Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-28 / 49. szám

1929. február 28. ne JSÍYÍRYIDÉK. jén, hogy a város adjon ei néhány száz hold földet és építsen bérpalotát, akkor a tulajdonos ugyanannyi aranykoronát kért az ingatlanért, mint amennyiért vásárolta. Összehasonlitásképen vegyük figyelembe a Friedmann Sélig tulajdonát képező Zrínyi Ilona-utcai házát a kath. egyház uj bérpalotája közelében, melyet 240.000 Pért hajlandó lett volna az egyház építkezéseinek előmozdítása céljából a másik szomszédra átruházni. Pedig ez az ingatlan terjedelmileg lényegesen kisebb, front szélessége fele annyi, kihasználhatósága pedig csak hatodrész annyi, mint a Vay Ádám-utca 1. szám alatti teleknek. Nem ismerem a Budapest belső József városi telkek árait, de gondolom, hogy a belső József városban is sok mindenféle utca van, kisebb-nagyobb forgalmú, a telkek árai között a dolog természete szerint is a miliőnek megfelelően lényegesen eltérő árak mutatkozhatnak. A számadatok tehát idevonátkozólag nem konkrét tények, csak hozzávetőleges találgatások mindannyiunk részéről. Nem tartom ugyan nagyon fontosnak és nélkülözhetetlennek, Jiogv a város a ráépítendő Korona épületben mozgószinházat is létesítsen, mert ebből van Nyíregyházának elege, ezek is csak vegetálnak. a városi mozgószinház sem dolgozik valami nagy profittal, sőt inkább talán deficittel, igy nem sok jövőt jósolok az uj mozgószinháznak sem, ellenben a részletes építkezési terv bírálata lesz majd hivatva arra, hogy ennek helyére ne létesitsen-e a város a nemrégiben annyira kívánt zeneiskolának megfelelő elhelyt zést, vagy esetleg más, megfelelő, talán jövedelmező vállalkozás találjon ott elhelyezést. Nyiregyháza városának feladatai annak a középitkezések és munkaalkalmak létesítésének terén. A munkanélküliség, mely a mult év folyamán sem lett teljesen kiküszöbölve, szomorúan éreztette hatását a most folyó kegyetlen tél idején. A magán tevékenységtől e tekintetben népi sok jót lehet remélni. A városnak kell előljárnia, hogy reális számítás mellett épületeket létesítsen és munkaalkalmakat nyújtson. Ezen munkaalkalmaknak a megteremtését nem szabad hosszú időre eltolni. A városi építkezések megfelelő központias helyeken nem járhatnak ráfizetéssel. Ez a feladat előbbrevaló a vízvezetéknél és csatornázásnál is. és viiiamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszkőzöl Peírovics Lajos villanyszerelési vállalata Üzlet; Kálvin-tér 14. sz Liptay-ház Lakás Csillag-utca 39. sz. Rothermere lord nevét fogja viselni az ev. Kossuth reálgimnázium internátusa (A »Nyirvidék« tudositójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium kormányzótanácsa megértve az idők követelményeit s számot vetve az^al a feladattal, amelyet az iskolaalapító elődök jelöltek ki, egyik közelmúltban tartott ülésén elhatározta, hogy internátust létesit. Az internátus létesítésének gondolata, mint azt tegnapi számunkban meg is irtuk, dr. Bencs Kálmán m. "kir. kormánvfőtanácsos. Rothermere lord még az elmúlt december 11-én kelt s dr. Bencs Kálmán felügyelőhöz intézett levelében hozzájárulását adta ahhoz, hogy az ő nevét viselje az internátus, amelynek működésétől Magyarország jobb jövőjét