 1907. III. t.-c. Il-ik fejezetében foglaltak alapján készült. A törvényhozó ezzel is kifejezésre juttatta a K. Sz. azon elsőrendű célját, hogy ezzel elsősorban a hazai ipar fejlesztését kivánja előmozdítani. Idáig ugyanis a hazai ipar erősítése rendszertelenül, főteg állami szubvenciókkal történt és a közszállitások rendjét Baross Gábor néhány rendeletén kivül, amelyek főleg az Államvasutak anyagbeszerzésére, a beszerzések megosztására vonatkoznak, más nem szabályozta. A törvényhozás belátta azonban .azt, hogy nem elég az iparnak csak kedvezményeket, szubvenciókat adni, hanem a legnagyobb segítség, munkával is ellátni, s ezért az 1907. III. t.-c. Ií-ik fejezete a hazai ipar igényét az általa termelt cikkeknek szállítására a közszállitások terén csaknem kizárólagosan biztosítja. Abban az időben, amikor a közös, illetőleg az ezzel lényegében azonos szerződéses vázterület miatt pem állott rendelkezésünkre a leghatalmasabb iparfejlesztő eszköz, — az önálló vámterület, — a közszállitásoknak a hazai ipar szá mára való biztosítása egyik legfontosabb iparfejlesztő eszközünkké vált. Nemcsak a már meglévő iparnak biztosított a Szabályzat védett területet, amelynek birtokában nem fenyegette a nálánál hatalmasabb osztrák ipar, hanem jótékony hatást gyakorolt a Szabályzat az ipar fejlődésére közvetlenül ugy, hogy idecsalogatott hazánkban eddig még meg nem honosodott, vagy még egészen meg nem ho • nosodott iparágakat; közvetve pedig oly módon, hogy minden közszállitót kötelezett hazai gépek, munkaeszközök, anyagok beszerzésére, hazai munkások, művezetők foglalkoztatására, s igy a közszállitások iparfejlesztő előnyeit a nem közszállitók is élvezhették. Ha visszatekintünk az elmúlt időkre, megállapíthatjuk azt, hogy :ugy az 1907. évi 55.800. sz. rendelet (Közszállitási Szabályzat) mint a 83.000—1907. B. M. rendelet (Közszállitási Szabályrendelet) azok közé az alkotások közé tartoznak, amelyek minden rendelet végrehajtásában rejlő hibáktól eltekintve, emberi lehetőség szerint megtették a magukét. A Közszállitási Szabályzat kidolgozásában is gondos munka volt és kétségtelenül a magyar ipar fejlesztésében nagy szerepet játszott. Miért van az mégis, hogy az érdekeltség körében a Szabályzat reformját csaknem egyhangúlag kívánják s ez a kívánság évek óta •egyáltalán nem ült el, hanem erejében csak fokozódott?! Azért mondjuk közbevető megjegyzéssel, hogy egyhangú a kívánság a reform iránt, mert hiszen még azok is, akik a Szabályzat érvényesülésének nagy és erőteljesebb biztosítékait! Ha a feladott kérdésre a feleletet keressük, észre kell azt vennünk, hogy ma, amikor óriási és I kényszerű áldozatok és veszteségek árán hozzájutottunk a nagy magyar álomhoz, az önálló vámterülethez, a közszállitási szabályzatnak, mini. iparfejlesztő eszköznek, bizonyos mértékben változott a jelentősége, ami azonban nem jelenti azt, hogy fontosságában csökkent volna. Az iparfejlesztés terén a vámta rifa természetesen hatékonyságban megelőzi, azonban az ipar csak üvegházi növény marad akkor, hogyha munkát nem kap, már pedig a magyar munkalehetőséget a magyar iparnak elsősorban a közszállitási szabályzat biztosítja. Annak ellenére, hogy a monarchia felbomlása következtében a valamikor nagyfontosságú közszállitások (hadsereg és flotta) a minimumra zsugorodtak össze, mégis az állam és egyéb közjogi közületek, intézmények és intézetek azok, amelyek a magángazdaság elesettségével szemben viszonylag a legtöbbet építenek, általában a leghatalmasabb háztartást viszik. Épen a mai időkben rendkívül nagyfontossága van a közszállitásoknak, amikor minden ország arra törekszik, nogy a maga polgárait juttassa kenyérhez s igy a legnagyobb figyelmet érdemli meg a Szabályzat ujjáalkotása, mert hiszen ez ezeknek a közszállitásoknak erköl esi és gazdasági rendjét állapítja meg. Ettől eltekintve a magángazdaság virágzása idején is jelentősége van a közszállitásoknak, mert hiszen évenként több százmilliót kitevő összegre rug az az összeg, amelyet az állam, törvényhatóságok és egyéb a Szabályzat alá tartozó testületek szállítások és munkálatok ellenértéke fejében kiadnak. Ha már most azt kellett látnia az érdekeltségnek, hogy ezeknek a közszállitásoknak a rendjét szabályozó szabályzat igen sok esetbei, nem érvényesül, hogy szinte minden évben jelent meg olyan rendelet. amely az elárendelt hatóságokat ismét és ismét szigorúan, mégszigorubban és legszigorúbban arra utasította, hogy a Szabályzatot tartsák be, megérthető, hogy felmerült a reform szükségessége. Hiszen lehet egy rendelet papíron még olyan tökéletes, hogyha azonDan annak hiánytalan végrehajtása nincsen biztosítva, nincsen kellő biztosítékokkal körülbástyázva, abban az esetben az a rendelet gyakorlati értékben csökken. Ha nem is fogadják el