Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-27 / 48. szám

jt^ffctlTOBie. 1929. február 27. Öltöztessük zászlódíszbe Nyíregyházát! Irta : Pétar Károly Sokféle jelvényt hordunk. Nytve, Ny kise, Ébredő, Cserkész jelvényt stb. Minden jelvény megkülömböztetést, elválasztást jelent. Kifejezi, hogy én ennek és ennek az alakulatnak vagyok tagja, amelynek te jelvény telén, szenvedő embertársam boldogító légkörét nem élvezed. Érdekes, milyen büszkén hordják A jelvényeket boldog tulajdonosai, fenntartott fejjel s jaj!, százszor jaj annak, aki e jelvényekkel képviselt egyesületet csak egy tekintettel is sérteni meri bátor lovagja előtt. Van azonban egy jelvényünk, amely nem elválaszt, de egyesit a — magyar zászló. E jelvény alatt megszűnik minden társadalmi, vallási, rang, szellemi és vagyoni külömbség. Köréje gyűlt harcosai mind egyek —• magyarok. És érdekes, hogy minden, az egész magyarságot átfogó nagy mozgalom, ünnepély alkalmával e jelvény hirdeti, ünnepli, vagy siratja az egész nemzet örömét, diadalát, vagy gyászos emlékű múltból visszasíró fájdalmát; végig kisérte e nemzet emelkedését vagy bukását, minden szála, porszeme, vérfoltja vagy golyótépte szakadása iró tollánál fényesebb, maradandóbb krónikása a múltnak, mégis olyan kevés ház ormán leng, mikor azt irják a lapok: zászlódiszben tündöklött az egész város. Magyarok vagyunk, magyarnak valljuk'magunkat, legszentebb jelvénynüket hát legbüszkébben kell hordanunk I Nehéz idők zajlottak el fejünk felett, meggyötörtek, széttéptek bennünket. Ha mi nem tartunk össze, milyen lesz virágtalan tavaszunk gyümölcse? Ránk nehezült az idők vészes járása felettünk, s ha a költő azt énekelte a sorscsapásoktól sulytott nemzetről: Mint viharban a tengernek Összezudul minden habja, Mind ott voltak egymás mellett A fin és édesapja... hát nekünk is össze kell fognunk még nehezebb idők gyászos korszakában érzésben, akaratban, mun kában és büszkén kell viselnünk r.etmzeti gyászunk és feltámadásunk, veres csaták után eltaposott, hófehér igazságunk, de munkával, aka rattal újra ébredő üde, zöld tavaszba vezető jelvényünket — a magyar zászlót! A világháború, forradalom, megszállás, trianoni temetés, gazdasági bukás után, oly hosszú idő alatt elrongyolódtak, kifakultak, elvesztek a régi zászlók. Ma nehéz gazdasági viszonyok között élünk, amikor minden fillért megtakarítani nemzeti kötelesség! Nehéz is egyeseknek színtartó, jó zászlót beszerezni. De ez a város a jövő városa! Bámulatos gyors fejlődése, haladása, épülése nem a régi nemes eszmék t'lfakulását, vagy elkallódását, hanem előretörést, élni akarást hirdet. Legyen hát zászlóbontója egy uj eszmének! Azzal az óhajjal fordulok most Nyíregyháza minden nemes eszme iránt fogékony közönségéhez, alakítson egy zászló bizottságot, amely tárgyalva az egyes cégekkel, három —négy jóminőségü, színtartó zászló típust válasszon ki, hogy mindenki anyagi körülményei. szerint megszerezhesse a zászlót és magyarnak raUhassa magát! Nyomassa, vagy * drágább típusban himeztesse, | hogy a másik ünnepre már ott is zászló hirdesse az élni, dolgozni akarást, nem a megnyugvást, de a feltámadást! > Lehet, hogy eleinte ez csak jelvény sokak lelkében, de ránevelhető a nép, hogy csont, izom, akarás teljes egész, megcsontosodott nemzeti öntudat legyen! Igy elérhetjük a jövőben, hogy nem lesz csak frázis a «zászlódisz», s a nemzeti ünnepek alkalmával köztünk megforduló idegen széles e világba viheti magával és hirdetheti az örökké élő, e viszonyokat el nem fogadó, magyar tiltakozást és élni akarást. Közeledik március i 5-ike. Adná az Isten, hogy akkorra ez eszme, ha csak részben is, testet öltene 1 Müfcentttt kaphatót Om. letés esett, most ez lecsökkent 2 5-re tehát egyharmaddal lett kisebb a születések száma. Az egyke és az egyse réme fenyegető hatású. Vagy talán terjeszkedjünk ki a tüdővész szomorú aratására, vagy a nemi betegségek ijesztő nagyarányú pusztitására ? A statisztika szigorú száraz tudomány, de ha a fentiek okozta pusztulást nézzük, nincs az a pesszimista költő, ki szebb elégiát tudna irni a statisztika szomorú sorainál. Aki behatóbban fog foglalkozni e kérdésekkel, azonnal az az első gondolata, hogy minden uj terv között első helyen áll a szociális viszonyok rendezése, a tudatlanság megszűnése, hogy az ok kioktatásával az okozat is megszűnjön. Ep ezért örömmel kell fogadni dr. Bencs Kálmán polgármester nagy koncepciójú elgondolásait, a melyekkel igyekszik városunk égető problémáit rendezni. A kiinduló elv a prevenció, a betegségek megelőPÉCSI ERZSI a Budapesti Városi Ssinházban játszotta BETTY BALFOUR a ayiregyházi Apollóban játsza siardán csütörtökön A NIZZAI.ÉJSZAKÁK | Okvetlen nézze meg! f ^.zerepét. j 0kvet|en néz2

