Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-27 / 48. szám

1929. február 27. IHllJ-^Ow JlLil.HttM MrMyflllhiM JSTTOTOEsSL 3 szanatóriumokba, üdülő telepekre, erdei iskolákra, szünidei otthonok­ba, amelyek a város és megye kü­íönböző helyein' lennének felállít­va, ugy hogy lassankint a tuber­kulózis statisztikáját meg tudjuk javítani. Ha valahol, ugy a tüdő­vésznél fontos a megelőzés. Ennek a szabályait a köztudatba bevinni a gondozó feladata. Háthatósabbá válna az egyéni védekezés, mert a fertőző forrásokat a gyógyításra te­relve és kioktatva, nemcsak az egészségesek fertőzését kerülhetjük eí de a betegek a megfelelő viszo­nyok és gyógytényezők hatására meg is gyógyulnának. A központtól indulna ki az alko­hol elleni küzdelem, az elmebetegek pontosabb megvédése és gondozása megfelelő szervek létesítése által; felállítható lenne egy ingyenes jo­gi tanácsadó stb. és sok más olyan intézmény, amely az egyén, de rajta keresztül az egész társadalom hygeniáját szolgálná. Mindezek egy központi épületben foglalnának he­lyet, ahol egy nagy előadó helyi­ségben időnként a legaktuálisabb egészségügyi kérdésekbe nyerne be­tekintést a közönség, de ahol cso­portonként kurzusokat is lehetne tartani, amelyeken a legfontosabb hygienikus problémák lennének is­m értetve Még számos jóléti és szociális intézményt lehetne felsorolni, de amelyekre ez a kis cikk nem ter­jeszkedhet ki. A programmot és a szükséges intézményeket egy szak­bizottság előre megállapítaná, más csoportja a szakembereknek a ter­veket készítené el és egy harmadik csoport a pénzügyi lebonyolítás kér dését beszélné meg, hogy e szép tervből mikor és mennyi valósul­jon meg. A terv kivitele nem­csak a ' város és megye egészség­ügyi viszonyait emelné és rendezné, de egy egészséges ifjúság nevelé­sével a jövő eszméinek is szolgá­latába szegődne. Sserkészörsvezetői tanfolyam Nyíregyházán Egy régen érzett hiányon kívánt segíteni a Szabolcsvármegyei Cser­készintézőbizottság, amidőn legutób bi ülésén elhatározta, hogy a sza­bolcsvármegyei, főképpen azonban a nyíregyházi csapatok őrsvezetői, illetőleg" őrsvezetőjelöltjei számára rendszeres tanfolyamot szervez. En­nek a mindenképen üdvös intézke­désnek ünnepélyes megnyitása zaj­lott le e hó 24—én, délután 4 órakor a polgári fiúiskola rajzter­mében. A tanfolyam fontosságát maga a debreceni cserkészkerület is kellőleg méltányolta, amennyiben az ünnepélyes megnyitásra kiküld­te Mezey Béla IX. kerületi vezető­tisztet és helyettesét, Kovács János cserkésztisztet. Megjelentek ezenkí­vül a nyíregyházi csapatok összes parancsnokai és tisztjei is. Mély sajnálattal kellett azonban nélkü­lözniük az intézőbizottság lelkes és ügybuzgó elnökét, báró Buttler Sándort, akit betegsége akadályo­zott meg abban, hogy szeretett cser készeinek ez;n a fontos összejüvete lén megjelenjék A 40-en felül le v'a jelentkezők nagy lelkesedéssel várták a cserkészismereteik elmé­lyítésére szolgáló tanfolyam meg­kezdését. Mindegyikük kezében ott volt a szükséges ceruza és papir, hogy az elhangzott hasznos utasí­tásokat mind a maguk, mind pedig a vezetésükre bízott őrsök számára hasznosítsák. Az előadás a cserkészinduló el­éneklésével vette kezdetét. Utána Mezey Béla szivbíőljövő imádságot mondott, melyben Isten áldását kérte az összegyűltek munkájára, majd a jelszóról és az I. törvény­ben foglalt cserkészbecsiiletrtöl tartott közvetlen előadást. Utána Blizman László cserkésztiszt is­mertette az őrsi összejövetel helyes lebonyolítását. Rövid szünet követ­kezett, mely alatt néhány vidám cserkésznótával frissítették fel ke­délyüket és a világ főcserkészéről születésének évfordulója alkalmából háromszoros csatakiáltással emlé­kezett meg a lelkes kis csapat. A gyakorlati kiképzés céljából a tan­folyam hallgatóit őrsökbe osztották be és ennek alapján Kovács János kerületi vezetőtiszthelyettes elkészít­tette velük a tanfolyam riadó-ter­vezetét, mely egyúttal a csapatok riadó-tervezetének elkészítésére