Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-28 / 49. szám

jMlrfRYIDÉK. 1929. február 28. A magyar válogatott Nemrégiben nemcsak Németország, de az egész világ nagy hódolattal ünnepelte Dürer Albert centennáriumát, amely ünnepségekből Magyarország megkülönböztetett módon vette ki a részét. Ez a nagy művész ugyanis, ak\ korában iskolát teremtett, évszázadok művészetének irányát jelölte meg, magyar származású volt. Atyja a békésmegyei Ajtós községből vándorolt ki Nürnbergbe, ahoi letelepedett, német nőt vett feleségül, s mint szorgalmas rézmetsző kereste kenyerét. Fia, Albertnek született, teljesen német férfiúvá vált, de a késői unokák sem tudják elfelejteni, hogy ezt a nagy elmét tulajdonképen Magyarország adta Németországnak. A Dürer centennárium idején Budapesten járt Nünberg polgármestere, aki látva fővárosunk buzogó kulturális és művészeti életét, elhatározta, hogy városa falai közé invitálja a magyar művészeket, ahol bemutatja honfitársainak nemzetünk kulturális és művészi alkotásait. Ez a gondolat most nyert megvalósítást. A német nemzet, amely a világháborúban megismerhette a magyar bátorságot, fegyverforgatást és vitézséget, most lehetőséget nyújt számunkra, hogy necsak harci erényeinkkel, de kulturális és művészeti fejlődésünkkel is tüntethessünk a világ szine előtt. Bár a nürnbergi Magyar Hét-hez egy szemernyi politika sem tapad, még sem lehet lekicsinyelnünk külpolitikai relációkban annak rendkivül nagy értékét. Amit a diplomácia talán évtizedek megfeszitett munkájával sem képes elérni, azt a magyar művészek összehordott alkotásaikkal egy csapásra produkálni tudják. Hazánknak már eddig is jó hire volt külföldön a művészetek tekintetében, mert köz tudomásu, hogy Magyarország több tehetséget termel ilyen vonatkozásban, mint amennyit el tud tartani. Szinte bőkezűen láttuk el az égész világot szinpadi Írókkal, festőművészekkel, énekművészekkel, kiváló zeneszerzőkkel és karmesterekkel, nem suólva arról, hogy a külföld kultur gócpontjaiban mindenütt feltalálható egy-egy kiváló tudósunk, akik gyakran azért kényszerülnek otthont keresni a külföldi metropóhsokban, mert hazájukban tulnagy a művész és tudós produktivitás. A nürnbergi Magyar Hét, amikor ez az ősi germán város megnyitja kapuit a magyar művészek előtt, a csarnokaiban mindenütt magyar alkotásokra talál a szemlélődő, a magyar kulturélet válogatott csapata harcol a pálmáért, amelyik minden elnyomás ellenére is képes kifejleszteni művészeti és kulturéletét, a legmagasabb fokra, csak elismeréssel és dicsérettel lehet emlegetni. Ha valamelyik nyugati kulturnemzet az emberiség fejlődésére gondot kiván fordítani, észre kell hogy vegye nemzetünk nagy művészeti és kulturiramát, ami közkincse az egész emberiségnek. A nürnbergi Magyar Hét önérzetet kölcsönözhet az utóbbi időkben éppen eléggé megalázott nemzeti önérzetünknek is, amely ezt a tüntető kulturfelvonulást joggal könyvelheti el a maga számlájára. Passepartoukat üléses kivitelben készít a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi út 9. sz A Korona kibővítéséről Irta: dr. Kerekes Pál Nyilvánosság számára