várja. A hozzájárulás birtokában s az anyagi számvetés megtétele után most már annyira előrehaladottnak tekinthető az internátus ügye, hogv minden valószínűség szerint az 1929—30. iskolai év meg• 8 m^Othdó- Sufát : pUUVAj joSBOÍÍliSZf reálgimnáziumi felügyelőtől eredt, akinek javaslatára az internátust Rothermere lord nevével kívánja megjelölni a kormányzótanács. A felügyelő abból az elgondolásból indult ki a névadás kérdésénél, hogy amint az iskola az egyik legnagyobb magyar embernek nevét viseli, a mai napokban, nemzetünknek még mindig erős magárahagyatottságában nem szállhat több hálával telt gondolat senki felé, mint amennyit tőlünk magyaroktól Rothermere lord, a magyar nemzet igaz. őszinte barátja megérdemel. A magyar jövendőért önzetlenül tevékenykedő lord nevét bele kell írni a .magyar jövendő virágainak, a magyar ifjúságnak a szivébe s ennek egy egyszerű, őszinte megnyilatkozása lenne az, ha azt a hajlékot, amelyben az ifjúság egy kis része otthont talál, Rothermere lordnak a neve ékesítené. Igy kerülne egymás mellé az ev. Kossuth reálgimnázium és internátusa nevében annak a két nagy alaknak (a neve: Kossuth Lajosé és Rothermere lordé, akinek nevére emlékezni fog minden idők magyarja. A kormányzótanács a íglügyelő előterjesztését örömmel tette magáévá s a felügyelő érintkezésbe is lépett a nemes lorddal, akitől engedélyt kért arra, hogy nevével ékesithesse az iskola a létesítendő internátust. Szakadatlan folynak a nyomor (A »Nyirvidék« tudositójától.) Február 23-án a polgári fiúiskolában a következő adományok gyűltek össze a nyomorenyhitő akcióval kapcsolatban. Scheer Istvánné 5 és fél kiló fcsirt 4 kiló kenyeret, Énekes Etelka 20 kiló lisztet, Hautschenreiter Károly 1 télikabátot, 1 öltöny ruhát. 1 sapkát, i pár cipőt. »Han~ gva« kirendeltség 5 kiló cukrot, 25 kiló rizst. 5 kiló konyhasót, 3 kiló búzadarát, 2 kiló árpagyöngyöt, 3 kiló szappant. Zajác János 10 kiló lisztet, 5 kiló sót. N. N. 1 fél kiló szalonnát, 3 kiló babot. Palitz Istvánné 10 kiló kenyeret. Oltványi Ödönné 3 kiló lisztet, 2 kiló rizst, Simkovits gyerekek 3 zsák burgonyát. Dr. Rósenberg Emil 10 kiló lisztet. Várady Józsefné 5 kiló lisztet, 8 darab tojást, 2 szappant, N. X. 1 kenyeret. Juhász János borkereskedő 3 kinyitásával együtt átadják ezt a létesítendő uj kulturális intézményt is hivatásának. Tudjuk, hogy ezzel még nincs megoldva a vidékről bejáró tanulók neveltetésének kérdése, de bármily kis mértékben járuljon is hozzá ez az intézmény az ebben a tekintetben fennálló hiányok megszüntetéséhez, máris segített a bajokon s ezzel előbbre vitte az általános nagy nemzeti közművelődés ügyét s alapot nyújtott arra, hogy a további kiépítéssel, az intézmény megerősödése után nagyobbszabásuvá fejlődjék s a kezdetben 40 tanulóra tervezett internátus talán nem is hosszú idő eltelte után be tudja fogadni mind azokat a diákokat, akik otthont keresnek, akik tanulni akarnak. Mi a magunk részéről, amilyen készséggel nyitjuk meg mindenkor hasábjainkat minden üdvös, hasznos gondolatnak terjesztésére s a köztudatban való meggyökerezésére, époly örömmel üdvözöljük a megvalósulás előtt álló internátus gondolatát is s publicitásunk körében kérünk mindenkit, hogy most már senki ne hagyja magára az iskolát. Akik ugy látták, s akik cikkeztek, hogy szükség vari internátusra, most álljanak a kezdeményező lépést megtevő iskola mögé s építsék vele együtt a jobb magyar jövő otthonát. a szeretetadományok enyhítésére ló zsirt, 1 darai) szalonnát. K. A. 2 kiló zsirt, 2 kiló szalonnát. Smiják István építőmester 1 kiló lisztet. 