Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-17 / 64. szám

1929. március 17. JNÍYÍRYIDÉK. 13 á szabadság ünnepe a nyíregyházi tanintézetekben A közigazgatási tanfolyam Felemelő, magasztos ünnepben folyt le a közig, tanfolyamon a magyar nemzet héroszi küzdelmei dicső emlékének, a magyar szabadság feltámadásának: 1848. márc. 15-nek meleg ünneplése. A gazdag müsofu ünnepély — élénk érdeklődés mellett — délelőtt 10 órakor kezdődött, amit Mikecz László dr., árvaszéki elnök, a tanfolyam h. igazgatója magasröptű, lelkes beszédben nyitott meg kiemelve a nap jelentőségét és azt, hogy a mai szomorú állapotunkat csak a 48-i márciusi időknek meg- j felelő elszánt, dacos akaratú, dol- I gozó, semmitől vissza nem riadó, 1 magába bizó magyar képes megváltoztatni: Trianont porba dönteni. Aztán Hornyik András hallgató szavalata következett, aki magával ragadó lelkesedéssel, nagy hozzáértéssel adta elő Papp-Váry Elemérné örökszép »Hiszekegy-ét. Erőss Lajos hallgató tartotta az ünnepi beszédet. Mély benyomást keltő, izzó hazafias beszédben mutatott rá arra, hc>gy nincs mit kétségbe esnünk a magyar jövőn, régóta járja már a magyar a Golgota útját, de sohasem sikerült ellenségeinknek eltemetni, ugy a mostani sötét magyar éjszakából is lesz feltámadás, ha mi is ugy akarjuk. Újra felcsendül a magyar nóta Gyimesen, nemsokára ismét felragyog a magyarok napja Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Szabadka és Kassa felett. \ Az ünnepély többi számai is nagy hatást értek el. Lelkes hangulatban a Himnusz fenséges akkordjaival ért véget a közig, tanfolyam szép ünnepélye. (L—y.) Az állami tanítóképző intézet Bensőséges és magas színvonalú, nagy érdeklődéssel fogadott ünnepség volt a kir. állami tanítóképző intézetben is, ahol nagy közönség jelent meg, hogy részt vegyen az ifjú tanítóság szabadságünnepén. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Rosszik Gyula IV. é. n. szavalta el tüzes lendülettel Petőfi Nemzeti dalát, majd az énekkar előadta a szent esküvés örökké gyújtó igéit. A közönséget a magasztos eszmék tisztult világába emelte Kiss Lajos V. é. t. n., ifjúsági elnök gondolatokban gazdag, lelkesítő erejű, a kifejező erő szépségeiben csillogó ünnepi beszéde, amelyben rámutatott arra, hogy a nagy március héroszai a kulturának éppen olyan fáklyavivői voltak, mint amilyen rettenthetetlen hősökként harcoltak, amikor a szabadságeszmének élet-halál küzdelméről volt szó. Az ünnepi beszéd után Rátkay György és Szűrös Lajos növendékek zongoranégykezese következett. Egyéni értékű, hatásos szám volt: Kovács Antal V. é. t. n., ifjúsági zenekarvezető Bessenyei indulójának bemutatása. Az induló magyaros, üde motívumaival nagy hatást keltett. A fiatal szerzőt tapsolta a közönség. Uj szint hozott a márciusi ünnep műsorába Lefter Miklós V. é. t. n. előadása, amelynek keretében egy fiatal szemtanú naplóját ismertette a március 15-i eseményekről. Egyik fénypontja volt az Ünnepségnek a zenekar szereplése. A kar, amelyben először mutatkoztak be nyilvánosan a tanítóképző fúvósai, Brams: Magyar táncok c. müvét mutatta be olyan hatasosan, hogy az előadást meg kellett uj rázni. A zenekar játéka után Tikász István V. é. t. n. színes, meleg előadásban szavalta el Szatmáry Istvánnak »Utolsó kérés« c. irredenta költeményét. A szép ünnepség a Himnusz-szal ért véget. A műsor után a tanítóképző ifjúsága és tanári kara zászló alatt vonult a Kossuth szoborhoz, amelyre az ifjúság elnöke, Kiss Lajos gyújtó hatású beszéd kíséretében koszorút helyezett. A szobornál az énekkar a Himnuszt és a Talpra magyart énekelte el. Az ev. Kossuth-reálgimnázium Az ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium március 15-i hazafias ünnepélye immár négy évtized hagyományával megszentelt nyomokon halad s középpontját most is a 40 évvel ezelőtt létesített Kossuth alapítvány s a Petőfi centennárium emlékére létesített alapítvány kamatainak elnyerése céljából meghirdetett irodalmi pályázat eredményének kihirdetése s a jutalmak kiosztása képezte. A pályatételeket 1928. október havában hirdette ki a tanári kar s kidolgozásra Kossuth pályatételül »Trianon«, Petőfi pályatételül pedig: »A magyar föld és fajszeretet Petőfi költészetében« tételeket tűzte ki. A kitűzött határidőre a Kossuth pályatételt 3 tanuló, a Petőfi pályatételt pedig 2 tanuló dolgozta ki. A pályamunkákat a tanári kar tagjaiból alakított hármas bizottság bírálta meg s a bírálat alapján a tanári kar javaslatára a reálgimnázium kormányzótanácsa március 14-i ülésén felbontva a jeligés leveleket, a következő eredményt állapította meg: A Kossuth pályadiját 50.