közreadta a Nyirvidék február 24-iki száma szószerint a Fisch-féle telekmeg vétele tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen benyuj tott fellebbezést. Minthogy magam is bive vagyok a szándékolt megvételnek, legyen szabad szintén a sajtó nyilvánossága előtt — a fellebbezésre vonatkozó ész revételeimet kivonatosan megtenni „ Az elhatározott vétel szerintem a városnak igen ügyes sakkhuzása volt. Ügyesebbnek, előbbrevaló nak tartom minden egyéb készülő terveinél. Mikor egy ilyen vételi alkalom kínálkozik, akkor nem lehet hinodálni, előre részlet, nagyszabású terveket kidolgoztatni, tanulmányokat folytatni, mert közben a kínálkozó alkalom elmúlik. De meg nem is szükséges a nagyszabású terv és költségelőirányzat előkészítése, amikor a város elhatározta az utcanyitást. Mert az utcanyitást a város már korábban elhatározta. Nincs tehát egyéb választás, mint ennek az elhatározásnak eleget tenni. Azt, hogy a piac között volnának más olyan összekötő utcák is, amelyek közül valamelyiknek szélesítése műszakilag és pénzügyi leg előnyösebb volna, erre nézve konkréten még senki sem hozott fel adatot, a fellebbezés sem említ ilyen konkrétumot. De ha arra gondolna valaki, hogy a központi forgalomtól távolabb eső valamely utcán történjék e rendezés, ez semmiesetre sem lehet pénzügyileg, a remélhető értékemelkedés és jövedelemszedés szempontjából, a városra nézve előnyösebb Ahhoz csak nem kell nagy előtanulmány, hogy a város központján 2 óriási piaci forgalom közepén létesített uj utca lényegesen nagyobb forgalmat fog lebonyolítani, mint a piacok szelétől is távol eső utca a szélesítés esetén. Különben tudomásom szerint a jelen utca nyitást megelőzően a város foglalkozott a Korona ráépítés tervével, ott tervek, rajzok készülnek, ha ezek alapján elkészül a költségvetés, még mindig módjában áll a városnak nem ráépíteni és más megoldást találni a keletkező utcaoldalak jövedelmező kihasználására, ha a ráépítés nem lesz rentábilis. Ezt az előkészítést szerény nézetem szerint türelemmel meg kell várnunk és nem elébevágni a folyamatban lévő munkálatoknak. A fellebbezés sokalja a 350.000 P vételárat, mert a r. k. palota előtt kisajátított területért csupán 300 P.-t fizetett a város négyszögölenként, holott itt értékesebb a telek. Véletlenül magam is résztvettem abban a bizottságban, amely a vételárat megalkudta. Ennek a megállapításánál a r. k. egyház figyelemmel volt arra a kedvezményre, melyet a várostól azon engedményben kapott, hogy viszont a város az utca szabályozási vonalat kb. 5 m.-rel megszükitette és ezzel lehetővé tette az egyház részére a nagyobb területen való építkezést, miért is a 300 P. négyszögölenként való kisajátítási ár egy lényegesen kedvezményes ár volt. Ha ehhez még figyelembe veszszük azt, a fontos körülméQvt, hogy a létesítendő összekötő uj utca 2 rendkivül nagyforgalmu piac között keletkezne, melyhez az átjárást a közönség eleinte A nagyérdemű közönséghez! Péntektíl — vasárnapig, tehát cf-ak 3 napig mutatjuk t»« Az örök n6\ A vad szenvedélyek, A Miegő szere emv&gy fi-rajét fl BflRBÁROK-flT Ezt a filmünket mm fogjuk jobban reklam'