is alapul szolgál. Végül a következő előadásokra szóló utasításokat kapták meg a jelöltek és az első mély nyomokat hagyó összejövetel a Magyar Hiszekegy elmondásával és a Himnusz eléneklésével véget ért. Amint értesültünk, a tanfolyam előadói karába, mely jórészben a nyiregyházi cserkészet vezetőiből áll sikerült megnyerni Török Tibor ke­rületi főtitkárt, dr. Major Dezső országos ügyv. főtitkárt és Sztri­lích Pál országos vezetőtiszthelyet­test is. A tanfolyam május 1 2-én fog bevégződni s a terv szerint pünkösd két napján a debreceni örsvezetői tanfolyam hallgatóinak részvételével nagyszabású harcijá­ték lesz hivatva eldönteni, milyen mértékben sikerüli elsajátitaniok a fiuknak a szükséges ismereteket. Az ev. Kossuth reálgimnázium Internátus létesítésével akarja megoldani a vidéki tanulók neveltetésének gondját is iskola tanulóifjasága az internátns gondolatának propagálása céljából vasárnap műsoros estélyt tart a reálgimnázium dísztermében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az a több oldalról elhangzó s általánosnak tekinthető vélemény s mondhatnók azt is: kívánság, amely városunkban a középisko­lákba járó tanulók részére inter­nátus létesítésének szükségét je­lölte meg, arra indította az ev. Kossuth reálgimnázium kormány­zótanácsát, hogy az iskolát ezzel a ma már egyre jobban nélkü lözhetetlenné váló szervvel bővítse ki. Az internátus létesítésére szük­séges lépéseket az illetékes helye­ken megtette s a vele kapcsolatos kérdéseket állandóan napirenden tartja s lehet, hogy már a leg­közelebbi jövőben arról is be tu­dunk számolni, hogy teljesen biz­tosítva van az internátus létesí­tése, Az internátus létesitésének gon­dolatát Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, az iskola fel­ügyelője vetette fel s irányítja cél­tudatos következetességgel. Most ebből a munkából egy kevés részt a maga részére kér az iskola ifjú­sága, amikor ennek a létesitendő internátusnak céljaira műsoros es­télyt rendez március 3-án az is­kola dísztermében. Az estély, amint azt a kibocsájtott meghí­vók is mutatják, az angol-olasz­magyar barátság jegyében fog le­folyni. Olasz és angol költők mü­vein kivül egy kuruc tárgyú kis egyfelvonásos színmű is szerepel a műsoron. Két irányban is érdeklődésre tarthat számot tehát az iskola if­júsága a közönség részéről, ami­kor a létesitendő internátusának gondolatát viszi a közönség elé s amikor azokra irányítja figyel­münket, akik magunkra hagyott­ságunkban igaz barátaink. Leg­közelebb részletesen közölni fog­juk az ünnepély műsorát. Színház Három órán át csillogó jókedv, hangos derültség a Városi Színházban Zágon István szellemes vígjátékának előadásán „Szegény lányt nem lehet elvenni" (A Nyírvidék tudósítójától.) Ma délelőtt terjedt el a híre , Nyíregyházán a tegnap esti nagy színházi sikernek. Egymásnak mondják az ismerősök, mi történt a Városi Színházban. Elmondják, hogy három órán át csillogó jó­kedv ta\ raszos hangulata, derült percek szépsége tartotta fogva a sziveket. Szerencsés volt, aki. el­jött Zágon István szellemes, a mai élet nagy társadalmi problémáit oldogató, egytől-egyik jóizü, min­den mozdulatokkal, szavukkal rá­ismerést, veleérzést keltő figurái­val ható vígjátékának a bemutató­jára. Akik otthon maradtak, sajnálják az elmulasztott estét, a premier nagyszerű emócióit, a pezsdülést, amely a kedély drága életjava, a kedvre derülést, amelynek mélyén a jóságban való öröm melegforrá­sa buzog, amelyet a Belvárosi Szín­ház nagyszerű újdonsága keltett. "Szegény lányt nem lehet elvenni«. Ez a cime a vígjátéknak. Vitátkoz­ai lehet azon, jó-e ez a cim. Mert a vígjátékban, akárcsak »A temp­lom egeré«-ben, egy szegény lány öntudatra ébredése olyan aktiv életfelfogást alakit ki, amelynek cselekvésekbe realizálódása átplán­tálja ezt az öntudatot, hitet, lendü­letkészséget valamennyi szegény lányba. Igen, ti szegény lányok, akikben egy boldog élet nagyszerű lehetőségei élnek, akiknek jósága, etikai