e , « Kedden A leghatalmasabb német film! Kedden 19 tejeset egy leányról, egy fiúról s egy könayeeó bakóiról. Irta: VAJDA LÁSZLÓ. Szereposztás: N»áj» •rtte Reíiwalá Boris * fivére . . . L»*is Lerck Jip, 1 bokóe .... Heiirick «e«r£e és a burleszk kisérő műsor. Szerdán Csütörtökön BETTY BALFOUR A NIZZAI ÍJ5ZAKAK Egy boldog ssereleaa regénye 10 fejei«tbs*. Itta: GASTON RAWEL és a ragyogó kisérő műso

r Elíadasok kezdete: S, 7 tm 9 óraker. Termelt s TtiiidvatkswHI lUspon^ SadapMt, L, Bartky Mlkl<Ml 11* 121 zése és a tervbe vett intézmények ezen céL szolgálatában állanak. Dr. Bencs Kálmán polgármester vasárnap délelőttre az orvosi kar kiváló vezetőit értekezletre hivta össze, hogy véleményüket meghallgassa, hogy az adott viszonyok között milyen intézmények megvalósítását tartanák elsősorban szükségesnek. Pro és kontra alaposan vitatták a felvetett gondolatokat:. Ezekhez szeretnék itt egy néhány szót hozzáfűzni. A napokban a főváros közegészségügyi ügyosztályának vezetője, Némethy tanácsnok azt az érdekes előterjesztést tette a tanácsnak, hogy a Gyáli-uti fertőtlenítő tele pét engedje át egy Szociális Intézeti Központ létesítésére, ahol a gyakorlati szociális intézmények egész sorát akarják egy helyen megvalósítani. Az anya- és csecsemővédelemtől kezdve a népszerű egészségügyi propagandáig minden profilaxist előmozdító intézmény a telepen foglalna helyet, melynek vezetését Erődy Harrach Béla egy. tanárra bíznák. A tanács magáévá tette a javaslatot és rövidesen közgyűlés elé viszi. Ugyanilyen szociális központ létesítésére Nyíregyházán is megvannak a szükséges előfeltételek. Megfelelő helyen egy tervszerűen, előre kidolgozott programmot lehetne megvalósítani és évről-évri, ahogy a nyomasztó gazdasági élet enyhébb lesz, egy-egy pontját keresztlüvinni. Első végrehajtott pontja lenne a tervnek a Népház — amint azt dr. Bencs Kálmán polgármester is .tervezi — népkonyhával, népszállóval, szegény átutazók részére szolgáló hajlékkal, melegedővel stb. Azután kerülne sorrend szerint a többi tervekre sor, ahogy azt a szakkörök szükségesnek tartják. Igy külön pavillonban a telepen székelne az anya- 'és csecsemőgondozó, szülő és anyaotthon, napközi otthon — ez utóbbiakat más helyeken is fel lehetne állítani a szükséghez képest. — Igy megoldást találnának a Stefánia Szövetség nyiregyházi székhelyének régen hu<zódó tervei. Nagyobb lendületet kapna az intézmény áldásos működése, amely eddig is, bár szerényebb anyagiak állottak a rendelkezésére, hatalmas eredményre tud rámutatni. A telepen nyernének elhelyezést a iiemi betegségek leküzdésére szolgáló intézmények. Megvalósulhatna a Házassági Tanácsadó, amelyet a Nyirvidék már évek óta sürget. Megkezdődne a munka, mielőtt az állam rendezné külföldi mintára e problémát. Az anyakönyvvezető a kihirdetésre jelentkező pároknak nyomtatványokat ad, amely a nemi betegségek káros hatásait foglalja magába és egyúttal felszólítja őket, hogy saját érdekükben keressék fel a Házassági Tanácsadót. Ez a betegnek találtakat a nemi dispansierbani kezelésre utasitja, mely szintén a telepen foglalna helyet és igy a népegészségügy ilyen irányú emelése is elérhető lenné. A telepre kerülne a tüdőgondozó is, melynek van ugyan "Nyíregyházán helyisége, de ez úgyis átalakításra és t í itcsre szorul. A tuberkulózis elleni küzdelem nagy néprétegekre terjedhetne ki, és innen lehetne őket szétosztani a megfelelő vagy szövesse bele a trianoni gyász jelvényt, hogy mig egyrészt e jelvény emlékeztessen a bennünket ért igazságtalanságra, másrészt hirdesse e lobogó a magyar élniakarást. Tömeg megrendelés olcsóbb, jobb zászlót biztosit. De aztán e bizottság nemzeti ünnepek alkalmával járja be a várost, s ahol e zászlót lengeni nem látja, hasson oda nemzeti érzelmének minden erejével és melegével, Néhány szó a Népház épitéséhez Értekezlet a városházán Irta: Dr. Kovács László, orvos. Nyíregyháza város vezetosege a szociális kérdések intézményes megoldását, mint a Nyirvidékben jelezve volt, maga vette a kezébe. A háború utáni állapotok oly sok nyomorúságot, szenvedést vetettek felszínre, annyi életet, egyéniséget tettek tönkre, hogy minden oldalról sürgetőleg léptek már fel, hogy a problémákat egységesen kell rendezni. A hatóságoknak kell a társadalom segítségére sietni. Itt van elsőnek a csecsemőhalandóság kérdése. Ep a napokban jelent meg egy statisztika, mely hiriil hozza, hogy a múlt évben is sikerült e téren a pálmát elragadni Európa elől. Budapesten 1000 csecsemő közül 1 23 pusztult el, mig pl. Londonban ezerből 40, Rómában ezerből 70. Még szomorúbbá válik ez a szomorú adat, ha a születések arányszámát is felvetjük. Sehol nem csökkent annyira a születések száma, mint hazánkban. Mig a század elején ezer lélekre 40 szü-