Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-15 / 62-63. szám

1929. március 15. a pódiumon elhelyezkednek. A zenészek stimmelnek. Hatalmas taps köszönti Fehér Gábort, ki egyike legkiválóbb előadóinknak. Kellemes, meleg hangja a szivek­be hatol. Mondanivalóinak szines gazdagsága, elevenséee költői szépségű tolmácsolásai gyorsan te­remtették meg a kapcsolatot az elő­adó és hallgatói között. A dalosok szép, iskolázott énekkel szinte ma­gukkal rragadták a közönséget és a felzuauló nagy tapsvihar az egyes számok után, élénken jelez­ték a sikert. A népzene megértése külföldről indult ki, mert nálunk még a zenei megértés nem érte el a kellő fokot. Biztató, hogy most jöttünk rá, mikor a jelen a legsivárabb. A nemzeti öntudatot emeli. Sokan a népdalokat összetévesztik a mü­'dallal, amely a mult század nép­színmüvei révén páratlan sikert ért el. A Káka tövén költ a ruca..., Cserebogár..., Csak egy kis lány van a világon... stb. nem népies dalok. A népies dallamot pedig a cigányos dallamokkal tévesztik ösz­sze. A legrégibb népies dallamu da­lok ismertetése után a kuruc-kor legszebb termékeit éneklik el a dalosok. E dalok nem is a kuruc­korban keletkeztek. A melódiák pe­dig sokkal régebbiek. Bartók el­méletileg is igazolja, öszi harmat után, Gyenge violának letörött a szára, Csinom Palkó, Csinom Jankó ismert dallamai nagy tetszést arat­nak. A kuruc-kor után Bihari nótái­ban találjuk fel azt az értékes magyar népies dallamu motívumo­kat is, mikor e korból való «Hogy­ha nékem egy rongyos százpengő­söm volna» dalra rázendítettek a zenészek, szinte hallani lehetett, hogy verte ki a régi taktust a hall­gatóság e közismert nótára. Husz éve kezdték csak el e né­pies dallamokat gyűjteni. Még a szövegről arra bukkantak, hogy a nyugati népek népdalaiban ugyan­ugy fellelhető, addig a népies me­lódia teljesen elütő a nyugati népe­kától. Bartók és Kodály nagy mű­vészetének vázolása után rátért az előadó a müdalra. Ezek közül a legszebbek kerültek sorra. Köze­ledik október elseje..., Ereszkedik a felhő..., Lehullott a rezgő nyárfa levele... Áhítatos csendben énekel­tek a dalosok. De mikor bele­kezdtek: «Nem jó, nem jó, a kapu­ba minden este kiállni!» közismert dalba, olyan frenetikus tapsorkán keletkezett, hogy a programmtól el­térőleg meg kellett ismételni. — «Én is, én is, addig játszadoztam, cicáztam», mig »Egyet megszeret­tem, annak rabja lettem, magamra nem vigyáztam» énekelte a dalo­sokkal — persze csak hangfogóval — az ifjúság. Még egy pár ismert dal elének­lése következik, s mikor vége az előadásnak, alig engedték leszállani a pódiumról az előadót. A tetszésnyilvánításnak nehezen szakad vége, ugy hogy Péter Ká­roly is csak nehezen tudja meg • kezdeni «Március I 5. történelmi je­lentősége* c. előadását. Előbb vi­lágtörténelmi, majd nemzeti vonat­kozásban tárja fel e kérdés részle­teit és a múltból nagy történelmi igazságokat szűr le. Gr. Széchenyi istván és Kossuth Lajos hivatotr­ságát fejtegeti és követendő pél­dakép állítja az ifjúság elé. Végül a jelen sivárságát és a jövő remény ségeit ecseteli. Nagy hatást váltott ki a zászlók és Trianon jelvényének a kérdése, mely mozgalmat épen az előadó in­dította meg egy pár nappal ezelőtt és felhivta a leventéket, hogy kül­JNÍYÍRYIDÉK. 