szépsége egy egész élet út­ját besugároztathatja a boldogság soha le nem nyugvó napjának fé­nyével, ti szegény leányok, jöjje­tek, nézzétek meg ezt a vígjátékot, ahol nyilvánvalóvá lesz a ti győ­zelmetek joga és ígérete. De 'jöj­jenek el a szegénységtől, a mun­kától ma is rettegő, sült galambot váró és pénz után sóvárgó fiatal­emberek is, hogy meggyőzessenek: igenis el lehet, el szabad, el kell venniök a bájos, értékes lelki éle­tet élő, szegény leányt, aki ha fe­leség lesz, invenciózussá, cselek­vővé, lelkes, aktiv élettárssá va­rázsolja azt, akit szeret. A vígjáték központi tüze: az őszinte hit, a jó és szép diadalában és ennek a hitnek hevületével hir­deti ez a vígjáték a mai magyar életben is a munkáért harcoló ma­gyar fiatalság tragikus napjaiban is boldog élet lehetőségét. És mindezt pompásan megrajzolt, friss élet hatású, ízes ember rajzokban és frappáns szituációkban a lanka­datlan kedv fényében teszi. A víg­játék alakjai egytől-egyig pompá­san találó vonalakkal ábrázolt is­meréseink — az életből. A mai pesti hónapos szobák ro­mantikáját kell ismernie annak, akiben ezek a figurák erős ekhó­zást keltenek, de ennek a szobának mesteri illúziókeltése a vidéki kö­zönséget is fogva * tartja, derült­ségre hangolja. Es vannak a víg­játéknak olyan motívumai. ame­lyek Pesten talán nem is jutnak ugy a szivek mélyére, mint a vi­déken. Maga a központi gondolat is ilyen: a becsületes és végered­ményében mindig győzelmes tisztes szegénység apoteózisa. A színház közönségének számán nem látszott meg a premier hatá­sa. A legnagyobb baj az idén is az, hogy a vezetők, akiknek a kul­turális kérdések propagálására pél­dái kellene mutatniok, nem jön­nek színházba. Távolmaradásukkal ők tüntetnek amellett a menthetet­lenül káros büszke elv mellett. hogy láttam ezt a darabot Pesten, itt nem nézem meg. Ha Bessenyei György ezzel a lélekkel állott vol­na Bécs bűvöletében, nem jutott volna eszébe az ingoványos, sze­gény Tisza-partja. A szinügyi bizottság mintha nem is lenne. Egyetlen tag volt a pá­holyában, dr. Plank Gyula, városi aljegyző. A tisztikar, a bíróság, az ipa­rosság, az ügyvédi, orvosi kar, a kiskereskedelem képviselőit látjuk gyakrabban a színházban. Érdekes, de szomorú szimptomái a jelennek. Pedig a szereplők minden támoga­tást megérdemelnek. Nem támoga­tást : hálát, elismerést. Zemplényí Zoltán, a társulat egyik erős oszlopa Ákos, a »feje­delmi« pózában és gazdag lelkisé­gének kibontásában volt mesteri. Váradi László, ez a diszkrét eszkö­zökkel ható, vonzó müvészegyéni­ség nagyszerűen ábrázolta a titkon szerelmes, álmodozó ős jogászt. Kabos László a miniszteri fogalma­zó szerepében ragyogóan tökéletes jellemfestést adott és »kérlek alás­san«-jaira mindig mosoly fakadt a7. ajkakon. Misi diákot szimpatikus közvetlenséggel játszotta meg Bo­jár László. Jól esett látnunk Harmath Jo­lán alakításában egy komoly, ér­tékes, igaz lelket adó művészi egyéniség ujabb értékeinek meg­villanásait. A művésznő meleg szí­nekkel ábrázolt, az élet igaz tónu­sát árasztotta. Horváth Nusi Mag­duskája is értékes műgonddal való ábrázolás eredménye volt. Karikaturisták jöhetnek modellá­tásra, amikor Polgár Gyula játszik Ebben a vígjátékban Epstein há­zasságközvetitőt rajzolja meg frap­páns vonalakkal. — A felpa­takzó állandó derültség fogadta minden mozdulatát. Márkus Lajos Madarász gyáros, Késmárky Kálmán Izéli fodrász, Daniss Győző Jójárt kisgazda sze­repében nyújtottak olyan alakitást amely a legelőkelőbb színpadokon is nagyszerű teljesitményszámba menne, »a nemjóját neki«. Tapsra taps hangzott fel, jó­kedvű, mosolygó emberek örültek a szellem játékának tegnap este a Városi Színházban. Csak egy em­ber volt bus: a direktor és a kri­tikus, aki fokozódó aggodalommai látja Nyíregyházán a színházi kér­dések felkarolásán mutatkozó las­sú, de állandó hanyatlást. A tár­sulat pompás játéka azonban őt is frappirozta és derülté varázsolta a vígjáték poéntirozásánál.

Next

/
Thumbnails
Contents