Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-17 / 64. szám

11 JRTÍRYIDÉK, 1929. március 17. Szabadságot hirdetett és adott mindeneknek, tótnak, rácnak, ruthénnek és oláhnak, mert testvéreknek tartotta őket. Önvérével váltotta meg a saját és mások jogát a szabad élethez. A nem zeti eszme kikelt sírjából és ötven esztendő szakadatlan munkájával pótolta évszázadok mulasztását. Hatalmas koncepciójú beszédében gyönyörű fejezetet szentel az ünnepi szónok a magyar középosztály nemzetujjáalkotó szerepének a szabadságmozgalmakban, majd párhuzamot von a két forradalom között. Az ibolyacsokros márciusi és az őszirózsás októberi forradalom között. Az ibolya a tavasz hirnöke, megjelenése után ébred a természet és pezsdülő, életerős munka indul rrieg. Az őszi rózsa a hervadás, a pusztulás szimbóluma, amely után fagy és dermedt halál következik. A 48-as forradalom a népjogokért küzdött, az őszirózsás forradalom az egyéni jogok és egyéni érvényesülés jelszavát irta zászlajára. Az egyik évszázados elnyomatásból kiemelte, szabaddá tette a nemzetet és rávezette a boldogulás útjára, a másik rombolást, pusztítást hozott és a proletárdiktatúra borzalmas örvényébe sodorta a nemzetet. A negyvennyolcas forradalom eszméket, ideákat adott, amelyek örök érvényűek, az őszi rózsás forradalom eszméket és ideákat rombolt le és helyettük ujat adni nem tudott. A negyvennyolcas eszmék és ideák vezessék a nemzetet ma is, ha rabságban sínylődő véreinket megváltani akarjuk. Beszél a nemzeti zászló kultuszáról, amelyet meg kell teremtenünk. Gyermekeink fogékony lelkébe már jókor csepegtessük be a nemzeti jelvények iránti ragaszkodó szeretetet és megbecsülést. Mi pedig fogadjuk meg ezen a szép ünnepen — fejezte be Bogdán tanár ünnepi beszédét — szent esküvéssel, hogy minden egyes hazafias ünnepen nemzeti jelvényt viselünk és ha nemzeti zászló alatt vonuló csapatokkal találkozunk, levett kalappal tisztelegjünk a nemzeti lobogó előtt. A felviharzó taps és dörgő éljen bizonyította, hogy a kiváló szónok lelkesítő szavai a szivekig hatottak és a dörgedelmes taps egyben szent eskü volt a magyar zászló és magyar jelvények megbecsülése mellett. Még az ünnepi beszéd hatása alatt állott a hallgatóság, amikor felzokogott Horváth Dezső V. o. t. hegedűje és magával ragadta a magyar nóta káprázatos szépségeibe a diszterem közönségét. Horváth Dezső nagy technikai készültséggel, mély érzéssel és megértéssel adta elő Bloch: III. magyar ábrándját. Zongorán Kővári Ferenc VI. o. t. kisérte komoly tudású, nagy zenei készültségre valló precíz zongorajátékkal. A közönség hálás tapsokkal jutalmazta a tehetséges fiatalokat, akik szebbnél-szebb magyar nótával köszönték meg a tapsokat. Natkó Gyula V. o. t. Végvári: Eredj, ha tudsz! megrázó erejű irredenta költeményének kiváló elszavalásával aratott megérdemelt tapsokat, Szecskő Kálmán VIII. o. t. pedig Sajó Sándor Riasztójával járult hozzá igen szépen a hazafias ünnep sikeréhez. Külön kell megemlékeznünk a Zatskó Gyula énektanár vezetése alatt három számmal szerepelt 100 tagu diákénekkarról, amelynek alapos készültségü, kiváló előadásában már volt alkalmunk gyönyörködni. Ez alkalommal Erkel Himnuszát, Farkas—Jelinek Magyar népdal egyvelegjét és Erkel Hunyadi László indulóját adták elő igen szépen óriási sikerrel. A diák énekkar Zatskó tanár kiváló karmesteri vezetése, nagyszerű összhang és fegyelem tartása, kari készültsége, a nehezebb részek finom érzékeltetése és kiváló előadásával már ismételten meglepetésszerűen hatott. Szeretnők, ha a diákénekkar szép előadásában többször nyílna alkalmunk gyönyörködni. A Városi Felsőkereskedelmi Iskola szabadságünnepélye A Városi