ro».ni ajegyelniegyzéftt meekeadtük APOLLO. APOLLO Szerdán Csütörtökön BETTY BALFOUR :S'tX"Sl

m

S (\ NIZZAI ÉJSZdKdK Egy boldog szerelem regénye 10 fejezetben, I'ta: GA6TON RAWEL és a ragyogó kitérő mfiso

r Péntektől—vasárnapig BARBÁROK (AZ UTOLSÓ ERŐD) Tix fejezet négy riligcsavargoról, a sivatagról és a nárol. Irta és rendezte: Kurt Bernhardt — Saerepoaztás : Ltklanc őrnagy . . Rolla Normann Ltnszby kapitány . . Albert Stelarück Yvonne Mária Pandler A haramia Helarieh Otorge gyaimati katonaság, arabok, kalandorok é« a burleszk műsor. Elóadaaok kezdete: 5, T ea 9 óraker. valósággal kierőszakolta, később állandósította, majd a háztulajdonos maga is kihasználta a közönség által forszirozott átjárási hajlandóságot, ugy, hogy a szűk átjáróajtón át napi és heti piacokra igyekvő járókelők már lassanként a régi odvas falakba és fakamrákba helyezett üzleteket találtak, ha figyelembe vesszük, hogy Nyiregyházán hasonló helyeken a város r négyszögöl terjedelmű kis utcai ketrecekért 400—800 P évi béreket ér el, ha figyelembe veszszük, hogy a megveendő 2 piacra nyíló óriási telek jelenlegi front szélességei összesen kb. 70 métert tesznek ki és hogy az utca megnyitásával az átjáró-udvar 2 öldalán összesen mintegy 180 m. hosszú uj utcai front nyilik meg üzlethelyiségek és egyebek céljaira, ha hozzá még megemlítjük, hogy a »Korona« ezzel minden oldalról utcára nyilva, elveszti a hátsó kihasználatlan meredek tűzfalait, akkor nem lehet azt állítani, hogy a Fisch-féle telek vételára tulmagas volna. Az ingatlan vételt ellenző fellebbezés a bruttó jövedelem alapul vétele mellett is helytelennek tartja a vásárlást, mert nem felel meg ez az ingatlan érték reális kamatozásának. Csakhogy itt mellőzve van az a lényeges szempont, miszerint a város nem az épületeket vásárolja az épületek kedvéért, hanem a telket, az abban rejlő értéke miatt. A fellebbezők között is van, akitől joggal kérdezhetem, vajon amikor megvásárolta a Széchenyi-ut egyik sarkán lévő mintegy másfél katasztrális hold szántóföldet 50— 60.000 P. körüli vételárért, vajon (annak a 4 szekér tengeri terméséért vette meg, vagy pedig az inf

atlan telek belső reális értékéért, edig első látszatra ez a vételár is szörnyű nagynak mutatkozott annak idején, mégis dicsérettel mondhátom, hogy igen okosan és előrelátóan számított. A városnak és minden reálisan gondolkodó, telekértéket ismerő szakembernek bizonyára nem az ócska épületek imponálnak, a megveendő telken, hanem maga a közel félholdat kitevő két frontra nyúló telek a város szivében, mely a városra nézve a Koronával kapcsolatban igen nagy értéket reprezentál. De, hogy mennyire reális ez a vételár, annak jellemzéséül legyen szabad hivatkoznom az úgynevezett Lányi gyógyszertár ósdi, szintén elavult és a város központ ját meglehetősen disztelenitő épületére, amely 465 négyszögölet tesz ki, vagyis csaknem 100 négyszögöllel kisebb, mint a megvenni szándékolt Vay Ádám-utcai telek s a háború alatt 350.000 koronáért cserélt gazdát. Ez a vétel a háború alatt történt, amikor még az értékek eltolódása különösen a házaknál nem volt számottevő, az ingatlanok szerzésének, forgalmának, építésének irányzata teljesen bizonytalan volt éppen a háború következtében, mert hiszen minden gyár, minden munkáskéz úgyszólván csak a háború céljait szolgálta, igy azt az árat, mint aranykorona értéket lehet irányadónak tekinteni. Ehhez a vételárhoz képest a Vay Ádám-utcai telek vételára nem jelent semmi differenciát, sőt a jelenlegi vételt előnyösebbnek kell tekinteni. Tudtommal Nyiregyháza „yáros egyik faktora annak idején, amikor évekkel ezelőtt érdeklődött a város részére i'aló rqggvétel céljából ez iránt á Lányi-fele saroktelek iránt és pedig annak a hatása alatt, hogy az egyik igen tisztelt fellebbező jnaga sürgette annak ide-