Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-25 / 94. szám

6 Mezőgazdaság •••••• A szabolcsi kisgazdák csak gyéren jelentkeztek a burgonyavetömagért 150.000 pengőt a nagybirtokosok javára írnak át (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyírvidék, hogy Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő gyors és erélyes akciójára megkezdődött a burgonyavetőmag és a szemes termény vető mag kölcsön kiutalása. A gazdasági főfelügyelő a bérlők gyűlésén teljes képet adott az akció eddigi arányairól és eredményéről. Az a 300.000 pengő, amelyet a földmivelésügyi miniszter Szabolcsvármegye gazdaközönségének rendelkezésére bocsátott, csak a száz h .-on aluli gazdáknak jut tatható. Abban az esetben azonban, ha marad ebből a pénzből, fokozatosan kielégítik a jelentkező nagybirtokosokat. Száz holdon aluli gazdák csak gyéren jelentkeztek. Igy 1 50.000 pengő maradt. Ezt az összeget, ha a földmüvelésügyi miniszter megengedi, átirják azoknak a nagybirtokosoknak javára, akiknek burgonyavetőmagra van szükségük és akik burgonya szükségletüket a Burgonyatermelők Szö vetkezeténél megvásárolták. Szilárd a magyar borpiac Az európai borpiacon általában élénkebb forgalom mutatkozik, de nagyobb áremelkedések nélkül. Mult heti jelentések óta árakban nagyobb váltózást most sem jelenthetünk. A magyar borpiacon továbbra is szilárd tendencia mutatkozik, bizonyos áremelkedéssel. A fagykárok több jelentés szerint a gyökérzeten is mutatkoznak és több hely ről megerősítették azon jelentésünket, amiket hetekkel ezelőtt kő zöltünk. Több helyen csak most kezdenek nyitni s a metszéssel még mindig várnak. Különösen nagyobb károk mutatkoznak: Heves, Szabolcs, Hajdú vármegyékben és az ország öéii részében, Bs ranyában és Bács megyékben. Ugyancsak a Balatonmente is nagyon szenvedett. A tőkék alig fakadnak és még a megkezdett metszéseket is pl. Hajdúban beszüntették. Árjelentések a következők: Ujfehértón termelői kimérésekben 50—55— 60 fillérért keltek el a borok. Csengődön elkelt 140 hl. 10.5 fokos 40 fillérért, 60 hl. 11 fokos 44 fillérért, 185 hl. 10 fokos 38 fillérért. Badacsonyban élénk kereslet és közepes kínálat mellett elkelt 30 hl. 11 fokos 32 fillérért, 80 hl. 12 fokos 1.— pengőért, 20 hl. 13 fokos 110 fillérért és 50 hl. 11.8 fokos 76 fillérért. Móron élénkebb üzlet mellett az árak szilárdak. 12 fokos édes borokat 55—60 fillérért, 13 fokos borokat 70—80 fillérért lehet kapni. Óborok ára magasabb. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UfSÁ«OLTBAN Irodalom A „Köd" Bárű Miklós verses regénye Irta: Csizmadia László. I. Nemcsak a húsvéti könyvpiacnak, hanem az egész magyar irodalomnak nagy szenzációja Bárd Miklós »Köd« cimü verses regénye, amelyre még a megboldogult Rákosi Jenő, legnagyobb szaktekintélyünk hivta fel a figyelmet, amikor bejelentette a Kisfaludi Társaságban, hogy a Rothermere lord által felajánlott irodalmi nagydíjra az egész magyar irodalomban nem lehet méltóbbat találni, mint Bárd Miklós »Ködv, cimü verses regényét. A »Köd: nemcsak formájával, de tartalmával, hangjával s minden gondolatával elüt a könyvpiac meg szokott árucikkeitől. Már maga az, hogy egy modern regény verses formában jelenik meg, mégpedig tökéletes verses formában — kell, hogy minden irodalmi Ínyencnek a figyelmét felhívja. Az azonban, amit Bárd Miklós regényében feldolgozott és ahogyan történetét feldolgozta, a legkiemelkedőbb irodalmi esemény. Bárd Miklós ezzel első helyre lépett az irodalom klasszikusai között. Minden nagy költő igyekezett eszméit hosszabb lélekzetü epikai költői munkában megörökíteni. Sok szép magyar eposzunk van, gyöngyei az irodalomnak, emlékoszlopai szerzőiknek, De egy sincs, amely versenyezhetne a »Köd«-del. Költőink hősi időket énekeltek, történeti, vagy képzelt, legendás" hős alakok cselekményeit dolgozták fel több kevesebb sikerrel, de egy sem vállalkozott arra, hogy saját korának legégetőbb szociális problémáját tárgyalta volna kötött formájú regényben. Bárd Miklós úttörő ebben a formában a magyar irodalomban, de egyszersmind világító torony is, amely utat mutat a tisztaszándéku próbálkozóknak. Melegszívű, izzó magyarságú, tüzes léleknek alkotása a »Köd«. A legizgatóbb magyar problémát tárgyalja: a magyar vér és a magyx jövő rajongó szeretetét. Keretül a vörös forradalom rettenetes idejét, a szociális válság hónapjait állítja történetéhez. A »Köd« 15 énekre oszlik. »Artándy Zsolt tiszabogi földesúr s vitéz százados testben, lélekben súlyosan meggyötörve a forradalom éjszakáján a szanatóriumból kikerül az utcára s lázas, deliráló lélekkel kóborol. A mult emlékei, a forradalmi zavarokkal keverednek lelkében. Mindent elnyelő áradatként látja közeledni a bolsevizmus borzalmas vörösségét. Ugy érzi, Í

