Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-31 / 74. szám

1929. március 31. JsÍYÍRYIDÉK. 253 IRODALOM Fehér Gábor uj irásai i. Fehér Gábor, a nyiregyházi ág. h. ev. leányliceum tanára, sorozatos elbeszéléseket irt á debreceni diákélet köréből. Ezek a gazdag szinezésii, jellemző erővel készült irások most ízléses kis füzetben láttak nap világot. A füzet cime: Der Harmincjarige Krieg, az egyik elbeszélés cime. A diákhistóriákat nem tehetjük le egy hazamban való elolvasás nélkül." Az élet meleg árama, a diákromantika szivárványos világának szellemidézése kap meg az elbeszélések olvasásakor. Fehér Gábor, a kitűnő mesélő, aki azonban a műgond tudatosságával, egyensúlyozó erejével szab utat a meseaavag folyamának. Az őserejü alföldi magyar nyelv definiálhatatlan szépsége, szine, tüze, plaszticitása karakterizáló ereje segiti abban, — hogy életre keltse az ezrek és ezrek lelkében felejthetetlen* emlékek világában élő diákélményeket. Fűtési gondok a cime a füzet első elbeszélésének, aztán a Der Harmincjarige Krieg, majd a Náci születésnapja cimü elbeszélés következik, egytőlegyig nemes humor fényébe vont átélései megtörtént diákhistóriáknak, felelevenítése érdekes diákéleteknek, markáns vonalú rajzai az ősi kollégium diáktipusainak. Ugy ir Fehér Gábor ezelfcen a diákhistóriákban, ahogyan a régmultat felelevenítő volt diákok idézik fel az izes emlékeket: közvetlenül, a diák szólásformák palettájáról vett színek tónusában. Egyszerű, de jól találó szavak, mondatok. «Ózondus levegő, brugó, színpompa, szerencsétlen flótás, sok fránya görög név>> — külön méregetve súlytalan, közönséges szók, de azon a helyen, ahová írójuk illesztette őket. diáklelkek sugárzó igékké nemesednek az egyszerű, külön-külön kopottas kifejezések. »Az Atya nem szerette a németet, amit kerek-perec ki is mutatott)) — irja egyik elbeszélésében és a tiszántúli magyar nyelv lelke zenél a szavakban. Van egy elbeszélés a füzetben, amely megörökíti Tisza István gróf kollégiumi látogatását. Az itt kulminálódó jelenet döbbenetes kifejezője annak az időnek, tragikus évtizednek, amelyben a közeledő világválság sejtelme nyugtalanította a jövőt' látó lelkeket, a magyar ifjúság lelkét. A diákhistóriákat igaz gyönyörűséggel olvassuk, igéxetes soraikból egy mindjobban erősödő, izig-vérig magyar és modern magyar elbeszélő portréjának kontúrjai villannak elő. II. A diákliistóriákkal egyidőben jelent meg Fehér Gábor» jelentőst esszéje Tamásy Áronról, az erdélyi irótábor legkiválóbb székely elbeszélőnek egyikéről. A jellemzés a Debreceni Szemlében jelent meg abban a sorozatban, amely a megszállott területeken kibontakozó uj magyar irodalom reprezentánsait ismerteti. A sorozat könyvalakban jelent meg Debrecenben a Csáthy féle könyvkiadóvállalat kiadásában. A csonkaország tespedő, naivan vitázó, torzsalkodó életébe friss energiát árasztott Erdély és a megszállott többi országrész irodalmi hatása. Az uj irók cseppet sem igazolják a gyakran ma is hangot kapó avultan maradi felfogást, amely az irodalmat csak egy letűnt század irodalmi kifejezési formáival tudja elképzelni és a régit öszszetéveszti a magyarsággal. A meg szállott terület irói frissek, tava| szosak, a mai magyar lélek tolmácsai az uj idő uj dalaival. Amikor a fiatalság varázsszavával ható magyar irók arcképeit feltáró Kelet, Észak, Dél c. könyvben lapozunk, Áprily Lajos, Gulácsy Irén, Mécs László, Benedek Elek, Makkai Sándor, Reményik Sándor, Kovács Dezső a vajdasági irók, — Kós Károly, R. Berde Mária, Gyallay Domokos, Bánffy Miklós, Szabó Mária, Tabéry Géza portréi mellett ott találjuk a napokban a magyar vidéki városok között Debrecenben is járt originális székely elbeszélőnek, Tamási Áronnak arcképét is, amelynek művészi ábrázolási stílusa Fehér Gábort, az esztétikai kutatót jellemzi és dicséri. Ma forrong az irodalomelmélet, nincsenek megállapodott, tekintélyt jelentő formába, jegecesedett felfogások sem a régiekről, sem az ujakról. Az irodalmi elmélkedést átszövi a politika, a világfelfogás kérdéseinek ezer vonatkozása és a kavargó tusák pora lepi azt a szárnyat, — amellyel a Péterfy Jenők látásának magasságára akarunk emelkedni. Fehér Gábor emelkedése bátor igazmondás, független, egyéni vonások odavetése, amelyeket az objektív, tiszta látása vezérel. Az irót egy kötete, a Lélekindulás c. novelláskönyve alapján karakterizálja. Legnagyobb érdemét abban látja, hogy a mü át van itatva azzal a misztikus lelkiséggel, amely Meeterlinck szerint a művészi munka legbecsesebb, legtitokzatosabb tl

