Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

JSíVíRYIDBK. 1929. február 5. Fényes keretek között zajlott leaNyírvidék Tegnap délelőtt 10 órára zsufo- g lásig megtelt városháza nagyterme. Nyíregyháza társadalmának valamennyi osztálya képviseltette magát a »Nyirvidék« 50 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen. A polgárság, a »Nyirvidék« hatalmas olvasógárdája eljött, hogy jelenlétével tüntessen t mellettünk. Kimondhatatlanul jól esett nekünk ez a ragaszkodás, az együttérzésnek ez a lelkes megnyilvánulása, mert ezzel igazolva láttuk eddigi irányunk helyességét s eredményesnek érezzük elvégzett munkánkat. A megjelentek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: A díszközgyűlés közönsége Énekes János pápai prelátus, dr. Illés Andor törvényszéki elnök, Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Sereghy László görög katholikus kanonok, Salzmann Ottó a királyi ügyészség elnöke, Liptay Jenő gazdasági főtanácsos, Tóth László vármegyei főjegyző, Recsky András vármegyei testnevelési főfelügyelő, dr. Sarvay Elek vármegyei I tiszti főügyész, dr. Horthy István királyi közjegyző, Hartstein Sándorné és Sexty Judit a jótékony nőegylet részéről, Uzoni Jenő postafőnök, Kardos István kulturtanácsnok, Ozory István rendőrtanácsos, dr. Nánássy Andor magyar királyi kormányfőtanácsos ,országgyűlési képviselő, Papp Géza gazdasági egyesületi titkár, dr. Radó Rezső a debreceni kereskedelmi és iparkamara főtitkára, Nagy Kálmán gyáros, Nagy Elek műszaki tanácsos, dr. Fráter Ernő az ügyvédi kamara főtitkára, dr. Vietórisz István városi tiszti főügyész, Osgyáni József gyógyszerész, dr. Szesztay András ügyvéd, Szabó Pál ref. isk. igazgató, Imre Etelka az evang. leányegylet elnöke, Deést Sándor h. tanfelügyelő, Pillér József nyugalmazott iskolaigazgató, dr. Demjén József városi tiszti főorvos, Adorján Ferenc leányliceumi igazgató, Kovách Árpád polgári fiúiskolái tanár, Straky Henrik polgári leányiskolái tanár, Maurer Károly a Nemzeti Bánk nyug. felügyelője, dr. Bernstein Béla főrabbi, Kónya Gábor református lelkész, Margócsy Emi! a városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója, Teltsch Kornél az ev. Kossuth reálgimnázium igazgatója, Kiss Gyula Endre kir. törvényszéki biró, Imre János a Nyirvizszabályozó társulat igazgató főmérnöke, Erdélyi Farkas nyug. főjegyző, Rónay Jenő kincstári tanácsos, dr. Füredi Sánder a Kereskedők és Gazdák Körének főtitkára, Füredi Henrik zeneiskolai igazgató. Juhász Mihály és Rajtik Miklós városi tanácsnokok, Kéler Gyula bankigazgató, Hubay Kálmán a Tiszavidék főszerkesztője. Havas Lajos MTI. fiókvezető, Bodor Zsigmond földbirtokos, dr. Zimányi Elemér a Felsőszabolcs szerkesztője Vajda Dezső nyug. vármegyei iroda főigazgató, dr. Kovách Elek kir. közjegyző, dr. Garay Gyula ügyvéd, Oltványi Ödön nyug. városi főjegyző, dr. Mandel Ödön ügyvéd, Ruzsonyi Pál kereskedő, Burger Pál földbirtokos, dr. Mikecz László vármegyei árvaszéki elnök, Eötvös Pál az adóhivatal főnöke, Benkő András kir. tanfelügyelő, Lukács Béla tanitóképzőintézeti igazgató, Zilahi Kiss Tibor vármegyei gazd. felügyelő, «h\ Krómy Károly ügyvéd, Luka Jenő polgári iskolai tanár, dr. Mikecz Ödön ügyvéd, Hegedűs Sándor, a Debreceni Független Ujséj kiadótulajdonosa, Than Gyula a Debreceni Újság szerkesztője és kiadótulajdonosa, Gallovich