Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-15 / 62-63. szám

1929. március 15. JNÍYIRYIDÉK. volnának olyanok, akik bizonyára azért szegődtek ama megőrült emberalakok szolgálatába, mert ugy sem találnák meg odaát a trianoni határokon tul levő békés otthonukat. Egyedül ezért és semmi másért, Trianon miatt lettek ők Hadúrnak villámokat szóró ostorai. A polgári leányiskola szabadságünnepe A községi polgári leányiskola március 15-én délelőtt 10 órakor az iskola tornatermében hazafias ünnepélyt rendez a következő műsorral. 1. Nemzeti szin. Rudnyánszky Bélától. Szavalja Fekete Gizella III. A. o. t. 2. Szózat. Énekli a dalkör. 3. Rendületlenül. Arany Jánostól. Szavalja Rubin Tekla IV. B. oszt. tan. 4. Hazasóhajtás Amerikából. Tibolditól. Énekli Kaufmann Boriska III. B. o. t. 5. Ünnepi beszéd. Irta és előadja Kovács Gizella IV. A o. t. 6. Panaszkodnak a magyar szelek. Irta Gyula diák. Szavalja Kalfás Ilona IV. A. o. t. 7. Mocsári: Hungária. Irredenta kép. Előadják: Hungária Prékopa Erzsébet. Az egyes elszakított magyar városok: Klein Klára, Nagy Ilona, Ignác Erzsébet, Károlyi Irma. Hajduczky Éva, Szabó Ilona, Deskó Irén, Györffy Margit, Jánószky Ilona, Kelemen Márta, Palicz Lenke és Rubin Klára. Minden érdeklődőt szívesen lát az iskola igazgatósága. Önkéntes lóárverés. 12 drb. igás ló, 1 drb. 1 éves muraközi kanca csikó folyó hó 16-án, szombaton reggel 9 órakor a Bocskaiutca végén, Feldheim féle olajmalom telepén tartandó önkéntes árverésen el fognak adatni. Az eladásra kerülő állatok árverés előtt ugyanott megtekinthetők. 5484-3 áiverdsi hiidetmény. Dr. Halászy Caesar fényeslitkei volt plébános hagyatékához tartozó összes gazdasági felszerelések, (gépek, fedeles hintó, műtrágya, bur- ; gonya, stb.) folyó hó 16-án, ' szombaton reggel 9 órakor nyilvános árverésen fognak eladatni a fényeslitkei paróchián. U26-2 i ?ár ránk ? Az emberiség jövője a modern természettudományi kutatások szerint HAASENSTIIN ÉS VOILER hirde'.ő iroda R.-T. 1929 £ri UJ SÁGKATALÓGUSA most jelent meg. A szép kiállítású katalóg«s áttekinthető inddan dolgozta fel a hasai napi és szakaajtó minden orgánumáról sióló fontos adatokut és peá g ugjr a főrárosiakét, mint a vidékitkét, (önzésén 6"Ű sajtótermékét) és világos beoizlitáTil nélkülözhetetlen segédkönyveié éi tanácsadójává válik mimden hirdstének. Hirdető feleknek a HAASENSTE1N ÉS V06LER hirdető iroda R -T. Budapest, V., Dorottya-utca 11. szám készséggel boeiátja i»gy«a a kaUlí^wt rendelkezétre. mi-t Amidőn a föld ősrétegeiben való ásatások azt bizonyitották, hogy a Földön léteztek olyan állatfajok, amelyek ma már nyomaikban sem élnek s amelyekről legfeljebb a nép ajkán fenftmaradt évmilliós legendák mesélnek — ilyen például a sárkányok fajzata — azóta az emberiség lelke mélyén szüntelen ott szűköl a rettenetes sorskérdés, vájjon az ember, mint az állatvilág legkifejlettebb faja, nem áll-e ugyancsak ilyen borzalmas végzet előtt. Hiszen ha azok az irtózatos erejű, rettenetes tömegű ősállatok is kipusztultak, mennyivel mkább vár ez a sors a végtelenül gyengébb emberi állatra is. És itt játszik le szemünk előtt az ilyen kivénhedt állatfajoknak szomorú tragédiája: látjuk, hogyan pusztui ki lassan az elefánt, amely egész élete folyamán alig tud annyi fiat nemzeni, ameny nyi a fajfenntartáshoz elegendő. Még közelebb hozzánk perdül le az utolsó felvonása egy diluviális állat, a bisonbika életének, amelyet a világháború a német-orosz fronton végkép kiirtott, egy példányát a gödöllői koronauradalomban iparkodtak megtelepíteni és messziről hozott nősténnyel párosítani. Mindhiába, a bisonok faja menthetetlenül kipusztul. Mit fizetünk azért, hogy egyenesen járhatunk? Lgyancsak rossz kilátásokat igér a