li

a; donsága. A Lélekindulás egyetlen hangulat, egyetlen ősképzet variációja. Fehér Gábor ebben a vizsgálódásban annak mutatkozik, akit szívesen hallgatunk, mikor szellemi organizmusról, irodalomról beszél, mert a forma elemzés, a kívülről a mélybe tekintés helyett a lélek legmélyére szállva a csírázás, az eszmevillanás misztériumát keresi. Tamási kötetét utörönőke nevezv mert rámutat arra, hogy ez a mű nálunk, ahol a próza elmaradt a vers fejlődése mögött és ma is csak a vajúdás korszakit éli, Tamási prózája a modern magyar lelkiség megnyilatkozása. — Alapszíne tragikus, hiszen a székelység nagy katasztrófája után nem is lehet más Tamási e tragikus alapszínnek kivetítésében igazi költő. írójuk lelkét a nagy magyar szerencsétlenség láza tépi. Nagy meleg ragaszkodása az erdélyi röghöz — egy pár novella elolvasása után feltétlenül megfogja az olvasó lelkét. Tamásiról érdekes eszmemenet során állapítja meg Fehér Gábor, hogy a fajiság kivetítője, de a faji ösztönösség sajátos módon nyilatkozik meg írásában. Hazafias mű konstruktív szellemével és szándékával, de a hazafiságnak nem politikai színezetű értelmezettségében. Figyelemre méltó — irja Fehér Gábor, hogy nagyjaink a hazafiság fogalmát nem ilyen (politikai) értelemben használják. Elég csak Széchenyire utalni, akinek fefrogása szerint a hazafi-munka elsősorában a nép gazdasági és kulturális javainak megtartása, gyarapítása és csak legutolsó sorban politikai tevékenység. Szinte sorról sorra szemelvényeket kellene közölnünk Fehér Gábor írásából, amely nem marad meg egy iró rajzolásának keretében, hanem méíy és őszinte vallomás az ő lelkében forrongó eszmék világából, amelyek ma minNem hirdetek! Viszont szívélyesen meghívom az igen tisztelt hölgy- és uriközönségét a legszebben és legválasztékosabban felszerelt uri- és nőidivat, valamint uriszabóságomat megtekintse, hogy meggyőződjön az árúknak ugy, az árak, mint minőségben való utolérhetetlenségéről. — Óriási csipkeraktáramra külön felhívom b. figyelmét. E szelvény felmutatója a szabóságnál 10%, a divatcikkeknél 5% engedményt kap. BERKOVITS DIVATHÁZ BETHLEN-UTCA 2. SZÁM. Róm. kath. bérpalota. 1460 5 den gondolkodó magyar lelkét izzásba tartják, aki uj holnapokat vár és uj reggelek hajnalodását a magyar horizonton. Fehér Gábor írásait is hazafias tettekként köszöntjük abban az értelemben, amiként a hazafiságot értelmezi és értelmeznünk kellva lamennyiünknek. T. A Szociális Misszió társulat felhívása a városnemesszivü polgáraihoz I (A Nyírvidék tudósítójától.) Az emberi nyomorúság mérhe tetlen óceánjának legsajnálatraméltóbb, legszerencsétlenebb áldozat