hogy csak a tengerlépő Nagy Kristóf hozhat itt segítséget, . s mentheti át a veszedelmen a gyermekben, saját gyermekében szimbolizált magyar nemzeti gondolatot. 1 A beteg Artándy a milleniumi emlékoszlopnál önkívületben öszszerogy. (Első ének.) Ártándyt kifosztva, megháborodott lélekkel kórházba szállítják, ahol testileg meggyógyul, de öntudata nem tért vissza. Itt Nagy Kristófnak nevezik, mert rohamaiban mindig a tengerlépő Nagy Kristófot emlegeti. Mesteri kézzel festi a költő a betegek lázadását a kórházban, amikor Tóbiás, a kókler ráismer Artándyra. volt századosára. Az ügyes kókler Vigan Vica, egy beteg tolvajlány segítségével megmenti Artándy Zsoltot, akit múltjára és különösen gyermekére való emlékeztetéssel sikerül öntudatra térítenie. (Második ének) A harmadik ének a vörös forradalom középppontjába vezet. A diktatúra lelke Cezarin, Artándy Zsolt lengyel származású hűtlen felesége. A vad lelkű Cezarin nem tudta elviselni Artándy Zsolt férfi akaratát, s mig ura a háborúban ' küzdött, tehetetlen öccsével, Artán1 dy Pállal megszökött s a forradal| márok élére állott. Az újra öntu4 datra tért Zsolt ezt tudja és mi* előtt elmenekülne Budapestről, felkeresi a szovjetházban Cezarint, békét ajánlva neki. Kijelenti, hajlandó átengedni Pálnak, birtokait is nekik adja, csupán fiát, Zsoltot követeli s azt, hogy szakítsanak a vörös gazsággal. Az asszony vakmerően elutasítja a férfit, s hívására megjelenik Pál, aki rálő, bátyjára .Zsolt menekülés közben visszalő, megsebesíti öccsét, majd Tóbiás és Vica segítségével sikerül kijutnia a szovjetházból. Tóbiással együtt hazamenekül Tiszabogba ahol elhagyott menyasszonya, Arday Márika gondozza Artándy Zsolt kisfiát. Márika kedvesen for, gadja a menekültet, aki karjaiba íj ölelheti az alvó Zsoldkát. A tiszavidék a vörös diktatúra ellen szervezkedik és a szervezet élére a nép Artándy Zsoltot a vitéz századost kívánja,, aki a szervezést a kezébe is vette. (Harmadik ének.) A szovjetházban rémülettel hallották a tiszavidék szervezésének hirét. Cezarint vad gyűlölet hajtja férje ellen, s rábírja a szovjettanácsot, hogy fegyveresen fékezzék meg a tiszabogi szervezkedést. — (Negyedik ének.) A tiszabogi felfegyverzett magyarok legfőképpen Zákánynak, a volt rendőrtisztnek biztatására a vörös Budapest ellen akarnak vonulni. Artándy Zsolt erre nem hajlandó, hanem azt feleli : — Nem támadok ! S ha mindjárt a szovjet húsomba marna, Én nem viszek rá magyart a magyarra, Mig ellenség tapodja ezt a földet Cseh, rác, oláh, magyart temetni jöttek, Én nem állok a sírásók közé. Cezarina megindítja a támadást Tiszabog ellen, s csalás utján sikerül a Lenin-fiuknak betörniök Ardó községbe, ahol borzalmas vérfürdőt rendeznek. Mire Zsolt a segitő csapattal Ardóra ér, a vörösök már eltávoztak és magukkal hurcolták kisfiát és Arday Márikát is. Zsolt bosszút fogad Cezarin ellen, (ötödik ének.) A tiszabogi, nép nem tudja fölérni ésszel, hogy Zsolt miért nem vezeti őket bosszúra a vörös Budapest ellen. Lappangó gyanú kél ellene, hogy elárulja és megcsalja a népet. A lappangó gyanút növeli és lángra lobbantja, hogy Zsolt megmenti a közben oláh fogságra jutott Cezarint, miután arról értesül, hogy az oláhok nyilvánosan meg akarják vesszőzni. (Hatodik ének.) (Folyt, köv.) ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ U JSÁGBOLTBAN Mészhomoktéglát kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben Bóni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. 4 Tiszántúl téglagyára 1886-25 Bwdf.nr 'caaiEWa;: