Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-26 / 47. szám

jflrfKYiDik. 1929. február 26. Felesleg-gazdálkodás Irta: dr. Bodroghy József, az OMKE titkára. Uj jelentést tett közzé a pénzügyminiszter az elmúlt napokban «z államháztartás helyzetéről. Uj jelentésében számolt b eaz állami bevételek és kiadások alakulásáról s a jelentésében beszámolván a december havi eredményekről is, egyúttal költségvetést állított fel január havára. Ilyen módon a pénzügyminiszter XXX. jelentése elegendő alap arra, hogy az 1928—29. évi állami költségvetés első felének pontos számadatait megvizsgálhassuk. Egy félesztendő alatt tehát az államháztartásban 26 millió pengő felesleg mutatkozott. Ha az első hat hónap összes állami bevételeit 500 millió pengőbén veszszük fel, az eredmény az, hogy az államháztartás 5 százalék felesleggel dolgozott. Kétségtelen már most az, hogy egy óvatos pénzügyminiszternek gondoskodnia kell arról, hogy a szanálás után a magyar államháztartás a pillanatnyi gazdasági meg rázkódtatások következtében ne kerüljön olyan helyzetbe, amely a külföldön bizalmatlanságot kelt. Anyagi biztositékokról kell tehát gondoskodnia, feleslegeket kell előirányoznia ahhoz, hogy az államháztartás egyensúlya előre nem látható események mellett is változatlan és szilárd maradjon. Természetes azonban az, hogy ez a fölös óvatosság nem speciálisan a magyar pénzügyminiszternek, hanem elsősorban a háborús államok valamennyi pénzügyminiszterének is kötelessége. Nézzük már most közelebbről, hogy ezt a felelősséget hogyan értelmezik az egyes pénzügyminisztériumok. A legutolsó osztrák költségvetés 1098 millió shilling bevétellel és 1320.8 millió shilling kiadással számol. Igen jelentős deficitje van tehát az osztrák költségvetésnek, amire lehet ugyan azt mon dani, hogy az osztrák államháztartás pénzügyei nem mintaszerűek, viszont azonban az osztrák shilling ép oly stabil, mint a magyar pengő, az osztrák adóalanyok pedig gazdaságilag sokkal kevésbbé vannak megterhelve, mint a magyar adózók. Csehszlovákia legutolsó költségvetése 9562 millió csehkorona bevétellel szemben 9536 millió kiadást irányoz elő. A felesleg tehát 36 millió csehkorona, vagyis az állami bevételek egyharmad százaléka. A cseh pénzügyminiszter is óvatos tehát, csak éppen nem a bevételek 5 százaléka erejéig, hanem megelégszik az egyharmad százalékos biztonsági koefficienssel. Franciaország költségvetésének 42.1 milliárd frankos bevételi tételével szemben 41.6 milliárd kiadás áll szemben. A felesleg tehát 500 millió frank, vagyis alig több az állami bevételek egy százalékánál. Anglia 750 millió fontos bevételével szemben 742 millió font kiadás áll szemben, a felesleg tehát megint csak körülbelül egy százaléka a bevételnek. És ezt a biztonsági koefficiens még Lengyelországban is csak 2 százalék, holott köztudomásu, hogy a lengyel költségvetés nem szokott takarékoskodni a számjegyekkel akkor, amikor a számjegyektől a bizalom helyreállítását várja. Van ugyan egy állam, ahol ez a biztonsági koefficiens vagy más szóval a felesleg nagyobb, mint Magyarországon: az Egyesült Államokban a bevételek io százaléka felesleg. A kérdés már most az, hogy vájjon a túlzottan óvatos és magas összegű feleslegeket kimunkáló pénzügyi politika hoz-e ugyanannyi értéket a bizalom meg szilárdulásával az ország számára, mint amennyi hátrányt jelent -a félévenként bekövetkező 30 millió pengő feleslegeknek az amúgy is rendkívül súlyos viszonyok között lév ő közgazdaságtól való elvonása. A magyar államháztartással szemben a bizalom a külföldön teljes mértékben helyreállt. A külfölddel szemben ma is vajmi keveset jelentene az is, ha történetesen valamelyik esztendőben az államháztartás minimális deficittel zárulna. Sőt. talán nagyobb bizalommal fordulna a külföld afelé a magyar közgazdaság felé, amelyet a maga pénzügyi politikájával támogat a kormány, ellentétben a mai közgazdasággal, amely a magyar közgazdaságnak távolról sem szolgál előnyére. Ha azonban a túlzottan óvatos pénzügyi kormány mindenáron be akarja tartani az ortodox biztonsági szabályokat, akkor az állaí mi feleslegek előteremtésének egy j másik módját kell. hogy a figyel/ mébe ajánljuk. Mert a feleslegeket nemcsak ugy lehet elérni, hogy az állaim bevételek emelkedjenek. Hanem elérhetők az állami feleslegek a bevételek fixirozásával, Nyíregyháza város képviselőtestülete szombat délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester a üíSzekegy imájával nyitott meg. rendkívüli közgyűlésen a polgármester kegyeletes és mély érzésű szavakban emlékezett meg Rákosi Jenő nagyon szerette Nyíregy mosdotta Bencs Kálmán polgármester baf déletáni rendkívüli közgyűlésen