Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-31 / 74. szám

18 JNfYÍRYIDEKL 1929. március 24. á sonka Minden hentesüzlet, miden kira­kata virulóan piros sonkával van teleaggatva. Egyik kisebb, másik nagyobb, egyik pirosabb, a másik barnább, de mindanyian nagyon hasonlítanak egymáshoz. Nemcsak alak' és színükre, de természet és indulataikra nézvést is. Valamennyien gőgösek. Szóba sem állnak a kopott-kendős asz­szonnyal, vagy a fakó ruhás pol­gárral. Mert ezekből rekrutálódik a son­ka reménytelen szerelmeseinek megdöbbentően nagy tábora. Állnak a kirakatok előtt és vá­gyakozó szájjal, csillogó szemmel nézik az elérhetetlen messzeségben fényesedő sonkát. Egyik-másik bemerészkedik az üzletbe, hogy legalább az árát meg­tudja. 7 — 360—420, mondja a riK." piros arcú mester. Né egetik a sonkát, már most be* lőlrqj. Igy mintha megközelithe­tőbb vo-ná. Nem olyan gőgös-piros, mint kívülről. Sőt! Egy kicsit, mintha nagyon is törekedne a népszerűségre: kor­mos, fekete, mint a reménytelen sonkasóvárgók gondolata. Egyik nagy kirakat előtt két kopottas úriasszony beszélget: — Látod, szivem, az a kicsi, ott hátul a bal sarokban éppen jó volna neked. Persze, szegény Pista hallani sem akar a sonkavásárlás­ról. Talán igaza is van, mert hi­szen annyi goddal küzd... Most a nagy tél után, a szén és a fa fel­fokozott gondjait a húsvét gondja váltotta fel. Nagyon el van kese­redve szegény uram. Én — mon­dom — én megértem... de mégis... tudod drágám, nem tudom mit is mondjak a gyerekeknek... még ta­valy is tudtam venni egy 4 kilós kis sonkát. Most mindennap meg­kérdezik : «Anyukám, mikor ve­szünk sonkát ?» Mindig újságolják, hogy Kissék ilyen, Nagyék olyan jszép sonkát vettek,., A másik asszony csak bólogat a keserves panaszkodásra. Keserves sóhajtással hagyják ott a sonkával megtöltött kirakatot, és hallom még, amint sóhajtják: «No, majd a jövő húsvétkor, talán...» (Kirgiz / Színház PcflránlfAluhAU minden sziliben és ÜOOl0|JKaljlldK nagyságban, ked­vezményes fizetési feltételek mellett állandóan kaphatók. Átrakást, javítást és tisztítást olcsón vállalom vidéken is. Zajácz Endre kályhás Nyíregyháza, Kótaji-ntca 46. sz. 1764-2 Nagy húsvéti vásár női kalapokban! Tisztelettel értesítem a nagyon tisztelt hölgyközönséget, hogy meg­érkeztek a legújabb párisi, bécsi és pesti modellek, melyeket leg­olcsóbban én árusítok. Alakításokat és formálásokat 2 pengőért készítek. Teljes tisztelettel Rosenberg Eszti női kalapszalon, Kossuth-utea 11. 1704—2 Kiszolgáló segedeí keresek a kötött-szövött szakmából, teltétlen megbízható, hosszú bizo­nyítvánnyal rendelkező egyének ajánlatát fizetés megjelölésével kérem i7gj ZUGKER harisnyakeresM Budapest, József kOrut 78. Az erdészleány József császár korából maradt fel a bájos rege az erdészkis­lányról, akivel a demokrácia csá­szárja inkognitóban találkozott és akinek gretcheni varázsa megej­tette boldogságot sóvárgó szivét. A bájos Krisztina megszerette a tündéri álmok lovagjaként feléje hajló fényes urat, hogy aztán le­mondjon az elérhetetlen álomkép­ről és jó felesége legyen az erdő közelében lakó magyar urnák, akit­a császár főerdésszé nevez ki. A rege operett muzsika szár­nyán élt és