teljes egészükben jogosultaknak mindazon panaszokat, amelyek »közszállitási sérelem« néven láttak napvilágot, még akkor is a jelenlegi Szabályzat iránt legelfogultabb ember is elismerheti azt, hogy ezek a sérelmek nagy számmal voltak és vannak és e sérelmeknek túlnyomó részét arra kell visszavezetni, hogy a Szabályzat megsértése nem részesült mindig kellő megtorlásban. A kamara véleménye szerint tehát szükséges a K. Sz. reformja elsősorban azért, hogy az elvi alapjaiban hagyott, de az alábbiak szerint módosítandó Szabályzat érvényesülésének a jelenleginél erőteljesebb biztosítékai teremtessenek meg. . De szükséges a reform azért is, mert hiszen a Szabályzat 22 éve után elég szép számmal lehet olyan pontokat találni, amelyeket jobb és helyesebb intézkedésekkel lehet helyettesíteni s azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Szabályzat alkalmazása körül szereztünk, hasznosítani kell. Automobil Túrázók figyelmébe Lassanként mégis csak kitavaszodott s megkezdődik az automobil és mótorkerékpárutazások évadja. Mindenki szabad levegőre vágyódik s enged annak a vándorlási ösztönnek, amely az ember őstermészete s amely igazán csak most a motorsport kialakulásával nyer határozott irányt és egészséges fejlődést. A pihenés révén uj országok, uj népek és uj szokások megismerésére törekszünk, hogy élettapasztalatainkat bővítsük, nagyobb látókörre tegyünk szert s élményeinket, valamint a tanultakat itthon gyakorlott módon értékesítsük. Csak az ilyen túrának van értelme. Az, hogy hét országon át ezer és ezer kilométert befussunk s csupán gyorsan muló tovaröppenő kaleidoszkópszerü benyomásokat nyerjünk, nem lehet célja senkinek sem, mert ebben az esetben kár a benzinért, de kár az időért, amely nemcsak hogy enyJiülést nem hoz, hanem a pihenés nélküli és robotban való rohanásért csak fokozottabb testi és lelki fáradsággal fizet. A túráknak első és legfontosabb feltétele az, hogy azokra már eleve jól felkészüljünk. A helyes felkészüléshez tartozik az is, hogy ismerjük az egyes országok közlekedési előírásait. Ezeket ugy magunkévá kell tennünk, hogy hozzájuk az idegen területre lépve, mintegy ösztönösen alkalmazkodjunk s így már az első pillanatban is megvédjük magunkat egy esetleges hibás és végzetessé válható lépés ellen. Az alábbiakban adjuk néhány ország legfontosabb előírásait: Ausztria Balra hajtani, jobbra előzni. A tartózkodási időre a kocsinak az országtan való tartózkodási tar! tama szerint 15—70 silling. Anglia Balra hajtani, jobbra előzni. Ott-tartózkodásért illetményt nem kell fizetni. Belgium Jobbra hajtani, balra előzni. Kocsinkint napi 10 frank. Bulgária Jobbra hajtani, balra előzni. Hét napi ott-tartózkodás díjtalan. Csieh-Szlovákia Balra hajtani, jobbra előzni. 14 napig díjtalan tartózkodás Dánia Jobbra hajtani, balra előzni. Autónkint S napig 25 korona. Még az országúton is tilos az 50 km.-nél nagyobb sebesség. Észtország Jobbra hajtani, balra előzni. Beutazásért 900 észt márka. Minden külföldinek megérkezésétől számítva hat órán belül a rendőrhatóságnál jelentkeznie kell. Finnország Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Franciaország Jobbra hajtani, balra előzni. Naponkint 10 frank. Görögország Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Hollandia Jcbbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény kocsinkint 3 napig 7 forint. Jugoszlávia Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Lettország Jobbra hajtani, balra előzni. Lengyelország Jcbbra* hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Lichtenstein Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Luxemburg Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Németország Jobbra hajtani, balra előzni. Qlaszország Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Elektromos kürt mellett, gummi ballonkürt is szükséges. Oroszország Jobbra hajtani, balra előzni. Portugália Balra hajtani, jobbra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Románia Jobbra hajtani, balra előzni. 30 napig tartózkodási illetmény nincsen. Spanyolország Jobbra hajtani, balra előzni. Az autó üléseinek száma szerint 48 óráig 5 pezeta, egy hónapig 25—50 pezeta. Svédország Balra hajtani, jobbra előzni. Naponkint 1 koroná? Svájc Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Vasárnaponkint az egyes kantonokban különleges előírások. Az egyes alpesi átjárókon külön illetmények. Törökország Jobbra hajtani, balra előzni. Tartózkodási illetmény nincsen. Érdekes ez az összeállítás azért is, mert belőle kitűnik, hogy a )már csak Angliában, Ausztriában, hazánkban szokásos balrahajtás Portugáliában, Svédországban és Cseh-Szlovákiában dívik. mdgus ö. tegjobDöfe! ,<APHATŐ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyíregyháza,^ Vay Ádám-utca 2.