1 kiló rizst. 1 kiló cukrot, r kiló 50 deka kenyeret, 5 kiló szalonnát, 2 kiló lisztet. Suhanesz Béla kereskedő 30 kiló burgonyát, 10 kiló hagymát. Stibi József 20 kiló kenyeret, Hegedűs András hentes 10 kiló tepertőt, 2 kiló kolbászt. Özv. Nagy Sándorné 1 pár viselt cipőt, 2 darab női alsó ruhát. Bogdán György 100 kiló roJ zsot. Máczay Lajos 10 kiló lisz; let, Benedikt Józsefné 10 kiló keí nyér. Szabó Lajos asztalos 10 kiló ! kenyeret. Olrhváry Pál tejszövetkezeti elnök 11 kiló 50 deka saji tot. Uzoni Jenőné 5 kiló lisztet, j 1 kiló zsirt. Karasz Jánosné 15 . kiló lisztet, 2 kiló paszulyt, 1 kiló | cukrot. Mogyorósy Ignác 8 kiló kenyeret. 2 kiló szalonnát. Lení gyei Józsefné 10 kilő kenyeret. Bégi nagy hidegek Feljegyzések a legemlékezetesebb telekről A legöregebb emberek is alig emlékeznek a mostani kemény télhez hasonlóra. Régi-régi feljegyzések között lehet csak adatokra bukkanni, hogy cáfolatot kapjunk ahhoz a borzasztó jóslathoz, mely uj jégkorszak közeledtét adja Hírül A régi hideg telekről igen sok érdekes feljegyzés maradt. A ' legrégibb az 1241 -42-iki télről számol be. Ezt a tatárdulás tette emlékezetessé. Olyan keményre fagyott a Duna, hogy a tatárok átvonulhattak a Dunántulra. Az 1317-iki telet a roppant havazás juttatta a krónikába. Olyan hó volt, hogy az emberek szántalpakon sem mozdulhattak útra. Az 1458-iki tél történelmileg vált nevezetessé. Ekkor állitá fel a Duna jegén Szilágyi Mihály uram hadait a királyválasztáshoz. Az 1687-iki kémény telet csak rendkívül szomorú következményeiért jegyezte fel a krónika. A roppant hidegek miatt éhinség támadt a magyar Alföldön, igy különösen Kecskemét környékén. 1865-ben meg a tavasz volt katasztrófáiis, inert április 25-én a Tisza ítgy befagyott, hogy szekereken jártak át rajta s lehetetlenné vált a tavaszi mezei munka. Az 1708-iki télen is rettenetes hideg állott bjfcj s a hideg miatt ember és állat rendkívül sokat szenvedett. Érdekes följegyzése volt a krónikának az 1751-iki télről. Az Alföldön olyan nagy volt a hó, hogy az emberek kézzel fog« dosták a nyulakat, a farkas bestiák meg bemerészkedteK a faivakba és megtámadták az istállókat. nagy károkat okozván a jószágokban. 1782-ben olyan kegyet len hideg volt, hogy az úrvacsora bora befagyott a kehelybe, 1788—89-iki télen az emberek nem birtak a betolakodó farkasokkal. Az 1795-iki télen a hó nagy terhétől a fák ugy letörtek, hogy (csak a csonka törzsük maradt meg 1829—30-ban olyan dermesztő hideg volt, hogy a papok melegített téglát vittek a templomba, sék. Az 1838-iki télen okozták a hogy dermedt kezüket melegithesjégtorlaszok a nagy árvizet, mely Pesten ojy rettenetes pusztítást okozott. Rettentő tél volt 1848— 49 történelmileg nevezetessé vált tele. 1850-ben Pest és Buda közt március 20-án fagyott be a Duna, olyan időben, mikor ren-