él ma is, ha él is fe­lejti a mai színház, ahol a táncos múzsák rikoltó orgiája száműzi az erdő, a virágos mező idillikus han­gulatait, a bukolikus örömök tiszta zpmáncos szárnyú lepkéit. Maga a lebilincselően kedves meseanyag, amely az operettben, mint fogla­latban a drágakő, szikrázó fénnyel hat reánk és figyelmeztet arra a sivár jelenre, amelyet mi élünk, le­fokozott, beteg Ízlésünkre, amely­lyel üres operettek talmi kincsével is megelégszünk. Mennyivel kö­vetelőbbek és tartalmasabb lelki­séggel várók voltak a sokszor me-, fisztói kézlegyintéssel elintézett®' mult színházigazgatói. Amikor ilyen operettek, ez a szöveg, ez a bűbájos muzsika zendült meg a teátrumokban, akkor valóban az volt a játékszín, aminek első nagy­jai avatták, a lélek kultúrájának, a szivnemességnek oltára és szó­sz,éke, amelyről az erkölcsi neme­sedlés igéi liangzottak. De tiszteljük a nemes inten­ció s/erint cselekvő kivételeket, azt a szándékot, amely Gulyás tár­sulatát, a direkció választékos íz­léséhez képest arra ösztönözte, hogy az évtizedek előtt olyan nagy sikerrel játszott klasszikus operettet felújítva, Nyíregyháza közönségének igaz esztétikumot nyújtó estet szerezzen. A közönség a tegnapi előadást nem méltatta olyan figyelemre, amelyet méltán elvárt volna a társulat márcsak az est klasszici­tását tekintve is. A szinügyi pá­holyban ott láttuk dr. Tóth László aljegyzőt, Lakner Ödön igazgatót, a páholyokban a földszinten félig telt széksorok. Maga az előadás a legkényesebb ízlésűek szerint is magas szín­vonalú teljesítmény volt. Elismeréssel állapítjuk meg, hogy Lilich karnagy, akinek fá­radságát, tudását és ízlését több­ször volt alkalmunk méltatni, nagy figyelmet szentelt a tegnap han­goztatott szempontra, a kar kí­sérőzenéjének irányításában, a dinamikai hatások diszkrét tónu­sára, ha ezt a szóló vagy karének igy kívánta. A zenekar színesen, melegen, szinte lelkesedéssel mu­zsikált, éreztük, hogy az operett zenei szépségében elmerülnek a muzsikusok. Az előadás üde virágként ható Középpontjában a szende és bájos erdészleány alakitója. Takács Ró zsi állt. Ha máskor táncainak, cse­vegésének tüzes ritmikájára és üdeségére mutattunk rá, itt kiemel- 8 jük játékának leányos szépségét, lé­lekfestésének tavaszos színeit. Ez a játék a szívből fakadt, egy tisztult kedély és igy a szivekre árad, hatni tud. Biczó Margitnak és Turcsi Jo­lánnak csak staffázsszerü szerepe van ebben az operettben. Táncos, nótás szerepükben hatásosat nyúj­tottak, kár. hogy Biczó Margit hangja még most sem tisztult eléggé. Zemplényi József császár szívvel áthatott, méltósággal, uralkodói ön­tudattal fékezett egyéniségét elő­kelő ízléssel vitte a színpadra. Márkus daliás megjelenése, ma­gyar stilusu játéka, bensőséges énekmüvészete az est egyik fény­pontja volt. Pattantyús maszkiro­zásban, groteszk figurázásban a párisi Comedie-k nívóján mozogva áífzotta vidám kacagásra a nézőket s a legnagyobb komikusokra em­lékeztetett nagyszerűen invenciózus játékával. — Kitűnően megrajv zolt, színpadi alakok voltak Pol­gár,Késmárky, Bojár, Nóvák és a fiatalokat megszégyenítő friss temperamentummal játszotta meg szerepét G. Székely René. A közön ség jól