Je- I nő a Vidéki Lapok Országos Egyesületének igazgatója, Thurzó Nagy László a miskolci Magyar Jövő nyomdavállalat igazgatója, • Miholetz Lajos kocsigyártó, Hogyan Mihály ácsmester és még sokan mások. Az emelvényen Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, a Vidéki Lapok Országos Egyesületének elnöke ül az elnöki székben. Előzőleg igazgatósági ülést tartottak a kis tanácsteremben, s annak végeztével jöttek a közgyűlési terembe. Tőle jobbra Franki Pál, a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó vállalat és a »Sopronvármegye« c. napilap tulajdonosa, özv. Jóba Elekné. a »Nyirvidék« és a Jóba Elek könyvnyomdavállalat tulajdonosa, dr. Pásint Ödön miniszteri titkár, a miniszterelnökségi sajtóosztály, dr. Vietórisz József c. tankerületi főigazgató, balra pedig dr. Kállay Miklós főispán, dr. sasi Szabó László m. kir. kormányfőtanácsos, a »Nyirvidék« főszerkesztője, Virányi Sándor vár megyei főjegyző, Szohor Pál városi főjegyző és, a vidéki lapkiadók és szerkesztők helyezkednek el. Az emelvény előtti hoszszu asztalnál a Jóba-család és a »Nyirvidék« szerkesztőségének tagjai foglalnak helyet. Körülbelül fél 11 órakor nyitja meg a díszközgyűlést Frühwirth Mátyás elnök a következő szavakkal: Az elnöki megnyitó Mélyen Tiszteit Díszközgyűlés! Azért jöttünk össze, hogy ennek a városnak, ennek a vármegyének egy nagy eseményét megünnepeljük. Megünnepeljük egy nagy vidéki lap 50 éves jubileumát (El jenzés.) A Vidéki Lapok Országos Egyesületének nevében üdvözlöm az ötven éves Nyírvidéket. (Éljenzés.; Ritka jelenség a vidéki lapok történetében egy 50 éves mult. Ötven esztendő az ember életében is nagy idő, de nagy idő égy vidéki lap életében is. A Nyírvidék hosszú pályafutása alatt nemzeti érzéstől áthatva szolgálta a közt. A vidéki sajtónak a múltban ép oly nagy hivatása volt, mint lesz a jövőben. A sajtó olyan, mint a puskapor, a dinamit, hatalmas erőkkel dolgozik. de nemcsak arra jó, hogy pusztítson, hanem a haladást, a fejlődést is szolgálja. Az ötven éves Nyírvidék szolgálta a felekezeti békét, a nemzeti érzést és fejlesztette a kultúrát. A jövőbea a vidéki sajtónak nagyobb hivatása lesz, mint a múltban. Egy ötven éves vidéki lap ebben az országban nagyon ritka, talán az egyetlen. Hatalmas intézmény ez a lap, amelyre a városnak és a vármegyének szüksége van. Nem tudom megnyitni a díszközgyűlést anélkül, hogy meg ne emlékeznék a lap alapitójáról, id. Jóba Elekről, s utódjáról, Jóba Elekről, s a lap jelenlegi tulajdonosáról, özv. Jóba Eleiméről, akinek mély tisztelettel tolmácsolom a Vidéki Lapok Országos Egyesületének üdvözletét, s a legteljesebb sikert kívánjuk a jövőben is. (Éljenzés.) Üdvözöljük a főszerkesztőt, a szerkesztőséget, a kiadóhivatalt és mindenkit, aki résztvesz ebben a nehéz munkában. (Éljenzés.) Kívánjuk egyesületünk nevében, hogy a lap még továbbra is szép sikereket érjen el. (Éljenzés.) Amikor megragadom az alkalmat, hogy tisztelettel üdvözöljem az 50 éves Nyírvidéket, a diszköz-' gyűlést ezennel megnyitom. Ezután dr. Vietórisz József c. tankerületi főigazgató emelkedik szólásra és felolvassa nagy műgonddal megirt tanulmányát a »Nyirvidék«-ről. Az írás megbecsülhetetlen értékű nekünk s épen ezért szórói-szóra ideiktatjuk: Üdv a tisztességes, áldozatos, hazafias sajtónak, amelyet szabadságbiztosítékaink