3 sőleg is kifej ezé t kell adnunk ma­gyarságunknak, hiszen ép ez fejezi ki, hogy nem törődünk bele a je­lenbe. Ez értékes előadás befejezésével Des Saules Ottó városi tisztviselő leventeoktató, ki az idei téli elő­adásokat a legnagyobb körültekin­téssel és figyelemmel szervezte meg, néhány meleg szóval meg­köszönte az előadók készségét és szeretetét, mellyel a leventéket mun kájukban támogatták, majd a nem­zeti imánk eléneklése után az utolsó téli előadás véget ért. (Dr.) Március 15 Ébred a természet. Uj élet születik. Napsugár csókjától mozdul az erő. A ledöntött fának csonka, vén törzséből Sok, ifjú, erős hajtás tör elő. Uj élet születik. Teremtő ereje Nyomában bont szirmot sok, kicsi virág. Pici, erős tüzek áldó melegéből Épül az uj, ifjú, boldog, szép világ. Uj élet születik. Melegéből szárba Szökken, magot érlel a föld arranya. Pici, kis tüzekből tör ki a lángcsóva: Az ég riadója, villámló dala. Tavasz van az élet hajnalhasadása. A'irágot ont az ág. Száll az illatár. Uj, friss hangot adva, vidáman csicseregve Agról-ágra röppen, dalol a madár. Hallod-e a hangot letiprott nemzetem? Az életnek csodás harsonája ez. Nézd! a tetszhalálból mint zsendül az élet, Lombtalan fatörzsből dus sudár fa lesz. Még dermesztő tél van, hólepel borítja Földünk évezredes igazságait. De a hó megolvad és kitör alóla A győzni akarás, az Erő a Hit. A magyar riadó, a nemzetnek lelke Sírjának fedelét immár emeli. Szük börtöne falát döngeti az Eszme, Mert helyét a mélyben többé nem leli. Sírjából ha kikél, testet ölt az Eszme: ösi, szent szabadság, magyar akarat. És a magyar mind, mind összeölelkezve Az ármánnyal szemben diadalt arat. Dr. Görgey István Nagy szavak — pongyolában Nyilt levél a Főszerkesztőhöz Jogfolytonosság márcins 15-re Édes okos Barátom! Mióta ez j a szó gyakori emlegetés tárgya, sőt bizonyos politikai jelszó lett, sokat gondolkodtam annak tar­talma felett, keresvén tiszta értel­mét. Mert vannak szavak, melyek­nek jelentése inkább képzeleti ala­kú, mint tisztán megfogható. Sezek még szentségök mellett is, igen veszedelmesek lehetnek. Ugy értem hogy minden hang, mely hallószer­vünk utján tudatunkba jut, ott bi­zonyos tiszta, vagy képzelt érte­lemre jutva, az érzés és akarat megindítójává válik. Tehát töprengtem a szó értel­mén, mióta a világégés füstjébe oszlott Habsburg-hatalom magyar­országi vonatkozásában szinte a po­litikai piacra került. És megvallom, minden szégyenérzet nélkül, nem tudok tisztába jönni vele. Tulaj­donképen nem is tartozik rám, soh­sem jártam a magas politika hó és jégvilágában, de azt is tapasztal­tam, hogy jó a papi embernek, ha néha és ott ahol, lehetőleg sok mindenhez, legalább mutatni, hogy ő is tud, vagy legalább sejt hozzá. A Nyirvidék legközelebbi 56. számában dr. Keéky István contra Andrássy cikke szinte meg­ragadta magyar lelkületemet, ab­ban a vonatkozásban is, hol tudnék jó útbaigazítást kapni, a Jogfolyto­nosság spanyollázszerü izgató tiszta értelme felől?... S rittig, Rád gon­doltam, kedves jó Főszerkesztő Barátom!... Hiszen Te a Jognak tudora s minden többit mellőzve, a magas kormánynak is Főtaná­csosa vagy, hát ugyan kitől kérdez­' ' "L V ... 