a a gyermek. Ott hánykolódik, mint lélekvesztő a sivár tengeren a nyo moruság szülte bün tajtékzó hullámain és ha szerencsés elpusztul, ha szerencsétlen, könyörtelenül a börtönök lakója lesz. Az éhség, e gonosz agitátor bujtogató lázzal hozza felszínre a tudatalatti, állati indulatok undok szörnyeit, melyek később az egyén minden cselekedete felett, mint vérengző oligarkák kritikátlanul uralkodnak. Az embe

riség rejtett bűnei ezek a gyermekek, a társadalom fattyuhajtásai, akik ha bosszúálló gyűlölettől terhes lélekkel felnőnek, gyilkos démonai, véres, kisértő át kai lesznek a koílektiv élet nyugalmát jelentő rendnek és békés fejlődésnek. Nyíregyházán a társadalom öntudatra -ébredt lelkiismerete a Szociális Misszió Társulat, amely lanatikus hittel a dolgok mélyébe nyul még akkor is, ha sarat és szennyet rejteget a nyomor feneketlen kútja s még akkor is alkot, ha a nem mérlegelő, előítéletektől és felekezeti diferenciáktól mentes, mindenkire egyformán sugárzó krisztusi gondolat jegyében született cselekedetéért hálátlanság a jutalma. Ennek a keresztényi társulatnak Szent Erzsébet lelkületét inkarnáló elnöknője, Dr. Kállay Miklós főispán neje, akinek nevét a megtisztult gyermekajkak áldóan gügyögik álomittas szemmel, esti imájukban. A Misszió Társulat levesosztója és napközi otthona e város karitatív működésének úgyszólván az egyetlen életrevaló és eredményes intézménye, amelynek vezetését lelkes, önzetlen missziós hölgyek vál lalták, akik fáradhatatlan buzga. lommal szolgálják a nemes ügyet. A városi tanácsnak azt a kétségtelenül nemes intenciókból fakadó gondolatát, hogy a napközi otthont és a levesosztót városi vezetés .al4< u Helyezzék, elhibázott és célra nem vezető gondolatnak tartjuk, mert hivatalnoki segédlettel, fizetett alkalmazottakkal nem lehet helyettesíteni azt az önzetlen, érdektelen munkát, amelyet ezek a nagyszerű hölgyek a maguk fanatizmusával produkálnak. A városnak a nyomor enyhítése érdekében segélyeznie, támogatnia kell a Misszió Társulatot, hogy az maga hatáskörén belül tovább fejleszthesse a komoly eredményeket produkáló intézményeket. A Misszió Társulat Debreceni utcai levesosztója valósággal oázisa a szegényeknek, ahol párolgó meleg leves várja az éhezőt ,a napközi otthonban pedig negyven gyer mek talál szerető menedéket. A Közép utcai beomlott ház beteg, szerencsétlen lakójának Böszörményinek apró gyermekeit is a napközi otthonban helyezték el, csakúgy, mint a súlyos betegen kórházban fekvő Eislerné két kis gyermekét. Mindezek az intézmények azonban támogatásra szorulnak és a Misszió Társulat most is kénytelen a város nemesszivü polgáraihoz fordulni, hogy természetbeni és pénzbeli ajándékaikkal segítsék elő azt a fenséges gondolatot, hogy a Húsvét örömünnepe a szegény gyermekeknek és nyomorgó családoknak is vigasztaló örömöt hozzcui. Adományokat a Debreceni-utca 9. sz. alatti levesosztóban és a Katona-utca 4. sz. alatti napközi otthonban egész nap átvesznek. Önmagával cselekszik jót az, aki a szegényeknek alamizsnát ad, mert Krisztus feltámadásának emlékére krisztusi példát követ. Hajdusámson és Geszteréd község hatérában fekvő úgynevezett Kisgeszteréd-pusztal 330 kat. hold egy tagban fekvő tanyásbirtok bérlet lejárta miatt f. évi október hó 1-től 6 évre haszonbérbe kiadó. Jelentkezők forduljanak a Reviczky uradalmak jószágfelügyelőségéhez Nyirmártonfalva, (Seabolcsroegye.)