biológiának az a fejezete, mely az emberré fejlődés egyik legjelentősebb fázisát, a felegyenesedett; járást és annak következményeit kutatja. Tény az, hogy az ember ágybéli kifejlődése ennek a járásmódnak köszönhető és igy az emberfaj ezzel gyönyörű ajándékot kapott a természettől. Csakhogy danaoszi ajándék volt ez, mert drágán kellett az embernek megfizetnie. Ez a felegyenesedett járás ugyanis a tüdő elsatnyulásához vezetett, ami a tüdőcsucsok legyengülésében jelentkezik: ezzel az emberiség a tüdővész kész prédájává lett, amely ma az emberfaj őriási hányadát pusztítja. Ugyancsak a felegyenesedett járás nehezítette meg a szülési aktust is, ami az évezredek folyamán apránként oda vezetett, hogy az emberiség minél kevesebb és kevesebb gyermeket hoz a világra, úgyhogy például komoly statisztikai számitások szerint a 2000 év körül Európa közepén megáll a népszaporodás. Joggal felmerül tehát a mai ember előtt a végzetes kérdés: mi lesz velünk, mi vár reánk, emberekre ? Klasszikus szép feleletet ad erre a sorskérdésre a világhírű természettudós, Francó Raoul i legújabb könyve: »Az ember és a | mindenség«, amely a napokban jelenik meg a Dante-kiadónál. Hogy fest az übermensch? ^Francó válasza gyönyörű, de nem vigasztaló. Mindenekelőtt ; megállapitja, hogy tényleg egé- ! szen más lesz a jövő embere, mint \ a mai ember. Hiszen már az eddigi , fejlődésmenete is tetemesen elvál- { tóztatta attól a formájától, ahogy az őskorban nyilván festett. Fülének izmai folyton visszafejlődnek. Lábával egykor fogni tudott: ma teljesen megváltozott ennek izomzata, csontrendszere és idegei. Az őskor óta fejlődött ki az ember lábikrája (vádli) és azóta erősebb az ülőszerkezete. Elveszítette testének szőrzetét és a jövő korok embere nyilván még csupaszabb lesz. A gyomra most van egy jelentős átalakulási processzus kellős közepén. Fogorvosok bizonysága szerint az emberiség apránként teljesen elveszíti a fogsorát. Ellenben erős fejlődésben van a keze és a beszédét szolgáló szervei. Komoly veszedelem fenyegeti azonban a látásukat: nagyon valószínű, hogy a rövidlátás az eddig, éknél is általánosabb emberi tulajdonsággá lesz. Ezeknek alapján a jövő kojrok Übermenschét Francé nagy termetűnek festi le, hatalmas fejjel, magas homlokkal: 'ez a következő emberfaj ugyan rövidlátó, de éleseszü, a gondolkodó agyember tipusa. Okos fején vékony és ritka hajzat, szakálla a legritkább embernek lesz. A család pedig sokkal kisebb szerepet visz majd az életben, mint ma: a gyermekáldás a legnagyobb ritkaságok közé tartozik majd. Ha igy az emberiség életereje apránként kimerül, akkor egy másik súlyos sorskérdés torpan a kutató agy elébe: vájjon ki, vagy mi veszi át akkor az uralmat a földön? A rovarok fantasztikus termékenysége. Francé vizionárius könyve erre a kérdésre is megadja a választ Először nagy általánosságban mutat rá, hogy ugyanugy, ahogy az emlősök fiai kifáradtak és egyes csoportjaik alig-alig tudják már a fajfenntartást szolgálni, ugyanugy viszont vannak olyan állatok, amelyeknek fantasztikus termékenysége ismeretes. Egy nőstény tokhal egy év fofyamán többmillió tojást rak le a vizbe: ennek kö vetkeztében a második évben, a második generációnak már legalább hárommillió egyedből kellene állama; a negyedik nemzedék után a tokhalaknak olyan kaviártömeget kellene produkálniok mely nagyobb lenne, mint maga az egész földgolyó És a teremtett lények legki ebbike, a baktérium, pláne olyan ter mékeny, hogy néhány nemzedék alatt egyszerűen kiszoríthatnának a földről minden egyéb lényt és önmaguk olyan tömegbe tömörülhetnének, amilyen maga az egész földgömb. Természetesen gondoskodott a teremtés róla, hogy ezek a mérhetetlen tömegek ki ne fejlődhessenek: szüntelen végzetes