Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-06 / 54. szám

1929. március 5. JNd?£&v itrtElL 3 A Lord tanácsa Az ország sorsáért aggódó és a nemzeti egység megteremtését szorgalmazók lelkének nem nagy élemedésére olyan vita folyik a sajtóban, amely nemcsak azért elszomorító, mert formailag lord Rothermere nemes barátunk van a csúcspontjában, de azért is, mert az a hang, amelyik az eseményeket aposztrofálja, ma mát nemcsak kellemetlen, de súlyos kinövéseket is mutat. Kezdettől fogva az volt az álláspontunk a revízióval kapcsolatban, hogy annak olyan átfogó üteműnek kell lenni, hogy abból ne maradjon ki nemzetünk egyetlen tagja sem. Súlyos veszedelmet rejt magában az, ha a trianoni békeszerződés elleni közös magyar frontbaszállás átsiklik a közélet egyes frakcióinak, vagy pártpolitikai alakulatainak területére. Az az akció, amit Rothermere lapjában folytat kiemelte a magyar kérdést a feledés homályából, s millió magyar sziv hálájá követi nemes barátunk tevékenységét;. A próféták tanítványai azonban mindig pápábbak akartak lenni a pápáknál, s gyakran megtörtént, hogy nágy gondolatok sikkadtak el kezük alatt. Most arról folyik a vita, hogy mit is izent Rothermere nemrégiben? Mondotta-e azt, hogy húsvétra nagy események bekövetkezését várja, vagy nem. Az illúziókeltés különösen olyan kérdéssekkei kapcsolatban, amelyeknek kövét milliók erőfeszítése és az igazság alátámasztása által is csak titáni erőfeszítésekkel lehet gördíteni, nagyon veszedelmes. Nagy megnyugvással vesszük a hírét, hogy lord Rothermere éppen ugy látja az események s a várható megoldások körülményeit, miként a higgadtan és reálisan gondolkodó magyarság. Neki is az a véleménye, hogy a magyar kormány és a magyar nép hosszú, kemény és egyesült munkájára van szükség. Bizonyára velünk együtt neki is az volna a leghőbb óhajtása, hogy ugy alakuljanak a külpolitikai viszonyok, hogy sokkal kevesebb erőfeszítésre legyen szükség és sokkal gyorsabb ütemü megoldást nyerjenek a dolgok. A revízió kérdése tehát a népnek és a kormánynak közös erőfeszítését igényli és semmikép sem viszi előbbre az a szellem, amely kimerül a csodák várásában. Az idő megérleli a gondolatokat, -4r szont a pártoskodás, egyenetlenkedés s az oktalan pártpolitikai harc csak megtépázza azokat. A revízió gondolatát nem szabad olyan csemegévé tenni, amelyből a pártéletek csipegetik ki az inyencfalatokat. Nem monopolizálhatja ezt a gondolatot más, csupán az egységes magyar nemzet, mert az nem pártok ügye, hanem az összességé. A kormány már régóta, ha nem is közvetlenül, de közvetve legfőbb gondolatának tartja a revízió kérdésének szolgálatát. Gondosan vigyáz arra, hogy minden ügy tárgyalásánál, szerződések megkötésénél semmi olyan ne történhessék, ami prejudikálás volna a revízió szempontjából. A magyar nép összességének támogatnia kell a kormányt ezen a téren is, s ha ez megtörténik, lord Rothermere óhajtását látjuk beteljesedve, amikor közös és céltudatos erőfeszítésre hivta fel a magyar népet és a magyar kormányt. — Garancia mellett jutányosan javít Knapp Béla autójavító műhelye, Tay adám-utca 35. szám. Treiber, a Nyíregyháza alapításáról cikkező szász tndós hibás térképekről vonta téves következtetéseit (A Nyírvidék tudósítójától.; 'Nagy érdeklődést keltett városszerte tegnapi számunknak az a cikke, amelyben Győrffy Istvánnak, a Nemzeti Muzeum tudós osztályigazgatójának a Föld és Ember c. folyóiratban megjelent egyik értekezését ismertettük. Ebben az értelmezésben GyŐWfy István megcáfolja Treiber szász tudósnak azt a merész állítását, hogy Nyíregyházát a XI. században német telepesek alapították. Munkatársunk az érdekes cáfolattal kapcsolatban érdeklődött a város mérnöki hivatalában, ahol annak idején Győrffy István rendelkezésé- j re bocsátották a most döntő bizo— I nyitékul szolgáló térképeket. Treiber német tudós — mondotta Nagy Elek műszaki tanácsos — már kiindulásában is súlyos tárgyi tévedést árult el. Az a térkép ugyanis, amelyet ő az első települési fonnák szemléltetésére felhasznál, nem mutatja a XI. századi állapotot:, mert olyan települési helyeket is feltüntet, amelyeket csak jóval később, a XIII. század végén és a XIV. század negyvenes éveiben telepítettek be. Igy természetes, hogy téves következtetéseinek hosszú láncolata is, amelyet egyébként Győrffy István cikke alaposan megcáfolt. A pénztelenség és a legnagyobb kedvetlenség jegyében folyt le a nyíregyházi nagyvásár á kereslet