Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-06 / 54. szám

1929. március 5. JNd?£&v itrtElL 3 Petrovácz és az egységespárt Az egységespárt elnöki tanácsa vsütörtökön este foglalkozott az ominózus Petrovácz üggyel. Ha­jós Kálmán hozta elő az ügyet a tanácsülésben s annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a keresztény gazdasági párt bi­zonyára nem azonosítja magát Pet rovácz Gyula felfogásával és bi­rálatával. Többek hozzászólása után az elnöki tanács megbizta az egységespárt elnökét, Pesthy Pált, hogy lépjen érintkezésbe a keresztény gazdasági párt elnök­ségével és közölje vele, hogy Pet­rovácz Gyulának a Reichspostban irt cikke a pártban megdöbbe­nést keltett. Azt is, hogy az egy­ségespárt a kérdést elsősorban a kormánytámogató testvérpárt bel­ügyének tekinti, és várja, hogy saját kebelén belül kielégítően fogja megoldani. A dolgoknak ebbe a mederbe való terelése minden bizonnyal a legkevesebb komplikációval fogja megvilágítani azt, hogy Petrovácz Gyula bécsi kirohanása egyéni vállalkozás volt-e. A keresztény gazdasági párt korifeusainak egy­behangzó véleménye szerint ez kétségtelen. Így hát legközelebb­ről hivatalosan is konstatálható lesz ez a megállapítás a keresz­tény gazdasági párt intern ha­tározata által s akkor az egész kérdés Petrovácz Gyula személyi kérdésére redukálódik. Abban a pillanatban, amint saját pártja megtagadja a politikai közösséget Petrovácz Gyula támadásával szükségképpen be kell következ­nie annak is, hogy ennek akcióját elitélje. A pártjától izolált Pet­rovácz minden valószínűség sze­rint le kell majd, íiogy vonja cse­lekedetének politikai konzekven­ciáit s igy a megsértett politikai morál megkapja a kellő elégtételt annélkül, hogy a bécsi kirohanás jelentékenyebb változást idézne elő a belpolitikai helyzetben, mert az a körülmény, hogy Petrovácz Gyula tagja-e valamelyik politi­kai pártnak, illetőleg, ha ilyen­nek tagja, de abból kilép és a maga szakállára boldogítja a vi­lágot a maga megállapításaival, igazán lényegtelen és jelentékte­len esemény a magyar politikai életben. Az egységespárt meg a keresztény gazdasági pártnak egy­máshoz való viszonya megmarad a régiben, ez a kis intermezzo nem fog eredményezni sem párt­szakadíist, sem a politikai fegy­verbarátság megszűnését a kor­mánytámogató két testvérpárt kö­zött. Hogy a keresztény gazdasági párt még nem foglalkozott a ma­ga részéről a Petrovácz üggyel annak általánosan ismert oka az, hogy az elnökség tagjai gróf Zichy János és Ernst Sándor ezidősze­rint influenzában fekszenek s igy érthető módon nem foglalkozhat­nak a probléma azonnali megol­dásával. Felgyógyulásuk után bi­zonnyára azonnal foglalkozni fog­nak a Petrovácz kikuráltatásávai fc. i • Képzőművészet - Zene áz emberi hang művészetének jegyében fog lezajlani a Bessenyei Kör szombati hangversenye (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör hangversenylátogató közönsé­gének csak a legritkább esetben van alkalma énekművészeket hal­lani. Ennek oka részben az, hogy a magyar művészeket teljesen le­köti a M. kir. Operaházzal Való szerződésük, a külföldi mütészek pedig olyan hallatlan magas fel­lépti dijat követelnek, amely tá­volról sem áll arányban a nyír­egyházi publikum teherviselő ké­pességével. Helge Lindberg óta nem hallot­tunk énekművészt s igy valóban üditőleg fog hatni Nyiregyháza ze­nei kulturájára a Bessenyei Kör március g-i hangversenye, „me­lyen Laurisin Lajos, a M. kir. Operaház első tenoristája fog fel­lépni. , Laurisin Lajos még egészen fia­tal ember és hozzáértők állítása szerint gyönyörű művészi karriér előtt áll. Szinté el se képzeli az ember, hogy a kistermetű mű­vész hogyan