vagy esetleg csökkentésével is, ha az állami kiadások lényegesebben csökkennek. Amikor azonban azt látjuk, hogy a költségvetési előirányzatok szerint 1927. második felében 428 millió pengő volt az állami kiadás, 1928 második felében pedig 484 millió pengő, akkor meg kell állapitanunk azt, hogy önmaguk ezek a számadatok dokumentálják az állami takarékosság lehetőségét és szükségességét. Mert hiszen nem jelent ez a számadás mást, minthogy a 26 millió pengős feleslegen kivül 57 millió pengővel növekedtek az állami kiadások is. 80 millió pengő tehát az a félévenkénti bevételtöbblet, ami ily módon elkerülhető lett volna. Csak éppen stabilizálni kellett volna a kiadásokat a költségvetési feleslegek megszüntetésével, azokhoz kellett volna alkalmazni a bevételeket. Reméljük, hogy az elkövetkező pénzügyminiszteri jelentésből ki fog végre bontakozni az uj pénzügyminiszternek az a politikája, amely az államháztartási feleslegek megszüntetésén keresztül a szélső takarékosságot lépteti életbe és csökkenti ezáltal az egyes adózókat és az egész magyar közgazdaságot terhelő elviselhetetlen közterheket. It szomRákosi Jenőnek, a magyar szellemi élet tündöklő Szigfridjének és Barueh Artúrnak, a nyíregyházi kereskedő társadalom felejthetetlen kiválóságának elhunytáról. A polgármester mindkét eíhunvt érdemeivel kapcsolatban különösen azt az egyetértést, egységet hangoztatta, amely Nyíregyháza HA SZERETTEK ÉS SZERETTÉL, HA SZERELMEDÉRT SZENVDTÉL, HA VAN SZIVED ÉS TUDSZ MÉG ÉREZNI, HA TUDSZ MÉG SZERETNI v A NIZZAI ÉJSZAKÁE-at MÉG KELL NÉZNI SZERDÁN—CSÜTÖRTÖKÖN AZ APOLLÓBAN, OLL Hétfőn A leghatalmasabb német film! Kedden 10 fejezet egy leányról, egy fiúról s egy könnyező bohósról. Itta: VAJDA LÁSZLÓ. Nadja Szereposztás: . Qrete Reinwald Boris a fivére . . Jig, a bohóc .... Heinrlch George Louis Lerck és a burleszk kisérő műsor. Szerdán Csütörtökön RFTTV RAJ FOfTR a körülrajongott argol müL* ^ 1 1 1 UnLil UUI\ iiszn6 egyetlen filmje a NIZZAI EJSZdKdK Egy boldog szerelem regénye 10 fejezetben. Itta: GASTON RAWEL és a ragyogó kisérő mfiso

r Élőadasok kezdete: 5, 7 és 9 órakor. fejlődésének főprincipiuma volt. A bejelentés a következőket mondotta: ( Mély részvéttel jelentem b«, hogy mindszenti Rákosi Jenő, a magyar újságírás fejedelme és nesztora, folyó évi február 8-án elhunyt. Halála nagy veszteség az egész nemzetre, mert a nemzeti egység, a régi történelmi Magyarország eszméjének hatalmas képviselője és megtestesítője volt, aki irása minden szavával nemzetének javát és előbbrevitelét szolgála. Rákosi nagyon szerette Nyíregyházát Mindszenti Rákosi Jenő nagyon szerette Nyíregyházát, amint ő mondta, ezt a törekvő, és fejlődő várost és az 1924. évi centennárium alkalmával azt irta rólunk, amikor személyesen itt járt, hogy látom szemem előtt e város szép jövendőjét, ahol ez öt templomú városban az emberek versengenek az egymás megbecsülésében és az egymás iránti tiszteletben. — Nincs is itt békétlenség vagy egyenetlenség és ennek a városnak jövője van. Ravatalára koszorút helyeztem a város nevében és a gyászoló családhoz, valamint a Pesti Hírlap s zerkesztőségéhez részvéttáviratot intéztem. Javaslom a képviselőtestület liogy áldott emléket jegyzőkönyvben örökítsük meg. Baruch Arthur halála nagy veszteség De a halál ujabb áldozatot követelt tőlünk, mert ugyanazon a napon, február 8-ának éjszakáján váratlanul elhunyt Baruch Artúr a kereskedő társadalom nagyműveltségű és mindenki előtt rokonszenvben álló érdemes elnöke. Halála nagy veszteség e város társadalmára, mert ő is az egyetértés, megértés és e város előbbrevitelének csendes, de eredményes és buzgó munkása volt, akit minden szép és nemes törekvésben elől láttunk és vitte maga után az érdemes kereskedő, amely jő és rossz időben önzetlenül áldozott mindenért ami művelődést és előbbrevitelt jelent. Javaslom, hogy kedves emlékét örökítsük meg és mély részvétünkről, együttérzőw gyászunkról családot értesítsünk A képviselőtestület a polgármester bejelentését mély részvéttel hallgatta meg és javaslatai szerint határozott. A közgyűlés tárgysorozatáról lapunk más helyén emlékezünk meg. — A város köszönete az ev. iskola tantestületének. A helybeli ev. elemi iskola tantestülete a következő köszönő sorokat kapta: Az ág. h. ev. elemi iskola tekintetes Tantestületének, Helyben A városi szegények részére juttatott 1 mm. liszt adományukért fogadja a Tantestület a város közönsége nevében kifejezésre juttatott őszinte köszönetem nyilvánítását. Nyíregyháza, 1929. február 21. A polgármester megbízásából: Kardos István tanácsnok. Nincsen tisztább mint a nap Annál tisztább csak te vagy Borotválkozz, nyiratkozz j Gőzfürdőbe menj Tóthoz.