legszebb virágaként gondozunk és nevelünk! Üdv a^ ünnepelt sajtóvállalatnak, amelynek megalapítása bátor kezdeményezés, fenntartása a legválságosabb félszázadon keresztül hősies küzdelem volt, fennmaradása és felvirágzása pedig minden kétségen felül álló közérdek! Üdv az ünneplő sajtómunkásoknak, akik tagadhatatlanul rászolgáltak arra, hogy a közönség érdeklődésének és támogatásának megbecsült osztályos részesei legyenek! Kedves emlékek rajzanak Ha visszagondolok vármegyénk és városunk legrégibb lapjának, a Nyírvidéknek ötven esztendejére, amelyből negyven éven át ennek a mi lapunknak magam is önkéntes munkatársa voltam: a kedves'emlékek nagy serege rajzik fel lelki szemeim előtt, s arra késztet, hogy üdvözlő szavaimmal hálát adjak Istennek a magyar gondviselés kegyelmével megáldott félszázados, becsületes magyar munka mindnyájunk lelkét felemelő magyar győzelemért. Megindul a Nyirvidék Bizonyára a magyar gondviselés keze nyugodott meg azon a lelkes és elszánt kezdeményezésen, ameiy tiz lusztrummal ezelőtt a nyíri homokon vidéki hetilap kiadásával indult el a közöny megtörésére s a lelkek meghódítására. Mily határtalan bizalom, mily tántoríthatatlan optimizmus tüzelhette a vállalkozó becsvágyát, hogy érdemleges biztatás nélkül beleakassza ekéjét abba az ősugarba, amely alig nyújthatott csak igen kis reményt is arra, hogy idővel hasznavehető termőföld lesz belőle! Jó dolga van a sajtónak ott, ahol eleven közélet és fejlett kultúra ad bőséges anyagot az újságíró tollának, s megértő, lelkes társadalom támogatása csökkenti a lapkiadással járó múlhatatlan kockázatot! Ami akkori kezdetleges viszonyaink között azonban egyenesen magára a sajtóra hárult a közügyek iránt való érdeklődés felébresztése, s a sok akadállyal küzdő vállalatnak úgyszólván naprólnapra és lépésről-lépésre kellett fennmaradása biztosítékait a közönségből kiverekednie. És mégis, vagy éppen ezért gyökeret vert a gyenge csemete, törzse egyre izmosodott, levelei hatalmas lombkoronába sokasodtak; főkép azért, mert együtt küzdött, együtt szenvedett, együtt fejlődött Nyíregyháza városával, amelynek érdekeit mindig hűségesen szolgálta, amelynek haladásán önfeláldozással munkálkodott s amelynek sorsától a saját boldogulását szinte elválaszthatatlannak tekintette. Nyíregyháza és a Nyirvidék egymás által fejlődött a maga külön hivatásában igazán jelentékeny tényezővé. A sajtó nyilvánossága Városunk vezetősége és közönsége sohase volt érzéketlen a céltudatos fejlődés következményei iránt; mindig akadtak kiváló egyéniségek, akik időszerű javaslatokkal és helyes intézkedésekkel hasznos munkát végeztek. Nagyobb lendületet azonban e téren csak azóta látunk, amióta a sajtó nyilvánossága összehozza és tömöríti az együttműködésre hivatott erőket s a maga részéről tág teret nyújt az ellentétes vélemények kívánatos ösz

: szeütközésére s az elkerülhetetlen eszmeharcok sikeres megvívására. E tekintetben a Nyirvidék mind a mai napig páratlan odaadással töltötte be hivatását s pártszempontoken felülemelkedve nyitotta meg hasábjait minden életrevalónak ígérkező gondolat előtt. De tovább is ment ennél, amennyiben nemcsak megbízható megörökítő je és méltatója volt az eszméknek és eseményeknek, hanem számtalan nagyfontosságú kérdéstan maga vetett fel üdvös gondolatokat és trrá „Nyírvidék" Méltatása