képes olyan hatal­mas hangot kiadni magából. Lau­risin Lajos igen előkelő családból származik, édesatyja budapesti kú­riai biró. Müvészvér folyik erei­ben, fivére zongoraművész, aki a hangversenyen kisérni fogja. Leg­újabb sikerét a nürnbergi magyar héten aratta, amelyről a fővárosi lapok hasábokon számoltak be. A szombati hangversenyt óriási érdeklődés előzi meg. Jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben (Telefon: 318.) válthatók 2, 3 és 4 pengős árban. Diákjegy 1 pengő. halálesetek is csodálatos megegye­zést múílittak olyan napokkal, a mikor erősebb volt a napfoltok működése. Egy orosz megfigyelés meg a Volga áradása és a nap. foltok tevékenysége közt látott összefüggést. Egy francia tudó? meg azt á fontos megállapítást tette, hogy kapcsolat van a nap­foltok és a jó bortermő évek kö­zött. A francia tudós vizsgálatai szerint akkor vannak jó borter­mő évek, amikor napfoltmaxima A napfoltok voltak okai a nagy hidegnek ? Keveset használt AUTOMOBILOK gondosan kijavítva, önköltségi árban kaphatók : Rugby, 503-as FIAT, FORD Marton és Társa nyíregyházi autóüzeme Telefon 2-30. M I_ 2 Nagyon sokan azt állították, hogy szibériai telünknek az a rend , kívül nagy napfoltcsoport az oka, { amely a hideg periódus kezde­tén jelent meg. Ezzel az állítással egy rendkívül érdekes probléma vetődik fel: vájjon Földünknek az időjárás kozmikus tényezőktől el­sősorban a Napon történő vál­f tózásoktól függ-e? Ebben az eset­. ben lehetségesek volnának a hosz­' szu időre szóló időjóslások mert a Napon végbemenő periódikus változások ismeretesek. Napfoltok és az időjárás Elsősorban meg kellene vizsgál­ni az összefüggést a napfoltok és az időjárás közt. A napfoltok átlag tizenegy éves periódusban lépnek fel különös erővel, ilyenkor sötét üvegen keresztül szabad szemmel is láthatók. Mivel időjárásunk alapjában véve a Naptól függ, föl lehetne tenni, hogy az időjárás kü­lönbözősége összefüggésben áll a napsugárzás különbözőségével. Chree, angol meteorológus, né­hány évvel ezelőtt a Journal of the meteorological societyben közölte hosszas vizsgálatainak ered ményét. Azt kutatta, hogy mi­lyen összefüggés van a napfoltok és a meteorológiai jelenségek közt. Megállapította, hogy az északi fény és a magnetikus zivatarokon kívül a napfoltokkal kapcsolatban semmiféle más jelenség nem mu­tatható ki. Ezt a megállapítást igazolni-látszanak a legutóbbi ta­pasztalatok is, mert a legnagyobb hideg idején nagyon kevés folt volt a Napon. A Nap melegsugárzása De az amerikai asztrofizikus Abbot, a Smithsonian Institution két állomásának vezetője egy biz­tos és fölötte érdekes összefüg­gést állapított meg a napfoltok és a napsugárzás közt. A csillagászok a Nap melegsugárzását »solar­konstant«-nak nevezik. Ez az a melegmennyiség, amely egy perc alatt függőlegesen esik egy négy­zetcentiméterre és amely 1.938 ka­lória. A napsugárzás, ha zavarta­lanul hathatna, e^gy perc alatt egy köbcentiméter vizet majdnem két fokkal melegítené föl. Ez a solar- ! Jconstant azonban nem állandó, ha­nem Abbot vizsgálatai szerint vál- ] tozó. Ha napfoltok képződnek, szaporodnak, vagy a Nap rotáció­ja következtében megjelennek: a solarkonstant növekszik. Ha a napfoltok gyengülnek, kevesbed­nek: csökken a solarkonstant. Ha egy nagy foltcsoport a Nap köz­ponti délkörén megy keresztül a solarkonstant rövid időre csökken. Abbot következőképen magya­rázza ezeket a tényeket, különösen a paradoxnak látszó növekedését a napmelegének olyankor ha több a folt: A foltok óriási forgómozgásuk­kal a Nap mélyebb és forróbb rétegeiből anyagokat hoznak a felszínre és igy fokozzák annak a hőmérsékletét, míg nyugodtabb időkben a Nap felszíne