Felsőkereskedelmi Iskola csütörtökön délután tartotta meg márciusi ünnepélyét az ev. Kossuth-reálgimnázium dísztermében, amely szűknek bizonyult a nagyszámú érdeklődő közönség befogadására. A Magyar Hiszekegy biblikus szavait Tartally Magda (II.) mondta el az áhítat komolyságával, majd Kollonay Zoltán tanár beszélt március Idusának a jelentőségéről a történettanár elmélyedésével és a lelkes férfisziv nemes pátoszával, Vrabely András (IV.) Krüger Aladárnak »A pózeni diákok® c. költeményével a lelkesedés és reménykedés tüzeit gyújtotta fel a fogékony diákszivekben, Páll Anna (ntf.j Hangay Sándornak »Az én térképeim c. versével az anyák szivét remegtette meg. Ezután Margócsy Emil igazgató lépett a dobogóra, hogy megköszönje a Kossuth reálgimnázium szíves vendéglátását, üdvözölje a megjelent vendégeket és kihirdesse az irodalmi pályázatok eredményét. Huszonhárom pályamunka dicséri az iskola tanulóifjúságának buzgalmát, mindegyikben sok jóigyekezetet, sokban dicséretre méltó szorgalmat és néhányban kitüntetésre érdemes tehetséget és tudást állapított meg a tanári kar. »A hitel szerepe a világgazdaságban® c. közgazdasági tétel nyertese Stark Gyula (III.), a második jutalmat Chrobák Ferenc (IV.) és Szedleczky László (III.) érdemelték ki. A történelem tétel: »Hazánk kereskedelme a középkorban® első diját Gottesmann Artúr (III.) nyerte el. Az irodalomtörténeti pályatétel »Kuructárgyu versek az uj magyar költészetben® jutalmát Kovács Imre (IV.) érdemelte meg. A legtermékenyebb volt az irredenta elbeszélés »Sirva vigad a magyar...®, »Névnap a trianoni határon«, amelyre 10 munka érkezett. Jutalmat nyertek Presser Ottó (IV.), Tatay Erzsébet (ntf.) és Garay Gabriella (III.). A Kereskedelmi és Iparkamara által hirdetett »Magyar Hét« c. dolgozattal az iskola tanulói közül értékes könyvjutalmat nyertek Téglás Lajos (I.), Hegedűs József (I.), Margócsy Emil (II.). Huczmann János (III.), Kovács Imre (IV.) és Tatay Erzsébet (ntf.). A kitüntetett és megjutalmazott tanulók a meghatottságtól és az örömtől csillogó szemmel vették át a jutalmakat és fogadták az igazgató gratuláló kézszorítását. A jutalmak kiosztása után Nagy Endre (III.) Várady Antal »Petőfi visszatér...« c. költeményét, Garay Gabriella (III.) Petőfi»Élet, vagy halál...® c. versét szavalta el igen hatásosan. Feltűnést keltett az intézet növendékeiből alakított teljes vonós zenekar, amely Menczelesz György (IV.) ügyes vezetésével magyar dalokat játszott. Presser Ottó (IV.) énekszólóját is tetszéssel fogadta a közönség. Ezután következett az ünnepélynek az a száma, amelyre már napok óta lázas munkával készültek az intézet növendékei KUUnik Jolánnak, a női tanfolyam lelkes és fáradhatatlan Jolánka nénijének az irányitásával. Pásztor József »Fekete toborzó« c. irredenta szinda.I Nem hirdetek! Viszont szívélyesen meghívom az igen tisztelt hölgy- és uriközönségét a legszebben és legválasztékosabban felszerelt uri- és nőidivat, valamint uriszabóságomat megtekintse, hogy meggyőződjön az árúknak ugy, az árak, mint minőségben való utolérhetetlenségéről. — Óriási csipkeraktáramra külön felhívom b. figyelmét. E szelvény felmutatója a szabóságnál 10%, a divatcikkeknél 5°/o engedményt kap. BERKOVITS DIVATHÁZ BETHLEN-UTCA 2. SZÁN. Róm. kath. bérpalota. 