— pengőt Teltsch István VIII. oszt. tanuló nyerte el, akinek munkája nagy szorgalomra, komoly elmélvedésre s széleskörű forrástanulmányra mutató munka eredménye. A másik két pályamunka szerzője Gábor László és Varga Károly VIII. o. tanulók, hasonlókép alapos munkát végeztek s csupán a gondolatkör szűkebbre szabott volta helyezi dolgozatukat a díjnyertes munka értéke alá. A kormányzótanács e két tanulót a nyilvános dicséreten kívül 15—15 pengő jutalomban részesítette. A Petőfi pályázat eredménye a bíráló-bizottság javaslatának elfogadása alapján a következő volt: A pályadijat, 25 pengőt Scher László VIII. oszt. tan. nyerte el, míg Makranczy Béla VIII. oszt. tan. nyilvános dicséretet és 10 pengő jutalmat nyert. A pályázat eredményének kihirdetése után Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, reálgimnáziumi felügyelő osztotta ki buzdító szavak kíséretében a dijakat. Az ünnepség programszerű lefolyása a Hiszekegy eléneklésével kezdődött. Teltsch Kornél igazgató az ünnepélyt megnyitó szavaiban a magyar zászló megbetsülésére s a zászló előtt való tisz teletadásra hívta fel a tanulóifjúság figyelmét. Petőfi Nemzeti dalát Bakó András VIII. oszt. tan. szavalta lelkes tűzzel. Az ünnepi beszédet Teltsch István VIII, o. tan. mondotta. Galfsky István Vili. o. tan. saját alkalmi költeményét, Nemes István tVlI. o. t. pedig Szilágyi Béla >.-A szentgyörgyi kis diák« c. költeményét szavalta el nagy sikerrel. Az énekkar Zwick Vilmos tanár vezetése mellett Sajó—Koudela vegyeskari darabját adta elő. A két pályadijat nyert szerző egy-egy részletet olvasott fel müvéből. Az ünnepélyt, amelyen nagy és előkelő közönség vett részt, a Himnusz eléneklése zárta be. A kir. kath. gimnázium március 15-i ünnepélye Díszes közönség előtt áldozott 1848. március 15. emlékének a kir. kath. gimnázium csütörtök A teayéssállatvásár alkalmával ne mulassza el meg tekinteni Budapest, V., Vilmos császár-út 26. srám alatti mintatermünkben kiállított világhírű STUDEBAKER, ERSKINE valamint FRflG 4, <5, 8 hengere* SZEMÉLVAUTÓKAT l

1/,, 2, $, 5, «, 10, 12 tonaá* TEHERAUTÓKAT Meg fog győződni arról, hogy hasonló királó autókat azonos árban másutt nem vásárolhat. Igen kedvező fizetési feltételek. Kizárólagos képviselet: NemzetköziGépkereskedelmi R-T Autóosztály, Budapest, V, VÍIMOS caászár-út 26 Ha Budapestre jön, keresse fel 1t^ Mangold Béla Kolos iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii uri divatáru és szabó üzletét IV. VÁCI-UrC4 15. A cég divatáruit, fehérneműit és szabóságának szövet-ujdonságait érdemes megtekinteni. 1483-t délután a Korona nagytermében. A közönség soraiban ott volt Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos polgármester, Énekes János pápai prelátus, Ruttkay Gyula kanonok, Deschán Benő tábornok, Lator Zoltán alezredes, Ozory István rendőrtanácsos, Illés Andor törvényszéki elnök, /Tóth Pál tanácselnök, Salzmann*' Ottó ügyészségi elnök, Klekner Károly dr. igazgató főorvos és még számosan, továbbá a gimnázium tanári kara Névery János dr. igazgatóval az élén. A tiz számból álló hazafias ünnepet a gimnázium 100 tagu énekkara nyitotta meg a Himnusszal, amelyet után Lengyel József VIII. o. t. önképzőköri elnök megnyit ív beszéde következett. Tartalmas magvas beszédében március Idusának, mint az igazság diadalának jelentőségét fejtegette. Lyachovics István III. o. t. Szilágyi Bélának: A magyar gyermekekhez cimü irredenta költeményét szavalta nyugodt, bátor, csengő hangon, fiatal korához képest meglepő rutinnal és előadói készséggel nagyon sok tapsot szerezve. Sztreborni István VII. o. t. Várkonyi—Tárnoky Üzenet és Szép Magyarországból cimü dalát énekelte szép előadásban, hatásosan és különösen a kuruc nótáival igen nagy sikert aratva. A zongora kíséretet Márkus Gábor VI. o. t. látta el ko.moly tudással, hozzáértéssel. I Bogdány Ferenc tanár ünnepi beszédében 1848 március 15-ére vet visszapillantást 81 év távlatából. Se háború, se forradalom, se proletárdiktatúra; se oláh megszállás nem tudta letépni a magyar nemzet kebeléből március Idusának ibolya csokrát. A mai pokolian realisztikus világban, a kegyetlen haszonnak, önző érdeknek, a veszekedés és szeretét!c-!> ség napjaiban, a közérdek rovására történő spekuláció napjaiban, az anyagi téren való tusakodás, a kiáltó, síró nyomor napjaiban, az ideális érzésű magyarok enapon összejönnek és Isten házában, iskolákban, egyesületekben, tereken és szabad ég alatt ünneplik a márciusi eszmét, a márciusi lelket. A magyar nemzet évszázadokon keresztül el volt zárva a világtól, a szabad fejlődés lehetőségétől és imperialisztikus törekvések börtönlevegőjére volt kárhoztatva. A mult század első negyedétől kezdődik a magyar forradalmi mozgalom, mind erősebben döngeti a nemzet börtönének ajtaját és végre 1848. március hó 15-én kirúgta a börtön kapuit, kilépett a szabad levegőre és először vett mély lélekzetet a szabadságból.