mulatott, gyönyörködött, tapsolt, dicsért és hálás volt a szép estéért. Debrecen sem tudja mi a köteles­sége az irredentizmussal szemben Nyíregyházán nagy csalódást okozott az igazgatónak az a visel­kedés, amelyet a hivatalos körök és a nagyközönség tanúsítottak Földes Imre nagyhatású irredenta drámájával szemben. Ma már tud­juk, hogy a cívisek városában is hasonló a helyzet. Egyik debre­ceni lap írja: Teljes csöndben érdekes ünnep­lést készítettek elő Debrecenben a színháznak azok a barátai, akiket bántott Földes Imre nagyszerű ir­redenta drámája, a Tüzek az éjsz?. kában debreceni előadásainak kis ,1 látogatottsága. Fájdalom s nem le­het elég szemrehányással mondani, a darab első heti előadásai iránt sem mutatkozott olyan érdeklődés, mint amennyit megérdemelt Volna. Ennek ellenére Kardoss Géza a nagyhétre is műsorra tűzte a dara bot azzal az indokolással, hogy a magyar Golgotha stációit ábrázoló színműnél szebbet a nagyheti han­gulathoz illőbbet, gondolkoztatób­bat és liazasze retetet ébresztőbbet nem tűzhetne ki. A debreceni közönség tömegei ezalatt az idő alatt sem moz­dultak meg jelentősebb mér­tékben ellenben igenis megmozdult egy nem is nagyon kis kör, amelynek rosszul esett az, hogy gyászunk tiz éve alatt az egyetlen irredenta darabot nem játszhatta elég si­kerrel a színház s elhatározta, hogy a nagyszombati színházi es­tét díszelőadássá teszi meg, ennek keretében ünnepelve Kardoss Gé­zát, a »Sugót«, a színtársulatot és igy rójja le háláját az irredentiz­mus eszméjének azért a propa­gandájáért, amit a Tüzek az éj­szakában tizenöt estén játszása jelent. HETI MŰSOR: Igazgmtó: Gulyás Menykért. Szombaton este 8- órakor Biró Lajos hatalmas háborús színmüve a Hotel Imperial van műsoron. Főszereplők: Harmath Jolán, Zemplényi, Kabos, Nóvák, Da­niss és Polgár. Húsvét vasárnapján délután mér­sékelt heiyárakkal Mersz-e Mary? Húsvét vasárnapján este 8 óra­kor a Király Színház sláger ope­rettje: Eltörött a hegedűm. Húsvét hétfőjén délután 4 óra­kor mérsékelt helyárakkal: Leány­vásár. Jakobi gyönyörű operettje kerül szinre. Húsvét hétfőjén este 8 órakor az Erdészleány van műsoron. Eltörött a hegedűm — a Ki­rály Színház idei nagysikerű újdon­sága kedden, szerdán, csütörtökön lesz színen. Eltörött a hegedűm — a leg­szebb, legjobb és legmulatságosabb operett újdonság. Eltörött a hegedűm nagyszerű szórakozást nyújt. Ne felejtse el megnézni. — Biczó, Takács, Turcsy, Már­kus, Daniss, Pattantyús, Polgár, Kabos, Várady játszák az Eltörött a hegedűm főszerepeit. — Csak felnőtteknek pénteken. Hotel Napoleon. — Április 10-én, szerdán dél­után 4 órakor ifjúsági előadásul Tüzek az éjszakában megy. Hely­árak 80, 60 és 40 fillér. FISK PNEU a leggazdasá­gosabb """""víSBípviselet: Autófelszerelési R -T. Badapest, IV., Aranykéz-a. 2. Tel. Aut. 812-41. 165—20 FELÜLMÚLHATATLAN a 20 HP és 30 HP WALLIS Messzemenő garanciákkal kedvező fel­tételek mel­lett szállítja: TRAKTOROK: teljesítőképessége, tartóssága, olcsó üzeme Messey-Harris gyártmány I NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI RÉSZV.-TÁRSASÁG Budapest, V , Vilmos császár-út 32. Kerületi képviselet: SZÉKÁTS és HE1MOVITS, Mátészalka 1327-8

Next

/
Thumbnails
Contents