11 ék én taián még több, tu­dásra vágyó társaim is, biztosabb útbaigazítást, hogy gyújtson világot e misztikus szó tartalma körül, hadd nézhessünk szeme közi. hát még ha ránk is szük ége lehet a Jogfolytonosság alapján szabadság­ra jutott magyar hazának. Aztán a magyar március 15. szinte elemi erővel kényszerit, hogy tiszta utat lásson minden magyar néző- és látnivágyó szem, a nagy vérömlésből kelt szabadság orszá­ga felé s egy uton, egy akarattal foglaljunk helyt s munkáljuk az uj honfoglalás boldogító eszközeit. Emberi életünkre vonatkozólag, ugy gondolom, hogy a Jog szó, kétoldalú viszonyt jelent, egyének, vagy tömegek között. Egyén egyén­nel vagy tömeggel, —• tömeg tö­meggel. S a joggal szemben min­dig kötelesség áll s megfordítva. Aztán mind a két félnek életérdeke az együttműködő, együttható ered­mény, közös haszonra, — az erők egyensúlya. Mert ha ez az egyen­súly nincs meg, akkor akarva-nem­akarva, a viszony felbomlik, vagy egymást rontja, emészti s vagy , egyiknek, vagy mindkét félnek ^ pusztulni kell. Ez egy élettörvény általában, világkeretben is, aztán egyéni, társadalmi, nemzeti, vagy bárminő életformában. Igy látom én a dolgot, illetve a Jogot. És Te. tisztelt jogok tudója, hogyan?... És most: — a Folytonosság! Bi­zonyos életmozgást jelent, rövidebb hosszabb ideig. A mozgás szintén két dolog, vagy erő hatáseredmé­nye. Anyagi téren néző szemmel is éurevehető, szellemi vagy erköl­csi téren inkább látó tzemmel, az eredmény mutatja. No már most. Jog joggal tisztán nem lehet egy­másraható erő. Aztán folytonos­vagy folytonosság, tisztán önma­gában el se képzelhető. Csak szó... szó., szó...! Most alkalmazzuk a tételt. Az úgynevezett legitimisták (ez a szó is bemutatásra való — pongyolá­ban) minden poklokon hangoztat­ják a Habsburg-magyar királysá­got, a Jogfolytonosság alapján. — Holott elemi törvény, hogy aminek kezdete volt, annak vége is van. Kezdetnélküli, végnélküli viszony, emberi agyvelővel meg nem fog­ható. Még politikai frázisokkal sem. S igy a Jogfolytonosság megfog­ható értelmében azt teszi, hogy ket­tős viszony, ameddig a két érdek­nek megfelelő. Életérdek pedig, akár egyénre, akár nemzetre, a fej­lődés, erősödés, a lét nyugalma, biztonsága, — szóval az élet lehe­tősége. Ez a Jogfolytonosság terü­lete és határa, emberileg megért­hetés és gyakorlás szempontjából. Én igy látom. És Te hogy látod, magyar józaneszü Barátom ? Ah! van egy, nem földi és földre való... mennybeli Jogfolytonosság." istenkegyelméből (egy szó) való... Én és népem!... Erre zugja a Pe­tőfi «Apostol>:-a: •Ki bizta rád a milliókat?... Farkasra a nyájat ki bizta?... Mert hogy a magyar nemzet és Habsburgok közt minő jogon, köl­csönösségen kezdődött, folytató­dott és minő eredménnyel a 400 éves összeköttetés, ennek eldöntése nem ide tartozik. Ezt már nem a betűk, hanem a tények, az eredmé­nyek jelzik, beszélik, megfelelő hangnemben, alakban. Jajgatás és kacagás közt, mint a P'ítőfi Sándor Örültje. É11 itt, március 15-iki anyagul, egy rébuszt adtam fel, az én nagy­rabecsült Főszerkesztő Doctor-juris Barátomnak, — még megfejtést »e követelve, se várva. Megfejtette — Trianon... Andrássy Kálmán. Nincsen tisztább mint a nap Annál tisztább csak te vagy Borotválkozz, nyiratkosz Gőzfürdőbe menj Tóthoz. — Courts Mahler legújabb re­génye: A szép mostoha most je­lent meg. A 160 oldalas kötet ára csak 30 fillér, kapható az Ujságboltban. DIADAL Ma, asütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor Az elátkozott kastély Fantaizlikus történet 7 f«lr. Fősaereplők: E. ALDERSON és MARJORIE BEEBE Kedves őseink iohózst 5 felvonásban Főszereplők három aaimpánz: CSIMPI, CSACSA és MAKI Ördöge van Burleszk 2 felv. A jávorszarvas birodalmában Természtli felvételik Az előadásukat 7 tagi saját zmkamk kíséri. Jön! Jön riED TIOISOV: ALKLSNC

Next

/
Thumbnails
Contents