harcban állanak egymással és pusztítják egymást. Az ember utóda a rovar. De van a teremtésben olyan állat, amely most áll fejlődése előestélyén, és amely nyilván átveszi majd az uralmat az emlősök és az emberfaj elsatnyulása után. A rovarok hatalmas csoportja ez, amely még nem érte el a maximumát és amely a Föld története során még egyszer sem jutott világuralomra. A rovarok ma olyan szaporodási folyamatot élnek át, amely történetük eddigi fázisát messzi haladja. Hiszen ismerünk rovarokat már a szénkorszakból is óriási tiszavirágok és libellák már akkor is röpködtek az őserdőkben. A borostyánkőben, amely tudvalevőleg nem más, mint a történelem előtti ősidők erdőinek megkövesedett gyantája, gyakran találni őskori legyeket, molyokat és egyéb apró bogarakat. De. eddig még sohasem voltak a Földön olyan egyeduralkodó fajok, mint például valaha a rókák, a tintahalak, a különböző saurusok, azután az óriásállatok s végül ma az emlősök. De fejlődésük arra vall, hogy az emlősök után ők kerülnek sorra. Ma nem kevesebb, mint 250000 rovarfajt ismer a tudomány, ez pedig egymagában több, mint az összes többi állatfajok együttvéve. Aki tömegjeikről akar magának fogalmat szerezni, az gondoljon a vándorsáskákra, amelyek felhői egész országrészeket árnyékoznak be; az gondoljon a moszkitókra a trópusok vidékén, ahol olyan süriin tanyáznak, hogy lélegzeni sem lehet tőlük; és az gondoljon a trópusi erdőkben fészkelő termitákra, amelyek száma már egyegy kis erdőben is milliárdokra rug. 1 Az északi sarktól — a hernyó beléig. Ezeknek az állatoknak a termékenysége minden képzeletet felülmúl. Egy-egy méhanya petefészkéből vagy ötvenezer méh származik. Egy nőstény mezei poloska egyetlen tavaszi hét alatt egymilliárdnyi gyermeket és unokát produkál. Amellett hihetetlen az aklimitizáló képességük: meghódították a földet, a levegőt és a vizet. Az óriási oceánokon ott úszkálnak a vizipoloskák (halobates) tömegei. Az északi sarkon ott vannak a gleccser-bolhák, amelyek a sarki tél idején hetekre belefagynak a jégbe, aztán kiolvadnak onnan és mintha misem történt volna, nyugodtan tovább ugrálnak. De épp igy élnek más állatok belsejében is, mint élősködők. Kirágják az élő hernyók egész belét és pedig ugy, hogy a hernyó életéhez szükséges szerveket utoljára hagyják. A hangya, mint a világ ura A rovarok az emberen kívül a legértelmesebb élőlények. Az emberszabású majmoktól eltekintve, a hangya agya a legtökéletesebb állati agy. Az emberen kivül a méh és a liangya az egyetlen lény, amelynek jól kifejlett beszédje van. Hogy ez a beszéd táncban és kopogásban nyilvánul meg, az csak még csodálatosabbá teszi a dolgot. A hangyák gombákat tenyésztenek azokban a kertekben, amelyeknek földjét megdolgozzák és megtrágyázzák; rabszolgasorban sínylődő háziállatokat tartanak, amelyeket etetnek és megfejnek. Egészen hihetetlen az intelligenciájuk főként a szervezés és a társadalmi organizálás terén. Ne zavarjon meg bennünket az a gondolat, hogy hiszen ezek a rovarok túlságosan aprók. Mert hiszen van közöttük olyan trópusi bogárfajta, amely majdnem olyan nagy mint egy csibe és az indómaláji szigetvilág óriási sáskája máris félméter hosszú. Amellett nem szabad elfelejtenünk, hogy az öszszes állatfajok, tehát azok is, amelyekből később a föld őskorának óriási állatai lettek, egészen aprón kezdték. Csodálatos perspektíva az, amit Francé uj szenzációs könyve az ember elé tár. Amikor ezt a könyvet letesszük, az az érzésünk, hogy a nagy Teremtés irtózatos, idegfeszítő sorsdrámáját éltük át, amely van annyira megdöbbentő, mint a legfantasztikusabb detektívregény. Passepartoukat j ízléses kivitelben kássit | a Jóba-nyomda* könyvkötészete

1 NyiregyinásMÍH, Seéchenyi át 9 az I