lehűl. Azt a tényt, hogy rövid időre csökken a solarkonstant, ha nagyobb folt megy keresztül, azzal magyarázza Abbot, hogy a napfoltokból ko­rona-sugarak mennek ki, amelyek rövid időre a napsugárzás abszorp­cióját okozzák. Nagyobb foltoknál a solarkonstant hat százalékig is esjk. Megfigyelések a Mars időjárásáról Ilyen módon elképzelhető vala­mi összefüggés Földünk egész idő­járásával. Az utolsó foltminimum alkalmával 1923-ban a solarkons­tant két és fél percenttel volt az átlag alatt és ennek a körülmény­nek tulajdonították az 1924. év egyes időjárási anomáliáját. Rend­kívül érdekes volt ebben az évben annak a megállapítása, hogy a Mars déli sarka egy lassú, csekély, abnormális olvadást mutatott, tel­jes összhangban a meggyengült napsugárzással. Ebből az követke­zik, hogy a Mars időjárásáért — talán a Mars vékonyabb levegő­burkolata miatt — sokkal na­gyobb mértékben felelős a Nap, mint Földünk időjárásáért. A betegségek, a bor és a Napfoltok A napfoltok befolyása időjárá­sunkra — a már említett két je­Jenség kivételével — még nincs biztosan megállapítva. De megfi­gyelték a napfoltok igen érdekes hatásait más téren. Két párisi or­vos, Sardon és Farure néhány év előtt figyelemreméltó tanulmányt közöltek a napfoltok befolyásáról a krónikus betegségekre. Nagy nap foltok keresztülvonulása az esetek 84 százalékánál a betegség szimp­tómáinak erősödésével és a súlyos komplikációkkal járt. A hirtelen A geofizikai tényezők szerepe Bárhogyan is áll a dolog, any­nyi bizonyos, hogy időjárásunk sa­játságait elsősorban földi, geofizi­kai tényezők határozzák meg. A fagyhullámok az északi félgömbön mindég négy pontból indulnak ki. A mi hideghullámainkért Grön­land keleti partja, az Ural-hegy-ség keleti oldala és Novaja—Zemlja. a felelősek, ahonnan nagyon gyak­ran átlag öt és félnapi időközben szoktak ciklonok viharos utjukra kelni. Színház • • HETI MŰSOR: IgMgptó: Gulyás Menyhért. Szerda: «I.ili bárónő.» A) bér­let 6. Csütörtök: (Vigyázat n£ szakas* (Csak felnőtteknek.) Bérletszü­net. Péntek: «Mersz—e Mary.» B) bérlet 7. Szombat délután 4 órakor: «Szegény lányt nem lehet elvenni Este: (•.Mersz—e Mary.» Bérletszü­net. Vasárnap délután 4 órakor: «Gyurkovics fiuk.» Este: «Mersz-r Mary.» Bérletszünet. Hétfő: «Mersz-e Mary ?.» A) bér­let 7. Kedd: «Mersz—e Mary.» Bérlet­szünet. Szerda: ..Mersz—e Mary.» Bér­letszünet. Szütörtök: (Mersz-e M 3„ v Bérletszünet. A színházat kellemes melejre fti­tik! Karenin Anna Végzetes asszonytragédia. Jaj­szó nélkül vergődni egy nem sze­retett s kevéssé becsült férj ol­dalán, a kielégitetlenség és a nyugtalanság kegyetlen vasszüzé­nek szeges karjaiban, emberileg szinte elviselhetetlen sors. Karenin .Anna pedig erre akar vállalkozni. Anna, a szociális kitenyésztettség mimóza-imitátora, a báránybor­ben szenvelgő pompás nőstény­párduc. Nem sikerül neki, nem is sikerülhet ez. Később, mikor rá­lép a végzetes biztonsággal lefelé vezető lejtőre, a biologiai értelem­ben vett szerelem kultur desztillá­ciója, a 1* art pour l'art szerelem mérge csak sietteti, még szükség­szerűbbé teszi az összeomlást. A békére, a visznylagos bol­dogságra jogosult tiszta lelkiség nevében hiába követeli az örökké­valóságot, a viszonylagos állandó­ság egy nemét, a természetes s igy a halál csiráját szükségképen magában viselő, erotikus vágya számára. Bűnhődnie kell, a bűn­hődés tolstoji elgondolása sze­rint. Bármennyire igazak és súlyo­sak azok a vádak, melyeket a tragikus hínár fullasztó hálójába hulló asszony a hazug társadalom, a képmutató élet szemébe vág, nem szolgálnak mentségére csak annyiban, amennyiben a bűnös iránt részvétet érzünk és sajnál-

Next

/
Thumbnails
Contents