1460-5 rabját adták elő a szokásos műkedvelői előadásokat meghaladó ügyességgel és sikerrel. Bonyhády Júlia (ntf.), Hatvani Jenő (IV.), Katona Magda (IV.) az anya, a legény és leány szerepében adtak szívvel formált, ügyes alakítást, a tanyás gazda és a cigányprímás alakjában Fényes Elek (IV.) és Stark Árpád (II.; szereztek derűs pillanatokat a nyomasztó levegőjű darabban. Bánszky Erzsébet (IV.) Juci cseléd szerepében sürgött-forgott ügyesen s a kis Jani (Margócsy Jocó) buzgón verte a dobot. A vizionáló anya szemei előtt megjelenő elszakított városok, a gyászfátyolos, magyarruhás lányok: Friebeisz Margit, Tartally Magda, Dénes Zsuzsanna, Karasz Margit, Kollár Margit, Schwarz Magda, Tárczy Jolán és Varga Gizella voltak. A közönség a szereplők igyekezetét nagy tapssal jutalmazta és a Himnusz eléneklése után az ifjúságba vetett hitében megerősödve oszlott szét. my. Az ev. leányliceum A nyíregyházi ev. leányliceum nyolc órai kezdettel tartotta március 15-iki ünnepélyét az ev. Kossuth reálgimnázium dísztermében. Dacára a korai órának, az érdeklődők szép számmal vettek részt az ifjúság nemzeti ünnepén. Az ünnepély minden száma nemcsak a gondos előkészületnek nyomait mutatta, hanem tanúbizonysága volt annak a magyar érzéstől áthatott iskolai munkának is, mely a nemzeti eszme ébrentartására oly nagy ondot fordít. A műsor a Himnusszal kezdődött, amelyet az iskola énekkara adott elő dr. Rőder Ede tanár vezetése alatt, majd Vajdics Mária VI. o. t. szavalta Papvári E.: Mint Jákób c. irredenta költeményét. A feldaraboltságból fakadó mély bánat mellett a feltámadásba vetett mély hit csendült ki a költeményből. Az ünnepély legszebb száma következett ezután. Molnár Rózsa tanárnő ünnepi beszéde. A magyar lányok szent hivatását vázolta a nemzeti küzdelmünkben. Az áhítatos csend, azok a szemekben csillogó könnyek tanúi annak, hogy a szónok megtalálta hallgatósága szivéhez az utat. Aki ott volt, értékes kincset vitt magával. Mély hatást váltott ki Bütykös G. VI. o. t. éneke és Zombory Ella III. o. t. szavalata. A következő szám a Prok pályázat eredményének kihirdetése és a jutalom átadása. Ez évben a pályatétei irodalmi volt, címe: Goethe Faustja és Madách Luciferje. Négy pályamű érkezett be, ezek közül a díjnyertes Zwick Etelka VIII. o. tanuló, dicséretet kaptak Kovács Mártha VIII. o. és Kiss Juliska VII. o. tanulók. A dijat és dicsérő elismerést Szohor Pál főjegyző, az iskola felügyelője meleg szavak kíséretében adta át, majd a pályanyertes részleteket olvasott fel müvéből. A műsor utolsó száma az iskolai énekkar által előadott Szózat volt. A Leánykálvineum intézményei, a tanítóképző intézet és a polgári leányiskola együttes ünnepélyen emlékezett 1848 március 15-ről, délelőtt 10 órakor. A »Hiszekegy« eléneklésével kezdődött a műsor, majd Keresztesy Sára polg. isk. tanuló szavalta el kedvesen a »Tavasz várása« cimü bájos kis hazafias verset. Ezután egy Indulót énekelt az ifjúsági énekkar nagy hatással, Dobai Sára énektanárnő vezénylete alatt. A nap jelentőségét Nagy Vilmos tanár ismertette, aki meleg nevelőhatást keltett a márciusi napok eszmei tartalmának lendületes feltárásával. A beszéd után Marcsó E. tanítójelölt adta elő Petőfi S.: »£let, vagy lialál« cimü versét. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. A gyakoló elemi iskola Az állami tanítóképző intézettel kapcsolatos gyakorló elemi iskolában reggel 9 órakor kezdődött az ünnepség. A fiuk kokárdásan, a lányok nagyrésze magyar ruhában jelent meg. Az ünnepségen megjelentek: Lukács Béla igazgató, a tanitóképző tanári testületének képviselői, a szülők közül számosan. Ferenczi István a gyakorló iskola vezetője intézett a gyermekekhez, lelkesítő beszédet, majd Kerek György IV. ét.n. méltatta a márciusi ünnep jelentőségét. A beszéd után lelkes szavalatok és énekszámok hangzottak el. Kiemelkedő mozzanata volt az ünnepségnek az uj nemzeti zászló átvétele. A zászlót a gyermekek ®Kató néni»-je ajándékozta. Passepartoukat ízléses kivitelben készít a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Steéchenyi út 9. sz.