messze a kínálat alatt maradt — A nagy hideg nagyon hozzájárult a teljesen gyenge vásári naphoz (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Ellentétben a hires nyiregyházi yásárok már hajnalban felvonuló szekér tömegével, a tegnapi nagyvásárra még reggel kilenc órára sem érkezett be 20 szekér. A marhafelhajtásra váró mészárosok hiába álltak a sorompó előtt, mert még véletlenül sem lehetett látni egy megfelelő minőségű szarvasmarhát. A lóvásáron csak az alsó részen, az úgynevezett cigánypiacon volt némi forgalom — egy tűzrakás körül. A dermesztő szél csaknem akadálytalanul futkosott a jéggel vastagon burkolt vásártéren. Az árak még tizenegy óra után sem alakultak ki, mert a vevők úgyszólván teljesen hiányoztak és az eladók éppen ezért tartózkodtak az eladástól, tudniillik nem akartak eladni az egyes vevők kénye-kedve szerint megállapított alkalmi áron. A legöregebb vásározók megállapítása szerint, ebben a 20 esztendően ném volt ilyen gyenge nagyvásár Nyíregyházán, mert a mai nagyvásári forgalmat egy-egy közepesen sikerült szombati hetivásár messze túlhaladja. A ritkán előforduló eladásoknál a mult hetivásárok árai domináltak, ami pedig nagy veszteség különösen a lóeladók részére, mert a kisebb gazdák és a dohánykertéPénteken érkezik városunkba OLGA CSEHOVA mint PARYS AFOLLO Kedden Szenzáció 2 Szenzácié Kedden ÉDES, JÓ SZERELEM... Történet a csókról, az ifj«*ágról é« a apróról S felr. A KULISSZÁK MÖGÖTT Egy görl iiere'mi regénye S felronásban Szerdán BILIJE DOVE Csfltörtökön a „Sárga liliom"-ió»z«r»plójén«k legújabb grandiéiul filmje RABSZOLGAVASÁR Dráma a new orleana i rahtEolgBkareikeáők üeelmeiről 10 felv Rendtaó: George Fitzmaurice. irta: Benjámin Glaser. GILBERT ROLAND NOAH BEERY a férfi fócierepekbcn éc a kisérő műsor. szek az ősszel takarmányhiány miatt eladott lovaikat ezen a vásáron szokták beszerezni, ami természetesen árélénkitő hatással van a lóvásáron. Délután két órakor már alig egy-két elszánt cigánykupec lézengett a vásár területén. A kirakodó vásár forgalma is. gyenge volt, de az apróságok piacán csaknem elfelejtettük a ló és szarvasmarha vásáron tapasztalt üzlettelenséget. A fiuk és a leányok csaknem teljes számban meg jelentek a vásár Bethlen - utcai szakaszán, hogy ellássák magukat a különböző cifraságu és feliratú fakanalakkal. A ruha, csizmavásár, a bútorpiac, valamint az ócskaruhások piácán keserű humorrál kérdezgették az eladók egymástól, hogy: »Nem tudja szomszédur (vagy asszony), hogy mikor kezdődik a nagyvásár ?« Tüzesvassal égette ki kisfia szemét, hogy könnvebben koldulhasson Szabadkáról jelentik: Borzalmas bűntény ügyében nyomoz a zimonyi csendőrség. Dárda községben élt légen egy Ritzmann Anna nevű asszony. Az asszony napszámból tartotta fenn magát és egy öt éves törvénytelen kisfia volt. Tiz évvel ezelőtt megismerkedett Gyűrgyevics Krata cigánylegénnyel, kinek az volt a foglalkozása, hogy két-három nyomorék gyermekkel vándorolt faluról-falura s mig a gyerekek a házakat koldulva járták sorba, addig ő a korcsmában várta vissza őket az alamizsnával. Ez a Gyurgyevics Kratá cigánylegény Ritzmann Annát is rávette, hogy vele együtt menjen vándorolni. De hogy a gyerek ne egye hiába a kenyeret és jó koldus íef

yen, tüzesvassal kisütötték mindét szemét. A tiz év előtti bűntényre most jött rá az aranygyelováci rendőrség, ahol az egyik tisztviselőnek feltűnt, hogy a feketeképü cigánynak fehérarcú gyarmeke van. Kihabgatták a már 1 5 éves fiút, aki homályosan emlékezett még árra a szörnyű napra, mikor a lelketlen anyjával együtt kisütötték a szemét. A szerencsétlen gyereket bevitték a vakok intézetébe, az időközben eltűnt Ritzmann Annát pedig országszerte körözik. Juhász Margit: Állomás a pusztában Nagy állomáson álltam egyszer. Hogy nevetett a nyári reggel! Vidám sinek futottak szerte, S mindenik intett: erre, erre! jöjj! délen várnak már a pálmák! Párisban ébredsz! erre szállj hát! Én elfutok véled Keletre! Lótuszt ringat a Ganges medre... Skót várak közt bolyonghatsz vélem ! Nézd a Nílus int messze, kéken... Jaj! merre menjek?— tétováztam, S más indult el helyettem bátran. Most, apró állomáson állok. Körül a puszta néz rám: várok. Csak egy sínpár; vonatja messze. Megérkezik ? — kérdem remegve. És lassan, szállongva fehéren Lehull a hó, befedve mélyen reményem: utolsó sínpárom. Mi tart még itt, az állomáson ? — Tartós szép Ondolálás, speciális nőihajvágás Kovács hölgyfodrásznál, Bessenyei-tér 2. 15v